Skip to main content

Találat: szakirodalom

Korea tudomány- és technológiaalapú, a társadalmi problémák megoldását célzó 3. átfogó terve (2023–2027)

„A Korea 3. átfogó terve a tudomány és technológia alapú társadalmi problémamegoldásra (2023–2027) célvezérelt (küldetésorientált, mission-oriented) innovációpolitikai terv, amely a tudomány és technológia eszközeire támaszkodva kezeli a társadalmi kérdéseket a jóllétet meghatározó területeken, a természeti, emberi és társadalmi tőke dimenzióit átfogva. A terv által célzott társadalmi problémákat kormányzati tárcák közötti egyeztetések, valamint a nyilvánossággal folytatott konzultációk alapján azonosították. Korea K+F-beruházási szintje magas, ugyanakkor a K+F-ráfordítások egészségügyi és társadalmi célokra fordított aránya más területekhez – például a védelemhez – képest viszonylag alacsony. Ennek...

Read more

A globális kvantum-ökoszisztéma térképe – Részletes áttekintés az innovációról, vállalatokról, befektetésekről, munkaerő-készségekről, kereskedelemről és szakpolitikákról szóló adatok alapján

„A kvantumtechnológiák a laboratóriumokból egyre inkább a valós, gyakorlati hatások irányába mozdulnak el, és áttöréseket ígérnek a számítástechnika, a biztonságos kommunikáció és az ultranagy pontosságú méréstechnika területén. De kik mozgatják ezt az előrehaladást, és miként alakul a globális körkép? Ez a közös EPO–OECD (Európai Szabadalmi Hivatal, European Patent Office - EPO) jelentés átfogó, részletes feltérképezést ad a világszintű kvantum-ökoszisztémáról: bemutatja, hol zajlik az innováció, hogyan bővülnek a beruházások, és milyen készségekre van a legnagyobb szükség. A jelentés szabadalmakra, startupokra, befektetési áramlásokra és...

Read more

Mennyire elterjedt az algoritmikus menedzsment a munkahelyeken?

„Az algoritmikus menedzsment – vagyis a vezetői feladatok automatizálását vagy támogatását szolgáló szoftverek – átalakítja a munkahelyeket, és hatással van arra, hogyan adják ki a munkautasításokat, hogyan történik a munkavégzés megfigyelése és hogyan értékelik a teljesítményt. A hatások megértése érdekében egy munkáltatói felmérés Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban új információkat gyűjtött arról, hogy mennyire terjedt el e eszközök bevezetése és milyen intenzitással használják őket, milyen hatást gyakorolnak a vezetői döntéshozatalra, illetve mennyire bíznak a vezetők az általuk generált...

Read more

A magas kockázatú mesterséges intelligencia értékelése – Alapjogi kockázatok

„Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább beágyazódik a mindennapi életbe, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) kutatása arra figyelmeztet, hogy a magas kockázatú területeken – például a menekültügyben vagy a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó ellátásoknál – alkalmazott MI-rendszerek nem használhatók „vakon”. Ezeket a rendszereket értékelni kell abból a szempontból, hogy milyen lehetséges hatással vannak az alapvető jogokra. A jelentés megállapításai magas kockázatú MI-rendszerekkel dolgozó szolgáltatókkal, alkalmazókkal és szakértőkkel készített interjúkon alapulnak. Az a jelentés következtetése, hogy korlátozott...

Read more

Hogy áll Európa a digitális szuverenitással?

„Európában egyre többet hallunk a technológiai, digitális vagy adatszuverenitásról. Utóbbiról itt az ITKI blogon is megjelent egy írás Pünkösty András tollából. Ebben a blogbejegyzésben néhány tisztázó gondolatot szeretnék kifejteni a digitális szuverenitásról, és az európai helyzetről. Amióta 2019 júliusában Ursula von der Leyen a politikai programja „A Europe fit for the digital age” című részében először használta a „technological sovereignty” kifejezést, konferenciák, policy paperek és tudományos publikációk sokasága kezdett el foglalkozni a témával – és teljes joggal. Már első látásra is világos,...

