Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) jelentése az Európát 2025-ben érő legfontosabb kiberfenyegetésekről

„Az ENISA Threat Landscape legújabb kiadása 4875 incidenst elemez a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakban. A jelentés alapvetően a jelenlegi kiberfenyegetési ökoszisztémában az EU előtt álló legjelentősebb kiberbiztonsági fenyegetésekről és trendekről nyújt áttekintést. A jelentésben alkalmazott megközelítés a kiberfenyegetésekre és kontextuális elemzésekre támaszkodik.” Forrás: ENISA Threat Landscape 2025; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. október 1. Lásd még: „A kiadvány a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti kiberfenyegetettségi helyzetet mutatja be, 4875 incidens alapján. A leginkább célzott...

Read more

A releváns adatgyűjtési mechanizmusok feltérképezése a mesterséges intelligencia betanításához

„Az MI-rendszerek fejlesztése során a szakemberek gyakran a modellépítésre összpontosítanak, miközben néha alábecsülik a különféle adatgyűjtési mechanizmusok elemzésének fontosságát. Az adatgyűjtéshez használt mechanizmusok sokfélesége azonban alaposabb figyelmet érdemel, mivel mindegyiknek más következményei vannak a MI-fejlesztőkre, és azokra az érintettekre és más jogtulajdonosokra nézve, akiknek az adatait gyűjtötték. Ez a szakpolitikai dokumentum feltérképezi a MI-rendszerek betanításához jelenleg használt főbb mechanizmusokat, és egy taxonómiát javasol az adatvédelemmel, az adatkezeléssel és a felelős MI-fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikai megbeszélések támogatására.” Forrás: Mapping relevant data collection mechanisms for...

Read more

Megjelent a NIS2 Whitepaper – szakmai útmutató a kötelezettségekhez és legjobb gyakorlatokhoz

„A digitális biztonság egyre nagyobb hangsúlyt kap Európában, és ezzel párhuzamosan az uniós szabályozási környezet is folyamatosan szigorodik. A szervezetek számára kulcsfontosságúvá vált a NIS 2 irányelv követelményeinek való megfelelés, amely a hálózatok és információs rendszerek védelmét új szintre emeli. Ennek a felkészülésnek kíván támogatást nyújtani a „NIS 2 Magyarországon: Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján” című frissen megjelent kiadvány, amelyet hazai szakemberek és piaci szereplők közös munkával állítottak össze. A NIS 2 jelentősége A NIS 2 az Európai...

Read more

Trendek és töréspontok VI., Trendváltás és túlélés – iparpolitika, ökológiai civilizáció, újraiparosítás

„E kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács hatodik, 2024-es évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza és négy főbb témakörre fókuszál. Az első témakör a spanyol ipar, illetve annak aktuális kihívásai, azok társadalmi-gazdasági szövetbe való beágyazottságának különböző dimenziói és a hasonló szintről indult magyar gazdasággal való összevethetőség kérdései. A második témakör Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémája, a digitalizáció és a digitális startup tevékenység helyzete és fejlődése, kitekintéssel a többi kelet-közép-európai országra. A harmadik témakör ismét iparpolitikai természetű, ezúttal a kínai zöld iparpolitikára – a kínai állam...

Read more

A versenytől a rendszabályozásig. Uniós közszolgáltatás-politikai paradigmák magyar módra

„Az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulásakor a hat alapító ország között jelentős különbségek voltak az állam gazdaságban betöltött szerepét illetően, ami az egész európai integráció közszolgáltatásokhoz való viszonyát meghatározta. Jelenleg a közszolgáltatások szabályozása és szervezése több „erős” uniós szakpolitikához is szervesen kapcsolódik, és egy-egy, e szempontból releváns rendelkezés alapító szerződésbe iktatása és megszövegezése mögött súlyos kormányzati érdekek állnak. A tanulmány ezt a fejlődéstörténetet mutatja be magyarországi nézőpontból, elsősorban a közüzemi díjak hatósági ármeghatározásának (ún. „rezsicsökkentés”) példájára fókuszálva.” Forrás: A versenytől a rendszabályozásig....

