Találat: redaktor

„Hiányosságok, lehetőségek és prioritások a polikrízis kutatás és cselekvés terén Az ütemterv a Cascade Institute, a Potsdam Institute for Climate Impact Research, the Research Institute for Sustainability – Helmholtz Centre Potsdam, és a Centre for the Study of Existential Risk együttműködésével készült, lényege egy tervezet a polikrizis-elemzés mint inkluzív, hiteles és elismert tudományos és gyakorlati terület előmozdítására. A terv a polikrizis kutatási és cselekvési közösség növekvő számú résztvevőivel folytatott széles körű konzultáció eredményeire épít; célja, hogy a tudósok, a politikai döntéshozók, a...

közigazgatás: külföldön

A tényalapú kormányzati cselekvés bázisául szolgáló közadatvagyon átalakulása az Egyesült Királyságban

„1 Bevezetés 1. Mindenütt adatokkal találkozunk. Nap mint nap, gyakran anélkül, hogy tudnánk, a legtöbbünk rengeteg új adatpontot generál költési szokásainkról, ingázási szokásainkról és még sok minden másról. 2. Jól hasznosítva ez az adattömeg nemcsak a közszolgáltatások nyújtásának módját változtathatja meg az Egyesült Királyságban, hanem a polgárok életét is. De mennyire hatékonyan gyűjtik, elemzik és használják fel az újszerű adatforrásokat a kormánytisztviselők? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy magánéletünket védik, és hogy az adatokat etikus módon használják fel? Ez a bizottság ezekre...

közigazgatás: magyar

Generációs médiafogyasztási szokások: nem vész el, csak átalakul a hagyományos média

„Több időt töltenek az interneten a baby boomerek, mint a Z generáció tagjai – egyebek mellett ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzéséből, amely az egyes generációk médiafogyasztási szokásait vetette össze a 2024 első negyedévében készült felmérések alapján. Az elemzés némileg rendhagyó módon négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a Baby boomerekhez az 1964-ig, az X generációhoz az 1965–1979 között, az Y generációhoz az 1980–1994 között, a Z generációhoz pedig az 1995–2006 között születetteket sorolta. A kutatás...

hírközlés

NMHH-kutatás: emelkedtek a háztartások hírközlési kiadásai

„Közel 21 ezer forint volt havonta egy átlagos háztartás hírközlési kiadása 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a hírközlési szolgáltatásokra, azaz mobiltelefonra, internetre, tévé-előfizetésre és otthoni (vezetékes) telefonra átlagosan 20 900 Ft-ot fizettek a magyarok. A kiadások több mint felét a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja tette ki. Az NMHH éves rendszerességgel végez piackutatást a háztartások hírközlési szolgáltatásokkal való ellátottságáról. A felmérés alapján ezen szolgáltatásokra 2023-ban átlagosan 20 900 Ft-ot fizettek havonta, ez...

energia

Hogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás

„A nyáron, főként a városokban kialakuló hőszigethatás csökkentése a hőségnapok számának növekedésével már most is probléma, de a következő években ez csak súlyosbodni fog, ami mérhető gazdasági és egészségügyi hatásokkal (pl. többlethalálozás) jár. A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. Megvizsgáltunk egy 2021. júliusi kánikulai napon bekövetkezett budapesti csapadékeseményt, hogy a nagyságrendek érzékeltethetőek legyenek: az akkor, területileg és mennyiségileg is ideális eső egy délelőtt alatt 400 GWh energiát áramoltatott el, csillapítva ezzel a város túlmelegedését. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű 9...

fenntartható fejlődés

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

„A Green Policy Center az elmúlt időszakban több helyi klíma-együttműködést igyekezett szakmailag támogatni, ezzel is hozzájárulva Magyarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az alábbiakban összefoglaljuk az ennek során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, különösen arra nézve, hogy milyen elemek segíthetnek egy sikeres helyi klíma-partnerség beindításához és konkrét gyakorlati projektek megvalósításához a hazai viszonyok között, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek hátráltatnak egy ilyen vállalkozást. Bevezető A klímaváltozás elleni küzdelem eredményes megvalósításához mind a kibocsátás-csökkentés, mind az alkalmazkodás oldaláról rengeteg költséghatékony lehetőséget kínál a helyi...

informatika

Az angol kormányzat MI-alkalmazást fejleszt a jogszabályalkotás támogatására

„A brit kormány mesterséges intelligencia inkubátora (i.AI) egy MI-rendszert fejleszt a jogszabálytervezési folyamat megkönnyítése. Az Igazságügyi Minisztériummal, a Kormányzati Jogi Osztállyal és a Nemzeti Archívummal együttműködve dolgozik a Lex nevű fejlesztésen, amelynek célja, hogy támogassa a jogalkotási csapatokat különféle mesterséges intelligencia eszközökkel, amelyek segítik a brit jogszabályok áttekintését, magyarázatát és értelmezését. Liam Wilkinson, az i.AI alkalmazott mesterséges intelligencia osztályának vezetője elmondta, hogy a név a latin "lex" szóból származik, amely törvényt vagy jogszabályt jelent. Egy blogbejegyzésben kifejtette, hogy a rendszer – amely...

gazdaság

A 2020-21-es csúcs után folyamatosan csökken Magyarországon a kutatás-fejlesztés (k+f) állami ráfordítása

„Megállt a 2020-21-es csúcs után, és azóta folyamatosan csökken Magyarországon a kutatás-fejlesztés (k+f) állami ráfordítása, többek között ez derült ki az Eurostat most megjelent, 2023-as adatközléséből. Miért fontos ez? A k+f ráfordítások (lakosságarányosan és euróban számolva) messze elmaradnak a nyugat-európai országok értékétől, és az utóbbi években már Szlovákia és Lengyelország is ellépett mellettünk, márpedig ennek növelése nélkül aligha képzelhető el a gazdaság tudásalapú fejlesztése. Számokban: ha a sok szempontból különleges helyzetben lévő Luxemburgot nem nézzük, akkor 2023-ban az unión belül egy lakosra...

fenntartható fejlődés

Harc indul a hőség ellen Szegeden – közterületeket is átalakítanak zöld megoldásokkal