Skip to main content

Találat: redaktor

Február 1-től komoly változások lesznek a lakcímkártyáknál

„Február 1-től módosul a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyintézés rendje, amely érinti a lakcímkártya kiállítását és az adatmódosításokat. Több önkormányzat is figyelmeztette a lakosságot, hogy új szabályok vonatkoznak a lakcímkártyák kiállítására. Ezek értelmében a jegyzők hatásköre megszűnik ilyen ügyekben, így 2025. február 1-jétől már kizárólag a járási hivatalok (kormányablakok) intézhetik ezeket az eljárásokat - írja a Portfolio. A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításának díja 3700 forint lesz szombattól. Ha valaki postán kéri a kézbesítést, az további 2000 forintba kerül (kivételt képe...

Read more

Mélyen zsebbe vágó hatósági árváltozások léptek életbe

„2025. február 1-jétől nagy mértékben drágult a műszaki vizsgák hivatalos díjszabása Magyarországon, de nem csak ennek a költsége emelkedik. A Magyar Közlönyben megjelent Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által előírt hatósági árváltozások 2025. február 1-jétől léptek hatályba, így az autók vizsgáztatási költségei jelentősen emelkedtek: akár 50 ezer forintot is elkérhetnek egy sima műszaki vizsgáért, míg a nagyobb teherautóknál ez az összeg akár 150 ezer forint is lehet. A személygépkocsik időszakos műszaki vizsgájának alapdíja a jelenlegi 16 290 forintról 26 700 forintra emelkedett,...

Read more

Pilz Tamást nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkárává

„Bíró Attilát Pilz Tamás váltja, aki Rogán Antal minisztériumából érkezik a szombati nappal. A Magyar Közlönyt bújva az Mfor vette észre, hogy Sulyok Tamás január 31-i hatállyal felmentette Bíró Attilát, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkárát. Bíró Attila 2023. augusztus 10-én lett a Varga Juditot váltó Tuzson Bence vezetése alá került minisztérium közigazgatási államtitkára. Korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára volt. Indoklás nincs, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára cselekszik. Bíró Attila utódja Pilz Tamás a szombati naptól. Ő helyettes államtitkár volt...

Read more

A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden

„A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden egy uniós támogatással megvalósuló projektben – közölte Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester szerdán. A politikus a projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a klímaváltozás következményei a mindennapokban érezhetők Szegeden, az átlaghőmérséklet növekedése és a szárazság a városi zöldterületekre is hatással van. Az önkormányzat erre a problémára keresi a megoldást a 2028 közepéig tartó, 3,075 millió eurós (1,263 milliárd forintos) ReGreenX projektben, amely költségeinek 80 százalékát fedezi közvetlen uniós támogatás – közölte az alpolgármester....

Read more

Az agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar digitális átállásáért

„Az Agrárminisztérium által tavaly kiírt, illetve az idén meghirdetésre kerülő agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások egyik legfontosabb célja, hogy ösztönözze a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a digitális átállást, az automatizációt és robotizációt - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Kecskeméten. Feldman Zsolt az Agroinform, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Univer Product Zrt. közös rendezvényén ismertette, hogy február 4-5-én Kecskeméten immár tizedik alkalommal nyílik meg a precíziós mezőgazdasági technológiákat bemutató PREGA Konferencia és Kiállítás, amely mára a...

Read more

A minőségi növekedés felé – a nemnövekedés értékelése

„A főáramú közgazdaság-tudomány többnyire szitokteóriaként emlegeti a visszafogottabb mennyiségi gazdasági növekedést szorgalmazó nem növekedési (degrowth) koncepciót. Jelen írásunk célja, hogy a minőségi növekedés irányába mutató ezen irányzatot konstruktív kritika alá vegyük, és előmozdítsuk a mélyreható szakmai dialógust. Rámutatunk arra, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági konfiguráció nem teszi lehetővé a fenntartható fejlődés elérését, amiből a minőségi növekedés felé történő radikálisabb elmozdulás igénye következik. Ezután a minőségi növekedéshez vezető átmenet kritikai bemutatását adjuk, aminek során rávilágítunk a koncepció rendszerelméleti hiányosságaira, a kapitalizmussal és demokráciával vett...

Read more

Az ipari méretű napelemes beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) a megváltozott piaci körülményekhez igazítják

„Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését. A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is...

Read more

A hazai klímaalkalmazkodási politika 2022–2023. évi felülvizsgálatának szempontjai és területi jellemzői

„Az időjárási szélsőségek klímaváltozáshoz köthető intenzitásának és gyakoriságának növekedése, valamint következményei globálisan és hazánkban is egyre inkább a közpolitikai viták tárgyát képezik. A nemzetállami, regionális és helyi szintű alkalmazkodás fontosságát – többek között – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UN Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) és az Európai Unió (EU) 2021-ben felülvizsgált, valamint megújított Alkalmazkodási Stratégiája is rögzíti. Az utóbbi évek árvizei és villámárvizei, szélsőséges aszályai hazánkban is ráirányították a figyelmet a területi, települési válaszlépések szükségességére. A vonatkozó...

Read more

Stratégiai beruházások – az Európai Számvevőszék (ECA) az Európai Stratégiai Beruházási Alap tevékenységét vizsgálja

„Emlékeznek még az ESBA-ra, az Európai Stratégiai Beruházási Alapra? Az ESBA-t az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport 2015-ben indította el. Az alap az Európai Bizottság akkori elnöke után „Juncker-tervnek” is nevezett európai beruházási terv részét képezte. A fő cél a 2007–2008-as pénzügyi válságot követő beruházási hiány kezelése volt, miután az Unióban mintegy 15%-kal csökkent a teljes beruházási kiadás. Az ESBA 26 milliárd euró összegű uniós költségvetési garanciát nyújtott, emellett az Európai Beruházási Bank (EBB) 7,5 milliárd euró forrást biztosított...

Read more

Az óriási területi különbségek miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a területi együttműködésre és fejlettségre – mondta Navracsics Tibor

„Ha a budapesti kerületeket is a járások közé soroljuk, akkor 34 olyan járás van ma Magyarországon, amely gazdasági ereje szempontjából az országos átlag fölött áll - közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Ózdon, a Területpolitika 2025. - Járási és térségi együttműködések a hatékony tervezésért című konferencián. Navracsics Tibor hozzátette, a 34-ből 22 a fővárosi kerületek egyike. 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt helyezkedik el, közülük 55 pedig az országos átlag felét sem éri el - ismertette. A miniszter rámutatott, a...

Read more
Page 65 of 1811 1 64 65 66 1 811