Skip to main content

Találat: tudomány

Elmaradó reform? – Patthelyzetben a jövő uniós költségvetése

„Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások jelenleg stratégiai patthelyzetben vannak. A Bizottság ambiciózus reformjavaslata jelentősen átalakítaná az uniós költségvetés szerkezetét, különösen a közvetlen uniós források arányának növelésével és a hagyományos kohéziós és agrárpolitikai eszközök visszaszorításával – ezzel jelentős stratégiai hátrányt okozva a közép-kelet-európai országok számára. A jelenlegi vita nem csupán a források elosztásáról szól, hanem arról is, hogy az EU milyen irányban kívánja alakítani gazdasági és innovációs politikáját – az elénk táruló kép pedig nem sok jóval...

Read more

Az egészségügyi adatvagyon hasznosításán dolgoznak a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben

„Orvosok, egészségügyi szakemberek és termékfejlesztők bevonásával dolgozik a Rényi AI kutatócsoport, hogy a hazai egészségügyi adatok feldolgozásával és hasznosításával értékes eszközöket kínáljanak az ágazat irányításához, az ellátásszervezéshez és a betegellátáshoz. Munkájuk végső nyertese a beteg lehet, aki gyorsabb diagnózist és célzottabb terápiát kaphat, jobb életminőséghez juthat, és kevesebb szövődménnyel kell számolnia. Európai összehasonlításban is óriási adatvagyon halmozódott fel a magyar egészségügyben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) több mint 15 évre visszamenőleg gyűjti az állam által finanszírozott ellátási eseményeket. Évente 50 millió járóbeteg-eset,...

Read more

Orvosi és egészségügyi kutatások az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig – tendenciák és problémák

„Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig. Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az MI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés...

Read more

A mesterséges intelligencia felelőtlen, vadnyugati korszakának szeretnének véget vetni – Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat)

„Miközben Washington és az Anthropic közötti szakítás rávilágított arra, hogy gyakorlatilag semmilyen koherens szabályozás nem irányítja a mesterséges intelligencia fejlesztését, egy kétpárti gondolkodókból álló koalíció összeállított valamit, amit a kormányzat mindeddig nem: egy keretrendszert arra, hogyan kellene kinéznie a felelős MI-fejlesztésnek. A Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat) még a múlt heti Pentagon–Anthropic konfliktus előtt készült el, de a két esemény egybeesése senkinek sem kerülte el a figyelmét az érintettek közül. „Valami egészen figyelemre méltó történt Amerikában az elmúlt négy hónapban” – mondta Max...

Read more

Az MI-apokalipszis réme helyett az adósságválság fenyegető árnya az, ami aggasztó

„Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő. A globális pénzügyi piacokon az elmúlt időszakban futótűzként terjedt egy narratíva, amely a mesterséges intelligencia túlzott térnyerése miatt az értelmiségi munkahelyek tömeges megszűnését, a fogyasztás összeomlását és az évtized végére egyfajta gazdasági leállást prognosztizált. Az elemzői félelmek egy olyan jövőképet vázoltak fel, ahol a fáradhatatlan algoritmusok és MI-ágensek termelik a GDP-t, ám a munkanélkülivé váló tömeg jövedelem hiányában...

Read more

iEESZT – mesterséges intelligencia alapú rendszert fejlesztenek a magyar egészségügyben

„A magyar egészségügyi adatvagyon jelentős, az MI-alapú iEESZT összekapcsolja a NEAK és EESZT adatait, azért hogy egy kattintással látható legyen a teljes betegéletút és előre jelezhetők legyenek a kockázatok. A pilot már el is indult. Egy egészségügyi mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását jelentette be Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, az egészségügyi MI-stratégia egyik legismertebb hazai szószólója a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság „Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság” konferenciáján. A szakember úgy fogalmazott: készül egy úgynevezett iEESZT, amely a magyar ellátórendszer központi „motorja” lehet....

Read more

A versenyképesség kulcsa a csúcskutatás – 25 évre szóló megállapodást kötött a kormány

„25 éves stratégiai keretmegállapodását és 6 éves finanszírozási szerződését kötött a kormány a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Élvonal Alapítvánnyal. A tudós az eseményen arról beszélt, hogy a csúcskutatás nem öncélú tevékenység, ebből születnek a felfedezések és a technológiai áttörések, amelyek új vállalkozásokhoz, iparágakhoz vezetnek. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője a szerződések aláírási ünnepségén arról beszélt, hogy egy olyan 6 éves finanszírozási szerződést ír alá a kormány nevében, amelyben a magyar innováció és a magyar tudomány jövőjének...

Read more

Piacformáló államok: A közszektor kapacitásainak és képességeinek új elmélete

„A tanulmány a közszféra piacformáló elméletét dolgozza ki, hogy választ adjon a közigazgatás egyik legmakacsabb feszültségére: miként lehetnek a kormányok egyszerre stabilak és agilisak, miközben képesek a komplex társadalmi–technikai átalakulások irányítására is. A szerzők érvelése szerint szerint az uralkodó megközelítések — amelyek a piaci kudarcok korrekciójára, a hatékonyságra és a menedzsmentreformokra épülnek — nem bizonyulnak elégségesnek az olyan átmenetek irányításához, mint amelyek a klímapolitika, a gondoskodási rendszerek, a digitális infrastruktúra vagy az ipari megújulás területén zajlanak. Ezzel szemben az államot a piacok...

Read more

Az ügynöki MI ökoszisztémája és fogalmi alapjai

„A jelentés azt vizsgálja, hogy a szakirodalom miként határozza meg és használja az „MI-ügynökök” (AI agents) és az „ügynöki MI” (agentic AI) kifejezéseket: elemzi azok kulcsjellemzőit, valamint az átfedések és a különbségek fő pontjait, továbbá azt, hogy e kulcsjellemzők miként kapcsolódnak az OECD MI-rendszer definíciójának alapvető elemeihez. Az elemzés szerint bár az MI-ügynökök és az ügynöki MI közös alapvető sajátosságokra épülnek, az ügynöki MI erősebben hangsúlyozza a több ügynök közötti koordinációt, a feladatok felbontását és delegálását, a tartós (időben elnyúló) működést, valamint...

Read more

Az MI jövője rajtunk is múlik – beszélgetés Rab Árpáddal, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatójával

„Vajon a nagy áttörés kapujában áll a mesterséges intelligencia (MI)? Mire fogjuk használni öt, tíz év múlva? Mire adhat esélyt Európának az öldöklő MI-versenyben? Miként fordíthatja saját előnyére a technológiát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)? Végül: hogyan kerültek be MI-ről szóló sorok egy Krasznahorkai-novellába? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Rab Árpáddal, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatójával. Talán távoli példával kezdem, de bízom benne, érthető lesz. A mesterséges intelligencia trendjeiről fogunk beszélgetni, ami szerintem jelenleg olyan helyzetben van, mint...

Read more
Page 1 of 141 1 2 141