Skip to main content

Találat: jog

Összeomlás szélén a fővárosi bíróságok a jegyzőhiány miatt

„A fővárosi bíróságokon kritikus szintre jutott a jegyzőhiány, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) működése pedig már az összeomlás szélén áll. Bírák szerint a helyzet nemcsak az ítélkezés minőségét veszélyezteti, hanem a jogállami garanciákat is aláássa. A jegyzőhiány miatt már a működőképesség határán egyensúlyozik a Pesti Központi Kerületi Bíróság – derül ki abból a levélből, amelyben Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke sürgős segítséget kért más bíróságok vezetőitől – tudta meg a HVG. A dokumentum szerint a helyzet annyira súlyos, hogy az...

Read more

Az Európai Unió a szoftverekre is kiterjeszti a termékfelelősséget

„Hosszú távon például az önvezető autók vagy a mesterséges intelligencia által okozott károk fogyasztóvédelmi ügyintézésben is alapvető változást hozhat az a törvénytervezet, amelyet most bocsátott társadalmi vitára az igazságügyi miniszter. A változás lényege, hogy a szoftver is terméknek minősül majd - akkor is, ha beépítik egy másik termékbe. Az 1994-ben bevezetett termékfelelősség azt jelenti, hogy minden gyártó felelős a hibásnak bizonyuló terméke által okozott károkért. Egy 2024-ben elfogadott uniós irányelv szerint ez a termékfelelősség, a termék fogalmának kibővítése révén, 2026. december 9-től...

Read more

Az MI és a szerzői jog

„A mesterséges intelligencia jogi szabályozása számos kérdést felvet - többek között a szellemi tulajdon, a szerzői jogok terén. Erről a kérdésről szervezi meg idei vándorgyűlési szekcióülését a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúragazdasági Szakosztálya. A szekció kerekasztal-beszélgetését a napokban rögzítjük és a 63. Közgazdász-vándorgyűlés kezdetekor, szeptember 4-én, csütörtökön délelőtt tesszük közzé a konferencia honlapján és az MKT YouTube-csatornáján. Az Online szellemi svédasztal - MI és a szerzői jog című kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Grad-Gyenge Anikó szerzői jogi szakértő, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tudományos és...

Read more

A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartásokról szóló törvények módosítása – társadalmi véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. augusztus 30-ig. Tartalmi összefoglaló Az intézkedés célja a különböző hatóságok által vezetett nyilvántartásoknak a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvényre tekintettel történő felülvizsgálata, és a felülvizsgálat eredményére tekintettel a törvényi szintű szabályok megállapítása. ... A Kormány a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény elfogadását követően áttekintette az állami szervek által vezetett nyilvántartásokat. A jogrendszeri felülvizsgálat keretében közel 800 nyilvántartás...

Read more

Digitális korszakváltás – a polgári pervitel és a digitalizáció alapvető összefüggései, kitekintéssel a veszélyhelyzet hatásaira

„...Az értekezésben a digitális bírósághoz vezető úttal, annak mérföldköveivel és kihívásaival foglalkozom. A digitális bíróság fogalma alatt – a hazai jogirodalommal egyezően – a bíróságok és a bírósági iratok elektronikus elérhetőségét értem. Ide tartozik az elektronikus kapcsolattartás és illetékfizetési lehetőség kiépítése, ennek következtében az elektronikusan is rendelkezésre álló és online, távolról is elérhető peranyag (e-akta), a kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas hálózatok kiépítése és rendelkezésre állása. Ehhez képest eltérő fogalmat takar az elsősorban magánjogi jogviták rendezését támogató online bíróság (amelynek többnyire...

Read more

A közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – társadalmi véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. augusztus 13-ig. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2025. évi ... törvény a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról Az Igazságügyi Minisztérium számára kiemelt fontosságú, hogy – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21. § (1) bekezdéséből eredő utólagos hatásvizsgálati kötelezettségének megfelelően – az elmúlt évek kormányzati ciklusaiban elfogadott anyagi-és eljárásjogi jogszabályok hatályosulását folyamatosan nyomon kövesse, a joggyakorlat tapasztalatait becsatornázza, és ahol szükséges, ott jogszabály-módosítást készítsen elő. Ezen célkitűzés elérése érdekében működik egy, a közigazgatási...

Read more

Még nem késő teljesíteni a kiberbiztonsági auditra vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága)

„A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös javaslatát a jogalkotó a 2025. évi XXXII. törvény hatályba lépésével elfogadta, amelynek értelmében a kiberbiztonsági auditra vonatkozó határidő módosult, illetve új kötelezettségként jelent meg az auditra vonatkozó szerződéskötés. A módosító javaslat alapján a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 16. § (1) bekezdése alapján azon kiberbiztonsági auditra kötelezett szervezetek, melyek 2025. január 1-jét megelőzően kezdték meg működésüket, 2026. június 30-ig kötelesek az első kiberbiztonsági auditot lefolytatni, ahogy erről korábbi...

Read more

Részben hatályba lépett az európai MI-szabályozás

„Hatályba léptek az európai mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabályok kulcsfontosságú részei. Washington és az amerikai tech-óriások nem adták fel összehangolt támadásukat e szöveg, és általában az európai digitális szabályozás ellen. Az európai technológiai jogszabályok hatályban maradnak annak ellenére, hogy mind a Trump-adminisztráció, mind az Atlanti-óceán mindkét oldalán számos nagyvállalat tiltakozik ellene. Így van ez a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelet esetében is, , amely a világ egyik legambiciózusabbja ezen a területen, és amelynek egyes központi rendelkezései augusztus 2-án, szombaton léptek hatályba, alig több...

Read more

Egyszerűsítések az Európai Unió versenyképességéért – az omnibusz csomagok ismertetése

„Egyszerűsítés Az EU hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez, és ezzel egyidejűleg a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljainak megőrzéséhez alapvető fontosságú a szabályozási keret egyszerűbbé tétele. ... Miért szükséges az egyszerűsítés? Az EU eltökélt szándéka, hogy megerősítse hosszú távú versenyképességét, és ezzel egyidejűleg megőrizze a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljait is. Ennek a törekvésnek egyik kulcsfontosságú eleme az adminisztratív terhek csökkentését eredményező, egyszerűbb szabályozási keret, amely lehetővé teszi, hogy az uniós vállalkozások prosperálhassanak, valamint támogatja az innovatívabb beruházási környezetet. Az egyszerűsítésre vonatkozó felhívás a...

Read more

„Kié a közjog” és kié a közigazgatási jog? : Adalékok egy közjogi vitához az „európai közigazgatási jog” nézőpontjából

„Lassan 10 éve, hogy a „Közjavak” hasábjain megjelent a „Kié a közjog” vitairat, mely aktualizálására örömteli okot ad a DE Közszolgáltatási Kutatócsoport vezetőjének jeles évfordulója alkalmából tervezett tematikus különszám. Az első alkalommal nem vettem részt a kapcsolatos vitákban, azonban a már említett személyes ok, illetve a téma iránti új keletű érdeklődésem okán,most csatlakozom hozzá. E rövid írás nem ad módot az alapkérdés (a közjog mibenléte) kritikai elemzésére, de hát annak úgy is van kiterjedt irodalma, amihez igazán újat hozzátenni nem nagyon lehet,pláne...

Read more
Page 2 of 176 1 2 3 176