Találat: Mesterséges Intelligencia (MI)

2026. október 4.

„A könyv átfogó jogi keretrendszert javasol az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozására, ötvözve a jogtudomány, a közgazdaságtan és a folyamatmenedzsment felismeréseit. Az AGI szabályozásának sajátos kihívásait rendszerezett, jövőorientált és kockázatalapú megközelítéssel vizsgáló kötet alátámasztja, hogy a „szingularitás forgatókönyve (Singularity scenario)” a tudományos kutatás legitim tárgya. Kritikusan elemzi az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének korlátait az AGI szabályozásában, és egy tranzakciós költségelméletre épülő, négyszintű elemzési alapmodellt mutat be. A szabályozás tárgyának, szereplőinek és módjának részletes vizsgálatával a könyv feltérképezi az...

Mesterséges Intelligencia (MI)

Mesterséges intelligencia, szabályozási kapacitás és az adaptív állam

2026. október 4.

„A mesterséges intelligencia nemcsak azt változtatja meg, hogy a szabályozó hatóságok mit szabályoznak, hanem azt az információs környezetet is, amelyben a szabályozási tevékenység zajlik. A hatóságok egyre gyakrabban alkalmaznak fejlett elemzési módszereket a bizonyítékok feldolgozására és a felügyeleti figyelem célzott összpontosítására, miközben a szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek működésük számos területén alkalmaznak MI-t. A tanulmány az adaptív szabályozó állam fogalmát dolgozza ki annak elemzésére, hogy a változó információs képességek miként idéznek elő magatartásbeli és intézményi alkalmazkodást. A pénzügyi felügyelet, a versenyszabályozás, az...

jog

Közigazgatási mérlegelési jogkör és algoritmikus döntéshozatal: a közhatalom gyakorlásának irányítása az algoritmikus államban

2026. október 4.

„A közhatalmi szervek egyre gyakrabban alkalmaznak algoritmikus döntéshozatalt a közigazgatási folyamatok megszervezésére, valamint a hatékonyság és a következetesség javítására. A jelenlegi viták az automatizálást többnyire a pontosság, az átláthatóság és a jogszabályi megfelelés szempontjából értékelik, miközben kevés figyelmet fordítanak a közigazgatás irányítását érintő intézményi következményeire. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakítják át az algoritmikus rendszerek a közigazgatási mérlegelési jogkört a közhatalmi döntéshozatalban. Amellett érvel, hogy az automatizálás nem szünteti meg a mérlegelést, hanem újraosztja azt a társadalmi és technikai elemeket ötvöző infrastruktúrákon...

kiberbiztonság

Észt szakértők kibervédelmi doktrínát dolgoztak ki az MI korszakára

„Észt kormányzati szervek, egyetemek, technológiai vállalatok és bankok szakértői, illetve kutatói átfogó kibervédelmi szakpolitikai dokumentumot dolgoztak ki. Ebben ajánlásokat fogalmaznak meg azoknak az országoknak, amelyek meg kívánják védeni digitális társadalmukat a mesterséges intelligencia korában. A kezdetben kisebb országok számára kidolgozott doktrína a nagyobb államok érdeklődését is felkeltette. Észtország magasan digitalizált társadalomként szerzett tapasztalataira és az országban már bevezetett megoldásokra épül. Tõnu Grünberg, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának digitális infrastruktúráért és kiberbiztonságért felelős helyettes főtitkára szerint az MI alapvetően megváltoztatta mind a...

közigazgatás: külföldön

Reason Reserve / Aruait: szabályok és technikai alapok kidolgozása, hogy az észt közszféra biztonságosan alkalmazzon autonóm MI-ügynököket

„A Reason Reserve / Aruait az Észt Információs Rendszerek Hatóságának (RIA) innovációs projektje. Célja azoknak a szabályoknak és technikai alapoknak a kidolgozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az észt közszféra biztonságosan alkalmazzon autonóm MI-ügynököket. Projektnyitó rendezvény – 2026. június 12. A rendezvényen az alábbi témákat vitattuk meg: a projekt keretében tervezett tevékenységek; az elérni kívánt technológiai és stratégiai célok; a szervezetek és szakértők projektpartnerként való közreműködésének lehetőségei. A rendezvény anyagai – Alább megtekinthetők a tájékoztató előadás, diái, összefoglalója és további anyagai. * Summary...

közigazgatás: külföldön

Kormányzás ügynökalapú MI-vel: amikor gépek járnak el a kormányzat nevében (OECD)

„A kormányzatok olyan módon alakítják az emberek mindennapi életét, ahogyan kevés más szervezet. Hozzáférést biztosítanak a különféle ellátásokhoz, engedélyekhez, sürgősségi szolgáltatásokhoz és az igazságszolgáltatáshoz. Az emberek azt várják, hogy ezek a szolgáltatások gyorsak, egyszerűek és az igényeikre érzékenyek legyenek. E várakozások teljesítésének elősegítésére szinte valamennyi OECD-ország kormányzata alkalmaz már MI-t. Az OECD 2025-ös, Kormányzás mesterséges intelligenciával című jelentése áttekintette az alapvető kormányzati feladatok terén kialakult helyzetet. Most azonban újabb változás bontakozik ki. Az MI-rendszerek a kérdésekre válaszoló és döntéseket támogató eszközökből olyan...

gazdaság

Az ügynökalapú MI-rendszerek munkába állítása: mit mutatnak a gyakorlati szakemberek tapasztalatai a bevezetésről és az irányításról?

„Az OECD 11 ország 25 szervezetének szakembereivel készített interjúk alapján vizsgálta az ügynökalapú mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását és irányítását. A kutatás élvonalbeli fejlesztők, vállalatok, közintézmények és kutatóhelyek tapasztalataira épül. Megállapításai szemléltető pillanatképet adnak a kibontakozó gyakorlatokról, nem tekinthetők az elterjedtség reprezentatív felmérésének. Az ügynökalapú MI több, összehangoltan működő ügynökből álló rendszereket jelent, amelyek részfeladatokra bontják a munkát, együttműködnek, és hosszabb időn keresztül, korlátozott emberi felügyelettel követnek összetett célokat. Alkalmazásuk már túlmutat a kísérleti projekteken: megjelennek a szoftverfejlesztésben, a kiberbiztonságban, az infrastruktúra-tervezésben, a...

Európai Unió

A kiberfenyegetettségi környezet változása: hogyan gyengítik a függőségek digitális ellenálló képességünket – ENISA

2026. szeptember 28.

„Az ENISA 2026-os kiberfenyegetettségi jelentése megerősíti, hogy a digitális függőségek növelik a támadási felületet. A kiberbiztonsági események hatékony megelőzése és hatásaik mérséklése ezért fokozott éberséget kíván. Az Európai Unió kiberfenyegetettségi környezetét továbbra is több, visszatérő fenyegetés együttesen alakítja. A főbb megállapítások: A zsarolóvírusos támadások rövid távon továbbra is a legsúlyosabb hatású eseménytípusnak számítanak. A geopolitikai fejlemények továbbra is befolyásolják az EU-t érintő kibertevékenységet: a hacktivisták (politikai vagy ideológiai célú, kibertámadási módszereket alkalmazó aktivizmus) által indított túlterheléses támadások (DDoS) alapvető fontosságú szervezeteket vesznek...

Európai Unió

A Bizottság két jelentése bemutatja a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák hatását az európai oktatásra és tanulásra