Skip to main content

Találat: jog

Az Integrált Jogalkotási Rendszer fejlesztésének 2020. évi központi forrásigényről

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy az Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemben, majd éles üzemben történő tartós működtetéséhez, fenntartásához, támogatásához és továbbfejlesztéséhez többletforrások biztosítása szükséges; 2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az igazságügyi miniszter bevonásával – gondoskodjon az IJR próbaüzem 2020. január 1. – 2020. július 31. közötti időszakban történő működtetéséhez szükséges 673 464 169 forint többletforrás rendelkezésre bocsátásáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 1....

Read more

A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetést

„ Nemcsak kereteket szabhat az állam a digitális világcégek tevékenységének, de rászoríthatók arra is, hogy részt vegyenek a közteherviselésben. Ellenkező esetben akár vaskos bírsággal is meg lehet büntetni őket – ez a tanulsága Tállai András államtitkár szerint annak az ítéletnek, amelyet a héten hirdetett ki az Európai Bíróság a magyar reklámadó ügyében. Külön munkacsoport vizsgálja ki a technológiai vállalatok megzabolázásának lehetőségeit. A technológiai óriásvállalatok tevékenységének szabályok közé szorításával a világ számos pontján próbálkoznak. Az efféle vállalkozások mérete, jelentősége és működési sajátosságai miatt...

Read more

Az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei és indítványai (Vodafone, Tesco-Global, Google Ireland, felsőoktatási intézmények)

sz. 20/2020 : 2020. március 3. a Bíróság C-75/18,C-323/18. sz. ügyekben hozott ítéletei Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. és Tesco-Global Áruházak Zrt. kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Állami támogatás A távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal. sz. 21/2020 : 2020. március 3. a Bíróság C-482/18. sz. ügyben hozott ítélete Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ezzel szemben...

Read more

A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára

„ A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is, mert a szuverén államhatalom mellett létrejött egy pszeudo jogrendszer, amelynek szabályait jelenleg szinte csak a techóriások alkotják - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Budapesten. Schanda Tamás az Alapjogokért Központ (AK) által a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián közölte: ma bizonyos vállalati birodalmak olyan hatalmi monopóliumra tesznek szert, amely eddig állami jogosultság volt, és ezt a befolyást alig vagy szinte egyáltalán nem lehet ellensúlyozni. Példa nélküli...

Read more

Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság

„ A bizottság feladata feltárni, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállam intézményeire és működésére, a személyes szabadságjogok érvényesülésére és az alapvető demokratikus normákra. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ez a bizottság az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb kihívására kíván választ adni a következő kérdésekben: képesek leszünk-e uralni a technológiát vagy a technológia uralja majd az életünket? A jog uralma érvényesül-e a technológiai vállalatok felett vagy a technológiai vállalatok a jog felett állnak? Képesek leszünk-e megőrizni személyes szabadságunkat a digitális térben?...

Read more

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP): a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés

„A mesterséges intelligencia alapjogokra gyakorolt hatásait elemezték szakértők február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendezvényen Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője hangsúlyozta, a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés, mely markánsan kihat a versenyképességre is. A DJP ötéves történetét bemutatva a szakmai vezető elmondta: mára több mint 150 intézkedés, stratégia vagy védjegy bevezetésében működött közre az általa vezetett szervezet. Ezek arra szolgáltak, hogy a digitalizáción keresztül segítsék, adott esetben fejlesszék az állam működését, a felhasználói kompetenciát és a...

Read more

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről. Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így...

Read more

A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak. Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű...

Read more

Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása

„Ez a tanulmánykötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2015-ben elnyert, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései (K 116551) című kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás olyan időszakban zajlott, amikor mind a digitális kommunikációs környezet, mind annak jogi keretei alapvető változásokon mentek át. A 2015-ös Brexit-kampánnyal és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal lezárult az a korszak, amiben a forgalomirányító szolgáltatások nagyrészt a digitális környezet pozitív szereplői voltak, innovatív megoldásokkal, amelyek segítenek a felhasználóknak eligazodni az információtengerben. A Trump-kampány után a...

Read more

Európa digitális jövőjének megtervezése: az Európai Bizottság adat- és mesterségesintelligencia-stratégiája

„A Bizottság ma mutatja be egy olyan, mindenki javát szolgáló digitális átalakulással kapcsolatos elképzeléseit és intézkedéseit, amely az európai értékek legjavát – a nyitottságot, a méltányosságot, a sokszínűséget, a demokráciát és a bizalmat – tükrözi. A Bizottság stratégiája olyan digitális megoldásokra épülő európai társadalmat vázol fel, amelyek az embert helyezik előtérbe. A stratégia emellett új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt, és támogatja az olyan, megbízható technológia kifejlesztését, amely a nyitott és demokratikus társadalom, valamint az élénk és fenntartható gazdaság erősödését szolgálja....

Read more
Page 53 of 175 1 52 53 54 175