Read more

Mesterséges intelligencia és foglalkoztatás az Európai Unióban

„A kutatási tájékoztató a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatását vizsgálja az Európai Unióban 2012 és 2022 között. Leíró és regressziós elemzéseket használ, adatai az EU Munkaerő-felméréséből (EU Labour Force Survey) származó 3 számjegyű foglalkozási adatok, valamint Felten és munkatársai (2021) által megalkotott mesterséges intelligencia-kitettségi mutatóból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettség a magasan képzett szakemberek körében a legmagasabb, különösen az analitikus munkakörökben, amelyeket többnyire nem rutinszerű kognitív feladatok jellemeznek. Például a matematikusok, a pénzügyi és a jogi...

Read more

Kormányzás a mesterséges intelligenciára támaszkodva – A jelenlegi helyzet és a további lépések

„A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket kínál a kormányok számára. Segít a kormányoknak a közszolgáltatások automatizálásában és testreszabásában, a döntéshozatal javításában, a csalások felderítésében, valamint a köztisztviselők munkájának és tanulásának gazdagításában. Az előnyök azonban a kockázatok kezelésétől is függenek: a mesterséges intelligencia rendszerekben található torz adatok káros döntésekhez vezethetnek; az átláthatóság hiánya aláássa az elszámoltathatóságot; az MI-rendszerekre való túlzott támaszkodás pedig szélesítheti a digitális szakadékokat és terjesztheti a hibákat, csökkentve a polgárok bizalmát. Ezeknek a kompromisszumoknak a feloldása során tekintettel kell lenni a...

Read more

Az intelligens városok mint „küldetésorientált” innovációs és vállalkozói ökoszisztémák – 20 év japán kísérleteinek tapasztalatai

„A küldetésorientált innovációs politika (MOIP) helyi hatásainak jobb megértése érdekében a cikk a különböző típusú intelligens város kezdeményezések fejlődését elemzi. A három japán intelligens város esettanulmányára (Kitakyushu, Hamamatsu és Aizuwakamatsu) támaszkodva a fellendülés, a revitalizáció és az átmenet folyamatait mutatja be. A helyi önkormányzatok a küldetésorientált innovációs politika segítségével próbálnak megfelelni a jelenlegi és jövőbeli helyi igényeknek és kihívásoknak. A küldetésorientált innovációs politika keretében megformálódó elképzelések, valamint az intelligens város irányításának és megvalósításának nemzeti és területi vonatkozásai segítségével értelmezni lehet a helyi...

Read more

2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3

„A kormány T/12518. számon nyújtotta be a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a jogintézmény főbb alapvonalait vázolja fel. Előzményei a „Közigazgatási bíráskodás” (2016/47.) és a „Közigazgatási bíráskodás 2.” (2019/8.) című Infojegyzetek.” Forrás: 2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2025/27.; 2025. szeptember 19. (PDF)

Read more

Az önkormányzatok működési költségvetési mozgástere és forrásszerkezeti mobilitása a feladatfinanszírozás rendszerében

„A kutatás célja a magyarországi települési önkormányzatok működési költségvetési mozgásterének és forrásszerkezeti mobilitásának felmérése volt a 2015 és 2023 közötti időszakban. Az elemzés aggregált és települési szintű pénzügyi adatok feldolgozásán, valamint a mobilitási folyamatok vizsgálatára Markov-lánc modellezésen alapult. Eredményeink szerint az önkormányzati alrendszer pénzügyi mozgástere számottevően csökkent: a működési bevételek GDP-arányosan 5,75%-ról 4,36%-ra mérséklődtek, a szabadon felhasználható források köre pedig a helyi iparűzési adó (HIPA) felhasználási kötöttségeinek bevezetésével harmadára szűkült. A HIPA-bevételek reálértéken nőttek, ám forráskoncentrációjuk rendkívül magas és tartós maradt, az...

Read more
Page 3 of 234 1 2 3 4 234