Skip to main content

Találat: tudomány

A szabályozástól az állami kapacitásig: a lengyel MI-törvény a geopolitikai verseny közegében

„Az elemzés a mesterségesintelligencia-rendszerekről szóló, 2026. július 3-i törvényt az állami kapacitás kiépítésének kiindulópontjaként vizsgálja. Különös figyelmet fordít a Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért és Biztonságosságáért Felelős Bizottságra, az egyedi állásfoglalásokra és a szabályozási tesztkörnyezetekre. Ezek az eszközök csökkenthetik a jogbizonytalanságot, támogathatják az innovációt, és olyan ismeretekkel láthatják el a közhatalmi szerveket, amelyek a technológiák valós környezetben történő alkalmazására és a technológiai függőségekre vonatkoznak. A szerző Lengyelország megközelítését az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió közötti verseny összefüggésében is elhelyezi. Az Egyesült Államok...

Read more

A hozzáférés szabályozásától a cselekvőképesség ellenőrzéséig: MI-modellek, kiberbiztonság és a technológiai szuverenitás új logikája

„A kommentár azt vizsgálja, hogyan változik a mesterséges intelligenciáról alkotott kép: a puszta termelékenységi eszköz helyett egyre inkább olyan, cselekvőképességet biztosító infrastruktúraként tekintenek rá, amely képes feladatokat végrehajtani, eszközöket használni és a felhasználók nevében cselekedni. Az Anthropic Claude Fable 5 és Claude Mythos 5 modelljeihez való korlátozott hozzáférés példája azt mutatja, hogy a fejlett MI-modelleket egyre inkább stratégiai képességként és a nemzetbiztonsági politika tárgyaként kezelik. A szerző érvelése szerint a központi kérdés már nem csupán az, hogy ki férhet hozzá egy modellhez,...

Read more

A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket

„Az űr az ipargazdaság új pillérévé válik, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a földi élet szempontjából is. Ahogy pedig az űr gazdasági értelemben egyre központibb szerepet tölt be, úgy válik egyre fontosabbá nemzetbiztonsági és stratégiai szempontból is. A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket A 20. század folyamán az űrinfrastruktúrát szinte teljes egészében államok finanszírozták és építették ki, mivel az űrkutatás egyszerre szolgálta a nemzeti presztízst, a tudományos ambíciókat és a katonai...

Read more

Szinte teljes nagytakarítást hajt végre a kormány az egyetemi alapítványok vezetésében

„Szinte teljes nagytakarítást hajt végre a kormány az egyetemi alapítványok vezetésében: a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság 98 százalékát lecserélik, miközben a testületek jogköreit is alaposan megnyirbálják. Az új vezetők egyik legfontosabb feladata már a megszüntetés előtt álló alapítványok átvilágítása és felszámolásuk előkészítése lesz. Teljesen megújulnak az egyetemi alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott egyetemek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok újraválasztásával kapcsolatban kiírt pályázata sikeres volt, a rövid határidő ellenére több mint...

Read more

Több mint 10 milliárdot osztottak szét technológiai K+F projektekre (NKFI Hivatal)

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntött közel 21 milliárd forint sorsáról. Hét technológiai fókuszú projekt összesen közel 12 milliárdot kapott ebből. Az MI-től a humanoid robotokon át az autonóm járművekig számos, stratégiai jelentőségű technológiát fejleszthetnek az új ún. misszióvezérelt nemzeti laboratóriumok abból a 20,92 milliárd forintból, amit Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) osztott szét a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok továbbfejlesztését célzó programban. Mint az NKFI Hivatal augusztus 27-én közzétett döntésében olvasható, a 2026-4.1.1-MISSZIÓK pályázatra 30 támogatási kérelem érkezett,...

