Skip to main content

Találat: területfejlesztés

Nőhet a Balatonra szánt fejlesztési pénz

„Számottevően több támogatáshoz juthat a Balaton kiemelt üdülőrégió a még szakmaközi egyeztetésre váró új javaslat szerint a tavasszal visszavont, 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési forrásról szóló kormányhatározathoz képest - számolt be Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén pénteken Balatonfüreden. Közölte, a Balaton, illetve a turizmusfejlesztés koncepciójának újabb tervezetét - amelyet az első olvasatban egyeztettek az államigazgatásban - hamarosan hivatalos szakmaközi egyeztetésre bocsátják. Ebben a korábban balatoni fejlesztésekre szánt 280 milliárd forintnyi uniós keret körülbelül 20 százalékkal nőtt, és...

Read more

A 2017–2026 időszakra szóló Nemzeti Tájstratégiáról készült előterjesztés

„Nemzeti Tájstratégia (2017-2026) előterjesztés Véleményezési határidő: 2016. október 19. Észrevételeket a jogifo@fm.gov.hu címre várjuk. A Nemzeti Tájstratégia (NTS) a tájat az Európai Táj Egyezményben (továbbiakban: Tájegyezmény) foglaltaknak megfelelően értelmezi. Ennek értelmében a táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. A táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken. Ennek értelmében a degradált, leromlott/rontott...

Read more

Önkormányzati környezet- és klímavédelem német példák tükrében

„Az energiaügy (településrendezés, monitoring, közszolgáltatások), a víz- és hulladékgazdálkodás feladatai (vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés) a közlekedés (forgalomszervezés, közösségi közlekedés szervezése), a helyi adók (környezetterhelési és igénybevételi adók) területének az áttekintése (amiből itt csupán részleteket volt mód felvillantani) arra a következtetésre vezet, hogy az önkormányzatok környezetügyi kompetenciái körében Németországban már nem várható és nem is indokolt áttörés, hiszen máris rengeteg ilyen feladat és hatáskör létezik. Ahol növelhető az önkormányzatok szerepe – és ez Magyarországra éppúgy érvényes – az a megrendelői és szolgáltatói szerepkörben való...

Read more

A Kormány II. féléves jogalkotási terve (szemelvények – I. rész, 2016. szeptember)

„Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges törvénymódosításokról - BM Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében az érintett miniszterek az egyes eljárásokra vonatkozó ágazati szabályokban a) felülvizsgálják az elektronikus ügyintézés tilalmának, korlátozásának, valamint az ügyfél személyes megjelenési kötelezettségének szabályait, b) megvizsgálják az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényhez képest fennálló eltéréseket. Az indokolatlan tilalmak, korlátozások, megjelenési kötelezettségek, valamint eltérések megszüntetéséhez szükséges törvénymódosítási javaslatok alapján a belügyminiszter a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az igazságügyi miniszterrel és a Nemzeti Hírközlési...

Read more

Irányelvek és ítélet – a német területfejlesztés és -rendezés aktuális eseményeiről

„A német területrendezési miniszterek konferenciája 2016. március 9-én elfogadta A területfejlesztés irányelvei és cselekvési stratégiái Németországban c. anyagot. A konferencia négy stratégiai irányelvben – a versenyképesség erősítése, a közszolgáltatások biztosítása, a területfelhasználás irányítása és fenntartható fejlesztése, valamint a klímaváltozás és az energiafordulat kezelése – fogalmazza meg a német területi politika útmutatását. A cikk ismerteti a határozatot, valamint a negyedik irányelvet (az első hármat a Tér és Társadalom olvasói már ismerik), továbbá a konferencia külön, a településhálózati koncepcióra vonatkozó határozatát. Végül a cikk...

