Skip to main content

Találat: zöld átállás

Magyarország gyorsabban melegszik, mint amit a modellek mutatnak – Az elkövetkező évtized éghajlati kockázatai Magyarországon. Kockázati helyzetkép 2026–2035, 2050-ig szóló kitekintéssel

„„Jó, de akkor most én mit csináljak?” Ezt kérdezte tőlem idén nyáron egy minisztériumi vezető, amikor megmutattam neki egy friss, Magyarországra leskálázott évtizedes éghajlati előrejelzést. Egy nemzetközi kutatás közben derült ki, hogy nemcsak a mediterrán térség, hanem a Kárpát-medence is vörös a hőmérsékleti anomáliák térképén 2035-re. Az említett vezető kifejezetten nyitott az új kutatásokra, mégis kicsit tanácstalanul nézett rám. Igaza volt. Ami nekünk, elemzőknek, magától értetődő, az annak, aki holnap öntözési támogatásról, vízkivételi engedélyről vagy kórházi hőségtervről dönt, nem útmutatás. Egy színes...

Read more

Természet(é)nél fogva versenyképes – Európa hosszú távú versenyképessége a fenntarthatóság szemszögéből

„Európa napjainkban mélyreható bizonytalansággal jellemezhető időszakot él át, amelyet a technológiai átalakulások, a geopolitikai feszültségek, a környezeti terhelések és a világgazdasági erőviszonyok változásai alakítanak. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a jövő egyszerűen a korábbi fejlődési pályák folytatása lesz. Ez újfajta, a jövő lehetséges alakulását feltáró tudást igényel. A dekarbonizációt szolgáló beruházások például egyszerre járulhatnak hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, az energiabiztonsághoz és az ipar átalakulásához. Ezzel szemben az éghajlatváltozás, az ökoszisztémák állapotromlása és az erőforrás-függőségek egymásra épülő, tovagyűrűző kockázatokat teremthetnek az infrastruktúra,...

Read more

Túllépni a pusztán önkéntes programokon – előzetes a COP17 az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciájához

„COP17: a globális biodiverzitási vállalások végrehajtásának szakpolitikai fordulópontja A COP17 az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján nem újabb vállalások, hanem a már meglévők végrehajtása kerül terítékre. A COP17 az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye, azaz a CBD (Convention on Biological Diversity) részes feleinek 17. konferenciája, amelyet 2026. október 19. és 30. között rendeznek meg Jerevánban, Örményországban. A biodiverzitási COP-ot meg kell különböztetni az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájától: míg utóbbi elsősorban a kibocsátáscsökkentéssel és a klímaalkalmazkodással foglalkozik, a COP17 középpontjában az élővilág pusztulásának...

Read more

„Kritikus pillanat”: a természet védelmében irányváltásra szólítják fel a világ vezetőit a COP17 csúcs előtt

„A világ természetvédelmét átformáló egyezményben még mindig nagy a potenciál, de az országoknak fel kell gyorsítaniuk az előrehaladást - figyelmeztetnek a természetvédők. A kormányok jócskán elmaradnak vállalásaiktól, amelyekkel a Földön az életet fenntartó növényeket, állatokat és ökoszisztémákat hivatottak megóvni, miközben közeledik az ENSZ e havi biodiverzitási csúcstalálkozója. Az úgynevezett COP17 csúcs az örmény fővárosban, Jerevánban számvetés lesz annak a csaknem 200 országnak, amely 2022-ben csatlakozott a mérföldkőnek számító „Párizsi megállapodás a természetért” egyezményhez, de eddig lassan lépett annak céljainak megvalósítása felé. Az...

Read more

Multilateralizmus: a Tanács kialakította az éghajlatváltozási és biodiverzitási csúcstalálkozókon képviselendő uniós álláspontot

„A Tanács – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP31) és biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozójára (COP17) való felkészülés keretében – a mai napon két, következtetéseket tartalmazó dokumentumot hagyott jóvá, amelyekben meghatározta az EU fő tárgyalási álláspontjait. Az EU gyors, tudományosan megalapozott, multilateralizmusban gyökerező fellépést sürget a globális felmelegedés korlátozása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében. Az EU-t mélyen aggasztja az egymással összefüggő globális válságok súlyossága, ezért újólag meg fogja erősíteni, hogy sürgős szükség van a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségre vonatkozó globális...

