Találat: történelem

Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994)

„A rendszerváltozás 30. évfordulóján a szerzők a szakmai tapasztalataikra, a vonatkozó irodalomra, a jogszabályokra és más dokumentumokra alapozva dolgozták fel a vizsgált időszak belügyi-igazgatási folyamatait, fejlesztési, működési kérdéseit, továbbá ezek hazai történeti, valamint nemzetközi összefüggéseit. A könyv vizsgálja a minisztériumi külső és belső igazgatás nagyobb alrendszereit. A szerzők bemutatják a közpolitikusokat és a közérdeket szolgáló szakmai tevékenységük főbb típusait. A kormányzati közpolitikusok – a történelmi jelentőségű kihívások korszakában – biztosították a minisztériumi szakemberek stabilitását, jól felhasználták a köztisztviselők relatív önállóságában és szakmai...

Részletek

A magyar kormányzati rendszer (1848–2018)

„A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy időben, vagy a vizsgálatuk tárgyában szűkítették a témát. Jelen munkával röviden összegeznénk a modern polgári kormányzás megteremtése óta eltelt több mint másfél évszázad hazai kormányzásának tapasztalatait, egy átfogó történeti keretbe foglalva. Elsősorban a kormányok szervezeti és...

Részletek

A stratégia története

„Napjainkban már senki nem gondolja, hogy a stratégia kizárólag haditervek kovácsolását jelenti, s a tábornokok szűk körén kívül mindenki mást hidegen hagy. Bár a görög eredetű kifejezést nyelvújítóink még a „hadászat” szóval magyarították, a XX. század második felétől világossá vált, hogy a katonák mellett immár sem a politikusok, sem a menedzserek nem lehetnek meg stratégia nélkül. Mi több, a közélet és az üzleti világ az utóbbi évtizedekben szinte kisajátította magának a fogalmat. Ami korábban zseniális hadvezérek harctéri gyakorlatát jellemezte Nagy Sándortól kezdve...

Részletek

1956 – történelem röplapokon

„„1956 – történelem röplapokon” címmel újabb, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető digitális tartalomszolgáltatással jelentkezett hazánk nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. A 2020. október 23-án elindított adatbázis a forradalom és szabadságharc idején keletkezett röplapokból és szöveges plakátokból kínál bőséges válogatást. Nemzeti történelmünk megismeréséhez komoly segítséget nyújtanak a röplapok és a szöveges plakátok. Léteztek olyan történelmi korszakok, hirtelen változásokat hozó időszakok, amelyeknek szükségszerű produktumai a szerény eszköztárral, gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok voltak. Segítségükkel az események szinte teljes históriája tetten érhető, hiszen nélkülözhetetlen eszközei...

Részletek

Önálló honlapot kapott a Seuso-kincs

„A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum által közösen létrehozott weboldal célja a közösen koordinált kutatási program széles körű, tudományos ismeretterjesztő bemutatása. A weboldal létrehozói szeretnék bevezetik a felhasználókat a Seuso-kincs ezüstedényeinek világába és tartalmával tudományosan megalapozott, hiteles válaszokat adnak a kincslelettel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre - közölte a Nemzeti Múzeum. A honlap látogatói megtudhatják például, hogy mit neveznek Seuso-kincsnek, miért mondható róla, hogy anyagi és művészi értékét tekintve a legjelentősebb késő római ezüst kincsleletek egyike vagy hogy eredetileg mekkora lehetett...

Részletek

A statisztikai adatszabályozás módszerei a kezdetektől napjainkig Magyarországon

„...A hazai szakirodalomból eddig hiányzott a statisztikai kiadványok szerkezeti és mennyiségi vizsgálata, illetve az ebből levonható következtetések a statisztikai szervezetek és kiadványrendszerük kapcsolatáról. A dolgozat célja egyrészt a magyar statisztikai rendszer történeti fejlődésének bemutatása. Ennek során törekszünk az adatok feldolgozására és közlésére vonatkozó témák kiemelésére, a szenzitív adatkörök kezelésének bemutatására. Másik kiemelten fontos célkitűzés a hazai statisztikai szakirodalom részleges biblometriai vizsgálata, az ebből adódó következtetések bemutatása, illetve a módszer lehetőségeinek és korlátainak megállapítása. Tézisek Az értekezés az alábbi tézisek mentén halad a...

Részletek

Csaknem ezer, 17-18. századi térképet tett szabadon hozzáférhetővé az OSZK a „Földabrosz” nevű új szolgáltatása keretében

„„Földabrosz” nevű most induló és folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt. Célunk sokrétű gyűjteményünk közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon...

Részletek

Jelentősen bővülnek az Elektronikus Levéltári Portál szolgáltatásai

„A Magyar Nemzeti Levéltár örömmel értesíti kutatóit, hogy az elmúlt években lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően a jövő évtől tervezi bevezetni a kutatói kérések online leadását az Elektronikus Levéltári Portálon (www.eleveltar.hu) keresztül. Ezt megelőzően 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 30. között teszteljük a rendszert. A tesztidőszak keretében az Országos Levéltárban a P és az R szekció (Magánlevéltárak és Mohács utáni gyűjtemények) iratanyagára vonatkozó kéréseket az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül fogadjuk, ebben számítunk az Önök segítségére és türelmére. A Bécsi kapu téren található többi...

Részletek

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya,...

Részletek

10 éves az eGov Hírlevél!

Kedves olvasóink! 10 évvel ezelőtt, 2010 nyarán jelent meg az eGov Hírlevél első száma, még próbaszámként: 1. szám, június 26-30. Kleinheincz Gábor, az eGov Tanácsadó Kft. ügyvezetője határozta el, hogy szükség lenne egy olyan webhelyre és időszaki kiadványra (hírlevélre) amely az elektronikus kormányzat és a kapcsolódó területek szakembereit orientálja, összesíti számukra az aktuális történéseket, a területet meghatározó folyamatok friss fejleményeit. Alapvető követelményként fogalmazódott meg a józan, kritikus szemlélet és a széleskörű tájékoztatás igénye. Így született meg az eGov Hírlevél 2010 nyarán. Az...

Részletek
Page 2 of 10 1 2 3 10