Read more

Feladatmegosztás a központi kormányzati és önkormányzati szervek között : Kísérlet egy szempontrendszer meghatározására

„A közfeladatok ellátása alapvetően történhet dekoncentrált szervek által, illetve decentralizált, önkormányzati szervek által. Az, hogy a jogalkotó melyik szervtípust részesíti előnyben egy konkrét feladat kapcsán, az adott terület és időszak szerint változhat, hiszen ez leginkább egy államszervezési kérdés. Mégis megfogalmazódhat a kérdés: a politikai szempontokon túl, milyen elvek mentén dönt a jogalkotó egy-egy feladat helyéről az államszervezet belül? Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy az adott feladatot mely szerv lássa el? Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan lehet jól...

Read more

Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és jogi kihívásai

„Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja az elmúlt években már nem pusztán technikai kérdéssé vált, hanem egy olyan átalakulássá, amely a jogi biztonság és a mindennapi ügyintézés hatékonysága szempontjából is meghatározó. A papíralapú eljárások mára egyre kevésbé bírják el azt a tempót, amelyet az állampolgárok, a szakemberek és a gazdasági környezet elvárnak. A 2025-től működő új ingatlan-nyilvántartási rendszer – az E-ING – kifejezetten ezt az igényt igyekszik kezelni azáltal, hogy a teljes ügyintézést elektronikus alapokra helyezi. A dolgozat azt vizsgálja, hogy ez az átállás milyen...

Read more

Asztro-geopolitika és biztonság. A világűr növekvő szerepe az államok gazdasági-hatalmi érdekérvényesítésében

„A világűr megnövekedett és gyors tempóban tovább növekvő nemzetbiztonsági, sőt geostratégiai jelentőségét ma már széles körű szakmai egyetértés övezi. Ugyanakkor ennek a fontos doménnek számos jellegzetessége, sajátossága még feltárásra, magyarázatra vár annak érdekében, hogy a maguk valódi jelentőségében értékelhessük - a biztonsági kérdések, a hatalmi viszonyrendszerek kutatójának szemével - a benne rejlő ígéreteket, lehetőségeket, fenyegetéseket. A téma fontossága, ugyanakkor a terület feltáratlansága folytán számíthat megkülönböztetett érdeklődésre Dr. Nyáry Gábor most megjelent, sok szempontból úttörő tanulmánya. Ami a 2000-es évtized végétől kibontakozik a...

Read more

Költségvetési hivatalok és ágazati minisztériumok

„Az OECD-országokban átalakulóban van a költségvetési hivatalok és az ágazati minisztériumok közötti kapcsolat. A hatékony költségvetés-készítés ma már erős, az ágazati minisztériumokon belüli belső pénzügyi funkciókra, a költségvetési ciklus egészét átfogó együttműködésre, valamint a készségekbe és rendszerekbe történő tartós beruházásokra épül. A tanulmány azt vizsgálja, miként erősíthető ez a partnerség annak érdekében, hogy a költségvetés-készítés egyszerre támogassa a fiskális fenntarthatóságot és a kormányzati prioritások hatékony megvalósítását.” Forrás: Budget offices and line ministries; OECD; OECD Papers on Budgeting, No. 2025/10; OECD Publishing; DOI:...

Read more

A mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében : OECD vitaanyag a G7 számára

„A mesterséges intelligencia (MI) jelentős lehetőségeket kínál az üzleti termelékenység és az innováció erősítésére, így a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében is. A kkv-k MI-alkalmazása azonban továbbra is viszonylag alacsony szintű más digitális technológiákhoz, valamint a nagyvállalatokhoz képest. Kanada 2025-ös G7-elnöksége kiemelt prioritásként kezeli a kkv-k MI-alkalmazásának felgyorsítását. Ez a vitaanyag, amelyet az OECD Titkársága a G7-elnökség felkérésére készített, a kkv-k MI-alkalmazására vonatkozó tervezett Blueprint for SME AI Adoption kapcsán zajló G7-es egyeztetéseket kívánja megalapozni. A tanulmány áttekinti az MI elterjedésére vonatkozó...

Read more
Page 1 of 237 1 2 237