Skip to main content

Találat: szakirodalom

eGovernment Benchmark 2023 – Az Európai Unió 2023. évi digitális kormányzati teljesítménymutatója

„Az e-kormányzati teljesítménymutató nyomon követi az európai közszolgáltatások fejlődését. Ez a jelentés a kormányzatok 2021. és 2022. évi digitális átalakulását mutatja be. Az adatok az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Törökországra is vonatkoznak. A tanulmány az online közszolgáltatásokat négy dimenzió szerint értékeli, amelyek 14 alapvető mutatóból állnak, és ezeket 48 felmérési kérdésre bontották le. A négy dimenzió a következő kulcskérdésekkel írható le: Felhasználó központúság – Milyen mértékben elérhetők online az egyes közszolgáltatások? Mennyire mobilbarátak?...

Részletek

Mesterséges intelligencia, szabályozási irányok

„Az Elemzések képviselői megrendelésre készülő, rendszerint az adott téma nemzetközi összehasonlítására irányuló, hosszabb terjedelmű elemző írások. Részletesen mutatják be az egyes országok - főként EU tagállamok - adott témára vonatkozó jogi szabályozását és gyakorlatát. A külföldi példák áttekintését összehasonlító elemzés és táblázatok segítik. Tartalomjegyzék * Mi a mesterséges intelligencia? * A mesterséges intelligencia típusai és fejlesztési területei * A mesterséges intelligencia előnyei és veszélyei * A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás állása ** Egyesült Államok ** Egyesült Királyság ** Európai Unió ** Kína...

Részletek

Smart megoldások lehetőségei egy hátrányos helyzetű vidéki térségben

„Tanulmányunkban az okos falu fogalmának bemutatása után egy szlovák–magyar Interreg projekt keretein belül 2018–2020-ban végzett kutatás eredményeinek felhasználásával kívánunk képet adni arról, hogy hazánk egyik hátrányos helyzetű térségében, Nógrád megyében, illetve a térséggel határos szlovák területeken milyen szerepet játszanak az információs-kommunikációs technológiák, mennyire van jelen a települések életében, fejlődésében a digitalizáció, a smart megoldások hogyan járulnak hozzá a települések élhetőségének megteremtéséhez. A kutatás során kérdőíves vizsgálatot folytattunk települési önkormányzatok, illetve középiskolások körében, valamint interjúkat készítettünk a települések élhetőségének megítéléséről, az információs-kommunikációs technológiák,...

Részletek

Előzetes szakpolitikai megfontolások a generatív MI kormányzásához

„A generatív MI kérdésekre és utasításokta válaszul új tartalmakat hoz létre. Minden valószínűség szerint számos ágazatot - pl. oktatás, szórakoztatás, egészségügy, tudományos kutatás - át fog alakítani. Ezek a technológiák azonban kritikus társadalmi és politikai kihívásokat is jelentenek, amelyekkel a politikai döntéshozóknak szembe kell nézniük: lehetséges munkaerőpiaci hatások, szerzői jogi bizonytalanságok, a társadalmi elfogultság fennmaradásához kapcsolódó kockázatok, valamint a dezinformáció és a manipulált tartalom létrehozásával kapcsolatos visszaélések lehetősége. A következmények kiterjedhetnek a téves információk és a félretájékoztatás terjesztésére, a diszkrimináció állandósítására, a...

Részletek

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A...

Részletek

Milyen előnyökkel jár a vezetők számára a beszerzési folyamatok digitalizálása?

„Adott beszerzési volumen felett minden beszerzési, illetve gazdasági vezető számára felmerülnek azok a nehézségek, amelyek az információk nem megfelelő formában és időben történő rendelkezésre állásából fakadnak. Hol tartanak a beszerzések, mikor lesz belőlük szerződés, teljesítés, számlázás, hogyan állnak a költségvetési keretek, kinél és miért akadt el egy ügy, hol vannak az eljárás anyagai stb. Ugye ismerősek ezek mindenkinek? Ezekre a kérdésekre gyors és megalapozott válaszok kellenek azért, hogy a szervezet működése kontrollált keretek között biztosított legyen. A beszerzések digitalizációjával kapcsolatban született egy...

Részletek

Főbb közszolgálati modellek Európában

„Napjainkban különösen felértékelődik a humánerőforrással-gazdálkodás szerepe az európai közszolgálati rendszerekben, ám közöttük általános konvergenciáról vagy egységes modellről nem beszélhetünk. Kötetünk az európai mintaadókat vizsgálja meg: a hagyományos megközelítés szerint a brit, a német és a francia rendszer jellemzőit tárgyalja. Külön hangsúlyozzuk a legújabb kormányzati személyzetpolitikai tendenciákat, közszolgálati jogi megoldásokat és a humánerőforrásmenedzsment-trendek bemutatását. Értékelési keretként a közszolgálati pragmatika egyes elemeit vesszük alapul (a jogviszony létesítését, a díjazást, az előmenetelt, a felelősséget), valamennyi fejezetben törekedve az egységes szerkezeti keretek érvényesítésére. Célunk mindezek bemutatásával...

Részletek

A Magyar Nemzeti Bank szerint tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása Magyarországon

„Tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása a magyar gazdaságban. A 2010-es évekkel szemben, amikor a reformok döntő része az évtized elején egy átfogó stratégia keretében valósult meg, most lassú és szigetszerű a reformok végrehajtása. A teljes versenyképességi fordulat hiánya a legfontosabb makrogazdasági mutatókban is érezteti hatását. Jelentős részben ennek a következménye, hogy a régiós országoknál magasabb infláció alakult ki hazánkban, ami pedig elhúzódó recessziót okozott és negatív hatást gyakorol a költségvetésre is. Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásához teljes versenyképességi fordulatra van szükség, mert...

Részletek

A szervezeteket veszélyeztető mélyhamisítási fenyegetések összefüggései

„A szintetikus médiából származó fenyegetések, például a mélyhamisítások egyre nagyobb kihívást jelentenek a modern technológia és kommunikáció minden felhasználója számára, beleértve a nemzetbiztonsági rendszereket (National Security Systems, NSS), a védelmi minisztériumot (Department of Defense, DoD), a hadiipart (Defense Industrial Base, DIB), és a nemzeti kritikus infrastruktúra tulajdonosait és üzemeltetőit. Mint sok technológia esetében, a szintetikus médiatechnikák egyaránt használhatók pozitív és rosszindulatú célokra. Noha csak korlátozott számú jel utal arra, hogy az államilag szponzorált rosszindulatú szereplők jelentős mértékben használnák a szintetikus média technikákat,...

Részletek

Korhatárhoz kötné a generatív mesterségesintelligencia-rendszerek használatát az UNESCO

„Egy amerikai törvény szerint a ChatGPT-t már csak tizenhárom év felettiek használhatják. Ezúttal az ENSZ is lépne. Felszólította csütörtökön a kormányokat az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), hogy haladéktalanul alkossanak iskolai szabályokat a mesterséges intelligencia eszközeinek, például a ChatGPT chatbotnak az alkalmazására, köztük korlátozást a legfiatalabbak számára. A közzétett útmutatóban az UNESCO úgy ítélte meg, hogy a hatóságok nincsenek felkészülve a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazásával kapcsolatos etikai problémák kezelésére. A nevelésügyi szervezet az útmutató szerint azt javasolja, hogy kössék legalább...

Részletek
Page 17 of 219 1 16 17 18 219