Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI)

Észt szakértők kibervédelmi doktrínát dolgoztak ki az MI korszakára

„Észt kormányzati szervek, egyetemek, technológiai vállalatok és bankok szakértői, illetve kutatói átfogó kibervédelmi szakpolitikai dokumentumot dolgoztak ki. Ebben ajánlásokat fogalmaznak meg azoknak az országoknak, amelyek meg kívánják védeni digitális társadalmukat a mesterséges intelligencia korában. A kezdetben kisebb országok számára kidolgozott doktrína a nagyobb államok érdeklődését is felkeltette. Észtország magasan digitalizált társadalomként szerzett tapasztalataira és az országban már bevezetett megoldásokra épül. Tõnu Grünberg, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának digitális infrastruktúráért és kiberbiztonságért felelős helyettes főtitkára szerint az MI alapvetően megváltoztatta mind a...

Read more

Reason Reserve / Aruait: szabályok és technikai alapok kidolgozása, hogy az észt közszféra biztonságosan alkalmazzon autonóm MI-ügynököket

„A Reason Reserve / Aruait az Észt Információs Rendszerek Hatóságának (RIA) innovációs projektje. Célja azoknak a szabályoknak és technikai alapoknak a kidolgozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az észt közszféra biztonságosan alkalmazzon autonóm MI-ügynököket. Projektnyitó rendezvény – 2026. június 12. A rendezvényen az alábbi témákat vitattuk meg: a projekt keretében tervezett tevékenységek; az elérni kívánt technológiai és stratégiai célok; a szervezetek és szakértők projektpartnerként való közreműködésének lehetőségei. A rendezvény anyagai – Alább megtekinthetők a tájékoztató előadás, diái, összefoglalója és további anyagai. * Summary...

Read more

Kormányzás ügynökalapú MI-vel: amikor gépek járnak el a kormányzat nevében (OECD)

„A kormányzatok olyan módon alakítják az emberek mindennapi életét, ahogyan kevés más szervezet. Hozzáférést biztosítanak a különféle ellátásokhoz, engedélyekhez, sürgősségi szolgáltatásokhoz és az igazságszolgáltatáshoz. Az emberek azt várják, hogy ezek a szolgáltatások gyorsak, egyszerűek és az igényeikre érzékenyek legyenek. E várakozások teljesítésének elősegítésére szinte valamennyi OECD-ország kormányzata alkalmaz már MI-t. Az OECD 2025-ös, Kormányzás mesterséges intelligenciával című jelentése áttekintette az alapvető kormányzati feladatok terén kialakult helyzetet. Most azonban újabb változás bontakozik ki. Az MI-rendszerek a kérdésekre válaszoló és döntéseket támogató eszközökből olyan...

Read more

Az ügynökalapú MI-rendszerek munkába állítása: mit mutatnak a gyakorlati szakemberek tapasztalatai a bevezetésről és az irányításról?

„Az OECD 11 ország 25 szervezetének szakembereivel készített interjúk alapján vizsgálta az ügynökalapú mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását és irányítását. A kutatás élvonalbeli fejlesztők, vállalatok, közintézmények és kutatóhelyek tapasztalataira épül. Megállapításai szemléltető pillanatképet adnak a kibontakozó gyakorlatokról, nem tekinthetők az elterjedtség reprezentatív felmérésének. Az ügynökalapú MI több, összehangoltan működő ügynökből álló rendszereket jelent, amelyek részfeladatokra bontják a munkát, együttműködnek, és hosszabb időn keresztül, korlátozott emberi felügyelettel követnek összetett célokat. Alkalmazásuk már túlmutat a kísérleti projekteken: megjelennek a szoftverfejlesztésben, a kiberbiztonságban, az infrastruktúra-tervezésben, a...

