Skip to main content

Találat: törvények, határozatok

Minisztériumi szervezeti és működési szabályzatok jelentek meg

„Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 3/2026. (IX. 4.) OGYM utasítása az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1644-1811. o. ... A gazdasági és energetikai miniszter 2/2026. (IX. 4.) GEM utasítása a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról, 1826-1837. o. ...” Forrás: Hivatalos Értesítő; 2026. évi 40. szám; 2026. szeptember 4. (PDF)

Read more

Pontosabb és egyértelműbb feladatmegosztással működik tovább a kormány

„A Magyar Közlönyben megjelent a kormányzati statútum módosítása. A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét. A módosítások döntő többsége szeptember 1-jén lép hatályba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatai között hangsúlyosabbá válik a közigazgatási minőség- és személyzetpolitika, a közszolgálati életpályával összefüggő feladatok, valamint a társadalompolitikai és kormányzati koordináció. A tudományos és technológiai miniszterhez kerül az e-közigazgatásért és az informatikáért való felelősséghez kapcsolódóan többek között a kiberbiztonság, a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás és...

Read more

Átvilágítják a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának működését

„A kormány megvizsgálja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, illetve a szervezet működését meghatározó törvényeket. A hatóságot megszüntetné, és feladatait szétosztaná állami szervek között. A megszüntetés lehetőségeit vizsgálja a kormány a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH). A miniszterelnök az igazságügyi minisztert bízta meg, hogy szeptember végéig tegyen javaslatot, milyen szabályozási megoldások szükségesek a szervezet megszüntetéséhez, és a hatáskörök elosztására a már meglévő állami szervek között. 2021-ben hozta létre az előző kormány az SZTFH-t, és egymástól teljesen független területek felügyeletével bízta meg. A szervezet...

Read more

A Nemzeti Tehetség Központ veszi át a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatással és művelődéssel kapcsolatos közfeladatait

„A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatással és művelődéssel kapcsolatos közfeladatait 2026. augusztus 31-től a Nemzeti Tehetség Központ veszi át – derül ki a péntek este megjelent Magyar Közlöny „egyes oktatással és művelődéssel összefüggő közfeladatok átvételéről” címet viselő kormányrendeletéből. A rendelet szerint * a feladatok átvételével minden kapcsolódó szerződés, munkaviszony, jog és kötelezettség is átszáll a Nemzeti Tehetség Központra, kivéve néhány speciális vagyoni és személyes jogot, illetve kötelezettséget. * a folyamatban lévő közbeszerzési, beszerzési, közigazgatási és bírósági eljárásokban is a Nemzeti Tehetség Központ...

Read more

Felfüggeszti a kormány a Poszeidon EKEIDR kötelező kiterjesztését

„Egy hónappal azután, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium feljelentést tett a Poszeidon EKEIDR rendszer bevezetésével összefüggésben, hivatali visszaélés gyanúja miatt, a rendőrség nyomozást indított. A kormány most felfüggeszti az államigazgatásban központilag előírt elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer, Poszeidon EKEIDR kötelező bevezetését és további kiterjesztését. A kormány első lépésként hatályon kívül helyezi az EKEIDR újabb szervezetekre történő kötelező kiterjesztéséről rendelkező 2237/2025. Korm. határozatot. Ezzel megszűnik az a korábbi előírás, amely a közfeladatot ellátó szervezetek számára 2026. január 1-jei határidővel kötelezővé tette az...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

„Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket. Szerző: Gyura Gábor,...

Read more

1259/2026. (VIII. 14.) Korm. határozat az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz kötelező alkalmazásáról

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használata kötelező legyen a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások esetében a támogatási kérelmek vizsgálata és a döntések meghozatala során, annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások a lehető legkevesebb kockázattal, leginkább átlátható módon kerüljenek felhasználásra; 2. felhívja az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti ütemtervnek megfelelően a) a Nemzeti Irányító Hatóság és a Nemzeti Kifizető Ügynökség útján gondoskodjon az érintett adatoknak az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközbe történő folyamatos feltöltéséről,...

Read more

Egy központosított nemzeti MI-hatóság létesítése – Az uniós MI-rendelet végrehajtásának lengyel modellje európai kontextusban

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (MI-rendelet, AI Act) jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak nemzeti végrehajtási struktúráik kialakításában. A tanulmány Lengyelország megközelítését vizsgálja, amely szerkezetét tekintve az egyik legsajátosabb az EU 27 tagállama között: egy új, központosított felügyeleti hatóság, a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési és Biztonságossági Bizottság (Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji, KRiBSI) létrehozását, amelyet az egyedüli piacfelügyeleti hatóságként jelölnek ki. 2026 elejéig a 27 tagállamból mindössze kilenc jelölte ki hivatalosan nemzeti illetékes hatóságait, további tíz országban pedig még folyamatban...

Read more

Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15.

„Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15. Ez a táblázat azokat az uniós jogszabályokat követi nyomon, amelyek 2026. augusztus 1. és szeptember 15. között lépnek hatályba, illetve válnak alkalmazandóvá. Minden tételnél feltünteti az adott jogszabályt, a dátumot és annak típusát, továbbá rövid összefoglalót ad a korábban közzétett sajtóanyagok és a jogi aktus szövege alapján, valamint hivatkozást tartalmaz a hivatalos jogi aktusra, illetve - amennyiben rendelkezésre áll - az állampolgároknak szóló közérthető összefoglalóra.” Forrás:...

Read more
Page 2 of 183 1 2 3 … 183