Skip to main content

Találat: technika

A digitális technológiák terjedése az MI korszakában : Mikroadatokból származó, országokon átívelő bizonyítékok alapján

„Ez a tanulmány a mesterséges intelligencia, a nagyadat-elemzés, a dolgok internete, a robotika és a 3D nyomtatás vállalati használatát elemzi 15 OECD-tagállamban. Hét stilizált tényt dokumentál a digitális technológiák elterjedésével kapcsolatban a mesterséges intelligencia korában. A fejlett technológiák általában a támogató technológiákra épülnek, és az elterjedés ágazatonként és technológiánként jelentősen eltér. A nagyobb vállalatok nagyobb mértékű elterjedést mutatnak, és ezt nem az ágazati összetétel határozza meg. Az emberi és technológiai tőke – beleértve az oktatást, az IKT-készségeket és a vállalatok digitalizációját –...

Read more

Az immerzív technológiákra vonatkozó nemzeti stratégiák és szakpolitikák áttekintése

„Az immerzív technológiák – ideértve a kiterjesztett valóságot (AR), a virtuális valóságot (VR), a kevert valóságot (MR), a digitális ikreket és a virtuális világokat – egyre inkább átalakítják azt, ahogyan az egyének, a vállalatok és a közintézmények a digitális tartalmakkal kapcsolatba lépnek. Jelentős lehetőségeket kínálnak olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás, a feldolgozóipar és a kultúra. Növekvő társadalmi és gazdasági jelentőségük ellenére az immerzív technológiákra specifikusan irányuló szakpolitika-alkotás jelenleg még viszonylag kezdeti stádiumban van, és töredezett képet mutat. Ez a tanulmány...

Read more

Az MI lehetséges 2030-ig tartó fejlődési irányainak feltérképezése

„A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években gyorsan fejlődött, és a rendszerek képességei egyre növekednek. Ez a tanulmány szakértői és bizonyítékokon alapuló forgatókönyveket mutat be arra vonatkozóan, hogyan haladhat előre az MI 2030-ig. Figyelembe veszi az MI legújabb trendjeit, valamint az MI 2030-ig tartó előrehaladását övező kulcsfontosságú bizonytalanságokat. A jelenlegi bizonyítékok alapján 2030-ig négy, tág értelemben vett forgatókönyv-osztály egyaránt reális: a fejlődés megtorpanása, a fejlődés lassulása, a fejlődés folytatódása, illetve a fejlődés felgyorsulása. Ez arra utal, hogy 2030-ra az MI fejlődése egy...

Read more

A tét Európa technológiai autonómiája

„A kormányrúdnál Ciprus Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides...

Read more

Az INTERNET.GALAXIS – 30 éve – Előadások a korabeli rendezvénysorozatról, 1996-2000

„A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) és az Óbudai Egyetem (ÓE) tisztelettel meghívja Önt a következő rendezvényre Az INTERNET.GALAXIS 30 éve. Előadások a korábbi rendezvénysorozatról, 1996–2000 Dátum: 2026. február 27. (péntek) Helyszín: Óbudai Egyetem 1036 Budapest, Bécsi út 96/B. F09. előadó Levezető elnök: Kiss István A program: 13:30–14:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetés 14:00–14:10 Kiss István (a korabeli OMFB Rendszerelemzési irodájának volt igazgatója) A levezető elnök megnyitója 14:10–14:30 Bakonyi Péter (Neumann-díjas, a Magyar Internet Társaság korabeli elnöke, az NJSZT volt...

Read more

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

„Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. 2025-ben először fordult elő, hogy az Európai Unióban a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt. A szél- és napenergia már az EU villamosenergia-termelésének...

Read more

A 2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról

„Az Európai Számvevőszék a mai napon két véleményt adott ki az Európai Bizottság arra irányuló jogalkotási javaslatairól, hogy az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa program révén fellendítse a versenyképességet, a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ez a kettő az első azon vélemények sorában, amelyeket a Számvevőszék a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatokról fog kiadni. A számvevők független szakértői tanácsadást nyújtanak a költségvetés kialakításával, irányításával, teljesítménymérési keretével és pénzügyi kontrollintézkedéseivel kapcsolatban. Tanácsaikkal nemcsak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kívánják...

Read more

Mesterséges intelligencia – Tanulmánykötet a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról

„A mesterséges intelligencia (MI) korunk egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb technológiai vívmánya. Filozófiai szempontból az MI megváltoztatja az emberiség önmagáról alkotott képét. Mit jelent embernek lenni egy olyan világban, ahol a gépek képesek tanulni, döntéseket hozni, és egyre komplexebb emberi tevékenységeket végezni? Az MI nem csupán egy újabb eszköz; de egy új tükör is, amelyben újraértelmezhetjük helyünket a világban. Vajon az MI az emberi kreativitás kiterjesztése, vagy helyettesítése? Hogyan őrizhetjük meg az etikus és felelős fejlődést egy ilyen gyorsan változó környezetben? A gyakorlatban...

Read more

Magyar Informatika Napja 2026 – 2026. január 21. – Dömölki Bálint nyomában

„Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest, Széchenyi István tér 9.), Nagyterem Időpont: 2026. január 21., 14 órától Dr. Dömölki Bálintra, a magyar informatika egyik legnagyobb hatású alakjára, a Neumann Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) és a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület (GDKE) nagy egyéniségére emlékezünk a Magyar Tudományos Akadémián. 67 éve, 1959. január 21-én, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. Dr. Dömölki Bálint volt a matematikus, aki pontosan megértette a Neumann-elvű számítógép működését – és az MTA kutatócsoportjának tagjaként a...

Read more

Az európai adatjog jelene és lehetséges jövője

„...Napjainkban a világunkat átalakító erők új dimenzióban jelennek meg: az adatok szerepének felismerése és az azokhoz való viszonyunk radikálisan formálja mindennapjainkat. E változások tükrében a jelen kutatás célja az adatalapú működéssel járó élethelyzetek szabályozására tett európai uniós – és azon belül magyar – jogalkotási lépések vizsgálata. A terület vonatkozásában mind a szabályozással érintett viszonyok, mind a vonatkozó jog számottevő változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Mostanra azonban megvalósíthatónak mutatkozik az „adatjogi paradigma” egységes szerkezetű elemzése, az eddig kialakított álláspontok összehangolása és szükség...

Read more
Page 1 of 187 1 2 187