Skip to main content

Találat: társadalom

Okos város a BME Urbanisztikán

„Smart City Budapest angol nyelvű kurzus indult a BME Urbanisztika Tanszékén. A hallgatók egyetemi munkájuk során a Józsefváros hat közterén gyűjtött adatokat vetik össze az ORFK adatbázisával. November 25-én a félév kutatásának eredményeit térképek és kreatív grafikai megoldások segítségével mutatják be a Lechner Tudásközpontban. A BME Urbanisztika Tanszékén Rab Judit és Vadász Nóra, a Lechner Tudásközpont okos város szakértőinek vezetésével indult Smart City Budapest angol nyelvű kurzus keretében a tanulók a bűnmegelőzés építészeti eszközeinek megismerése mellett betekintést kapnak az adatok térinformatikai elemzésének,...

Read more

Klasztert hoztak létre az okos városokért

„Öt cég társulást hozott létre azzal a céllal, hogy okos megoldásokat kínáljanak magyarországi városoknak. A települések fejlesztési igényeire fókuszáló klasztert, vagyis szakmai közösséget alapított a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kezdeményezésével több vállalat. A Smart Solutions (okos megoldások) névre hallgató társulásban jelenleg öt cég érdekelt: a már említett Századvég Gazdaságkutatón kívül az SAP Hungary Kft., a Delta Csoport, a RowanHill Global Kft. és az Urban PM Kft. is csatlakozott a szerveződéshez. Utóbbi vállalkozás ügyvezetője Lánszki Regő, aki a klaszter elnöki feladatait is ellátja. –...

Read more

A 2017–2026 időszakra szóló Nemzeti Tájstratégiáról készült előterjesztés

„Nemzeti Tájstratégia (2017-2026) előterjesztés Véleményezési határidő: 2016. október 19. Észrevételeket a jogifo@fm.gov.hu címre várjuk. A Nemzeti Tájstratégia (NTS) a tájat az Európai Táj Egyezményben (továbbiakban: Tájegyezmény) foglaltaknak megfelelően értelmezi. Ennek értelmében a táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. A táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken. Ennek értelmében a degradált, leromlott/rontott...

Read more

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 – különös tekintettel a LEADER megközelítésre

„Jelen írás célja egy rövid összefoglaló írása a 2014-2020 között működő, vidékfejlesztési projekteket EU társfinanszírozással finanszírozó Vidékfejlesztési Programról, ezen belül pedig kiemelt hangsúlyt fektetünk a közösség által vezérelt helyi fejlesztési programokra, azaz a LEADER megközelítésre. A vidékfejlesztés témakörében az elmúlt esztendőkben számtalan cikket és szakkönyvet jelentettek meg a különböző szakterületek (agrár, környezettudomány, szociológia, közgazdaságtudomány, földrajz etc.) kutatói. Egy földrajzos számára a vidékfejlesztés területi vetületei a legfontosabbak, így a LEADER-ben is a helyi akciócsoportok mint területi konstrukciók kapnak figyelmet. Cikkünkben egy rövid összefoglalást...

Read more

Homeopátiás vidékfejlesztés: LEADER akciócsoportok Kelet-Közép-Európában

„...Az EU keleti bővítésének egyik érdekes következménye volt, hogy a nyugat-európai „rurális”, azaz városokhoz integrálódott és szervesült vidéki térségeibe tervezett vidékfejlesztési (rural development) technikákat Kelet-Közép-Európa országaiba is bevezették. Ezek egyik legérdekesebb fejezete az ún. LEADER program. A megközelítés alapja az önmagáért felelősséget vállaló és cselekedni képes közösség újraélesztése. Ennek előmozdításához az érintett térségekben létrejönnek az ún. helyi akciócsoportok (HACS), amelyek működésében elvileg olyan alapelveket kell figyelembe venni, mint a szubszidiaritás, partnerség, innováció, helyi irányítás (governance). A címben szereplő „homeopátia” kifejezést Van Meyer...

Read more

Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon

„A földhasználat jelentős mértékű koncentrációja, a nagybirtokok kialakulása, az állami tulajdonú földek tartós használatba adása majd kiárusítása, az európai uniós támogatások felosztása, a helyi termelők és külső befektetők érdekellentétei, az állami földpolitika, a mezőgazdaság új szerkezete, a gazdálkodók számának gyors csökkenése, a vidéki társadalom egyenlőtlenségei és a szegénység a közérdeklődés figyelmének középpontjában állnak. A könyv célja, hogy a legújabb kutatási eredmények felhasználásával bemutassa a földhasználat-koncentráció szakaszait és mértékét, a politikai beavatkozások szerepét, a földtulajdon területi mintázatait, a földhasználók csoportjait az önellátásra termelőktől...

Read more

Smart City Hungary 2016

„Az okos város, avagy smart city olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani, ennek első lépése a települési stratégiák kialakítása. A magyar települések között a megyei jogú városok közül alig van olyan, amelynek még nincsenek smart city tervei, bár ezek nagyon különböznek egymástól. Az okos város nélkülözhetetlen részei az "okos városlakók", ez alapvető feltétele egy város fejlődésének. Azok a városok sikeresek, ahol...

Read more

Magyar nyelven is elérhető a LEADER együttműködési tevékenység végrehajtását segítő dokumentum

„Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat magyar nyelven is elérhetővé tette honlapján az Iránymutatás LEADER együttműködési tevékenységek végrehajtásához a Vidékfejlesztési Programok keretében (2014-2020) című dokumentum végső változatát. A dokumentum célja, hogy tisztázza a 2014-2020 között a LEADER keretében megvalósuló vidékfejlesztési programok együttműködési tevékenységeinek szerepét. Fontos, hogy ezt az iránymutatást útmutató referenciadokumentumként kell kezelni, amely nem tartalmaz semmilyen új jogszabályi kötelezettséget...” Forrás: Magyar nyelven is elérhető a LEADER együttműködési tevékenység végrehajtását segítő dokumentum; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat; 2016. szeptember 5. Iránymutatás LEADER együttműködési tevékenységek végrehajtásához...

Read more

Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintettek részvételének aspektusából

„Tanulmányunkban a hazai vidéki nagyvárosok tervezési folyamata során megvalósuló érintetti részvételt elemezzük. Érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy az érintetteknek milyen lehetőségük van a fejlesztési folyamat aktív részesévé válni, milyen korlátok állnak ennek útjában. A 23 hazai megyei jogú város 2013 és 2014 során elfogadott partnerségi egyeztetési terveit, városfejlesztési koncepcióit és integrált településfejlesztési stratégiáit elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés segítségével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a dokumentum felszíni rétegét (miszerint beszélünk a részvételről, és azt fontosnak tartjuk), ütköztessük a dokumentumok mélyrétegeinek felszínre hozható tartalmával (miszerint...

Read more

Az EU területi politikájának a változásai kelet-közép-európai nézőpontból

„Az EU bővítése és Közép-Kelet-Európa integrációja a centrum-periféria relációban történik. Ezen országoknak kettős függősége alakult ki: a gazdaságuk az FDI-tól, a közszféra fejlesztései az uniós támogatásoktól függnek. Az EU politikájában az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett változások kedvezőtlenek a kohéziós szakpolitika és a kevésbé fejlett régiók és kohéziós országok szempontjából. A strukturális és kohéziós politika alárendelődött a lisszaboni stratégiának, majd a „területileg vak” Európa 2020 stratégiának. Ma már az új kohéziós politika inkább szolgálja az általános integrációs célokat, a szupranacionális kormányzás erősítését, mint...

Read more
Page 114 of 160 1 113 114 115 160