Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI)

A szabályozástól az állami kapacitásig: a lengyel MI-törvény a geopolitikai verseny közegében

„Az elemzés a mesterségesintelligencia-rendszerekről szóló, 2026. július 3-i törvényt az állami kapacitás kiépítésének kiindulópontjaként vizsgálja. Különös figyelmet fordít a Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért és Biztonságosságáért Felelős Bizottságra, az egyedi állásfoglalásokra és a szabályozási tesztkörnyezetekre. Ezek az eszközök csökkenthetik a jogbizonytalanságot, támogathatják az innovációt, és olyan ismeretekkel láthatják el a közhatalmi szerveket, amelyek a technológiák valós környezetben történő alkalmazására és a technológiai függőségekre vonatkoznak. A szerző Lengyelország megközelítését az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió közötti verseny összefüggésében is elhelyezi. Az Egyesült Államok...

Read more

A hozzáférés szabályozásától a cselekvőképesség ellenőrzéséig: MI-modellek, kiberbiztonság és a technológiai szuverenitás új logikája

„A kommentár azt vizsgálja, hogyan változik a mesterséges intelligenciáról alkotott kép: a puszta termelékenységi eszköz helyett egyre inkább olyan, cselekvőképességet biztosító infrastruktúraként tekintenek rá, amely képes feladatokat végrehajtani, eszközöket használni és a felhasználók nevében cselekedni. Az Anthropic Claude Fable 5 és Claude Mythos 5 modelljeihez való korlátozott hozzáférés példája azt mutatja, hogy a fejlett MI-modelleket egyre inkább stratégiai képességként és a nemzetbiztonsági politika tárgyaként kezelik. A szerző érvelése szerint a központi kérdés már nem csupán az, hogy ki férhet hozzá egy modellhez,...

Read more

Segítsék a közigazgatást a digitális technológiák humanizálásával! – Leó pápa a közigazgatás-tudomány szakembereihez

„A Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet (IIAS) európai tagozata, az EGPA 2026. augusztus 24. és 27. között rendezte meg éves konferenciáját Rómában a La Sapienza állami egyetemen. A háromnapos konferencia végén XIV. Leó pápa csütörtökön délben fogadta az Intézet 500 tagját az Apostoli Palota Kelemen-termében és angol nyelvű beszédet intézett hozzájuk, melyben kérte, hogy „a közigazgatástudomány szakemberei segítsék a közigazgatást a digitális technológiák humanizálásával. A Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet az 1929-es gazdasági válság után született Az Önök Intézetét 1930-ban alapították a világot sújtó nagy gazdasági...

Read more

Digitális kormányzat, mesterséges intelligencia, robotika – interjú Tanács Zoltánnal, 2026. augusztus

„...Kibontotta az aktákat és elszörnyedt: „Ez mellbevágó” Huszonöt évig tanácsadóként kívülről javasolta állami szervezeteknek és cégeknek, min kellene változtatniuk. Most, csaknem négy hónapja, belülről látja az állam működését. Mi lepte meg a legjobban? Állampolgárként az, hogy a hírekben sokszor láttuk, milyen furcsa szerződések és gyanús pénzköltések zajlanak, de amikor az ember a szerződéseket átvizsgálva szembesül ezzel, az mellbevágó. Szinte nincs olyan szerződéscsomag, ahol azt látnám, hogy az biztosan helyesen volt megkötve, az állam érdekeit és a közpénz védelmét szolgálta. És itt sokmilliós,...

Read more

XIV. Leó pápa: A mesterséges intelligencia korában a család az emberség első iskolája

„A Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatához intézett beszédében XIV. Leó pápa olyan jogszabályokat sürgetett, amelyek védik az emberi jogokat és az emberi méltóságot, és figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia soha nem szabad, hogy aláássa a családot, az „emberiség első iskoláját”. A szervezet éves találkozójának témája, az „Emberi méltóság és a mesterséges intelligencia: kihívások, lehetőségek és kontroll” lehetőséget kínál arra, hogy a Hálózat képviselői elgondolkodjanak korunk egyik alapvető kérdésén. A mesterséges intelligencia rendkívüli fejlődése olyan horizontokat nyit meg, amelyeket a korábbi nemzedékek el sem...

