Skip to main content

Találat: tudomány

Magyarország tudományos és innovációs stratégiája – dr. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár tájékoztatója

„...Dr. Horváth Péter tájékoztatója DR. HORVÁTH PÉTER államtitkár (Tudományos és Technológiai Minisztérium): Köszönöm szépen. Ma Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját szeretném önöknek bemutatni. Mielőtt elkezdeném, szeretnék egy rövid bemutatkozást tartani, az államtitkárságomnak egy rövid bemutatását. Két helyettes államtitkárom jött velem: Kubinyi Enikő professzor asszony, aki az ELTE-ről jött, nagyon magas, azt gondolnám, hogy egy high profile kutató, ERC-győztes, viselkedéstannal, agykutatással foglalkozik; illetve dr. Gódor István mérnök, aki több mint negyven világszabadalommal bír, és a technológiát és az innovációt viszi, mindannyiunk telefonjában benne...

Read more

Európai Innovációs Rendelet (EU Innovation Act) – az Európai Bizottság javaslata

„A Bizottság a mai napon új európai innovációs intézkedéscsomagra tett javaslatot, hogy segítse Európa leginnovatívabb ötleteinek kidolgozását, finanszírozását és bővítését Európában. Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia és az uniós versenyképességi iránytű keretében indított kulcsfontosságú kezdeményezésként a javaslat erősíteni fogja az EU hosszú távú versenyképességét, jólétét és technológiai szuverenitását. Európa bővelkedik világszínvonalú kutatásban, tehetségben és kreativitásban. Az innovátorok azonban eltérő szabályokkal szembesülnek az uniós országokban, és gyakran nehezen jutnak finanszírozáshoz. Ennek eredményeként az Európában kidolgozott ötleteket mások és másutt...

Read more

Kérdések és válaszok az Európai Innovációs Rendeletről (EU Innovation Act)

„Miért fontos a R&D beszerzés? A kereskedelmi hasznosítást megelőző K+F közbeszerzés lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy szükségleteik kifejezésével ösztönözzék a kutatást és az innovációt. Irányítja az új megoldások kutatását, fejlesztését és tesztelését. Támogathatja továbbá a sikeresen kifejlesztett megoldások kis mennyiségben történő előállítását és szállítását, hogy azok jobban megfeleljenek a közszféra igényeinek. Ez nemcsak a társadalmi kihívások kezelését és a közszolgáltatások gyorsabb korszerűsítését teszi lehetővé a közszféra számára; emellett lehetőséget teremt az európai innovatív vállalkozások számára – amelyek részt vesznek a kutatási,...

Read more

Tanács Zoltán és Horváth Péter a magyar innovációs stratégia újabb részleteit ismertették

„Több tízmilliárdos csomagot szán a kormány a vízmegtartásra és az aszálykár enyhítésére irányuló kutatásokra, de ötvenmilliárd forintot szánnak majd infrastruktúra-fejlesztésre is az egyetemeknek és a kutatóintézeteknek – derült ki egy háttérbeszélgetésen, aminek során Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter és Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár ismertették a magyar innovációs stratégia részleteit. Azt mondták, hogy a stratégia dinamikus, a tapasztalatok gyűjtésével változhat, a HUN-REN-től elcsatolt humán- és társadalomtudományi intézetekkel komoly terveik vannak, Krausz Ferencre számítanak a magyar tudományos életben, és az űrkutatást...

Read more

Idegen elme (részlet)

„...És Ray Kurzweil 20. század végi előrejelzéseivel összhangban most elérkeztünk a számítástechnika történetének ahhoz a pillanatához, amikor a gépi intelligencia olyan módokon kezdi meghaladni az emberi intelligenciát, amelyek alapvető változásokat idézhetnek elő. Az MI-t inkább növesztjük, mint megtervezzük (grown more than designed): mindenekelőtt annak az eredménye, hogy egy viszonylag egyszerű optimalizálási lépést újra és újra megismétlünk szinte felfoghatatlan mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával. Ennek eredményeként rendkívül összetett rendszer jön létre, amely absztrakt fogalmakkal dolgozik, és képes az emberi viselkedés bizonyos vonásait szimulálni. Fel...