Read more

A kiberfenyegetettségi környezet változása: hogyan gyengítik a függőségek digitális ellenálló képességünket – ENISA

„Az ENISA 2026-os kiberfenyegetettségi jelentése megerősíti, hogy a digitális függőségek növelik a támadási felületet. A kiberbiztonsági események hatékony megelőzése és hatásaik mérséklése ezért fokozott éberséget kíván. Az Európai Unió kiberfenyegetettségi környezetét továbbra is több, visszatérő fenyegetés együttesen alakítja. A főbb megállapítások: A zsarolóvírusos támadások rövid távon továbbra is a legsúlyosabb hatású eseménytípusnak számítanak. A geopolitikai fejlemények továbbra is befolyásolják az EU-t érintő kibertevékenységet: a hacktivisták (politikai vagy ideológiai célú, kibertámadási módszereket alkalmazó aktivizmus) által indított túlterheléses támadások (DDoS) alapvető fontosságú szervezeteket vesznek...

Read more

A Bizottság két jelentése bemutatja a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák hatását az európai oktatásra és tanulásra

„Az Európai Bizottság két új jelentést tett közzé, amelyekben megvizsgálta a generatív mesterséges intelligencia (MI) oktatási érdekelt felekre és szakemberekre gyakorolt hatásait, valamint azt, hogy az európai oktatási rendszerek hogyan reagálnak a digitális átalakulásra. A „Barát vagy ellenség? Bizonyítékok a generatív mesterséges intelligencia tanulásban és tanításban való felhasználásából” című tanulmány rávilágít arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia (genAI) lassan, de folyamatosan a technológiai innovációtól az EU-ban az oktatási és tanulási gyakorlatok általános eszközévé válik. Az, hogy a genAI előnyös-e a tanulási eredmények...

Read more

Az uniós MI-testület (AI Board) megtartotta kilencedik ülését

„Az ülés során a résztvevők megvitatták az uniós és nemzetközi mesterségesintelligencia-politika legújabb fejleményeit, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásával és végrehajtásával kapcsolatos különböző szempontokat. 2026. szeptember 17-én a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület az EU Tanácsa ír elnökségének elnökletével ülésezett, hogy megvitassa és felülvizsgálja az uniós mesterségesintelligencia-politika végrehajtására vonatkozó jelenlegi prioritásokat. Ez a mesterséges intelligenciával foglalkozó testületi ülés volt az első, amelyen Moldova megfigyelőként részt vett. Megvitatandó kérdések A megbeszélések középpontjában a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelenlegi uniós és nemzetközi szintű szakpolitikai fejlemények,...

Read more

Miért van szükség saját nemzeti nyelvi modellre? – a lengyel válasz

„Miért van szükség saját nemzeti nyelvi modellre akkor, amikor a ChatGPT-hez és más globális AI-rendszerekhez bárki hozzáférhet? A lengyel Bielik fejlesztői szerint a válasz nem pusztán a nyelvi minőségben rejlik: legalább ilyen fontos az adatszuverenitás, a biztonság és az, hogy a technológiai tudás Európában maradjon. Pawel Kiszczak és Maciej Szymanski az Economxnak arról is beszélt, mit kellene tennie Magyarországnak, ha saját, erős magyar nyelvi modellt szeretne fejleszteni. Az AI Summit 2026 Budapesten az Economx Pawel Kiszczakkal, a Bielik.AI közreműködőjével és a Bielik-Minitron-7B...

Read more

Megjelent a Tudományos és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki: 1. § A Tudományos és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg...” Forrás: 2/2026. (IX. 21.) TTM utasítás a Tudományos és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár; 2026. szeptember 21. --- „Sok terület...

Read more

Új dimenziók a magyar közigazgatási eljárásjogban: digitalizáció, ügyfélélmény és mesterséges intelligencia-alapú jogalkalmazás

„A magyar közigazgatási hatósági jogalkalmazás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapjaiban alakult át a digitalizációs fordulat nyomán. Ennek során olyan impulzusok érték a jogalkotót, amelyek arra sarkallták, hogy az eddigi időszakhoz képest valami újat alkosson. A tanulmány elsőként megkísérli a közigazgatási hatósági eljárásjog-szabályozás eredménytermékeit számba venni azon szempont mentén, hogy melyek voltak a digitalizálódó közigazgatás korszerűsítését szolgáló fejlesztések, kifejezetten a hatóságok döntéshozatali folyamatára koncentrálva. Továbbá, ennek keretében elemzésre kerül az is, hogy ezen újítások mennyiben (voltak) képesek a hatékonyság és egyszerűsítés – az...

Read more
Page 1 of 46 1 2 … 46