Read more

Kreatív városok, fenntartható vidék Közép-Európában : II. Nemzetközi KRAFT konferencia

„II. Nemzetközi KRAFT konferencia Kreatív városok, fenntartható vidék Közép-Európában Kőszeg, Jurisics Vár, Lovagterem 2016. szeptember 16-17. Kutatóink több éve foglalkoznak a Kreatív város – fenntartható vidék (KRAFT) program elméleti alapjainak és a térségfejlesztés ilyen értelmű metodikájának kidolgozásával, e munkát dokumentálja a 2012-ben megjelent Kreatív városok és fenntarthatóság – Javaslatok a Duna-stratégia megvalósítására Nyugat-Pannónia példáján című kötet (Kőszeg-Szombathely, 2012., szerk. Miszlivetz Ferenc). 2014 januárjában Magyarország Kormányának támogatásával megindulhatott a program gyakorlati megvalósítása Kőszeg város példáján, amelynek célja, hogy a KRAFT metodikáját alkalmazva újulhasson...

Read more

Románia: a vidéki közigazgatás jövője: a szuperközség

„Úgynevezett szuperközségek, közigazgatási fejlesztési pólusok létrehozására készített rendelettervezetet a kormány. A lényeg, hogy a kiszemelt községekbe több pénzt utalnak, mint a többiekbe. Ahhoz, hogy egy település ilyenné minősüljön, legalább 2.000 lakosa kell, hogy legyen. Szükséges továbbá a lakosság számának emelkedő tendenciája, illetve a közúti, vasúti elérhetőség, a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas száma. Arad megyében három ilyen községet jelöltek ki, mindegyik román vidéken található. Ezek Bél, Honctő, Soborsin. A feltételeknek megfelelne Nagyszintye vagy Vinga is, viszont ezek magyar többségű falvak....

Read more

Budapest 2050-re várható állapota: jelenlegi döntéseink befolyásolják a jövő városfejlődési forgatókönyveit

„„Sok kutató foglalkozik a Műegyetemen is a házak energetikai fenntarthatóságához szükséges technikákkal, ilyenek pl. a hőszigetelő ablakok, a tetőszigetelések és a napelemek” – ecsetelte Alföldi György. „Ezek oktatása és kutatása olyan stabil tudás alapján szerveződik, amely Nyugat-Európában jobbára már részévé vált a napi városépítési kultúrának. Sokak szerint a hozzáférés a technológiához automatikusan old meg minden gondot: ha a házat leszigetelem, napelemet teszek rá, akkor eleget tettem kötelezettségeimnek. Ez azonban messze nem ilyen egyszerű. Egy jellemző példa: 1900 körül már például ismerték a...

Read more

Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában

„A nagyvárosok központjaiban végbemenő folyamatok mindig indikátorai az emberi társadalom és gazdaság változásainak, ezért a 21. századra kialakuló és folyamatosan fejlődő posztfordista termelési rendszer is annyira komoly hatással van ezekre a városi területekre, mint egykor az ipari forradalom gyártelepei. Doktori kutatási témám kiindulópontja Budapest városközpontjának, cityjének átalakulása volt napjainkban. A nemzetközi szakirodalom városközpontokkal foglalkozó tanulmányainak áttekintése közben nagyon gyakran a figyelmem fókuszába került az új gazdaság (New Economy) fogalma, melynek különböző hatásairól igen sok elméleti és empirikus munka született. Ezzel szemben az...

Read more

Adatközpontú közigazgatás: lakások és üdülők a Balaton körül a TeIR alapján

„A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) évente közel 2 millió vendéget fogad annak ellenére, hogy állandó lakossága csak 260 000 fő volt 2014 végén. A 180 települést magában foglaló térség működésének szabályozása, valamint jövőbeli alakítása rendkívül izgalmas és összetett feladat, aminek sokoldalú adatforrása a Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR). A 2005–2014 közötti időszak építésügyi mutatóit vizsgálva szembetűnő, hogy a Balaton körül az országosnál nagyobb mértékben bővült a lakásállomány, az üdülők gyarapodása viszont egy kissé elmaradt a hazai...

Read more
Page 40 of 51 1 39 40 41 51
Close Menu