Read more

„Idegen elmét” hozunk létre – és egyre nehezebb átlátni a működését

„Jakub Pachocki, az OpenAI tudományos vezetője az „An Alien Mind” című esszéjében szokatlanul erős figyelmeztetést fogalmaz meg a mesterséges intelligencia fejlődésének következő néhány évéről. Alapállítása szerint olyan gépi intelligenciát hozunk létre, amelynek működését már ma sem értjük teljesen, miközben képességei gyorsan közelítenek az emberi szakértők szintjéhez, egyes területeken pedig meg is haladják azt. Az „idegen elme” kifejezés arra utal, hogy ezek a rendszerek nem úgy gondolkodnak, mint az ember: hatalmas számítási folyamatok során „nőnek ki”, ezért viselkedésük nem vezethető le egyszerű, általunk...

Read more

A szabályozástól az állami kapacitásig: a lengyel MI-törvény a geopolitikai verseny közegében

„Az elemzés a mesterségesintelligencia-rendszerekről szóló, 2026. július 3-i törvényt az állami kapacitás kiépítésének kiindulópontjaként vizsgálja. Különös figyelmet fordít a Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért és Biztonságosságáért Felelős Bizottságra, az egyedi állásfoglalásokra és a szabályozási tesztkörnyezetekre. Ezek az eszközök csökkenthetik a jogbizonytalanságot, támogathatják az innovációt, és olyan ismeretekkel láthatják el a közhatalmi szerveket, amelyek a technológiák valós környezetben történő alkalmazására és a technológiai függőségekre vonatkoznak. A szerző Lengyelország megközelítését az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió közötti verseny összefüggésében is elhelyezi. Az Egyesült Államok...

Read more

A hozzáférés szabályozásától a cselekvőképesség ellenőrzéséig: MI-modellek, kiberbiztonság és a technológiai szuverenitás új logikája

„A kommentár azt vizsgálja, hogyan változik a mesterséges intelligenciáról alkotott kép: a puszta termelékenységi eszköz helyett egyre inkább olyan, cselekvőképességet biztosító infrastruktúraként tekintenek rá, amely képes feladatokat végrehajtani, eszközöket használni és a felhasználók nevében cselekedni. Az Anthropic Claude Fable 5 és Claude Mythos 5 modelljeihez való korlátozott hozzáférés példája azt mutatja, hogy a fejlett MI-modelleket egyre inkább stratégiai képességként és a nemzetbiztonsági politika tárgyaként kezelik. A szerző érvelése szerint a központi kérdés már nem csupán az, hogy ki férhet hozzá egy modellhez,...

Read more

A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket

„Az űr az ipargazdaság új pillérévé válik, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a földi élet szempontjából is. Ahogy pedig az űr gazdasági értelemben egyre központibb szerepet tölt be, úgy válik egyre fontosabbá nemzetbiztonsági és stratégiai szempontból is. A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket A 20. század folyamán az űrinfrastruktúrát szinte teljes egészében államok finanszírozták és építették ki, mivel az űrkutatás egyszerre szolgálta a nemzeti presztízst, a tudományos ambíciókat és a katonai...

Read more

Szinte teljes nagytakarítást hajt végre a kormány az egyetemi alapítványok vezetésében

„Szinte teljes nagytakarítást hajt végre a kormány az egyetemi alapítványok vezetésében: a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság 98 százalékát lecserélik, miközben a testületek jogköreit is alaposan megnyirbálják. Az új vezetők egyik legfontosabb feladata már a megszüntetés előtt álló alapítványok átvilágítása és felszámolásuk előkészítése lesz. Teljesen megújulnak az egyetemi alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott egyetemek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok újraválasztásával kapcsolatban kiírt pályázata sikeres volt, a rövid határidő ellenére több mint...

Read more
Page 1 of 147 1 2 147