Skip to main content

Találat: informatika

Tudományos áttörésekből gazdasági növekedés: Dél-Korea K-Moonshot és SEED programjai

Dél-Korea két összekapcsolódó programmal kívánja felgyorsítani a tudományos áttöréseket és megteremteni a következő évtizedek gazdasági növekedésének technológiai alapjait. A K-Moonshot konkrét kutatási és technológiai problémák megoldására összpontosít, a hét SEED-terület fejlesztése pedig az eredmények ipari alkalmazását és a stratégiai ágazatok megerősítését szolgálja. A 2026 májusában elindított K-Moonshot célja, hogy 2030-ra megkétszerezze a tudományos kutatás termelékenységét, és 2035-ig tizenkét nemzeti küldetést teljesítsen. A mesterséges intelligenciát a kutatás egész folyamatába beépítenék: adatok elemzésére, új hipotézisek felállítására, kísérletek megtervezésére és eredményeik előrejelzésére használnák. A feladatok...

Read more

Digitalizációs stratégia, nemzeti adatvagyon, közbeszerzések, mesterséges intelligencia – interjú Tanács Zoltánnal

„Önálló tárcát kapott a tudományszervezés, az innováció és a digitalizációs terület a májusban felálló kormányban. A Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe kerültek az olyan, egymással szorosan összefüggő technológiai területek, mint az adatgazdálkodás, a mesterséges intelligencia, a kormányzati informatika, az e-közigazgatás, a kiberbiztonság, a tudománytámogatás és az űripar. A tárcát Tanács Zoltán kapta, aki a választási kampányban 2025 őszétől a Tisza programalkotását és a párt kormányzásra való felkészülését irányította. Hosszas egyeztetés után végül szeptember végén, egy prágai tárgyalássorozat és a 2027-es költségvetés benyújtása között...

Read more

A digitális gazdaság és társadalom helyzete – OECD Digital Economy and Society Outlook 2026

„A mesterséges intelligenciát (MI) kiszolgáló számítási infrastruktúra fejlődésétől a technológiahasználati szokások változásáig a digitális átalakulás egyre összetettebb módon hat a gazdaságra és a társadalomra. Becslések szerint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat 2025-ben 5%-kal bővült az OECD országaiban. Az értékteremtés és a beszerzés ugyanakkor továbbra is erősen koncentrált, ami egyszerre tükrözi a hatékonyság javulását és az országhatárokon átnyúló kölcsönös függőségek erősödését. Az OECD digitális gazdasági és társadalmi kilátásai, 2026 című jelentés azt vizsgálja, hogyan változnak a digitális prioritások, szakpolitikák és irányítási...

Read more

Igen, az emberi kontroll alatt maradó mesterséges intelligenciára! – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde

„...Tisztelt Képviselők! Korunk második meghatározó fordulópontját a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, amely egyre inkább a gazdaságunk és biztonságunk alapzatává válik. Európa álláspontja egyértelmű. A lehető legjobban ki akarjuk használni a mesterséges intelligenciát társadalmunk, életminőségünk és termelékenységünk javítása érdekében. Optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség javát szolgálhatja – ha helyesen járunk el. Azonban, mint minden rendkívüli erejű új technológia, a mesterséges intelligencia is egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat. E kockázatok kezelése nélkül nem fogjuk tudni kiaknázni a mesterséges intelligenciában...

Read more

Befektetéspolitikai keretrendszer a digitális átalakulás támogatására – OECD

„A jelentés célja, hogy támogassa a kormányokat a digitális átalakulást előmozdító magánberuházások ösztönzésében, figyelembe véve ezek hosszú távú növekedésre, rezilienciára és társadalmi jóllétre gyakorolt hatásait. A meglévő OECD befektetési standardokra – köztük a Befektetéspolitikai keretrendszer 2015. évi kiadására (Policy Framework for Investment, 2015 Edition) és a Külföldi közvetlentőke-befektetések minőségét támogató szakpolitikai eszköztárra (Foreign Direct Investment Qualities Policy Toolkit) – építve meghatározza azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek elősegítik a digitális átalakulást szolgáló befektetéseket, és lehetővé teszik, hogy azokban rejlő lehetőségeket a gazdasági reziliencia...

