Skip to main content

Találat: törvények, határozatok

Felfüggeszti a kormány a Poszeidon EKEIDR kötelező kiterjesztését

„Egy hónappal azután, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium feljelentést tett a Poszeidon EKEIDR rendszer bevezetésével összefüggésben, hivatali visszaélés gyanúja miatt, a rendőrség nyomozást indított. A kormány most felfüggeszti az államigazgatásban központilag előírt elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer, Poszeidon EKEIDR kötelező bevezetését és további kiterjesztését. A kormány első lépésként hatályon kívül helyezi az EKEIDR újabb szervezetekre történő kötelező kiterjesztéséről rendelkező 2237/2025. Korm. határozatot. Ezzel megszűnik az a korábbi előírás, amely a közfeladatot ellátó szervezetek számára 2026. január 1-jei határidővel kötelezővé tette az...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

„Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket. Szerző: Gyura Gábor,...

Read more

1259/2026. (VIII. 14.) Korm. határozat az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz kötelező alkalmazásáról

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használata kötelező legyen a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások esetében a támogatási kérelmek vizsgálata és a döntések meghozatala során, annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások a lehető legkevesebb kockázattal, leginkább átlátható módon kerüljenek felhasználásra; 2. felhívja az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti ütemtervnek megfelelően a) a Nemzeti Irányító Hatóság és a Nemzeti Kifizető Ügynökség útján gondoskodjon az érintett adatoknak az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközbe történő folyamatos feltöltéséről,...

Read more

Egy központosított nemzeti MI-hatóság létesítése – Az uniós MI-rendelet végrehajtásának lengyel modellje európai kontextusban

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (MI-rendelet, AI Act) jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak nemzeti végrehajtási struktúráik kialakításában. A tanulmány Lengyelország megközelítését vizsgálja, amely szerkezetét tekintve az egyik legsajátosabb az EU 27 tagállama között: egy új, központosított felügyeleti hatóság, a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési és Biztonságossági Bizottság (Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji, KRiBSI) létrehozását, amelyet az egyedüli piacfelügyeleti hatóságként jelölnek ki. 2026 elejéig a 27 tagállamból mindössze kilenc jelölte ki hivatalosan nemzeti illetékes hatóságait, további tíz országban pedig még folyamatban...

Read more

Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15.

„Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15. Ez a táblázat azokat az uniós jogszabályokat követi nyomon, amelyek 2026. augusztus 1. és szeptember 15. között lépnek hatályba, illetve válnak alkalmazandóvá. Minden tételnél feltünteti az adott jogszabályt, a dátumot és annak típusát, továbbá rövid összefoglalót ad a korábban közzétett sajtóanyagok és a jogi aktus szövege alapján, valamint hivatkozást tartalmaz a hivatalos jogi aktusra, illetve - amennyiben rendelkezésre áll - az állampolgároknak szóló közérthető összefoglalóra.” Forrás:...

Read more

A Magyar Közlönyben megjelentek az európai uniós források elérése érdekében módosított helyreállítási terv részletei

„A Magyar Közlönyben megjelentek az európai uniós források elérése érdekében módosított helyreállítási terv részletei. A változtatásokra azért volt szükség, hogy a szűk határidő ellenére a lehető legtöbb pénzt, 3553 milliárd forintot még idén haza tudja hozni a kormány az eddig befagyasztott keretből. Az Európai Unió úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) egy olyan pénzügyi alap, amely a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást, valamint azzal egyidejűleg a zöld és digitális átállást célozza. A források felhasználásáról egy tervet kellett benyújtani, ennek a jóváhagyása a pénzek...

Read more

Miniszteri biztos készíti elő az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozását

„Az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozásának előkészítéséért és működésének megkezdéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nemes Balázs Áront az augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra az egészségügyi miniszter. A Hivatalos Értesítő péntek este közzétett számában megjelent utasítás szerint a megbízatás célja, hogy megteremtsék az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság (EMH) 2027. január 1-jével történő létrehozásának jogi, szervezeti, költségvetési, személyi, adatkezelési, informatikai és működésindítási feltételeit. Ennek érdekében a miniszteri biztos egyebek mellett elkészíti az EMH alapításával kapcsolatos hatástanulmányt, kidolgozza szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, kezdeményezi a...

Read more

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium Európai Uniós Támogatások Munkacsoportot hoz létre

„...1. Általános rendelkezések 1. § Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában és a támogatások lebonyolításában közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztás felülvizsgálata, hatékonyságának növelése, valamint a lebonyolítási költségek csökkentéseérdekében munkacsoportot hozok létre „Európai Uniós Támogatások Munkacsoport” elnevezéssel (a továbbiakban: Munkacsoport). 2. A Munkacsoport célja 2. § A Munkacsoport célja az európai uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos, a feladatellátásban érintett szervezetek közötti feladatmegosztás átfogó felülvizsgálata és javaslatok kidolgozása a feladatellátás racionalizálására. 3. A Munkacsoport feladatai 3. § A Munkacsoport a) megvizsgálja az európai uniós támogatások...

Read more

1216/2026. (VII. 2.) Korm. határozat a célzott egészségügyi várólista-csökkentő és kapacitásbővítő program előkészítéséről

„A Kormány 1. célul tűzi ki a várakozási idők jelentős mértékű csökkentését a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-szakellátásban; 2. felhívja az egészségügyi minisztert, hogy az 1. pontban foglalt cél elérése érdekében – az érintett szakmai szervezetek és háttérintézmények bevonásával – dolgozza ki, és terjessze a Kormány elé a célzott egészségügyi várólista-csökkentő és kapacitásbővítő programról szóló előterjesztést, amelyben határozza meg a várólista-csökkentés személyi és tárgyi feltételeit, az esetlegesen szükséges kapacitásbővítés mértékét és módját, valamint mindezek költségvetési forrásigényét. Felelős: egészségügyi miniszter Határidő: 2026. augusztus 15.”...

Read more
Page 2 of 183 1 2 3 183