Skip to main content

Találat: redaktor

„Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” című projekt sajtónyilvános zárókonferenciája

„Dátum: 2023. szeptember 19. Időtartam: 10:00 - 12:30 Helyszín: 1051 Budapest, József Attila u. 2-4., Belügyminisztérium / Márványaula Szervező: Belügyminisztérium A Belügyminisztérium tisztelettel meghívja Önt a KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20-2020-00001 azonosító számú, “Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt 2023. szeptember 19-én megrendezésre kerülő sajtónyilvános zárókonferenciájára. A rendezvény időpontja: 2023. szeptember 19. (kedd) 10:00-12:30 óra között. Regisztráció 09:00 órától. A rendezvény helyszíne: Belügyminisztérium, Márványaula. 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információt a csatolt meghívóban talál. A rendezvényen való...

Read more

Elszabadult és irányíthatatlan az MI-rendszereket övező médiafelhajtás

„A Princetoni Egyetem tudósai szerint a finanszírozásért folytatott küzdelem az oka a mesterséges intelligencia körüli hisztériának, pedig első lépésben az is elég lenne, ha elkezdenénk betartatni a már létező szabályokat. A VentureBeat szerdán közölt interjút Arvind Narayanan professzorral, a Princetoni Egyetem Center for Information Technology Policy (CITP) igazgatójával, illetve egyik Ph.D. hallgatójával, Sayash Kapoorral, aki a Facebook korábbi szoftvermérnökeként Narayanan szerzőtársa egy megjelenés előtt álló könyvben. Ebben saját megfogalmazásuk szerint azt járják körül, hogy mitől működhet megfelelően a mesterséges intelligencia, mi tesz...

Read more

Visszaeső innováció – de mi lesz így a holnap gazdaságával?

„Az innováció kétségtelenül összefüggésben van a gazdasági eredményekkel. Ezt számtalan kutatás igazolja. Éppen ezért kell felfigyelnünk a KSH friss innovációs adataira, amelyek közőtt 2022-ben több területen is romló értékeket látunk. 2022-ben csökkent a nemzetgazdasági beruházásokon belül a kutatás-fejlesztési, vagyis tudásberuházások aránya, a GDP százalékában a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya, valamint az összes foglalkoztatott létszámon belül a kutató-fejlesztők aránya. A táblázatban látható, hogy két esetben a 2020-21 évi javulás után 2022-ben jelentős romlás következett be. A harmadik adat, a K+F beruházások a nemzetgazdasági beruházások...

Read more

Kína a Pax Americana kihívója

„Az amerikai világrend A Szovjetunió szétesésével először egyértelmű amerikai hegemónia, majd a 2000-es évektől egy olyan sokpólusú világrend alakult ki, amelyben az USA egyértelműen továbbra is az első maradt. A 2010-es években nagyon sokat írtak és beszéltek arról is, hogy Európa és az euró hogyan ellenpontozza az USA-t és a dollárt, de arról is, hogy a BRICS országcsoport miként emelkedik fel újra. Utóbbi rövidítés tökéletesen szemlélteti a többpólusú világrendet. Amíg a világ egészének csendőre az USA, addig regionálisan a gazdasági és politikai...

Read more

Jogszerű-e az OSINT, azaz a nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése?

„Az OSINT fogalma, használata és korlátai Az OSINT (open source intelligence) nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése, információvá történő feldolgozása és szolgáltatása a megrendelő számára tudás formájában. Számos más definíciója is létezik, a hagyományos és az újabb megközelítés abban különbözik, hogy az adatok elérése jogszerű-e, engedélyezett-e, avagy nem feltétlenül az. A modern angolszász felfogás inkább arra hajlik, hogy ami mindenki számára elérhető, az bizonyos határok között fel is dolgozható. A klasszikus OSINT források különböző megjelent könyvek, tudományos publikációk, konferenciák előadásanyagai és hasonló nagyon...

