Skip to main content

eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 13. szám, 2011. március 28.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Elemi hiányosságokat tárt fel a Fővárosi Bíróság működéséről szóló vizsgálat

„Az igazgatási szervezet felkészületlen, a munkafolyamatok szervezetlenek, az iratvizsgálatok formálisak, a vezetők kezükbe se vették a pervezetési aktákat – áll a Fővárosi Bíróságról (FB) szóló vizsgálati jelentésben. A bíróságok épp akkor kezdtek komoly önvizsgálatba, amikor már szinte biztos, hogy minisztériumi irányítás alá kerülnek.

Legutóbbi ülésén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elfogadta a Fővárosi Bíróság működéséről szóló vizsgálati jelentést. A dokumentum több ponton is szokatlanul kemény kritikát fogalmaz meg a korábbi vezetés munkájáról.

A vizsgálat lényegében azt állapította meg, hogy a Fővárosi Bíróság munkaterhe nem kirívó, vagyis a működési aránytalanságokat és zavarokat (elsősorban az ügyhátralékot és a határidők rendszeres elmulasztását) a rossz vezetés idézte elő. Következetlen igazgatási munka folyt, ami egyértelműen felveti az érintett vezetők felelősségét.

„Elemi szakmai hiányosságok”
A jelentés teljes szövege nyilvánosan még nem hozzáférhető, de pár napja felkerült a FB belső hálózatára.

„(…) a megyei bíróságok és a fővárosi bíróságok között az ügyérkezéshez viszonyított engedélyezett létszámokban lényeges, és munkaszervezéssel meg nem oldható aránytalanságok nincsenek. Ennek következtében a fővárosi bíróságok munkaterhének (folyamatos ügyei) kedvezőtlen alakulásában más tényezők közrehatását kellett felderíteni.”

„Az igazgatási vezetés a szervezeten belüli és szervezetek közötti munkaszervezésre nem készült fel, de legalábbis nem tartott lépést az ügyérkezés strukturális változásával.”

„A munkafolyamatok adekvát megszervezésével az igazgatási vezetés évek óta adós maradt. (…) A szervezési kapacitás a tűzoltásra terjedt ki (fizetési meghagyások kibocsátására titkárok, fogalmazók mozgósítása).”

„A vezetési struktúra működtetése abban is következetlen, hogy nem tisztázta a kizárólag igazgatási, és szakmai funkciókat, azokat a kerületi bíróságok esetében a vezetők habitusuk, és vérmérsékletük, vagy érdeklődésük függvényében választják. Nem tisztították meg a nagyobb szervezetek, példának okáért a Fővárosi Bíróság vezetési struktúráját sem.”

„A vizsgálók tapasztalhatták, hogy az elrendelt perkivonatok valóságos információt nem közvetítenek, mint ahogyan a formális kitűzések, s ezek ellenőrzése sem eredményezte az ügyek érdemi befejezését. A vizsgálók megállapításai azt is megerősítették, hogy a tárgyalási napok kitűzése, és kihasználásának ellenőrzése, az iratok betekintése nélkül puszta formalitás. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a megállapított hiányosságok felszámolására tett intézkedésekkel a következmények nélküli szembeszegülés, vagy azok formális teljesítése demoralizáló hatású azoknak a bíróknak a tekintetében, akik hatékonyan és eredményesen működnek.”

„Az iratvizsgálati részjelentések nemcsak az igazgatási ellenőrzés formalitására, hanem gyakran elemi, szakmai hiányosságokra is rávilágítottak. Az aktákból kitűnő pervezetési bizonytalanság sok esetben eredményezte, és eredményezi az ügy indokolhatatlan elhúzódását. Amennyiben a vezetők ezeket az aktákat kézbe vették volna nyilvánvalóan hasonló következtetésre jutottak volna.””

Forrás:
Elemi hiányosságokat tárt fel a Fővárosi Bíróság működéséről szóló vizsgálat, Miklósi Gábor, Index.hu, 2011. március 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pesti Imre: különválik a politikai és szakmai irányítás

„A működésben racionalizációra törekszünk, ennek függvényében alakul a személyi állomány összetétele. A létszámleépítés nem cél, hanem szükség esetén eszköz a folyamatban – emelte ki Dr. Pesti Imre visszatérve a kormányhivatal tevékenységére. A jó vezető elsősorban emberi összetevőknek köszönheti sikereit. Munkájában fontos tényező a bizalom, az emberi bánásmód, a koherens feladatok bátor delegálása, illetve az esetleges hibák beismerése – tette hozzá a kormánymegbízott.

