Skip to main content

Találat: zöld átállás

Kérdések és válaszok a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentését célzó uniós taxonómiai egyszerűsítésekről

„ A felülvizsgált szabályok értelmében a nem pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához való igazodás vagy a taxonómiához való igazodás értékelése alól azon tevékenységek esetében, amelyek üzleti tevékenységük szempontjából nem minősülnek lényegesnek. Hogyan határozzák meg a lényegességet, és hogyan kell azt értékelni? A gazdasági tevékenységek akkor tekinthetők nem lényegesnek, ha halmozottan a vállalat teljes forgalmának, tőkekiadásainak (CapEx) vagy működési kiadásainak (OpEx) 10 %-a alatt keletkeznek. Ha a tevékenységek kumulatívan e 10 % alá esnek, a vállalat dönthet úgy, hogy nem értékeli, hogy ezek...

Read more

Az Európai Bizottság csökkenti a vállalkozásokra nehezedő uniós bürokráciát

„Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az uniós taxonómia alkalmazásának egyszerűsítésére. Ez csökkenteni fogja az uniós vállalkozások adminisztratív terheit, ezáltal növelve az EU versenyképességét, miközben megőrzi az alapvető éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat. A taxonómiai rendelet 2020-ban lépett hatályba, és jelentéstételi követelményei 2022 óta alkalmazandók. A taxonómia azáltal, hogy közös fenntarthatósági referenciapontot biztosít a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok számára, támogatja azokat a beruházásokat, amelyek hozzájárulnak az uniós gazdaság fenntartható átállásához, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival. A főbb egyszerűsítési intézkedések a következők:...

Read more

Kérdések és válaszok az uniós élettudományi stratégiáról

„Mik azok az élettudományok? Az élettudományok olyan gazdasági tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek az élő rendszerek ismeretén alapulnak, beleértve a biotechnológiát, a mezőgazdaságot, az élelmiszer-technológiákat, az egészségügyet, a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a bioalapú termékeket és a biogyártást. Miért fontos ez a stratégia Európa jóléte és versenyképessége szempontjából? Az élettudományok jelentős mértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához. 29 millió embert foglalkoztatnak, és 1,5 billió euró hozzáadott értéket termelnek, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 9,4%-át teszi ki. Az ágazat jelentős beruházásokat is eszközöl...

Read more

Az Európai Bizottság új élettudományi stratégiája

„Az Európai Bizottság ma új stratégiát tett közzé annak érdekében, hogy 2030-ra Európa a világ legvonzóbb helye legyen az élettudományok terén. Az élettudományok – azaz a sejtektől az ökoszisztémákig az élő rendszereket tanulmányozó tudományágak – központi szerepet játszanak egészségünk, környezetünk és gazdaságunk szempontjából. Ösztönzik az innovációt az orvostudomány, az élelmiszeripar és a fenntartható termelés terén, közel 1,5 billió eurónyi értéktöbbletet teremtenek az uniós gazdaság számára, és 29 millió munkahelyet biztosítanak Unió-szerte. A jelenlegi uniós költségvetésből évi több mint 10 milliárd euróval támogatott stratégia összehangolt megközelítést...

Read more

Kérdések és válaszok a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai céljavaslatról

„1. Miért javasol most a Bizottság egy új, 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célt?  Az európai klímarendelet keretében az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az EU-t 2050-re az első klímasemleges kontinenssé teszik. A klímarendelet meghatározta a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó első köztes célt, és előírja a Bizottság számára, hogy tegyen javaslatot egy következő, 2040-re vonatkozó köztes célértékre a klímasemlegességhez vezető, elfogadott út folytatása érdekében. Erre a javaslatra a Párizsi Megállapodás első globális értékelését követően van szükség,...

Read more

Az Európai Bizottság javasolja a klímarendelet módosítását, új utat határoz meg a 2040-es célok eléréséhez

„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet módosítására. A módosítás 2040-re a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 90%-os csökkentésére irányuló uniós éghajlat-politikai célt határoz meg, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó bizottsági politikai iránymutatásban foglaltaknak megfelelően. Ez kiszámíthatóságot biztosít a befektetőknek, elősegíti az innovációt, megerősíti az európai vállalkozások ipari vezető szerepét, és javítja Európa energiabiztonságát. Az e héten közzétett legutóbbi Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy a polgárok határozottan támogatják az uniós éghajlat-politikai fellépést, ami erős felhatalmazást jelent arra, hogy tartsuk a tiszta...

Read more

Az Európai Bizottság intézkedései a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében

„A Bizottság a mai napon számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy felgyorsítsa az EU körforgásos gazdaságra való átállását, és előkészítse a terepet a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályhoz, amely 2026-ra várható. A körforgásos gazdaság az anyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és újragyártásának előmozdításával fokozza a versenyképességet és a gazdasági növekedést. A küszöbön álló jogszabály támogatni fogja a versenyképességi iránytű és a tisztaipar-megállapodás keretében kitűzött uniós célokat, amelyek szerint 2030-ra meg kell kétszerezni az újrafeldolgozott anyagok arányát az uniós gazdaságban, és globális vezető szerepet kell betölteni...

Read more

Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése

„Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. A klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk, nem csak klímapolitikai szempontból, hiszen ez az út számos társított előnnyel is jár, azzal együtt, hogy hozzájárul a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerüléséhez. Azonban ahhoz, hogy elérjük a célt, nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A negyedik előrehaladási jelentés már...

Read more

Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége

„Egyre jelentősebb vízhiány vár Európára, ezért az öntözésen és a víztározáson múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Hubai Imre kifejtette, hogy a felmelegedés a Kárpát-medencében gyorsabb, mint a kontinens más részein, csapadék már télen sincs elég, a talaj ezért nem tud feltöltődni, a folyók vízhozama a korábbiakhoz képest egy hónappal korábban visszaesik. Magyarországon az elmúlt öt évre visszatekintve az idei a negyedik aszályos év, és ha nem ér...

Read more

Az éghajlati válság szemléletváltozást követel, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel

„Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy tízmillió szakértő országa vagyunk, ám mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel - jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára pénteken Jászkisér közelében. Hubai Imre hangsúlyozta: a klímaváltozás és annak következményei a vízügyi ágazatban, a politikában és az élet minden területén, így a társadalom egészében is szemléletváltást követelnek. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260...

Read more
Page 1 of 26 1 2 26