Skip to main content

Találat: szakirodalom

Megjelent a NIS2 Whitepaper – szakmai útmutató a kötelezettségekhez és legjobb gyakorlatokhoz

„A digitális biztonság egyre nagyobb hangsúlyt kap Európában, és ezzel párhuzamosan az uniós szabályozási környezet is folyamatosan szigorodik. A szervezetek számára kulcsfontosságúvá vált a NIS 2 irányelv követelményeinek való megfelelés, amely a hálózatok és információs rendszerek védelmét új szintre emeli. Ennek a felkészülésnek kíván támogatást nyújtani a „NIS 2 Magyarországon: Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján” című frissen megjelent kiadvány, amelyet hazai szakemberek és piaci szereplők közös munkával állítottak össze. A NIS 2 jelentősége A NIS 2 az Európai...

Read more

Trendek és töréspontok VI., Trendváltás és túlélés – iparpolitika, ökológiai civilizáció, újraiparosítás

„E kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács hatodik, 2024-es évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza és négy főbb témakörre fókuszál. Az első témakör a spanyol ipar, illetve annak aktuális kihívásai, azok társadalmi-gazdasági szövetbe való beágyazottságának különböző dimenziói és a hasonló szintről indult magyar gazdasággal való összevethetőség kérdései. A második témakör Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémája, a digitalizáció és a digitális startup tevékenység helyzete és fejlődése, kitekintéssel a többi kelet-közép-európai országra. A harmadik témakör ismét iparpolitikai természetű, ezúttal a kínai zöld iparpolitikára – a kínai állam...

Read more

A versenytől a rendszabályozásig. Uniós közszolgáltatás-politikai paradigmák magyar módra

„Az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulásakor a hat alapító ország között jelentős különbségek voltak az állam gazdaságban betöltött szerepét illetően, ami az egész európai integráció közszolgáltatásokhoz való viszonyát meghatározta. Jelenleg a közszolgáltatások szabályozása és szervezése több „erős” uniós szakpolitikához is szervesen kapcsolódik, és egy-egy, e szempontból releváns rendelkezés alapító szerződésbe iktatása és megszövegezése mögött súlyos kormányzati érdekek állnak. A tanulmány ezt a fejlődéstörténetet mutatja be magyarországi nézőpontból, elsősorban a közüzemi díjak hatósági ármeghatározásának (ún. „rezsicsökkentés”) példájára fókuszálva.” Forrás: A versenytől a rendszabályozásig....

Read more

Mesterséges intelligencia és foglalkoztatás az Európai Unióban

„A kutatási tájékoztató a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatását vizsgálja az Európai Unióban 2012 és 2022 között. Leíró és regressziós elemzéseket használ, adatai az EU Munkaerő-felméréséből (EU Labour Force Survey) származó 3 számjegyű foglalkozási adatok, valamint Felten és munkatársai (2021) által megalkotott mesterséges intelligencia-kitettségi mutatóból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettség a magasan képzett szakemberek körében a legmagasabb, különösen az analitikus munkakörökben, amelyeket többnyire nem rutinszerű kognitív feladatok jellemeznek. Például a matematikusok, a pénzügyi és a jogi...

Read more

Kormányzás a mesterséges intelligenciára támaszkodva – A jelenlegi helyzet és a további lépések

„A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket kínál a kormányok számára. Segít a kormányoknak a közszolgáltatások automatizálásában és testreszabásában, a döntéshozatal javításában, a csalások felderítésében, valamint a köztisztviselők munkájának és tanulásának gazdagításában. Az előnyök azonban a kockázatok kezelésétől is függenek: a mesterséges intelligencia rendszerekben található torz adatok káros döntésekhez vezethetnek; az átláthatóság hiánya aláássa az elszámoltathatóságot; az MI-rendszerekre való túlzott támaszkodás pedig szélesítheti a digitális szakadékokat és terjesztheti a hibákat, csökkentve a polgárok bizalmát. Ezeknek a kompromisszumoknak a feloldása során tekintettel kell lenni a...

