Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI)

Magyarország csatlakozik az Európai Unió AI Gigafactory kezdeményezéséhez és az IRIS² műholdprogramhoz

„...Digitalizációs és technológiai beruházások A sajtótájékoztató folytatásában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be a digitalizációt és az elszámoltathatóságot érintő legújabb kormányzati lépésekről. Ismertette, hogy a kabinet két jelentős stratégiai beruházásról határozott, amelyeket kedvezményes – 500 millió eurós, 2%- os kamatozású, 10 évig törlesztésmentes – hitelkeretekből finanszíroznak. Magyarország egyrészt mintegy 125 millió eurós hozzájárulással csatlakozik az EU AI Gigafactory programjához, így a hazai közigazgatás, a kutatói szféra és a vállalkozások egy több mint 100 ezer processzoros szuperszámítógéphez szereznek érdemi hozzáférést. Másrészt...

Read more

Mesterséges intelligencia és nyílt pénzügyek – szinergiák, kompromisszumok és szakpolitikai következmények

„Miközben a pénzügyi szektort technológiai, szabályozási és piaci változások sora alakítja át, a mesterséges intelligencia és a nyílt adatmegosztás két különösen meghatározó tendenciát képvisel. E két folyamat kölcsönhatásának dinamikája azonban mindeddig viszonylag kevéssé kutatott. A tanulmány az MI-innováció és az adatmegosztási környezetek kapcsolatát vizsgálja, bemutatva a kölcsönösen erősítő előnyöket, ugyanakkor a növekvő összetettséget, a különböző szempontok közötti kompromisszumokat és a felerősödő kockázatokat is. Emellett egy előretekintő elméleti forgatókönyvet is felvázol, amely az autonóm cselekvésre képes, ágenses MI alkalmazását vizsgálja az egyre szélesebb...

Read more

A generatív MI felelős és rendszerszerű felsőoktatási alkalmazását támogató szakpolitikák

„A mesterségesintelligencia-technológiák képességeinek bővülése és gyors terjedése átalakítja a felsőoktatást. Hatással van arra, hogyan tanulnak a hallgatók és milyen támogatást kapnak, miként zajlik az oktatás és az értékelés, milyen készségekre és tudásra van szükségük, hogyan végzik a kutatást, valamint hogyan igazgatják és irányítják az oktatási intézményeket. Ez a tematikus áttekintés azt vizsgálja, hogyan vezetik be és használják a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI) a felsőoktatásban. Bemutatja az egyre szélesebb körű alkalmazásból fakadó lehetőségeket és kihívásokat, különös tekintettel az adatvédelemre, a...

Read more

Portugália létrehozta első nyílt forráskódú MI-modelljét, csatlakozva az európai szuverenitási törekvésekhez

„Portugália szerdán elindította első nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modelljét, és ezzel csatlakozott ahhoz az Európa-szerte erősödő törekvéshez, amelynek célja a nagyobb MI-szuverenitás és az amerikai szolgáltatóktól való függőség csökkentése. A lépést más európai országok, köztük Franciaország és Németország hasonló kezdeményezései előzték meg. E kormányok olyan hazai MI-vállalatokat támogattak, mint a Mistral AI és az Aleph Alpha, hogy alternatívát kínáljanak az amerikai cégek – köztük az OpenAI, a Google és az Anthropic – által fejlesztett modellekkel szemben. A nagy nyelvi alapmodellt nem közvetlenül a nagyközönség...

Read more

Most kell cselekednünk – Tizenhat Nobel-díjas és más vezető szakértők állásfoglalása az MI gazdaságot átalakító hatásáról

„1. A mesterséges intelligencia a következő tíz évben a jelenleginél radikálisan nagyobb teljesítményűvé válhat. 2. Ez gazdaságunk példátlan átalakulását indíthatja el, amely léptékében az ipari forradalmat is meghaladhatja, miközben annál sokkal rövidebb idő alatt megy végbe. Az átalakulás jelentős kockázatokkal járhat, köztük a munkahelyek tömeges megszűnésével, ugyanakkor olyan lehetőségeket is teremthet, mint az életszínvonal nagymértékű emelkedése. 3. A közgazdászoknak, a szakpolitikai döntéshozóknak és a technológiai ágazat vezetőinek már most cselekedniük kell: fel kell tárniuk az átalakító erejű MI gazdasági összefüggéseit, és létre...