A kormányhivatalok történetében az elmúlt két hónapban a legnagyobb siker a többféle dekoncentrált szerv összehangolása. Második lépcsőként március-április környékén megkezdődik a racionalizálási folyamat, a szervezetekben történő mélységi fúrás. A cél a különböző szakmai színvonal egységesítése és a költséghatékonysági program elindítása. Végül utolsó lépcsőben valósul meg a rendszer finomhangolása. A hatékonyság folyamatos növelése mellett az újabb feladatokat is befogadjuk, üzemeltetjük a struktúrát – írta le a kormányhivatalokra irányuló hatékonyságnövelő terveket Pesti Imre.”

Forrás:
Pesti Imre: külön válik a politikai és szakmai irányítás, OrientPress, 2011. március 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Nem engedhetjük meg, hogy a falvaink lepusztuljanak”

„Pártérdekek mentén alakult ki az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer, de annak főbb elemei a mai napig jól teljesítettek – hangoztatták a téma szakértői az Antall József Baráti Társaság csütörtök esti, „Egy új magyar közigazgatás felé – az elmúlt 20 év változásainak tükrében” című rendezvényén.

A rendszerváltáskor kijelölt úton haladjon-e tovább a közigazgatás, vagy pedig teljesen újat kell építeni? – tette föl a kérdést Verebélyi Imre, az Antall-kormány egykori államtitkára. Véleménye szerint nem érdemes teljesen újat létrehozni, mivel az 1990-ben lefektetett rendszer megfelelő. Verebélyi felidézte, hogy 1989-ben kérték föl az új önkormányzati rendszer előkészítésére. „A szabályozási koncepció elkészülte után az akkori 12 jelentősebb párttal egyeztettünk, majd szavaztunk az előttünk lévő tervezetről és a nyertest átadtuk a választások akkori győztesének, az MDF-nek” – tette hozzá.

A pártok érdekei döntöttek

Verebélyi szerint az alapkérdés az volt, hogy milyen legyen a magyar települések önkormányzati rendszere. Az MDF egy jelentős része a kistelepülések mellett állt, de az ország településszerkezetéből adódóan olyan rendszer kellett, ami differenciált a városok és falvak között – tette hozzá. „Borzasztóan nehéz lett volna 1990-ben az önállóságnak gátat szabni.” A volt államtitkár felidézte, hogy az SZDSZ miatt nem lehetett a körzetesítést létrehozni. A másik fő vitapont a városok szerepe körül alakult ki, amelyet szintén a pártok érdekei szerint rendeztek – mutatott rá a szakember. Véleménye szerint a mostani terv, miszerint a megyébe integrálják a megyei jogú városokat, mindenképpen jó lépésnek tekinthető. Verebélyi szerint megszűnt a kormányok önkormányzat-barátsága az Antall-kabinet óta.

Verebélyi úgy látja, Nyugat-Európában sok helyen kisközséges rendszer működik, s azok mind sikeresek. Szerinte Csehországban és Ausztriában is hasonló nagyságú az önkormányzatok száma, és mindenképpen azt a szisztémát kell követnünk. „Nem engedhetjük meg, hogy a falvaink lepusztuljanak!” Jó döntés volt, hogy a megyéknél megtörtént az igazgatás átszervezése – tette hozzá.

Szét kellett bontani a megyei centrumokat

A Fidesz részéről az volt a fő cél, hogy a megyei hatalmi centrumokat szétbontsa, és az SZDSZ is ebbe az irányba ment – hangsúlyozta Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott. A fideszes országgyűlési képviselő felidézte, hogy a megyei városok létrehozására többek között azért volt szükség, mert a kisebb megyékben ezek a települések diktáltak volna. A községekről elmondta, hogy akkor jó döntés volt a „felszabadításuk”. „A mai helyzetben megpróbáljuk szétválasztani az önkormányzatiságot a közigazgatástól” – fogalmazott.

A fő kérdés nem az, hogy mennyi az önkormányzatok száma, hanem az, hogy milyen hatásköreik vannak – hívta föl a figyelmet Kovács. Szerinte a kormányhivatalok létrejöttével jelentős megtakarításokat értek el – tette hozzá. A helyi testületek ellenőrzéséről azt mondta, hogy a törvényeket nem a rosszul működő testületekhez kell igazítani, hanem szankcionálni kell őket.