Read more

Az intelligens városok mint „küldetésorientált” innovációs és vállalkozói ökoszisztémák – 20 év japán kísérleteinek tapasztalatai

„A küldetésorientált innovációs politika (MOIP) helyi hatásainak jobb megértése érdekében a cikk a különböző típusú intelligens város kezdeményezések fejlődését elemzi. A három japán intelligens város esettanulmányára (Kitakyushu, Hamamatsu és Aizuwakamatsu) támaszkodva a fellendülés, a revitalizáció és az átmenet folyamatait mutatja be. A helyi önkormányzatok a küldetésorientált innovációs politika segítségével próbálnak megfelelni a jelenlegi és jövőbeli helyi igényeknek és kihívásoknak. A küldetésorientált innovációs politika keretében megformálódó elképzelések, valamint az intelligens város irányításának és megvalósításának nemzeti és területi vonatkozásai segítségével értelmezni lehet a helyi...

Read more

2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3

„A kormány T/12518. számon nyújtotta be a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a jogintézmény főbb alapvonalait vázolja fel. Előzményei a „Közigazgatási bíráskodás” (2016/47.) és a „Közigazgatási bíráskodás 2.” (2019/8.) című Infojegyzetek.” Forrás: 2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2025/27.; 2025. szeptember 19. (PDF)

Read more

Az önkormányzatok működési költségvetési mozgástere és forrásszerkezeti mobilitása a feladatfinanszírozás rendszerében

„A kutatás célja a magyarországi települési önkormányzatok működési költségvetési mozgásterének és forrásszerkezeti mobilitásának felmérése volt a 2015 és 2023 közötti időszakban. Az elemzés aggregált és települési szintű pénzügyi adatok feldolgozásán, valamint a mobilitási folyamatok vizsgálatára Markov-lánc modellezésen alapult. Eredményeink szerint az önkormányzati alrendszer pénzügyi mozgástere számottevően csökkent: a működési bevételek GDP-arányosan 5,75%-ról 4,36%-ra mérséklődtek, a szabadon felhasználható források köre pedig a helyi iparűzési adó (HIPA) felhasználási kötöttségeinek bevezetésével harmadára szűkült. A HIPA-bevételek reálértéken nőttek, ám forráskoncentrációjuk rendkívül magas és tartós maradt, az...

Read more

Robotoktól a mesterséges intelligenciáig – Karel Čapek öröksége

„A tudomány és a technológia fejlődése számtalan új lehetőséget jelent, ugyanakkor rövid és hosszú távon egyaránt új kihívásokat és problémákat is felvet. Az emberi, állati és növényi genom feltérképezése, az emberi képességek fokozásának lehetőségei, az automatizáció térnyerése, a mesterséges intelligencia és a szuperintelligencia fejlesztése, valamint a robotika mindennapi életbe való integrálása már mind a jelenünk részét képezik. A robotok szerepe világszerte megnőtt: jelen vannak a gyártásban, a szolgáltató szektorban, a kutatás-fejlesztésben és az egészségügyben is. Kínában már olyan robot prototípus is létezik,...

Read more

A munka jövője – Előzetes felmérő tanulmány

„Ez egy közös jelentés a Werner Eichhorst (első rész) és Isabelle Berrebi-Hoffmann (második rész) által elvégzett előzetes felmérő vizsgálatokról, amelyek az európai munka jövőjének különböző aspektusait vizsgálták. A tanulmány a Horizont Európa program keretében induló Társadalmi Átalakulások és Ellenállóképesség Partnerség (Social Transformations and Resilience Partnership) keretében készült. A várhatóan 2027-ben induló Partnerség célja egy olya átalakító kutatási és innovációs program létrehozása a társadalomtudományokban és a humán tudományokban, amely megerősíti az ellenállóképességet, a méltányosságot, a befogadást és a társadalmi kohéziót a jelentős társadalmi...

Read more
Page 1 of 232 1 2 232