Read more

Megjelent a NIS2 Whitepaper újabb kiadása – Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján

„Ez a dokumentum gyakorlati összefoglalót ad a NIS 2 magyarországi bevezetésének fő szempontjairól. Mit kell tennie egy szervezetnek a megfeleléshez? Hogyan célszerű priorizálni? Mik a gyakori buktatók? A wihepaper önkéntes alapon a tudásmegosztás céljából készült a közreműködők szakmai tudására támaszkodva. Gyakorlati példákkal, szerepkörökre szabott feladatokkal és ellenőrzőlistákkal támogatjuk a vezetőket, a IBF-eket (CISO-kat), a kiberbiztonsági csapatokat, az IT/OT részlegeket, a jogi és megfelelési területeket, a fizikai biztonságért felelősöket, valamint minden további támogató szerepkört betöltőt, beszállítót és partnert.” Forrás: NIS2 Whitepaper Magyarország 2.0...

Read more

ENISA-kézikönyv a tervezésbe épített és az alapértelmezett védettségről (security)

„Gyakorlati útmutató a tervezésbe épített és az alapértelmezett védettség elveinek alkalmazásához kis- és középvállalkozások számára A digitális elemeket tartalmazó korszerű termékekkel szemben egyre inkább elvárás, hogy tervezésüknél fogva, illetve alapértelmezett beállításaik szerint is védettek legyenek. Számos szervezet, különösen a kis- és középvállalkozások azonban sajátos nehézségekkel szembesülhetnek e követelmények következetes alkalmazása során, ezért célzott megoldásokra lehet szükségük. Ez a jelentés olyan alapelveket és gyakorlati útmutatásokat fogalmaz meg, amelyek segítik a tervezésbe épített és az alapértelmezett védettség követelményeinek érvényesítését a termék teljes életciklusa során....

Read more

Forward Deployed Engineer (FDE), azaz ügyfélhez kihelyezett fejlesztőmérnök – új munkakör születik az MI nyomán

„Új leányvállalatot hoz létre a Microsoft, melynek feladata a (nagy)vállalati ügyfelek mesterséges intelligencia-felhasználásának, illetve integrációs folyamatainak a támogatása lesz. A mesterséges intelligencia megoldásokban utazó nagy technológiai óriások és iparági úttörők egyik kiemelt célja annak támogatása, hogy a (nagy)vállalati partnerek minél gyorsabban és hatékonyabban tudjanak az igényeiknek megfelelő AI-platformokat bevezetni és használni. Erre a trendre építve most a Microsoft is létrehozta saját támogatócégét. A vállalat csütörtöki közleménye alapján a Microsoft Frontier Co. 2,5 milliárd dolláros büdzséből jön létre és mintegy hatezer alkalmazottat -...

Read more

Ismét állami tulajdonba kerülhet a ZalaZONE járműipari tesztpálya, első lépésként teljes körűen át fogják világítani

„Legkésőbb júliustól ismét állami tulajdonba kerülhet a ZalaZONE járműipari tesztpálya, amelynek működését és gazdálkodását az új fenntartó első lépésként teljes körűen átvilágítaná. A lépés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok visszavételéről szóló jogszabályok részeként valósulhat meg. A ZalaZONE továbbra is fontos szerepet tölthet be Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági fejlődésében. A ZalaZONE járműipari tesztpálya legkésőbb júliustól ismét állami tulajdonba kerül – jelentette be közösségi oldalán Nagy Márta, a Tisza Párt zalaegerszegi országgyűlési képviselője, miután a Parlamentben egyeztetett Tanács Zoltán tudományos és technológiai...

Read more

Lehet, hogy hamarosan algoritmusokkal drágább lesz kódoltatni, mint szoftverfejlesztőket alkalmazni

„A Gartner szerint a tokenhasználat emelkedése és a fizetési konstrukciók átalakítása oda vezethet 2028-ra, hogy algoritmusokkal drágább lesz kódoltatni, mint szoftverfejlesztőket alkalmazni. Egy átlag fejlesztő bérköltségét is meghaladhatják az MI-alapú kódoláshoz tartozó vállalati költségek – figyelmeztet a Gartner pár napja kiadott jelentése. A tanácsadónál úgy látják, a kódok előállításához szükséges tokenhasználat növekedése, illetve a szolgáltatói árazási modellben már most érezhető változás két éven belül oda vezethet, hogy a költségcsökkentés reményével bevezetett algoritmusok többe kerülnek majd, mint amennyit ugyanezért a munkáért húsvér programozóknak...

Read more
Page 1 of 379 1 2 … 379