Találat: tudomány

2026. február 15.

„A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete 2026. január 29-én és 30-án huszonkettedik alkalommal rendezte meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencián Csibi Zsolt, Gortka Bence György, Gyöngyössy Natabara, Nagy Kornél, Nemeskey Dávid Márk, Sallai Martin, Simonyi András, Szekeres András Márk és Palkó Gábor Efficient Hungarian LLM Adaptation on Academic Infrastructure címmel tartottak előadást. A konferenciára benyújtott cikkben a szerzők a Racka nevű, „lightweight” nagy nyelvi modellt mutatták be, amelyet úgy terveztek, hogy hatékonyan támogassa a nagy nyelvi modellek magyar nyelvre történő adaptálását...

gazdaság

A digitális technológiák terjedése az MI korszakában : Mikroadatokból származó, országokon átívelő bizonyítékok alapján

„Ez a tanulmány a mesterséges intelligencia, a nagyadat-elemzés, a dolgok internete, a robotika és a 3D nyomtatás vállalati használatát elemzi 15 OECD-tagállamban. Hét stilizált tényt dokumentál a digitális technológiák elterjedésével kapcsolatban a mesterséges intelligencia korában. A fejlett technológiák általában a támogató technológiákra épülnek, és az elterjedés ágazatonként és technológiánként jelentősen eltér. A nagyobb vállalatok nagyobb mértékű elterjedést mutatnak, és ezt nem az ágazati összetétel határozza meg. Az emberi és technológiai tőke – beleértve az oktatást, az IKT-készségeket és a vállalatok digitalizációját –...

fenntartható fejlődés

Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy a modellek követni tudnák – a légszennyezés eddig elfedte a helyzet valódi súlyosságát

„A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – elkerülhetetlennek tűnik, hogy túlfussunk a 1,5 °C-os párizsi klímacélon. Egy nemrég kiadott, friss kutatásokon alapuló jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is: a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói klímamodellezői szemmel mutatják meg, miért borul fel a Föld energiamérlege, miért maradnak le a modellek, és miért kerülhetnek...

Mesterséges Intelligencia (MI)

Az immerzív technológiákra vonatkozó nemzeti stratégiák és szakpolitikák áttekintése

„Az immerzív technológiák – ideértve a kiterjesztett valóságot (AR), a virtuális valóságot (VR), a kevert valóságot (MR), a digitális ikreket és a virtuális világokat – egyre inkább átalakítják azt, ahogyan az egyének, a vállalatok és a közintézmények a digitális tartalmakkal kapcsolatba lépnek. Jelentős lehetőségeket kínálnak olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás, a feldolgozóipar és a kultúra. Növekvő társadalmi és gazdasági jelentőségük ellenére az immerzív technológiákra specifikusan irányuló szakpolitika-alkotás jelenleg még viszonylag kezdeti stádiumban van, és töredezett képet mutat. Ez a tanulmány...

Mesterséges Intelligencia (MI)

Az MI lehetséges 2030-ig tartó fejlődési irányainak feltérképezése

„A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években gyorsan fejlődött, és a rendszerek képességei egyre növekednek. Ez a tanulmány szakértői és bizonyítékokon alapuló forgatókönyveket mutat be arra vonatkozóan, hogyan haladhat előre az MI 2030-ig. Figyelembe veszi az MI legújabb trendjeit, valamint az MI 2030-ig tartó előrehaladását övező kulcsfontosságú bizonytalanságokat. A jelenlegi bizonyítékok alapján 2030-ig négy, tág értelemben vett forgatókönyv-osztály egyaránt reális: a fejlődés megtorpanása, a fejlődés lassulása, a fejlődés folytatódása, illetve a fejlődés felgyorsulása. Ez arra utal, hogy 2030-ra az MI fejlődése egy...

fenntartható fejlődés

Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program, civil adatgyűjtő platform

2026. február 1.

„Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, akár egy telefonos megfigyeléssel is. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú, és már most érdemi módon hozzájárulhat a kutatáshoz...

Európai Unió

A tét Európa technológiai autonómiája

2026. február 1.

„A kormányrúdnál Ciprus Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides...

jog

Igazságosabb ítéletek algoritmussal? Úttörő kutatás az SZTE-n

2026. február 1.

„Alkalmazható-e a mesterséges intelligencia (MI) a büntetőeljárásokban a bírói döntések támogatására, és ha igen, milyen módon járulhat hozzá az ítélkezési munkához? E kérdésekre keres választ a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatócsoportja. Az SZTE Innovációs Díjával is elismert projekt hosszú távú célja egy olyan algoritmikus döntéstámogató rendszer kidolgozása, amely elősegítheti a bírósági büntetéskiszabás átláthatóságát, egységességét és igazságosságát. A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Karsai Krisztina, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője irányításával indult el az az úttörő kutatási program, amely akár a...

energia

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

2026. január 26.