Skip to main content

Találat: zöld átállás

A körforgásos gazdálkodást be kell vezetni a mindennapi életben – Határ Renáta (helyettes államtitkár)

„A körforgásos gazdálkodást be kell vezetni a mindennapi életbe, az építőipar zöldítésében pedig számos kihívásra kell megoldást találni, mert az ágazatnak komoly felelőssége van a fenntarthatóságban - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a 43. Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás megnyitóján. Határ Renáta szerint a változások azért sürgetőek, mert világszerte hatalmas mértékben terjeszkednek a városok, az ugrásszerűen bővülő cementgyártás a szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékát adja, más építőipari termékekkel együtt pedig bőven meghaladja a 10 százalékot is. Az...

Read more

Egyszerűbb szabályozás, hatékonyabb alkalmazkodás a vízgazdálkodásban

„Egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási környezetet teremt a vízgazdálkodásról szóló törvény tervezett módosítása. Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsájtott javaslata lehetővé teszi a tartósan vízhiányos időszak egy régióra történő kihirdetését. A kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében új szemlélet szükséges, melynek fókuszában a fenntartható vízkészletgazdálkodás, a csökkenő készletek pótlása, vizeink hatékonyabb visszatartása áll. A tartósan vízhiányos időszak területi lehatárolása a jövőben az aszálymonitoring állomások hidrometeorológiai és talajnedvességi adatai alapján...

Read more

Márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon

„Márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon - olvasható az Energiaügyi Minisztérium közösségi oldalán vasárnap közzétett posztjában. A MAVIR legfrissebb adatközlése szerint a kisebb napelemes rendszerekből április elejére már 300 562 működött hazánkban. 2733 megawatt összes beépített teljesítményükkel a 7712 megawatt naperőművi kapacitás több mint harmadát adták - írták a bejegyzésben. Az ezredik háztartási méretű kiserőmű 2012-ben, a tízezredik 2015-ben, a százezredik 2021-ben, a kétszázezredik 2023-ban áll munkába. A többnyire családi házak tetejére felszerelt zöldenergia-termelők darabszáma és összes teljesítménye 2017 óta...

Read more

Energia és mesterséges intelligencia

„A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és elterjedése felgyorsult az elmúlt években, ami felveti a kérdést, hogy mit jelent majd a technológia széles körű elterjedése az energiaágazat számára. Nincs mesterséges intelligencia energia nélkül - különösen az adatközpontok számára szükséges villamos energia nélkül. Ugyanakkor, ha széles körben alkalmazzák, a mesterséges intelligencia átalakíthatja az energiaipar működését. Eddig azonban a politikai döntéshozók és más érdekelt felek - átfogó adatok hiányában - gyakran nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amelyekkel a kérdés mindkét oldalát elemezni tudták volna. A Nemzetközi...

Read more

GenerativeAI4EU: gyors sikerekkel az intelligens villamos-energiahálózatokért

„A generatív mesterséges intelligencia/MI átalakító potenciált kínál az energiaágazat számára, előmozdítja a hatékonyságot, fokozza a fenntarthatóságot és előmozdítja az innovációt. A mesterséges intelligencia napjaink egyik legkövetkezményesebb technológiájaként jelenik meg. A GenAI képes fellendíteni a már meglévő MI-/ML-alkalmazásokat, kihasználva e diszruptív megközelítés és az arra épülő legújabb fejlemények, például a mesterségesintelligencia-ügynökök erejét. A GenAI-alapú alapmodellek forradalmasíthatják és helyettesíthetik a hagyományos AI / ML alkalmazásokat. A mesterséges intelligencia energiaágazatba történő integrálása jelentős előnyökkel járhat, mint például a hálózat nagyobb rugalmassága, a szűk keresztmetszetek optimalizált...

Read more

A talajmegfigyelésről szóló jogszabály: az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel

„A Tanács a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel arról az irányelvről, amely talajegészség-megfigyelési keretet hoz létre a reziliencia javítása és a szennyezett területek kockázatainak kezelése érdekében. Az irányelv emellett meghatározza a területkivonás mérséklésének elveit is, a talajfedettségre és a talajeltávolításra összpontosítva. Az egészséges talajok jelentik az általunk fogyasztott élelmiszerek 95%-ának az alapját, a világ biológiai sokfélesége több mint 25%-ának otthonát, valamint bolygónk legnagyobb szárazföldi széntárolóját. A talaj ugyanakkor korlátozott erőforrás, és az EU-ban található talajok 60%-a nincs jó állapotban....

Read more

Úton az egészségesebb talajok felé Európában

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között a mai napon létrejött ideiglenes politikai megállapodást a talajmegfigyelésről és -rezilienciáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatról. A talajmegfigyelésről szóló jogszabály a polgárok, a mezőgazdasági termelők, a gazdálkodók és a környezet javát szolgáló, egészséges talajok felé vezető útra tereli az EU-t. Ez fontos lépés a talajegészséggel kapcsolatos sürgető kihívások kezelése felé, amelyek minden európai országra, élelmiszerláncunk rezilienciájára és a tágabb értelemben vett gazdaságra hatással vannak. Az új jogszabály hozzá fog járulni a talaj...

Read more

Kicsit még várni kell a 2040-es klímacélokra – Európai Unió

„Az Európai Bizottság több mint egy évvel ezelőtt mutatta be vízióit a 2040-re kitűzött uniós kibocsátáscsökkentési célokról, a végleges jogszabályokra ugyanakkor továbbra is várni kell. A 2019-ben meghirdetett európai zöld megállapodás 2050-re nettó nulla kibocsátási célt tűzött ki az 1990-es szinthez képest az Európai Unióban, az ehhez vezető úton 5 év múlva, vagyis 2030-ra 55%-os csökkentést kell elérni. Mindezek mellett a 2021. évi európai klímatörvény értelmében az Európai Uniónak kötelező érvényű éghajlati célt is ki kell tűznie 2040-re, amelyre számos vita után...

Read more

A helyreállításra szánt uniós pénzösszegek: kihasználatlanul maradt egy lehetőség a digitális átállásra

„ Az uniós tagállamok a világjárvány utáni helyreállításra szánt uniós pénzösszegeknek legalább 20%-át digitális beruházásokra különítették el. A pénzforrásokat elsősorban nem a fő digitális szükségletek kezelésére használták fel. Nem egyértelmű a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek az Unió digitális átállására gyakorolt tényleges hatása, mivel az előrelépést mérő mutatók tág értelműek és nem kellően összehangoltak. A világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) célja az volt, hogy az Unió digitális átállásának hajtóerejeként szolgáljon, az Európai Számvevőszék új jelentése szerint azonban ezt a...

Read more

Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának bővítése: bele kell még fektetnünk némi energiát

„ A tervezett hálózati beruházások jelenlegi üteme nem elegendő a jövőbeli villamosenergia-kereslet kielégítéséhez és az energetikai átálláshoz Az intelligensebb technológiának, a rugalmasabb hálózatoknak és a fogyasztók nagyobb szerepvállalásának köszönhetően csökkenhetnek a beruházási igények Nem könnyű a beruházások és a megfizethető számlák közötti egyensúly megteremtése Az Unió energiafüggetlenségének megerősítéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez olyan korszerűsített villamosenergia-hálózatra van szükség, amely több megújuló energiát képes integrálni és készen áll a villamosítás bővítésére. Az Európai Számvevőszéknek az uniós villamosenergia-hálózatokról szóló új áttekintése szerint az Uniónak az eddigieknél többet kell...

Read more
Page 1 of 21 1 2 21