Read more

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai a globális értékláncok elméletének tükrében

„A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segíthetik a globális értékláncok (global value chains, GVC) elméletének analógiái a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkaerőpiaci hatásainak értelmezését. Három GVC-témakörre épít: a feladat-alapú megközelítésre, a feljebb lépésre és a földrajzi feldarabolódás határaira. A cikk arra a következtetésre jut, hogy 1. a humán hozzájárulás relatív értéke és a munkajövedelmek GDP-hez mért aránya várhatóan tovább csökken, miközben az AI által előállított hozzáadott érték növekszik; 2. a feladatalapú és az állásmegszűnésre építő előrejelzések közötti különbség idővel mérséklődik. A szerző...

Read more

Ki fizeti az MI adatközpont építési láz óriási infrastrukturális költségeit? – 2026. augusztus 10.

A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak új programokat jelent, hanem minden korábbinál nagyobb fizikai infrastruktúrát is. Chipek, szerverek, adatközpontok, hűtőrendszerek és hatalmas mennyiségű villamos energia szükséges hozzájuk. A négy legnagyobb amerikai felhőszolgáltató 2026-ban már több mint 700 milliárd dollár beruházást tervez, mintegy 75 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Eddig a leggazdagabb technológiai cégek nagyrészt saját bevételeikből fizették ezt az építkezést. A beruházások azonban már olyan hatalmasak, hogy egyre több hitelre és külső befektetőre van szükség. A Morgan Stanley szerint 2025 és 2028...

Read more

Egy központosított nemzeti MI-hatóság létesítése – Az uniós MI-rendelet végrehajtásának lengyel modellje európai kontextusban

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (MI-rendelet, AI Act) jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak nemzeti végrehajtási struktúráik kialakításában. A tanulmány Lengyelország megközelítését vizsgálja, amely szerkezetét tekintve az egyik legsajátosabb az EU 27 tagállama között: egy új, központosított felügyeleti hatóság, a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési és Biztonságossági Bizottság (Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji, KRiBSI) létrehozását, amelyet az egyedüli piacfelügyeleti hatóságként jelölnek ki. 2026 elejéig a 27 tagállamból mindössze kilenc jelölte ki hivatalosan nemzeti illetékes hatóságait, további tíz országban pedig még folyamatban...

Read more

Mesterséges Intelligencia Hivatal – MI Piacfelügyeleti Hatóság – Magyarország Kormánya

„MI Piacfelügyeleti Hatóság Az MI Piacfelügyeleti Hatóság az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendeletével (MI Rendelet vagy AI Act) összefüggő hazai piacfelügyeleti hatósági feladatokat lát el, ennek keretében ellenőrizve a mesterséges intelligenciát használó rendszerek jogszerű hazai alkalmazását. Jogszabályi háttér Az MI Piacfelügyeleti Hatóság tevékenységét a következő jogszabályok alapján látja el: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144...

Read more

Az európai MI-versenyképesség az élvonalbeli MI-modelleken túl. Tanulságok az MI-startupoktól öt stratégiai piacon

„Az MI fejlesztését gyakran az élvonalbeli modellekért folyó versenyként írják le. Jelentős gazdasági érték keletkezik azonban az MI fejlesztéséből és elterjedéséből a már meglévő piacokon is. Ez az adatelemzés azt vizsgálja, hogyan áll az EU versenyképessége azon az öt alkalmazási piacon, ahol adatbázisunk szerint az uniós MI-startupok tevékenységének legnagyobb része összpontosul: a horizontális vállalati szoftverek, az egészségügy és az élettudományok, a gyártás és az ellátási láncok, a pénzügy és a biztosítás, valamint a kutatás-fejlesztési eszközök piacán. A Dealroom.co adataira támaszkodva – amelyek...

Read more
Page 1 of 44 1 2 44