Skip to main content

Találat: technika

Több mint ezer vállalkozás kapott támogatást eddig az októberben indult innovációs programban

„Több mint ezer mikro-, kisvállalkozás kapott támogatást eddig a tavaly októberben indult, 340 milliárd forint keretösszegű innovációs programban - mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán. Hozzátette: a program azt szolgálja, hogy a magyar vállalkozások az innovációban előre tudjanak lépni. A támogatott vállalkozások jó része hatékonyabban szervezi a működését, megújította a gyártási, vagy a logisztikai folyamatait, illetve az értékesítési csatornáit. A pályázat jó néhány különböző konstrukciót foglal magában, a legtöbben az...

Read more

Az ügynöki MI ökoszisztémája és fogalmi alapjai

„A jelentés azt vizsgálja, hogy a szakirodalom miként határozza meg és használja az „MI-ügynökök” (AI agents) és az „ügynöki MI” (agentic AI) kifejezéseket: elemzi azok kulcsjellemzőit, valamint az átfedések és a különbségek fő pontjait, továbbá azt, hogy e kulcsjellemzők miként kapcsolódnak az OECD MI-rendszer definíciójának alapvető elemeihez. Az elemzés szerint bár az MI-ügynökök és az ügynöki MI közös alapvető sajátosságokra épülnek, az ügynöki MI erősebben hangsúlyozza a több ügynök közötti koordinációt, a feladatok felbontását és delegálását, a tartós (időben elnyúló) működést, valamint...

Read more

Az MI jövője rajtunk is múlik – beszélgetés Rab Árpáddal, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatójával

„Vajon a nagy áttörés kapujában áll a mesterséges intelligencia (MI)? Mire fogjuk használni öt, tíz év múlva? Mire adhat esélyt Európának az öldöklő MI-versenyben? Miként fordíthatja saját előnyére a technológiát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)? Végül: hogyan kerültek be MI-ről szóló sorok egy Krasznahorkai-novellába? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Rab Árpáddal, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatójával. Talán távoli példával kezdem, de bízom benne, érthető lesz. A mesterséges intelligencia trendjeiről fogunk beszélgetni, ami szerintem jelenleg olyan helyzetben van, mint...

Read more

A digitális technológiák terjedése az MI korszakában : Mikroadatokból származó, országokon átívelő bizonyítékok alapján

„Ez a tanulmány a mesterséges intelligencia, a nagyadat-elemzés, a dolgok internete, a robotika és a 3D nyomtatás vállalati használatát elemzi 15 OECD-tagállamban. Hét stilizált tényt dokumentál a digitális technológiák elterjedésével kapcsolatban a mesterséges intelligencia korában. A fejlett technológiák általában a támogató technológiákra épülnek, és az elterjedés ágazatonként és technológiánként jelentősen eltér. A nagyobb vállalatok nagyobb mértékű elterjedést mutatnak, és ezt nem az ágazati összetétel határozza meg. Az emberi és technológiai tőke – beleértve az oktatást, az IKT-készségeket és a vállalatok digitalizációját –...

Read more

Az immerzív technológiákra vonatkozó nemzeti stratégiák és szakpolitikák áttekintése

„Az immerzív technológiák – ideértve a kiterjesztett valóságot (AR), a virtuális valóságot (VR), a kevert valóságot (MR), a digitális ikreket és a virtuális világokat – egyre inkább átalakítják azt, ahogyan az egyének, a vállalatok és a közintézmények a digitális tartalmakkal kapcsolatba lépnek. Jelentős lehetőségeket kínálnak olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás, a feldolgozóipar és a kultúra. Növekvő társadalmi és gazdasági jelentőségük ellenére az immerzív technológiákra specifikusan irányuló szakpolitika-alkotás jelenleg még viszonylag kezdeti stádiumban van, és töredezett képet mutat. Ez a tanulmány...

Read more

Az MI lehetséges 2030-ig tartó fejlődési irányainak feltérképezése

„A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években gyorsan fejlődött, és a rendszerek képességei egyre növekednek. Ez a tanulmány szakértői és bizonyítékokon alapuló forgatókönyveket mutat be arra vonatkozóan, hogyan haladhat előre az MI 2030-ig. Figyelembe veszi az MI legújabb trendjeit, valamint az MI 2030-ig tartó előrehaladását övező kulcsfontosságú bizonytalanságokat. A jelenlegi bizonyítékok alapján 2030-ig négy, tág értelemben vett forgatókönyv-osztály egyaránt reális: a fejlődés megtorpanása, a fejlődés lassulása, a fejlődés folytatódása, illetve a fejlődés felgyorsulása. Ez arra utal, hogy 2030-ra az MI fejlődése egy...

Read more

A tét Európa technológiai autonómiája

„A kormányrúdnál Ciprus Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides...

Read more

Az INTERNET.GALAXIS – 30 éve – Előadások a korabeli rendezvénysorozatról, 1996-2000

„A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) és az Óbudai Egyetem (ÓE) tisztelettel meghívja Önt a következő rendezvényre Az INTERNET.GALAXIS 30 éve. Előadások a korábbi rendezvénysorozatról, 1996–2000 Dátum: 2026. február 27. (péntek) Helyszín: Óbudai Egyetem 1036 Budapest, Bécsi út 96/B. F09. előadó Levezető elnök: Kiss István A program: 13:30–14:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetés 14:00–14:10 Kiss István (a korabeli OMFB Rendszerelemzési irodájának volt igazgatója) A levezető elnök megnyitója 14:10–14:30 Bakonyi Péter (Neumann-díjas, a Magyar Internet Társaság korabeli elnöke, az NJSZT volt...

Read more

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

„Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. 2025-ben először fordult elő, hogy az Európai Unióban a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt. A szél- és napenergia már az EU villamosenergia-termelésének...

Read more

A 2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról

„Az Európai Számvevőszék a mai napon két véleményt adott ki az Európai Bizottság arra irányuló jogalkotási javaslatairól, hogy az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa program révén fellendítse a versenyképességet, a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ez a kettő az első azon vélemények sorában, amelyeket a Számvevőszék a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatokról fog kiadni. A számvevők független szakértői tanácsadást nyújtanak a költségvetés kialakításával, irányításával, teljesítménymérési keretével és pénzügyi kontrollintézkedéseivel kapcsolatban. Tanácsaikkal nemcsak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kívánják...

Read more
Page 1 of 187 1 2 187