Skip to main content

Találat: tudomány

A mesterséges intelligencia, a blokklánc és más kialakulóban levő technológiák alkalmazása az európai közszférában

„A közszektor Tech Watch jelentése A jelentés áttekintést és elemzést nyújt a mesterséges intelligencia, a blokklánc és más újonnan megjelenő technológiák, például a kiterjesztett és virtuális valóság, a virtuális világok és a kvantum-számítástechnika európai közszférában való alkalmazásának helyzetéről. A tanulmány az Európai Bizottság Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DG DIGIT) és a Közös Kutatóközpont (JRC) által irányított Public Sector Tech Watch (PSTW) megfigyelőközpont keretében készült, és célja, hogy támogassa az európai politikai döntéshozókat és kutatókat az európai közszféra digitális átalakulásának irányításában és vizsgálatában. Az...

Read more

Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) – NKE ÁNTK

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai 2024 november 21-én, online workshop keretében mutatták be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával létrehozott WIW (World Indicators Watchers) nemzetközi indikátor kereső rendszer 2024-évi projekt időszak alatt továbbfejlesztett változatát. A keresőalkalmazás az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere („ÁSZDM”) projekt kutatási és demo működési szakaszának lezárását követően válik majd elérhetővé. A WIW mintegy 66 nemzetközi mérő- és mutatórendszer, közel 3800 indikátorát teszi kereshetővé, valamint tematikus címkék, időszak és területi érvény szerint szűrhetővé, illetve részben az EUROSTAT közel 8000...

Read more

Az EU versenyképességének erősítése, az Európai Kutatási Térség megerősítése – EU Versenyképességi Tanácsa (COMPET), 2024. november 29.

„Főbb eredmények Kutatás Az EU versenyképességének erősítése, az Európai Kutatási Térség megerősítése és széttagoltságának leküzdése A kutatásért felelős miniszterek az EU versenyképességének megerősítéséről, az Európai Kutatási Térség megerősítéséről és széttagoltságának leküzdéséről szóló tanácsi következtetések jóváhagyásával indították el a COMPET Tanács kutatással foglalkozó részét. A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy a kutatási és innovációs (K+I) politikák javítása révén 2050-ig fokozzák az EU versenyképességét, jólétét és klímasemlegességét. A következtetések hangsúlyozzák, hogy elő kell mozdítani a tudományos kiválóságot és a felforgató innovációt, valamint kezelni kell...

Read more

Küldetésorientált innovációs politikák a nettó zéró kibocsátási cél érdekében

„A küldetésorientált innovációs politikák (Mission-oriented innovation policies, MOIPs) kritikus ponthoz érkeztek, bizonyítani kell a hatékonyságukat. Bár számos ország elfogadta a MOIP-eket, hatásukról szóló bizonyítékok nagyrészt anekdotikusak. Ez a jelentés egy 101 „nettó zéró küldetés" egyedülálló adatbázisára és 17 részletes esettanulmányra támaszkodik annak értékelésére, hogy a MOIP-ek a hagyományos tudományos, technológiai és innovációs (Science, Technology, and Innovation, STI) politikákkal összehasonlítva hogyan támogatják az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzéseket. A MOIP-ek átfogó, ambiciózus célkitűzéseket támogatnak, de stratégiáikból gyakran hiányzik a világos fókusz, a...

Read more

Ami bevált a magyar egészségügyben – 5. Digital Health Summit

„Kevesebb várakozás, megfelelő színvonalú kiszolgálás, hatékony betegellátás – ezeket várjuk el az egészségügytől. Ennek elérésének pedig egyik fontos eszköze lehet a digitalizáció, ami a legtöbbünk számára az EgészségAblak applikációban jelenik meg. A magyarok fele szerint az állami egészségügyi ellátásban az időpontfoglaláson kellene a leginkább javítani. A visszajelzések alapján sokan azért választják inkább a magánellátást, mert oda gyorsabb, egyszerűbb bejutni, és könnyebb időpontot foglalni. Ezért is döntött az egészségügyi kormányzat arról, hogy a járóbeteg-szakellátásban az EgészségAblak nevű alkalmazásban bevezetik az időpont foglaló rendszert,...

Read more

Fontos lépések az európai genomikai adatinfrastruktúra létrehozása felé

„November 20–21-én Lisszabonban (Portugália) tartotta közgyűlését az európai genomikai adatinfrastruktúra (GDI) projekt. A főbb eredményeket akkor mutatták be, amikor a projekt a megvalósításának félidejéhez érkezett. A GDI-projekt 2022 novemberében kezdődött, és a Digitális Európa program társfinanszírozásával valósul meg (összesen 40 millió EUR költségvetéssel), azzal a céllal, hogy 2026 októberéig megvalósuljon a határokon átnyúló adatinfrastruktúra létrehozására irányuló 1+millió genomra(1+MG) irányuló kezdeményezés. Ez az infrastruktúra Európa-szerte lehetővé teszi a genomikai és a kapcsolódó klinikai adatokhoz való biztonságos hozzáférést. Ez támogatni fogja az orvosbiológiai kutatást,...

Read more

Technológia & politika, 2024. november 25.

== Dánia == Dánia új szuperszámítógépét alapvetően a társadalmi célok megvalósítására szánják A kezdeményezés az infrastrukturális MI-befektetések társadalmi szempontból tudatosabb modelljeként szolgálhat. A finanszírozás módjától kezdve az energiaellátásig (amely megújuló energiából fog származni) a Gefion megkérdőjelezi az MI-befektetések megtérülésének hagyományos mérését, a rövid távú nyereség helyett a hosszú távú társadalmi hatást állítva a középpontba. Denmark's Gefion: The AI supercomputer that puts society first; Daniel Nest; AIport; 2024. november 20. A Gefion a Novo Nordisk Alapítvány és a Dán Export- és Beruházási Alap...

Read more

A neurotechnológiák és az Internet irányításának jövője

„1. A neurotechnológiák, amelyek elmossák a határokat elme, gép és valóság között, fejlődése várhatóan zavaros helyzetet fog teremteni fontos társadalmi-gazdasági jogok területén, az egészségügytől az emberi identitásig. Olyan kihívást jelentenek, mint amilyennel az emberiség még nem találkozott. 2. A neurotechnológia és az internetszabályozás metszéspontja nagyrészt feltáratlan terület a nemzetközi szakpolitikai napirenden. Ezek a technológiák nemcsak az agyi tevékenység közvetlen rögzítését vagy módosítását foglalják magukban, hanem az érzelmek és mentális állapotok értelmezését is olyan adatok alapján, amelyeket hordható eszközök, alkalmazások vagy MI-n alapuló...

Read more

Az infokommunikációs szektor helyzete Magyarországon, 2023

„A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.” Forrás: Az infokommunikációs szektor helyzete, 2023; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 30.

Read more

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

„Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti. Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly...

Read more
Page 16 of 131 1 15 16 17 131