Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva a...

Read more

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi a...

Read more

Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon

„Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós, sem tagállami szinten, és különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a demográFai folyamatok, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége. Az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre –...

Read more

Három évtized önkormányzatiság – könyvbemutató a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban

„A TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban került február 18-án került bemutatásra az „Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon” című tanulmánykötet, Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona szerkesztésében. A könyvbemutatón megjelenteket dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte. A kötetet Kovách Imre akadémikus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora ismertette, az előadást élénk szakmai eszmecsere követte. A kötet rámutat: a magyar helyi önkormányzati rendszer jelenlegi periódusában nem sok mindent lehet ünnepelni, annak ellenére, hogy az idén több évforduló is alkalmat...

Read more

Piacformáló államok: A közszektor kapacitásainak és képességeinek új elmélete

„A tanulmány a közszféra piacformáló elméletét dolgozza ki, hogy választ adjon a közigazgatás egyik legmakacsabb feszültségére: miként lehetnek a kormányok egyszerre stabilak és agilisak, miközben képesek a komplex társadalmi–technikai átalakulások irányítására is. A szerzők érvelése szerint szerint az uralkodó megközelítések — amelyek a piaci kudarcok korrekciójára, a hatékonyságra és a menedzsmentreformokra épülnek — nem bizonyulnak elégségesnek az olyan átmenetek irányításához, mint amelyek a klímapolitika, a gondoskodási rendszerek, a digitális infrastruktúra vagy az ipari megújulás területén zajlanak. Ezzel szemben az államot a piacok...

Read more

Az OECD útmutatója a felelős MI-rendszerek kellő gondosságú fejlesztéséhez és alkalmazásához

„Ez az útmutató azt a célt szolgálja, hogy támogassa a vállalkozásokat a multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvek (MNE Guidelines) és a MI-elvek (AI Principles) alkalmazásában. Az útmutatót olyan eszköznek szánják, amelyet a MI-rendszerek értékláncában részt vevő multinacionális vállalatok használhatnak. Az 1. fejezet bemutatja a felelős üzleti magatartáshoz kapcsolódó átvilágítás (RBC due diligence) fogalmát, és áttekintést ad a MI-kockázatkezelés tágabb szakpolitikai környezetéről. Ismerteti továbbá a célközönséget, valamint azt, hogyan használható ez az útmutató eszközként a kockázatkezelési keretrendszerek közötti eligazodáshoz. Az OECD átvilágítási keretrendszere, amelyet...

Read more

Kockázati tőkebefektetések a mesterséges intelligenciába 2025-ig

„A kockázati tőke (venture capital, VC) központi szerepet játszott a mesterséges intelligencia (MI) közelmúltbeli fejlődésének felgyorsításában. Azáltal, hogy biztosította a fejlett MI-rendszerek fejlesztéséhez, betanításához és telepítéséhez szükséges jelentős, előzetes finanszírozást, a VC egyszerre tette lehetővé a gyors növekedést és a termékek piacra vitelét. Bár nem a VC hozta létre az MI tudományos alapjait — amelyek évtizedek alatt, állami finanszírozású kutatásokból épültek fel —, befektetései drasztikusan felgyorsították az MI elterjedését. A ma leginkább átalakító hatású, MI-alapú termékek és szolgáltatások közül sok — különösen...

Read more

Az ENISA kiberbiztonsági gyakorlatainak módszertana

„Az ENISA kiberbiztonsági gyakorlati módszertana célja, hogy megerősítse és támogassa a szervezeteket a hatékony kiberbiztonsági gyakorlatok kidolgozásában a kezdetektől a végéig. A kiberbiztonsági gyakorlatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a munkahelyi közösségek és rendszerek képességeit felkészítsék, teszteljék és fejlesszék a kibontakozó kiberfenyegetések kezelésére. Az ENISA több mint egy évtizede élen jár a kiberbiztonsági felkészültségben: helyi, nemzetközi és EU-szintű kiberbiztonsági gyakorlatokat szervez. Ezek közül az egyik legnagyobb a kétévente megrendezett Cyber Europe gyakorlat. Ez nagyszabású, határokon átnyúló kiber-válságkezelési gyakorlatok sorozata, összetett, életszerű forgatókönyvekkel, amelyek valós...

Read more

Az ügynöki MI ökoszisztémája és fogalmi alapjai

„A jelentés azt vizsgálja, hogy a szakirodalom miként határozza meg és használja az „MI-ügynökök” (AI agents) és az „ügynöki MI” (agentic AI) kifejezéseket: elemzi azok kulcsjellemzőit, valamint az átfedések és a különbségek fő pontjait, továbbá azt, hogy e kulcsjellemzők miként kapcsolódnak az OECD MI-rendszer definíciójának alapvető elemeihez. Az elemzés szerint bár az MI-ügynökök és az ügynöki MI közös alapvető sajátosságokra épülnek, az ügynöki MI erősebben hangsúlyozza a több ügynök közötti koordinációt, a feladatok felbontását és delegálását, a tartós (időben elnyúló) működést, valamint...

Read more
Page 1 of 242 1 2 242