Skip to main content

Találat: redaktor

1238/2025. (VII. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről

„1. A Kormány az 1. mellékletben meghatározottak szerint egyetért a 2026–2027. években végrehajtani szükséges bűnmegelőzési intézkedéseket tartalmazó tervben foglalt intézkedések megvalósításának mérhető céljaival, a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek meghatározásával, valamint személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeivel. 2. A Kormány a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervét az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. 3. Ez a határozat 2026. január 1-jén lép hatályba. 4. Ez a határozat 2028. január 1-jén hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. melléklet...

Read more

189/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

„...A nemzeti kiberbiztonsági hatóság jogosítványai kiegészítésre kerülnek a kiberbiztonsági audittal kapcsolatos további rendelkezésekkel, összhangban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) kiberbiztonsági hatósági tevékenységére irányadó, a kiberbiztonsági felügyelet és feladatellátás és a hatósági ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályairól, valamint az információbiztonsági felügyelőről szóló 3/2025. (IV. 17.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: 3/2025. SZTFH rendelet) szabályozásával. ... A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény keretében módosított, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) módosítása...

Read more

Magyarország a Jülichi Szuperszámítógépes Központtal közösen nyújt be pályázatot az EU AI Factory Antenna programjára

„Sikeres tárgyalásokat folytatott a mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a HUN-REN vezérigazgatója és a HUN-REN SZTAKI igazgató-helyettese Európa legnagyobb számítógépes kapacitásával (jelenleg 800 petaflops) rendelkező kutatóközpontjának, a Jülichi Szuperszámítógépes Központnak a vezetésével. A megbeszélések eredményeként Magyarország a Jülichi Szuperszámítógépes Központ támogatásával nyújtja be jelentkezését az Európai Unió AI Factory Antenna pályázatára. A hazai pályázati konzorcium vezetője a HUN-REN SZTAKI, tagjai pedig a HUN-REN Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint a Neumann Technológiai Platform (NTP). Kutatásorientált, KKV-kat támogató...

Read more

Kérdések és válaszok a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentését célzó uniós taxonómiai egyszerűsítésekről

„ A felülvizsgált szabályok értelmében a nem pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához való igazodás vagy a taxonómiához való igazodás értékelése alól azon tevékenységek esetében, amelyek üzleti tevékenységük szempontjából nem minősülnek lényegesnek. Hogyan határozzák meg a lényegességet, és hogyan kell azt értékelni? A gazdasági tevékenységek akkor tekinthetők nem lényegesnek, ha halmozottan a vállalat teljes forgalmának, tőkekiadásainak (CapEx) vagy működési kiadásainak (OpEx) 10 %-a alatt keletkeznek. Ha a tevékenységek kumulatívan e 10 % alá esnek, a vállalat dönthet úgy, hogy nem értékeli, hogy ezek...

Read more

Az Európai Bizottság csökkenti a vállalkozásokra nehezedő uniós bürokráciát

„Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az uniós taxonómia alkalmazásának egyszerűsítésére. Ez csökkenteni fogja az uniós vállalkozások adminisztratív terheit, ezáltal növelve az EU versenyképességét, miközben megőrzi az alapvető éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat. A taxonómiai rendelet 2020-ban lépett hatályba, és jelentéstételi követelményei 2022 óta alkalmazandók. A taxonómia azáltal, hogy közös fenntarthatósági referenciapontot biztosít a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok számára, támogatja azokat a beruházásokat, amelyek hozzájárulnak az uniós gazdaság fenntartható átállásához, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival. A főbb egyszerűsítési intézkedések a következők:...

Read more

Kérdések és válaszok az uniós kvantumstratégiáról

„Mik azok a kvantumtechnológiák, és milyen hatással lesznek a mindennapi életre? A kvantumtechnológiák a kvantummechanikát – a fizika azon ágát, amely azt vizsgálja, hogy az anyag és az energia hogyan viselkedik a legkisebb léptékben, például az atomokban és a részecskékben – használják fel olyan feladatok elvégzésére, amelyek a hagyományos technológiák esetében megoldhatatlanok vagy rendkívül hatástalanok. A kvantumtechnológiák fő területei közé tartozik a kvantumszámítás és szimuláció, a kvantumérzékelés és a kvantumkommunikáció. Ezek a technológiákátalakítják és forradalmasítják a területeket a számítástechnikától, az egészségügytől, a...

Read more

Az Európai Bizottság előterjesztette kvantumstratégiáját

„Az Európai Bizottság ma terjesztette elő kvantumstratégiáját annak érdekében, hogy 2030-ra Európa globális vezető szerepet töltsön be a kvantumágazatban. A stratégia elő fogja mozdítani egy reziliens, szuverén kvantum-ökoszisztéma létrejöttét, amely lendületet ad a start-upok növekedésének, és a tudományos áttöréseket piacképes alkalmazásokká alakítja át, miközben fenntartja Európa tudományos vezető szerepét. A kvantumtechnológiák forradalmasítják az összetett kihívások kezelését, legyen szó gyógyszeripari áttörésekről vagy a kritikus infrastruktúra biztosításáról. Új utakat nyitnak meg az EU ipari versenyképessége és technológiai szuverenitása előtt, és stabil kettős felhasználási lehetőséget...

Read more

Kérdések és válaszok az uniós élettudományi stratégiáról

„Mik azok az élettudományok? Az élettudományok olyan gazdasági tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek az élő rendszerek ismeretén alapulnak, beleértve a biotechnológiát, a mezőgazdaságot, az élelmiszer-technológiákat, az egészségügyet, a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a bioalapú termékeket és a biogyártást. Miért fontos ez a stratégia Európa jóléte és versenyképessége szempontjából? Az élettudományok jelentős mértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához. 29 millió embert foglalkoztatnak, és 1,5 billió euró hozzáadott értéket termelnek, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 9,4%-át teszi ki. Az ágazat jelentős beruházásokat is eszközöl...

Read more

Az Európai Bizottság új élettudományi stratégiája

„Az Európai Bizottság ma új stratégiát tett közzé annak érdekében, hogy 2030-ra Európa a világ legvonzóbb helye legyen az élettudományok terén. Az élettudományok – azaz a sejtektől az ökoszisztémákig az élő rendszereket tanulmányozó tudományágak – központi szerepet játszanak egészségünk, környezetünk és gazdaságunk szempontjából. Ösztönzik az innovációt az orvostudomány, az élelmiszeripar és a fenntartható termelés terén, közel 1,5 billió eurónyi értéktöbbletet teremtenek az uniós gazdaság számára, és 29 millió munkahelyet biztosítanak Unió-szerte. A jelenlegi uniós költségvetésből évi több mint 10 milliárd euróval támogatott stratégia összehangolt megközelítést...

Read more

Kérdések és válaszok a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai céljavaslatról

„1. Miért javasol most a Bizottság egy új, 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célt?  Az európai klímarendelet keretében az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az EU-t 2050-re az első klímasemleges kontinenssé teszik. A klímarendelet meghatározta a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó első köztes célt, és előírja a Bizottság számára, hogy tegyen javaslatot egy következő, 2040-re vonatkozó köztes célértékre a klímasemlegességhez vezető, elfogadott út folytatása érdekében. Erre a javaslatra a Párizsi Megállapodás első globális értékelését követően van szükség,...

Read more
Page 1 of 1796 1 2 1 796