Read more

A generatív MI kormányzati alkalmazásai – a kialakuló iránymutatások tapasztalatai

„A köztisztviselők és közszolgálati dolgozók egyre szélesebb körben alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI), gyakran formális felügyelet nélkül. A tanulmány a GenMI gyors, decentralizált elterjedése és a lemaradó közszektorbeli irányítási mechanizmusok közötti, egyre növekvő szakadékkal foglalkozik. Középpontjában a strukturált kísérletezés áll, amely kulcsfontosságú eszköz lehet a kormányzatok számára a szükséges képességek kiépítéséhez, a kockázatok kezeléséhez és a technológia felelős bevezetésének biztosításához, még a széles körű alkalmazás előtt. A tanulmány tizennégy ország hivatalos iránymutatásainak szisztematikus áttekintésére, tudományos szakirodalomra és esettanulmányokra...

Read more

A nyilvános mesterséges intelligencia (Public AI) megvalósítása: Hogyan mutathat utat a kulturális örökség?

„ A dokumentum, amelyet a kulturális örökség közös európai adatterének szakmai közössége és az Europeana kezdeményezés mint annak kezelője dolgozott ki, tükrözi a Kultúra a mesterséges intelligenciáért elnevezésű kollektív hírszerzési gyakorlatról szóló egyeztető közgyűlésen folytatott megbeszéléseket, amely eddig több mint 400 szakembert vont be. Emellett egy közös álláspontot megfogalmaz a tágabb értelemben vett európai kulturális örökségi ágazat számára. Az Értékegyeztető Fórum megmutatta, hogy a kulturális örökség ágazata – szakértelmére és értékeire építve – aktívan egy igazságosabb és egészségesebb információs ökoszisztémát kíván kialakítani....

Read more

Széttagolt rendszerek helyett egységes agráradatteret – a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) agrárdigitalizációs javaslatai

„Hiába a fejlett gépek, ha az adatok széttagoltak és az adminisztráció uralja a rendszert – állítja a szakma. Most új javaslatcsomaggal fordultak a minisztériumhoz. Az agrárdigitalizáció jelenlegi rendszere széttagolt, túlságosan adminisztrációközpontú, miközben nem támogatja kellő mértékben az adatvezérelt gazdálkodást – erre figyelmeztet a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) szakmai anyaga, amelyet június 29-én juttattak el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz. A szervezet szerint a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez átfogó szemléletváltásra, egységes agráradattérre és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására van...

Read more

A mesterségesintelligencia-piacok: közelmúltbeli fejlemények és versenypolitikai kérdések

„Az MI-piacokon érvényesülő verseny széles körű következményekkel jár a gazdasági növekedés szempontjából. Ez a szakpolitikai összefoglaló az OECD MI-piacokról és versenyről szóló korábbi munkáira épít, és figyelembe veszi a legújabb fejleményekre vonatkozó új bizonyítékokat is. A korábbi elemzések és az újabb adatok összességében vegyes képet mutatnak. Miközben az MI-piacok egyes szegmensei – különösen az alapmodellek piaca – az elmúlt három évben jelentős dinamizmust mutattak, az MI értékláncának különböző rétegeiben továbbra is számos strukturális kockázat áll fenn. Az MI fejlesztése és alkalmazása átalakítja...

Read more

Készségek az MI korában

„Ahogyan egykor az olyan általános célú technológiák, mint a gőzgép és az elektromosság, forradalmasították a társadalmat, napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) idéz elő hasonló átalakulást. A termelékenység növelésével, a gazdasági növekedés ösztönzésével és új munkalehetőségek teremtésével az MI jelentősen javíthatja az emberi munkavégzés feltételeit és a munkaerőpiac működését. Ugyanakkor kihívásokat is jelenthet, például munkahelyek megszűnéséhez vezethet, amennyiben az alkalmazására való átállást nem megfelelően kezelik. Az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatásai ágazatonként, régiónként és városonként, valamint a különböző képzettségi és készségszintek szerint is eltérnek....

Read more
Page 1 of 41 1 2 41