Skip to main content

Találat: Európai Unió

Navracsics Tibor: kevesebb bocsánatos bűnünk van, mint más tagállamoknak, kampánytéma lesz Magyarország az EP-választáson

„– Nekünk, ha megállapodásra törekszünk, akkor többször, alaposabban kell bizonyítanunk a mi megoldásunk jogosságát, és általában több garanciát kérnek a különböző javaslataink bebiztosítására, mint talán más tagállamok esetében – emelte ki a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az uniós forrásokról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban. Szerinte az Európai Bizottságban van egy olyan elképzelés is, hogy a magyarok mindig valamilyen külön utat folytatnak, éppen ezért oda kell figyelni rájuk, nehogy precedenst teremtsenek más tagállamok számára. – Hétfőn átadták a főpolgármesterrel közösen a 3-as...

Read more

Európai digitális személyazonosság: egyszerű hozzáférés a legfontosabb szolgáltatásokhoz

„Az európai digitális személyazonosságra vonatkozó frissített szabályok segítik a közszolgáltatások használatát és az online tranzakciók magabiztos lebonyolítását az egész EU-ban. A Covid19 világjárvány kezdete óta egyre több köz- és magánszolgáltatás vált digitálissá. Ehhez biztonságos és megbízható digitális azonosító rendszerekre van szükség. A 2023 márciusi plenáris ülésen az Európai Parlament elfogadta álláspontját az európai digitális személyazonosság keretrendszerének javasolt frissítéséről. Bővebben a digitális átállásról, amely az EU egyik legfontosabb prioritása. Mi az a digitális személyazonosság? Az európai digitális személyazonosító (eID) lehetővé teszi a nemzeti...

Read more

Nulla nettó kibocsátású ipar: uniós javaslat az ipar átalakítására

„ Az Európai Bizottság javaslatot tett a nulla nettó kibocsátású iparról szóló jogszabályra, amelynek célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára való átálláshoz - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön. Az uniós bizottság szerint a jogszabály meg fogja erősíteni a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló- és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Emellett jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátású projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal...

Read more

Európa Parlament: energiahatékony épületek kellenek a 2050-re vállalt klímasemlegességhez

„ 2028-tól kizárólag kibocsátásmentes új épületek Lépések a rezsicsökkentéshez és a klímaváltozás megfékezéséhez Támogatás a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak Az épületeknek tudható be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka Kedden a Parlament elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek hatására felgyorsulhat az épületek korszerűsítése, illetve csökkenhet energiafogyasztásuk és kibocsátásuk. A képviselők szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet. A most elfogadott intézkedések ezt azzal segítik,...

Read more

Az EU versenyképessége 2030 horizontján túl: előretekintés az egységes piac fennállásának 30. évfordulója alkalmából

„A Bizottság a mai napon két közleményt tett közzé, melyekben megemlékezik az egységes piac fennállásának 30. évfordulójáról és felvázolja, hogyan biztosítható az EU hosszú távú versenyképessége. Az egységes piac kétségtelenül az uniós társadalom és gazdaság motorja. A megmaradt akadályok felszámolása és az integrációs folyamat – főként a szolgáltatások esetében – elengedhetetlen ahhoz, hogy az egységes piac továbbra is az EU versenyképességének fő mozgatórugója maradjon. Az aktuális geopolitikai kontextus közepette az EU elérkezett a zöld és digitális kettős átállás sorsdöntő pillanatához, miközben továbbra...

Read more

2024. évi költségvetés: az EU Tanácsa megállapodott a következő évi uniós költségvetés összeállítására vonatkozó iránymutatásokról

„A tagállamok a mai napon megállapodtak a 2024. évi uniós költségvetés összeállítására vonatkozó tanácsi iránymutatásokról. Az EU éves költségvetésében rögzítik az Európai Uniónak az adott évre vonatkozó összes kiadását és bevételét. A költségvetés biztosítja az uniós szakpolitikák és programok finanszírozását az EU politikai prioritásaival és jogi kötelezettségeivel összhangban. A vonatkozó tanácsi következtetések szerint: A Tanács kiemeli, hogy a 2024. évi költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió által elfogadott hosszú távú célkitűzések és szakpolitikai prioritások kidolgozásában és megvalósításában. Oroszország Ukrajna elleni agresszív...

Read more

A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában

„A vidékfejlesztés szakpolitikai jelentősége az ezredforduló óta az európai Unióban és Magyarországon egyaránt növekszik. Ezt támasztja alá, hogy 2021 júniusában az európai bizottság 2040-ig szóló, erősebb, összekapcsolt, ellenálló és virágzó vidéki területek és közösségek felé vezető jövőképet fogalmazott meg, melyet uniós szintű Vidékfejlesztési Cselekvési terv elfogadásával, valamint az uniós, nemzeti, regionális és helyi szereplők széles körét mozgósító Vidéki Paktum létrehozásával, továbbá eddig nem alkalmazott vidékfejlesztési megoldásokkal kíván elérni. A vidékfejlesztési szakpolitika hazai felértékelődését jelzi, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban Magyarországon ez az...

Read more

22/2023. (III. 13.) ME határozat monitoring bizottságok elnökeinek kinevezéséről és monitoring bizottságok elnökeinek felmentéséről

„1. A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 34. §-a alapján a) Lóga Mátét, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz monitoring bizottsága, b) Nagy Bálintot, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága, c) dr. Kutnyánszky Zsolt Krisztiánt, az Energiaügyi Minisztérium miniszteri biztosát a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz monitoring bizottsága, d) dr. Rétvári Bencét, a Belügyminisztérium államtitkárát...

Read more

Kritikus fontosságú nyersanyagok: biztonságos és fenntartható ellátási láncok biztosítása az EU zöld és digitális jövője érdekében

„A Bizottság a mai napon átfogó intézkedéscsomagot terjeszt elő, amellyel arra törekszik, hogy biztosítsa az EU hozzáférését a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos, diverzifikált és fenntartható beszerzéséhez. A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek számos stratégiai ágazat számára, beleértve a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló és a digitális ipart, a repülési és űrrepülési, illetve a védelmi ágazatot. Miközben az előrejelzések szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet drasztikus növekedése várható, Európa nagymértékben függ a behozataltól, és az ráadásul gyakran olyan harmadik országbeli beszállítóktól érkezik, amelyek...

Read more

Az MI kiberbiztonsága és a szabványosítás

„A dokumentum általános célja, hogy áttekintést nyújtson a mesterséges intelligencia (MI) kiberbiztonságával kapcsolatos (meglévő, kidolgozás alatt álló, megfontolás alatt álló és tervezett) szabványokról, értékelje azok hatókörét és azonosítsa a szabványosítás hiányosságait. Ezt a mesterséges intelligencia és különösen a gépi tanulás sajátosságainak figyelembevételével teszi, valamint a kiberbiztonságot széles körűen fogja fel, ez a megközelítés magában foglalja mind a „hagyományos” titoktartási, integritási és hozzáférhetőségi paradigmát, mind pedig a mesterséges intelligencia megbízhatóságának tágabb fogalmát. Végezetül a jelentés azt vizsgálja, hogy a szabványosítás hogyan támogathatja a...

Read more
Page 92 of 176 1 91 92 93 176