Skip to main content

Találat: szakirodalom

Uniós kohéziós kiadások: nem működik a kontrollrendszer

„* 409 milliárd euró kohéziós kiadásokra 2014 és 2020 között: az uniós költségvetés bő egyharmada * A kiadások bizottsági és tagállami ellenőrzése nem kellően megbízható * A kohéziót folyamatosan magasabb hibaarány jellemzi, mint más költségvetési területeket Az Uniónak nem sikerült jelentősen csökkentenie az – Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek enyhítését célzó – kohéziós politika kiadásait ismételten érintő hibákat. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az Európai Bizottság és a tagállamok ellenőrzései még minden szinten kívánnivalót hagynak maguk után. Míg a tagállami hatóságok...

Részletek

Új kohéziós politika szükséges a fejletlen régiók problémái következtében

„Anyagi veszteség vagy versenyképességi probléma? Az új kohéziós politika kialakítása során az egyes régiók adminisztratív kapacitását kell javítani. A soros magyar elnökség prioritásai olyan témák köré szerveződnek, amelyek úgy a hazai, mint az európai közéletben jelentős visszhangot kaptak – és valóban nem lehet fontosságukat elhanyagolni. Ezek közül első helyen a versenyképességi megállapodás létrehozása szerepel, amit az európai védelempolitika megerősítése, a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika, valamint az illegális migráció megfékezésének kérdése követ. A magyar elnökségnek azonban három olyan prioritása is van, amelyek a nemzetközi...

Részletek

Az adatelemzés olyan munka, mint a nyomozóké

„Ritkán írnak magyar szakemberek olyan tankönyvet, amelyből az élvonalbeli egyetemek tucatjai – a McGilltől a Bocconiig – azonnal tanítani akarnak. Békés Gábor és Kézdi Gábor adatelemzést tanító könyve hamar nemzetközi siker lett, amelyet több Nobel-díjas is ajánl. Többek között azért, mert nulláról elkezdheti bárki, miközben egyből a mély vízbe, a valós és problémás adatok közé küldik az olvasót. Ki a legjobb fociedző az angol Premier League-ben vagy a magyar megyei bajnokságban? Miért nem elég a cégeknek felvenniük néhány őrült jó matekost, és...

Részletek

A nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel

„Július 8-án jelent meg az EU új Innovációs Teljesítménytáblája (Innovation Scoreboard 2024). Magyarország pozíciója nem változott, továbbra is a 21. helyen vagyunk. A rangsort Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia vezeti. Ausztria a 6., Csehország a 15., Lengyelország a 23. és Szlovákia a 24. helyen van. A tanulmány az összesített pozíciót 4 nagyobb területen és az azokhoz tartozó 12 részterületen, összesen 32 mutató segítségével vizsgálja. Az idén először a tagországokon kívül az elemzés további 12 európai országra is kiterjedt. Ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ízland,...

Részletek

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben

„A mesterséges intelligencia mint hívószó egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén. Leggyakrabban abban a kontextusban találkozunk vele, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet-e egyes szakmákat. Jelen tanulmányunkban más oldalról vizsgáljuk meg a témát, és a fókuszba egyrészt a mesterséges intelligencia használatához szükséges üzleti oldali paradigmaváltást állítjuk, másrészt megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia – ennél pontosabb szóhasználattal a gépi tanulás (machine learning, ML) és a mélytanulás (deep learning, DL) – egyes fontosabb területeinek helyét és szerepét a számviteli munkában. Ez a megközelítés azért...

Részletek

A norvég közszféra digitális átalakulása

„Bár Norvégia az OECD-országok között vezető szerepet tölt be a digitális kormányzat terén - az OECD 2023-as digitális kormányzati indexében a 4. helyet foglalja el -, a digitalizáció révén még mindig van lehetőség a norvég közszféra hatékonyságának, eredményességének és innovációjának javítására. A jelentés áttekinti Norvégia digitalizációs erőfeszítéseit a 2017-es OECD digitális kormányzati felülvizsgálat óta, és ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzat számára a digitális átalakulás új stratégiájának kidolgozásához. Nyolc területet vizsgál meg, a digitális kormányzástól és a digitális kormányzati beruházásoktól kezdve a mesterséges...

Részletek

Európai innovációs eredménytábla 2024

„Ez a tanulmány az Európai Innovációs Eredménytábla 2024-es kiadásának eredményeit tartalmazza. A 2001 óta évente közzétett Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) összehasonlító értékelést nyújt az uniós tagállamok, a szomszédos európai országok és a kiválasztott harmadik országok (globális versenytársak) kutatási és innovációs (K+I) teljesítményéről. Segít az érdekelt feleknek felmérni azokat a területeket, amelyekre az innovációs teljesítmény fokozása érdekében erőfeszítéseiket összpontosítaniuk kell, figyelembe véve a nemzeti társadalmi-gazdasági környezetet (amelyet az eredmények értelmezését segítő kiegészítő strukturális mutatók sora rögzít). Az EIS eredményei segíthetnek...

Részletek

Mesterséges intelligencia, adatkormányzás és adatvédelem: Szinergiák és nemzetközi együttműködési területek

„A mesterséges intelligencia rohamos technológiai fejlődése, különösen a generatív mesterséges intelligencia térnyerése számos adatkezelési és adatvédelmi kérdést vetett fel. A mesterséges intelligenciával és az adatvédelemmel foglalkozó közösségek azonban gyakran egymástól függetlenül kezelik ezeket a kérdéseket, a megközelítések pedig joghatóságonként és jogrendszerenként eltérőek. Ezek az elszigeteltségek félreértésekhez vezethetnek, bonyolultabbá tehetik a szabályozási megfelelés és a végrehajtás folyamatát, és megakadályozzák a közös pontok kihasználását. A jelentés a mesterséges intelligencia-fejlesztésekből eredő adatvédelmi kockázatokra és lehetőségekre összpontosít. Az OECD adatvédelmi iránymutatásaiban meghatározott elveket az OECD mesterséges...

Részletek

A digitális társadalom, digitális kormányzat 2023-ban, magyarországi helyzetkép (KSH)

„Magyarországon a háztartások és magánszemélyek infokommunikációseszköz-használata a főbb mutatók többségében 2023-ban nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások 93%-a rendelkezett széles sávú internet-hozzáféréssel, a 16–74 éves lakosság 88%-a pedig naponta használta a világhálót. A digitális társadalom másik szegmensében, a közigazgatási szervezeteknél is emelkedett az IKT-eszközök használata, az államigazgatási és az önkormányzati intézmények közötti digitális különbség tovább csökkent. Archívum, korábbi évek” Forrás: Helyzetkép, 2023 – Digitális társadalom; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. július 1. Digitális társadalom (részletes adatok, táblázatok, grafikonok)

Részletek

A digitális gazdaság 2023-ban, magyarországi helyzetkép (KSH)

„Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság 2023-ban hazánkban a helyhez kötött internet-előfizetések száma megközelítette a 3,6 milliót, 1,3%-kal meghaladva az egy évvel korábbit. A bővülést az optikai csoport 12%-os növekedése határozta meg. A letöltési adatforgalom 25, a feltöltési 6,0%-kal emelkedett, így mindkettő újabb rekordot ért el. A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma – az előző évek bővülését folytatva – 2023 végén megközelítette a 14,2 milliót. Archívum, korábbi évek” Forrás: Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. június...

Részletek
Page 8 of 220 1 7 8 9 220