Read more

Jelentés az éghajlat állapotáról, 2026: kihívások és lehetőségek

„A Föld éghajlati rendszere egyre inkább ismeretlen tartományba kerül. Bemutatjuk az éghajlati rendszer állapotát nyomon követő alapvető mutatók 2026-os frissítését, valamint a jelenlegi változásokat előidéző emberi tevékenységek mutatóit. Az éghajlattal összefüggő 16 mutató közül hét jelenleg rekordot jelentő szélsőértéket mutat. Több mutató esetében a folyamatok gyorsulására vagy hirtelen változásokra utaló jelek is megfigyelhetők. Ez aggodalomra ad okot az éghajlat fokozódó instabilitása, az egymásra ható visszacsatolási folyamatok és a kritikus átbillenési pontok átlépésének növekvő kockázata miatt. E változások fő hajtóerejét továbbra is az...

Read more

Kína zöld ugrása – Tanulságok az európai klímavédelmi átálláshoz

„Kína megmutatta, hogy a zöld átállás túlmutat a pusztán környezetvédelmi célokon: egyúttal ipari stratégia, geopolitikai projekt és fejlődési modell is. Európa nem másolhatja le Kína felülről irányított autokratikus rendszerét, de tanulhat a tervezésben, az iparosításban, a villamosításban és a nagy léptékű megvalósításban megmutatkozó képességeiből. Ez a szakpolitikai összefoglaló amellett érvel, hogy az EU-nak a villamosítást kellene klíma- és iparpolitikája gerincévé tennie; stratégiai beruházásokat kellene végrehajtania a kritikus infrastruktúrában; össze kellene kapcsolnia a kutatási kiválóságot a nagy léptékű gyártással; a társadalom számára hitelessé...

Read more

Az SOS Balaton mozgalom elkeseredett közleménye

„A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének közleményében. Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint „felbecsülhetetlen értékű, még...

Read more

Terítéken a készülő klímatörvény

„TERÍTÉKEN A KLÍMATÖRVÉNY Korábbi ígéretemnek megfelelően a tervezésbe bevontuk a civil szervezeteket, szeptemberben megtörtént a társadalmi egyeztetés is, és immár a kihelyezett kormányülésen tárgyaljuk meg a készülő klímatörvényt. Az aszály, a vízhiány miatt kiszáradt folyók, tavak lesújtó látványa az utolsó figyelmeztetés, hogy azonnal cselekednünk kell. Prioritásként kezeljük a hazai vízkészletek megtartását, valamint a természetes élőhelyek és tájak megóvását, illetve helyreállítását. Megteremtjük a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy minél több vizet meg tudjunk tartani Magyarországon, meg tudjuk menteni a tavainkat a kiszáradástól, új életet...

Read more

Az Európai Bizottság lépéseket tesz az adatközpontok energia- és vízfogyasztásának visszaszorítására

„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett az adatközpontok közös minősítési rendszerére, amelynek célja az energiafelhasználásuk átláthatóságának növelése és az európai energiarendszerbe való fenntartható integrációjuk támogatása. Az adatközpontok alapvető fontosságúak Európa digitális jövője szempontjából. Az európai számítástechnikai kapacitás növelése fontos Európa technológiai függetlenségének és digitális szuverenitásának megerősítéséhez. Az EU ezért a következő öt-hét évben meg akarja háromszorozni adatközpont-kapacitását. Ez a növekedés azonban olyan kihívásokkal jár, amelyekkel foglalkozni kell. A több energia felhasználása mellett az adatközpontok számának növekedése további nyomást gyakorolhat a...

Read more
Page 1 of 44 1 2 … 44