Skip to main content

Találat: zöld átállás

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról (Clean Industrial Deal)

„ Miért van szükség a tisztaipar-megállapodásra? Az EU-nak egyszerre három kihívással kell sürgősen foglalkoznia: az éghajlatváltozással, a versenyképességgel és a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséggel. A dekarbonizáció kulcsfontosságú e kihívások kezeléséhez. Amint azt a Draghi-jelentés is jelzi, a dekarbonizációs intézkedések a növekedés erőteljes mozgatórugóivá válhatnak, ha kellőképpen beépülnek az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikákba. Ezért Európának olyan átalakító erejű üzleti tervre van szüksége, amely egyetlen átfogó növekedési stratégia keretében kezeli az éghajlattal, a körforgásos jelleggel és a versenyképességgel kapcsolatos...

Read more

Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal): a versenyképesség és a dekarbonizáció előmozdítása az Unióban

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a tisztaipar-megállapodást, az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának támogatására hivatott ambiciózus üzleti tervet. A terv felgyorsítja a dekarbonizációt, miközben biztosítja az európai gyártókapacitások jövőjét. A magas energiaköltségekkel, a kiélezett és gyakran tisztességtelen globális versennyel szembesülő európai iparnak sürgős támogatásra van szüksége. A tisztaipar-megállapodás a dekarbonizációt az európai ipar növekedésének hajtóerejévé teszi. Ez a keretrendszer előmozdítja a versenyképességet, mivel garanciát és kiszámíthatóságot nyújt a vállalatok és a befektetők számára arra vonatkozóan, hogy Európa továbbra is elkötelezett marad...

Read more

Teljesíthető-e a 2030-as megemelt magyar klímacél?

„Magyarország új Nemzeti Energia- és Klímatervében tűzte ki hazánk új 2030-as energia- és klímapolitikai céljait és megfogalmazta a legfőbb tervezett intézkedéseket. A Green Policy Center elemezte a tervet és észrevételeket fogalmazott meg. A szakmai műhelyünk által megfogalmazott észrevételek közül az alábbiak a legfontosabbak: Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterve az eredetihez képest jelentősen magasabb célokat tűz ki 2030-ig, ugyanakkor ennek szintjét illetően lehetett volna még ambiciózusabb annak érdekében, hogy biztosan és igazságosan érjük el a 2050-es nemzeti célunkat. 2030-as ÜHG kibocsátás-csökkentési célja...

Read more

Az Európai Bizottság bemutatta a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari stratégiai jövőképét

„Az Európai Bizottság ma bemutatta a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképét, amely voltaképp az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjére vonatkozó ambiciózus ütemterv. Az ütemterv a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari szereplők több generációja számára teremti meg az alapokat ahhoz, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszer vonzó, versenyképes, ellenállóképes, jövőorientált és méltányos legyen. A stratégiai jövőképben felvázolt valamennyi intézkedés előfeltétele, hogy tovább egyszerűsítsük a szabályozást, és segítsük az innovatív megoldások és a digitalizáció elterjedését. A Bizottság még idén elő fog terjeszteni egy átfogó...

Read more

Messze még a sikeres és fenntartható vízgazdálkodás

„A Vízválasztó Mozgalom üdvözli, hogy a Vízügy és a felelős minisztérium „a magyar vízügy történetében kezdődő új korszakot” kíván indítani, ahogy azt a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülése után V. Németh Zsolt az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára megfogalmazta. A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság megalakulása egy lehetőség a tájhasználat összetett kérdésével foglalkozó szakmák rendszerszintű bevonására. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a sikeres és fenntartható vízgazdálkodás, és az ehhez szükség tájhasználat megvalósítása érdekében rengeteg munkára van szükség, az időnk pedig nagyon kevés – írta a...

Read more

Globális éghajlatváltozási helyzetkép: 2024 ismét a negatív rekordok éve volt

„A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat összegezte az előző év éghajlatváltozási trendjeit, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2024-ben először lépte át a 1,5 °C-os növekedést a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat idén is elkészítette az előző évre vonatkozó globális éghajlatváltozási helyzetképet összegző jelentését, amely szerint 2024 a valaha mért legmelegebb év volt, meghaladva a 2023-as rekordot. A globális átlaghőmérséklet 15,10 °C-ra emelkedett, ami 1,60 °C-kal volt magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez volt az első alkalom, hogy a globális...

Read more

Elkészült a Klíma Enciklopédia

„A Zöld Hang által készített Klíma Enciklopédia jelenleg közel 280 címszóból áll, és folyamatosan bővül. Őszintén reméljük, hogy korunk egyik legfontosabb témáját, a klímavédelmet illetően hozzá tudunk járulni a gyakran sokrétű fogalmak tisztázásához és a valós ismeretek bővítéséhez. Olyan időkben élünk, ahol egyszerre igaz, hogy végtelen mennyiségű információhoz tudunk hozzáférni, illetve, hogy a ránk zúduló információ gyakran pontatlan, megbízhatatlan vagy egyenesen hamis. A mesterséges bot-ok, a „fakenews” és a burjánzó dezinformáció korában kiemelten fontos, hogy legyenek olyan hiteles szakmai források, ahol korrekt,...

Read more

Eltékozolt vizeink: szemléletes rövidfilm a magyar táj kiszáradásának történetéről és a helyreállítás lehetőségeiről

„Eltékozolt vizeink: szemléletes rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit Az Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében – partnereinkkel közösen – több éve elkötelezett munkát folytatunk annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a hazánkat sújtó vízgazdálkodási problémákra, miközben konkrét megoldási lehetőségeket is bemutatunk. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a települési és vízgyűjtőszintű fenntartható vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Ennek céljából született meg a rövidfilm elkészítésének gondolata. Az Eltékozolt vizeinkcímű alkotás Szendőfi...

Read more

A minőségi növekedés felé – a nemnövekedés értékelése

„A főáramú közgazdaság-tudomány többnyire szitokteóriaként emlegeti a visszafogottabb mennyiségi gazdasági növekedést szorgalmazó nem növekedési (degrowth) koncepciót. Jelen írásunk célja, hogy a minőségi növekedés irányába mutató ezen irányzatot konstruktív kritika alá vegyük, és előmozdítsuk a mélyreható szakmai dialógust. Rámutatunk arra, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági konfiguráció nem teszi lehetővé a fenntartható fejlődés elérését, amiből a minőségi növekedés felé történő radikálisabb elmozdulás igénye következik. Ezután a minőségi növekedéshez vezető átmenet kritikai bemutatását adjuk, aminek során rávilágítunk a koncepció rendszerelméleti hiányosságaira, a kapitalizmussal és demokráciával vett...

Read more

Az ipari méretű napelemes beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) a megváltozott piaci körülményekhez igazítják

„Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését. A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is...

Read more
Page 9 of 26 1 8 9 10 26