Skip to main content

Találat: zöld átállás

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

„A Green Policy Center az elmúlt időszakban több helyi klíma-együttműködést igyekezett szakmailag támogatni, ezzel is hozzájárulva Magyarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az alábbiakban összefoglaljuk az ennek során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, különösen arra nézve, hogy milyen elemek segíthetnek egy sikeres helyi klíma-partnerség beindításához és konkrét gyakorlati projektek megvalósításához a hazai viszonyok között, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek hátráltatnak egy ilyen vállalkozást. Bevezető A klímaváltozás elleni küzdelem eredményes megvalósításához mind a kibocsátás-csökkentés, mind az alkalmazkodás oldaláról rengeteg költséghatékony lehetőséget kínál a helyi...

Read more

Társadalmi egyeztetésen a Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata

„A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a kibocsátás-csökkentési és zöldenergia-termelési célszámok nagyarányú megemelésével is hozzájárul a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez. A szakpolitikai dokumentum tavalyi társadalmi egyeztetése után most annak stratégiai környezeti hatástanulmánya véleményezhető 30 napon át. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása. Magyarország 2023 nyarán készült el a NEKT felülvizsgált tervezetével. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges tagállami dokumentumokat 2024 őszén kell benyújtani....

Read more

Új horizontok felfedezése : Globális előretekintés a bolygó egészségéről és az emberi jólétről

„A jelenlegi és jövőbeli bizonytalanságok és zavaró változások kezelésének elősegítése érdekében, miközben hatékonyan teljesíti a megbízatását, az UNEP (az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) egy intézményesített megközelítést vezetett be a stratégiai előretekintés és a jövővizsgálat terén, azzal a céllal, hogy elősegítse egy anticipatív és jövőorientált kultúra kialakítását. Ez tükrözi az előrelátás iránti növekvő érdeklődést és igényt, amelyet az ENSZ reformprogramja és a főtitkár „Közös Jövőnk” című jelentése is megerősít, amely minden ENSZ-ügynökséget, valamint az ENSZ összes tagállamát arra ösztönzi, hogy mélyebben foglalkozzanak az...

Read more

Hatályba lép a mezőgazdasági üzemek kibocsátására vonatkozó új uniós jogszabály

„Az EU ipari kibocsátásokra vonatkozó szabályainak módosított változata július 4-én, vasárnap lépett hatályba, és több haszonállat-tenyésztő gazdaságra terjed ki, mint a korábbi jogszabály. Az Európai Bizottság szerint az irányelv, amelyet IED 2.0-nak neveztek el, most már „a legszennyezőbb sertés- és baromfigazdaságokra” is vonatkozik, amelyek az EU összes ammónia-kibocsátásának körülbelül 30%-áért felelősek. A jogszabály vitát váltott ki a mezőgazdasági szervezetek és a jobboldali politikai pártok körében, akik ellenzik, hogy a gazdaságokat ugyanazokkal a szabványokkal szabályozzák, mint az ipari szektorokat, például az akkumulátorgyárakat és...

Read more

Koherens rendszert épít ki a hazai vállalkozások támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium

„A kis- és középvállalkozások működési környezetének biztosítása, a forráshoz jutás rendszerének felügyelete, a vállalkozásfejlesztés és a munkaerőpiaci szabályozás is a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata, aminek köszönhetően koherens rendszer épülhet ki a hazai vállalkozások támogatására – mondta Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára a Cégkassza podcast adásában. A kkv-k jövőjét tovább befolyásolja az óvatossági motívum A helyettes államtitkár szerint az egyik legkomolyabb kihívás, hogy a korábban felfutó infláció múlásával a fogyasztás még nem állt helyre, az óvatossági motívum még nagyon...

Read more

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

„Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben. A június 28-ai miniszterelnöki szintű tanácsülésen, majd végül az új Európai Parlament alakulóülésén is...

Read more

Elindult a Főváros uniós projektje, amely a napenergia közösségi hasznosításának terjedését segíti

„Budapest Főváros Önkormányzata vezetésével egy új, nemzetközi projekt indult útjára – az Interreg Solar4CE – amely az Európai Unió támogatásával közel 1,4 millió euróból valósul meg. A cél a napenergia közösségi célú hasznosításának elősegítése Közép-Kelet Európában. A projekt keretében Budapest és partnerei, köztük Udine, Maribor, a német Öko-Institut és a Bécsi Műszaki Egyetem, együttműködve térképezik fel az energetikailag önellátásra törekvő úgynevezett energiatermelő-fogyasztók előtt álló szakpolitikai és jogi akadályokat. Azonosítják és kidolgozzák azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a különböző tulajdonban lévő ingatlanok...

Read more

Zöldpolitikai esélylatolgatás a 2024-es európai parlamenti választások után

„Számos fordulatot hordoz magában 2024 nyara a zöldpolitika jövőjét illetően: az Európai Bizottság elnökének személyében nem állt be változás, ami az Európai Zöld Megállapodás folytonosságát valamelyest garantálja, ugyanakkor az Európai Parlamentben jelentős átrendeződés zajlott többek között a Patrióták Európáért pártcsalád megjelenésével, amely politikai erő meglehetősen más megközelítést alkalmaz a szakpolitikát illetően. A 2024-es európai parlamenti választás az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest messze nem hozott áttörő zöld többséget, hiszen 2029-ig az előző időszakhoz képest majdcsak húsz képviselővel kevesebben ülnek majd a Zöld...

Read more

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„...Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon,...

Read more

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány...

Read more
Page 17 of 24 1 16 17 18 24