Read more

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): minden, amit tudni kell a technológiai óriáscégek működésének szabályozásáról

„A Google-nek, a Facebooknak, a TikToknak és a többi hasonló vállalatnak is eleget kell majd tennie európai működése során az új előírásoknak, amelyek az eddigi legjelentősebb kísérletet jelentik az online tér megtisztítására. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) első szakasza már ezen a héten hatályba lép, ez része az Európai Unió azon törekvéseinek, amelyek keretében szabályozni kívánják a technológiai óriáscégek működését. A DSA-ban foglalt szabályok péntektől lesznek érvényesek a különböző közösségi platformokra nézve. A blokk célja a felhasználók biztonságának garantálása az interneten,...

Read more

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): mától sokkal nagyobb átláthatóságot követel meg az EU az IT-cégektől

„A világ legnagyobb techcégei mától kezdve egy olyan európai uniós törvénnyel szembesülnek, amely örökre megváltoztatja az internetet - az eddiginél nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg az olyan nagy platformokat üzemeltető cégektől, mint a Meta, a TikTok, az X, a Google, az Apple és az Amazon. A nagy online platformoknak és keresőmotoroknak meg kell felelniük az uniós digitális szolgáltatási törvénynek, amely az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció elleni küzdelmet célzó mérföldkőnek számít. Az új szabályok betartatása azonban valószínűleg kihívást jelent majd. Több éves...

Read more

A mesterségesintelligencia-rendszerek katonai alkalmazásának előnyei és veszélyei

„A védelmi ágazatban mesterséges intelligenciával támogatott eszközök szédítő sokasága van fejlesztés alatt vagy már használatban. Bécsben egy találkozót tartottak a mesterséges intelligencia védelmi iparágban betöltött szerepéről, amelyen a gyártók mellett politikusok és szakértők is részt vettek. A megnyitót az osztrák külügyminisztérium leszerelési igazgatója, Alexander Kmentt tartotta, aki nem kertelt: "Az emberiség egy abszolút kritikus jelentőségű küszöb átlépése előtt áll." Szerinte a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az azt szabályozó szabályozás. "Ez az ablak gyorsan bezárul". Az emberek a fegyverek önálló, gépek általi...

Read more

Hogyan szabályozhatunk valamit, amit nem is ismerünk? (A Collingridge-dilemma működés közben)

„A technológiaszabályozással foglalkozók körében régóta ismert a Collingridge-dilemma. Ennek az a lényege, hogy amikor egy technológia megszületik, de még nem terjed el, nincsen kellő tapasztalat a szabályozásához, nem ismerjük az összes kockázatot és veszélyt, amiket kezelnünk kellene. Amikor pedig kifejlődik, elterjed és már láthatók a kockázatai, akkor pedig már különböző okok miatt, főként azért, mert bizonyos folyamatokat nem lehet már visszafordítani, befolyásolni, nagyon nehéz felette kontrollt gyakorolni és hatékonyan szabályozni.  A közelmúlt technológiai változásai és a rájuk adott szabályozói válaszok remekül illusztrálják a...

Read more

Feladatra kész kész az új, intelligens magyar katonai drón

„Az utolsó tesztrepülések befejezésével hivatalosan is lezárta a ProTAR fejlesztését a Rotors & Cams Zrt. – a 4iG Csoport tagja – és a megrendelő, a Magyar Honvédség. Két és fél éves munka eredményeként a világpiacon egyedülálló drónt hozott létre a légvédelmi gyakorlatok támogatására. A merev szárnyú, sugárhajtású, pilóta nélküli, automata repülőgépek kötelékrepülésre is képesek, sebességük eléri az 500 km/órát, repülési magasságuk a 6000 métert, üzemidejük a 60 percet, kommunikációs hatótávolságuk pedig a 75 kilométert. A rendszer a légvédelmi egységek jártasságának növeléséhez képes...

Read more
Page 287 of 1872 1 286 287 288 1 872