Read more

Segítsék a közigazgatást a digitális technológiák humanizálásával! – Leó pápa a közigazgatás-tudomány szakembereihez

„A Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet (IIAS) európai tagozata, az EGPA 2026. augusztus 24. és 27. között rendezte meg éves konferenciáját Rómában a La Sapienza állami egyetemen. A háromnapos konferencia végén XIV. Leó pápa csütörtökön délben fogadta az Intézet 500 tagját az Apostoli Palota Kelemen-termében és angol nyelvű beszédet intézett hozzájuk, melyben kérte, hogy „a közigazgatástudomány szakemberei segítsék a közigazgatást a digitális technológiák humanizálásával. A Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet az 1929-es gazdasági válság után született Az Önök Intézetét 1930-ban alapították a világot sújtó nagy gazdasági...

Read more

Már elkezdődött a kormányzati előterjesztés elkészítése a 2017 óta bezárt budapesti Planetárium ügyében

„Augusztus 20. csodálatos ünnepe és a hosszú hétvége után hétfőtől gőzerővel folytatódik tovább a munka. A minisztériumban számos témában fogunk ősszel új jogszabályokat beterjeszteni vagy módosítani, akciókat indítani: a kiberbiztonság megerősítése, a kutatóhálózat átalakítása, a KFI törvény módosítása és új pályázatok elindítása mind napirenden vannak. És persze ott van a Planetárium ügye, ami oly sokakat megmozgatott, amikor néhány hete meglátogattuk a 2017 óta bezárt intézményt. A Planetárium ügyében már elkezdődött a kormányzati előterjesztés elkészítése, a KBM és a TTM munkatársaival közösen. Sok...

Read more

Magyarországnak szüksége van egy erős, integrált, nemzetközileg is elismert víztudományi központra – Tanács Zoltán

„2020. december 10-én, néhány másodperc alatt összedőlt egy közel hatvanméteres toronyház Budapest déli részén. A robbantásos bontásról készült látványos felvételeket sokan megnézték, de valószínűleg kevesebben tudták, mit jelképezett az épület. Ez volt a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet) egykori toronyháza. A Fidesz 2012-ben bezáratta a VITUKI-t, mert nem akarta tovább finanszírozni a működését, 2020-ban pedig felrobbantotta az épületét is, hogy az írmagját is eltakarítsa ennek a szerinte "felesleges" tudományos kutatóintézetnek. Milyen előrelátóak voltak... A VITUKI nem egyszerűen egy állami hivatal vagy egy...

Read more

Az MTA vezetőinek tájékoztatása a kutatóhálózatot érintő törvénymódosítással kapcsolatban a kutatói közösség számára

„A volt MTA kutatóhálózat (majd ELKH, MKH, HUN-REN) sorsát rendezni kívánó törvénymódosításon a kutatói közösségtől érkező elvárások figyelembevételével folyamatosan dolgozik a TTM, az MTA támogatásával. A törvénytervezetet hamarosan véleményeztetjük a kutatóhálózattal, majd társadalmi egyeztetésre bocsátja a minisztérium, így mindenkinek lesz alkalma véleményt nyilvánítani. Itt most a folyamatban lévő munka alapelveit szeretnénk röviden vázolni. Melyek a kutatóhálózat működésével kapcsolatos fő célok, amelyeknek meg kell határozniuk az új törvény tartalmát? Álljon helyre a kutatóhálózat egysége a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok visszatérésével. Átlátható és hatékony...

Read more

Transzlációs jövőkutatás: a lehetséges jövők szisztematikus vizsgálatától a jelenben meghozott kutatási, finanszírozási és képzési döntésekig

„Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezetésével nemzetközi szerzőcsoport közölt cikket a tudomány új megközelítéséről a Nature Commentben. A szerzők egy új megközelítést, a transzlációs jövőkutatást (translational foresight) javasolják annak érdekében, hogy a tudományos kutatások, finanszírozási döntések és képzési programok jobban felkészüljenek a bizonytalan jövőre. A friss cikk által bemutatott megközelítés mintáját a transzlációs orvoslás adta, amely azért jött létre, hogy a tudományos felfedezések gyorsabban és hatékonyabban jussanak el a betegekhez és a mindennapi orvosi gyakorlatba. A transzlációs jövőkutatás hasonló hidat teremtene a lehetséges...

Read more
Page 1 of 147 1 2 147