Skip to main content

Találat: zöld átállás

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

„Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben. A június 28-ai miniszterelnöki szintű tanácsülésen, majd végül az új Európai Parlament alakulóülésén is...

Read more

Elindult a Főváros uniós projektje, amely a napenergia közösségi hasznosításának terjedését segíti

„Budapest Főváros Önkormányzata vezetésével egy új, nemzetközi projekt indult útjára – az Interreg Solar4CE – amely az Európai Unió támogatásával közel 1,4 millió euróból valósul meg. A cél a napenergia közösségi célú hasznosításának elősegítése Közép-Kelet Európában. A projekt keretében Budapest és partnerei, köztük Udine, Maribor, a német Öko-Institut és a Bécsi Műszaki Egyetem, együttműködve térképezik fel az energetikailag önellátásra törekvő úgynevezett energiatermelő-fogyasztók előtt álló szakpolitikai és jogi akadályokat. Azonosítják és kidolgozzák azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a különböző tulajdonban lévő ingatlanok...

Read more

Zöldpolitikai esélylatolgatás a 2024-es európai parlamenti választások után

„Számos fordulatot hordoz magában 2024 nyara a zöldpolitika jövőjét illetően: az Európai Bizottság elnökének személyében nem állt be változás, ami az Európai Zöld Megállapodás folytonosságát valamelyest garantálja, ugyanakkor az Európai Parlamentben jelentős átrendeződés zajlott többek között a Patrióták Európáért pártcsalád megjelenésével, amely politikai erő meglehetősen más megközelítést alkalmaz a szakpolitikát illetően. A 2024-es európai parlamenti választás az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest messze nem hozott áttörő zöld többséget, hiszen 2029-ig az előző időszakhoz képest majdcsak húsz képviselővel kevesebben ülnek majd a Zöld...

Read more

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„...Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon,...

Read more

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány...

Read more

Szoftveresen bővülhet a jövő áramhálózata

„A jelenlegi elektromos hálózatok nem képesek hatékonyan kezelni az egyre növekvő terhelést és az új technológiai kihívásokat, mint például a decentralizált, megújuló energiaforrások (pl. napelemek) integrálása, vagy az elektromos járművek töltésének támogatása. Pedig Magyarországon a megújulók aránya az energiamixben 2035-re a mostani mintegy két és félszeresére is nőhet. Eközben a prosumerek (termelő-fogyasztók) térnyerése folytán az áramhálózatok egyre összetettebbé és egyben kiszámíthatatlanabbá válnak. Mivel a meglévő fizikai infrastruktúrát nem lehet ugyanolyan ütemben felfejleszteni, mint ahogy arra szükség lenne – hiszen 2030-ra hazánk villamosenergia-igénye...

Read more

Szakmai szervezetek üzenete az energia tanácsülésre: a valódi energiaátmenet és a gazdasági-társadalmi versenyképesség egymást erősítik

„A keddi budapesti informális Uniós energia tanácsülés témáiban a miniszterek számos iránymutatást kaptak szakmai szervezetektől: az MTVSZ és a CAN Europe (Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat) által a fővárosban szervezett európai szakpolitikai konferencia egyik fő üzenete, hogy a valódi energiaátmenet, azaz a fosszilis-függő gazdaság ütemes átalakítása energiatakarékossá, energiahatékonnyá és megújuló energia-alapúvá, gazdaságilag és társadalmilag is előnyös, élhetőbbé és versenyképesebbé teszi a tagállamokat. A CAN Europe levele pedig a felülvizsgált nemzeti energia- és klímatervek erősítésére, az áramhálózat és a helyi, megújuló alapú hűtés-fűtés energiaátmenet-gyorsító fejlesztéseire...

Read more

A magyar EU-elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, amit az energetikában is érvényesíteni kell, mondta Lantos Csaba

„A magyar EU-elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, amit az energetikában is érvényesíteni kell - mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az uniós energiaügyi miniszterek informális ülése után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hangsúlyozta: a versenyképesség fokozása érdekében kulcsfontosságú az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsődleges energiaforrások használatában az Európai Unió még mindig több mint 60 százalékban külső országoktól függ. A keddi ülésen magyar kezdeményezésre vették napirendre a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos lehetőségeket. Ez a megújuló...

Read more

Gyors ütemben fejlődik a távhűtés Bécsben

„Teljes sebességgel fejlődik a távhűtés az osztrák fővárosban – a Wien Energie üzembe helyezte a legnagyobb és legerősebb távhűtő központját a bécsi főpályaudvaron. A globális felmelegedés mindenki ajtaján kopogtat, a nyarak egyre forróbbak, így nincs más választás, mint új és innovatív megoldásokat keresni. A növekvő hűtési igény kielégítése érdekében az energiaszolgáltató most kibővítette a Bécsi Főpályaudvaron található távhűtő központját, hogy a környékbeli épületek falait hűtse a kánikulában. A távfűtés, vagy távhőellátás jelentősége az elmúlt 30 évben jelentősen megnövekedett, és mára az ésszerű...

Read more

Mit lehet tudni a magyar miniszterelnök által bejelentett versenyképességi csomagról?

„A miniszterelnök péntek reggeli interjújában azt mondta, új fejezetet nyithat Európa számára az a versenyképességi csomag, amelyet novemberben mutatnak be az unió állam- és kormányfőinek. A csomag középpontjában egyértelműen az elektromos átállás felgyorsítása áll, ezen múlhat a magyar gazdaság sikere is. Új fejezetet nyithat az európai gazdaságban az a versenyképességi csomag, amelyet a november 8-i tanácsi ülésen tervez előterjeszteni a soros magyar elnökség – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő szerint a magyar elnökség kiemelt központi...

Read more
Page 21 of 28 1 20 21 22 28