Skip to main content

Találat: média

IFIP eGov 2023 konferencia 2023. szeptember 5-7. a Corvinus Egyetemen

„Idén a Corvinus Egyetem ad otthont az IFIP (International Federation for Information Processing) 8.5 (ICT & Public Administration) munkacsoportja éves összevont konferenciájának e-Kormányzat, e-Demokrácia és e-Részvétel témában szeptember 5-7-ig. Az EGOV-CeDEM-EPART 2023 konferencia részletei a https://dgsociety.org/egov-2023/ linken érhetők el. Cikk beadási határidő március 31, a felhívás (CfP) pedig a https://dgsociety.org/egov-2023/call-for-papers/ címen található. Az esemény házigazdája az Adatelemzés és Informatika Intézet, fő szervezője pedig az Intézet docense, Dr Csáki Csaba (eGov2023@uni-corvinus.hu). ” Forrás: IFIP eGov 2023 konferencia 2023. szeptember 5-7.; Corvinus Egyetem; 2023...

Részletek

In situ adathozzáférési jogok – egy egészséges szabályozási alternatíva a DMA 6. cikk (h) pontjához

„Az Európai Unió szabályozási csomagját képező Digital Markets Act (DMA) nemrég hatályba lépett, végleges szövege szerint: ,,(A Kapuőr) biztosítja az üzleti felhasználó vagy végfelhasználó tevékenysége révén keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát (…) többek között folyamatos és valós idejű hozzáféréssel”. (DMA 6. cikk (h) pont.) Az idézett szabály szerint a DMA előírásai alapján kijelölt kapuőrök (például a nagy platformok, mint a Facebook) a saját kezelésükben és birtokukban levő, a kérelmezőre (végfelhasználók és üzleti felhasználók) vonatkozó adatokat kötelesek megosztani és hordozhatóvá tenni a kérelmező számára. A DMA adathozzáférési jogot...

Részletek

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 novemberében egy videóüzenetben arról számolt be, hogy nagyjából 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona esett áldozatul az Ukrajna és Oroszország között zajló háborúnak. A konkrét számadatok közlése kiváltotta Ukrajna nemtetszését, hiszen a veszteségek száma elvileg titkosított információ, hiteles forrásból tehát a Bizottság nem értesülhetett róla. Nem sokkal később a videót el is távolították, a Bizottság sajtóosztálya pedig az az alapján készült sajtóközleményből kivette a számokat tartalmazó mondatot. A Bizottság esete korántsem egyedi:...

Részletek

Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) és kiberbiztonság – fenyegettségi állapotfelmérés

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) összefogott annak érdekében, hogy tanulmányozza és elemezze a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (Foreign Information Manipulation and Interference, FIMI) és a dezinformációval kapcsolatos fenyegetéseket. Külön elemzési keretet terjesztenek elő, amely összhangban van az ENISA fenyegetettségi állapotfelmérésével (Threat Landscape, ETL) kapcsolatos módszertannal, azzal a céllal, hogy elemezze mind a FIMI-t, mind pedig a dezinformáció kiberbiztonsági vonatkozásait. Az EKSZ az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek a dezinformációval kapcsolatos fogalommeghatározások további finomítására irányuló felhívására...

Részletek

„Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új stratégiája a 2023–2026 közötti időszakra

„„Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” címmel megjelent a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság új Stratégiája a 2023–2026 időszakra. A dokumentum megfogalmazza az NMHH küldetését és alapvető értékeit, továbbá kijelöli a tervezett célokat és az ezeket szolgáló akciókat. Koltay András, az NMHH elnöke szerint a Stratégiában „céljaink elérése, törekvéseink sikere érdekében olyan partnerséget ajánlunk a polgárok, a hírközlési és médiapiac szereplői, valamint az érintett állami szervek számára, amelyben együtt járulhatunk hozzá Magyarország és Európa digitális jövőjének építéséhez”. Az NMHH új Stratégiáját szakmai...

Részletek

Sokszínű kínálat a magyar médiapiacon – elkészült az NMHH Médiapiaci jelentése

„A sokszínű magyarországi tartalomipar és médiapiac egyre nagyobb kihívásokkal szembesül a globális platformok növekvő média- és reklámpiaci súlya miatt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most megjelent Médiapiaci Jelentéséből. A jelentésből kirajzolódó kép alapján a magyar médiafogyasztók sokszínű tartalomkínálatból választhatnak, és csaknem háromnegyedük él is a választás lehetőségével, amikor heti rendszerességgel két-három különböző médiafelületről tájékozódik, az internet, a tv, a nyomtatott sajtó és a rádió valamilyen kombinációját használva információforrásként. Az egyetlen forrásból tájékozódók döntő többsége (a teljes lakosság...

Részletek

Koltay András az álhírekről és az internetes kitiltásokról

„Koltay András elmondta: felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel. Emellett egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan. A print média - a világtendenciákat követve - egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió,...

Részletek

Az új uniós jogszabály a digitális szolgáltatásokról: szép új világ?

„Magyar cégek ezreinek fog hamarosan fejtörést okozni az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA). A GDPR-hoz hasonló szigorral körülbástyázott jogszabály ugyanis, bár elsősorban a nagy platformszolgáltatók megregulázását célozza a kisebb szolgáltatók versenybe hozása érdekében, számos új előírást tartalmaz a kisebb internetes szolgáltatókra, online piacterekre, és közösségi felületekre is. Az Európai Unió várhatóan 2024 év elején alkalmazandóvá váló rendelete a digitális szolgáltatásokról (DSA) jelentős fejlesztési terheket ró a magyar online-szolgáltatókra. Az EU ugyan azzal reklámozza a DSA-t, hogy az tiszta helyzetet teremt...

Részletek

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: hatályba lépnek az online platformokra vonatkozó, mérföldkőnek számító uniós szabályok

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal a biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezet megteremtését célzó, mérföldkőnek számító új uniós szabályrendszer lép a mai napon hatályba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online...

Részletek

A dalszerzők keresnek legkevesebbet a zenei platformokon

„Miközben látványosan növekszik az online platformokon elérhető zenék és lejátszások száma, a dalszerzőkhöz a várt összeg töredéke folyik be a jogdíjakból. Új korszak kezdődik 2023-tól, amikor a magyar dalszerzők az elérhető legmagasabb összegű jogdíjat kapják majd online elhangzásaik után – jelentette be az Artisjus Egyesület igazgatója. A magyar jogdíjkezelő ugyanis megbízta a francia Sacemet, Európa legnagyobb zenei közös jogkezelőjét azzal, hogy képviselje a magyar zenei repertoárt a nagy online streamingszolgáltatóknál. Tavaly 75 millió forint, idén már 250 millió forint jogdíjat fizetett ki...

Részletek
Page 7 of 48 1 6 7 8 48