Találat: redaktor

„Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé a legújabb éves stratégiai előrejelzési jelentését, amelynek címe: „Reziliencia 2.0: Az EU felhatalmazása a turbulencia és a bizonytalanság közepette való boldogulásra.” A szerzők szerint a „Reziliencia 2.0” koncepció túlmutat a válságok puszta kezelésén a status quo fenntartása érdekében – transzformatív és proaktív megközelítését szorgalmaz. A jelentés a korábbi előrejelző munkákra épít, és célja, hogy előremutató megközelítést biztosítson az EU előtt álló kihívásokhoz és lehetőségekhez. A dokumentum 2040-ig igyekszik előrejelezni és egy olyan EU-t vízionál, amelynek három alappillére van. Először is,...

Európai Unió

Kötelezettségmentes párbeszéd az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek Tanácsában

„Az októberi csúcstalálkozó, a következő évi jogalkotási teendők és a jogállamiság helyzete is a napirendi pontok között szerepelt az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén. Soron következő ülését szeptember 16-án, kedden tartotta az Általános Ügyek Tanácsa. A havi rendszerességgel összehívott Általános Ügyek Tanácsa a legjelentékenyebb tanácsi formációk közé tartozik. Tagjait az egyes tagországok európai ügyekért felelős miniszterek alkotják, és legfontosabb feladataik közé tartozik a többi tanácsi formáció munkája közötti koordináció, valamint az Európai Tanács ülések előkészítése és az ott született döntések végrehajtásának előmozdítása. Ezen túlmenően,...

gazdaság

Bódis László: az innovációfinanszírozásban el kell mozdulni a kockázati tőke irányába

„Az állam az innovációfinanszírozást a vissza nem térítendő támogatásoktól a kockázati tőkeforrások mennyiségének növelése felé kívánja mozdítani - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki budapesti konferencián. Bódis László a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által szervezett, Innovációfinanszírozás - Az állami támogatástól a kockázati tőkéig című konferencián mondott köszöntőjében azt mondta, „Magyarországon az innovációfinanszírozás az elmúlt években döntő részben az állami oldalról vissza nem térítendő támogatásokon keresztül zajlott. Ebből a helyzetből rövid időn belül szeretnénk elmozdulni...

energia

Mi történik a 2040-es uniós klímacélokkal?

„Az Európai Bizottság már 2025 első félévében közzétette jogszabály-tervezetét a 2040-re elérendő uniós klímacélokról, ugyanakkor az erről folytatott diskurzus és a véglegesítés egyre inkább elhúzódik. Az Európai Unió 2030-ra (-55%) és 2050-re (nettó zéró) elérendő klímacéljai mellett 2040-re szóló célokat is meg kell határozzon, amelyet az európai klímatörvény is megerősít. Korábban az Európai Bizottság 90%-os célkitűzésre tett ajánlást, ugyanakkor a tagállamok és az Európai Parlament politikai csoportjai közötti nézetkülönbségek miatt elhalasztotta a 2040-es klímacélt rögzítő jogszabály kihirdetését. Ez a halasztás továbbra is tart, egyre több tagállam csatlakozik...

Uncategorized

A mélytechnológia (deep tech) területén működő magyar vállalkozások kormányzati támogatása

2025. szeptember 22.

„A mélytechnológia (deep tech) területén működő magyar vállalkozások jelentős nemzetközi sikereket érnek el, a kormányzat különböző intézkedésekkel továbbra is segíti a szektor fejlődését - hangsúlyozta Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára, a NIÜ vezérigazgatója hétfőn Budapesten, a Tudásból technológia szakmai konferencia és Ipar 4.0 szakmai díjátadó rendezvényen. Kifejtette, a mélytechnológia szektor olyan technológiákat tartalmaz, amelyek választ adnak kulcskihívásokra, a megoldások pedig folyamatosan fejlesztik a gazdasági versenyképességet. Az ágazat olyan tudományos, műszaki áttöréseket hoz, amelyek lehetővé teszik, hogy első alkalommal vigyenek...

jog

2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3

„A kormány T/12518. számon nyújtotta be a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a jogintézmény főbb alapvonalait vázolja fel. Előzményei a „Közigazgatási bíráskodás” (2016/47.) és a „Közigazgatási bíráskodás 2.” (2019/8.) című Infojegyzetek.” Forrás: 2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2025/27.; 2025. szeptember 19. (PDF)

gazdaság

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) megkezdi a kiberbiztonsági auditban érintett vállalkozások ellenőrzését

„Hazánkban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felel az Európai Unió 2022/2555 Irányelvének (NIS2) hazai jogszabályba átültetett rendelkezéseinek betartásáért a versenyszférában. Bár a kötelezett szervezeteknek már 2024. október 18-tól meg kell felelni az elvárásoknak, addigra be kellett vezetni a szükséges védelmi intézkedéseket, a közelmúltban két fontos határidő is lejárt. A 2025. május 31-től módosult, Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági törvény) értelmében azon szervezetek, melyek a Kiberbiztonsági törvény 16. § (1) bekezdése alapján kiberbiztonsági audit lefolytatására kötelezettek és 2025....

fenntartható fejlődés

Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, mert az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott

„Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, így az elmúlt év őszétől új szemlélettel működnek a vízügyi igazgatóságok - jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Bács-Kiskun vármegyei bácsborsódi völgyzárógátnál tartott sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt a település határában arról beszélt, hogy korszakváltás zajlik a vízgazdálkodásban. Kiemelte: a fókusz áthelyeződik az árvízvédelemről a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra, de ez azért történhet meg, mert a magyar vízügyben az elmúlt évtizedekben hatalmas, mintegy 450 milliárdnyi fejlesztés valósult meg. A jelenleg zajló munkák sem...

gazdaság

A munka a digitális korban – Hogyan alakítja át a technológia a munkát és a foglalkozásokat?

2025. szeptember 27.

„Ez a jelentés átfogó elemzést nyújt a digitális technológiák hatásáról az európai munkára és foglalkozásokra, kritikusan újraértékelve a tömeges munkanélküliség és a munkahelyi polarizáció domináns narratíváit. A jelentés szintetizálja a Közös Kutatóközpont Foglalkoztatási csapata által az elmúlt években végzett munkát. A jelentés számos empirikus kutatásra támaszkodva egy elemzési keretet mutat be, amely a változás három fő vektorát különbözteti meg: az automatizálást, a munkaerő gépekkel való helyettesítését; a digitalizációt, a digitális eszközök növekvő használatát a munkafolyamatokban; és a platformizációt, a digitális platformok használatát...

gazdaság

Az önkormányzatok működési költségvetési mozgástere és forrásszerkezeti mobilitása a feladatfinanszírozás rendszerében