„Használni kellene az önkormányzatokat”

Gémesi György, Gödöllő polgármestere kijelentette: 1990–1994 között érdemi párbeszéd zajlott az önkormányzatok és a kormányzat között, majd 1994–1998 között ez nagyon megroggyant, azonban 1998–2002 között az önkormányzati lobbi megerősödött. „2002–2006 között néha tapasztaltunk nyitottságot, majd jött a 2006–2010-es időszak, amikor az egyeztetés kirakattá vált” – tette hozzá.

„A választásokat követően abban bíztam, hogy javulni fog a kapcsolat, de sajnos továbbra sincsen egyeztetés” – mutatott rá Gémesi. Gödöllő polgármestere elmondta, hogy föl lehetne használni azt a tapasztalatot, amit sok településvezető képvisel az országban. Véleménye szerint a kormányzatnak használnia kellene az önkormányzatokat, mivel ők működtetik a helyi államigazgatást.

Forrás:
Nem engedhetjük meg, hogy a falvaink lepusztuljanak”, Kovács András, Magyar Nemzet, 2011. március 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szombathely volt jegyzője az önkormányzati munkáról

– Másfél évvel ezelőtti interjúnkban azt mondta, a hivatal olykor akkor is hatóságot játszik, amikor nem kellene, és erre jogszabályok kötelezik. Hozzátette, a jogszabályi változások többségét csak kétharmados többséggel lehetne megváltoztatni, erre akkor nem volt esély. Most viszont itt van a kétharmados többség. Látszik valami változás?
– A kormányhivatalok létrejötte a folyamat első lépcsője, tehát valami elkezdődött. Mert lehetetlen állapot volt, hogy ha a jegyzőnek szakhatóságot kellett igénybe vennie, akkor 15 helyre kellett leveleznie. És volt olyan hatóság, amely számítógépen küldte meg a választ, és volt, amelyik a régi írógépet használta, és meg sem kaptuk határidőre a levelét. Az abszurd egy országban, ha a közigazgatás úgy működik, hogy felette van 15 dekoncentrált szerv, amelyek 25-féle megoldást kínálnak. Tehát azt mondom, az első lépés jó. Az, hogy jól működik-e, hosszabb idő, egy év két után derül ki. Nem lehet csodát várni.

– Van olyan terv, hogy feladatokat vennének el a jegyzőktől, és azokat a kormányhivatalnak adnák át. Megkönnyítené ez a jegyző munkáját?
– Könnyítené, persze, de az a jegyző már nem a jelenlegi jegyző lenne. Már a háború előtt is úgy volt, hogy az állami feladatokat állami hivatalok látták el. A jelenlegi rendszerben pedig nagyon erős a korrupciós lehetőség, hisz például ugyanaz az önkormányzat szerve adja ki az építési engedélyeket, amelyik rendezési tervet csinálja. Tálcán kínálkozik a lehetőség, hogy az építtető akarata és pénze befolyásolhatja a városrendezést. Az új konstrukció éppen ezt akarja megszüntetni.

Sikerült teljesíteni a terveit?
– Nagyon sokat dolgoztam a közigazgatás, az elektronikus rendszer korszerűsítésén és ennek jelentős eredményei vannak.
Ez a közigazgatás nem az a közigazgatás, ami tíz évvel ezelőtt volt. Nem lehet ráfogni, hogy nem ügyfélbarát és nem működik együtt az ügyféllel. Mert az ügyféltérben minden ügyfél látja, hogyan viselkedik a hivatalnok. Érdekes módon ez a megoldás nem csak az ügyintézőt teszi kulturáltabbá, hanem az ügyfeleket is. Amikor a városházán elindult az új rendszer, az első időszakban rendszeresek voltak a rendőri beavatkozások. Egy kis idő után aztán, annak az egy-két embernek a kivételével, akikkel most is probléma van, együttműködőbbek lettek az ügyfelek is.

– Úgy hallottuk, Ön mindig foggal-körömmel harcolt a kollégáiért, amikor leépítéseket terveztek. Ám most megint nagyobb leépítésről van szó.
– Foggal-körömmel? Ez volt a feladatom. Az utolsó 7-8 évben 43 fős leépítés volt a hivatalban. Csak ez egyrészt szakmailag indokolt volt, másrészt olykor alkalmatlan embereket is küldtünk el. Nem sok volt, szerencsére. Az alapvető probléma inkább az, hogy a közigazgatásnak nincs képviselője a képviselő-testületben. Amíg a képviselők saját szakmájukat is erősíthetik szavazataikkal, addig a közigazgatásban dolgozók ezt nem tehetik. Amikor megszorításról, létszámleépítésről van szó, akkor életbe lép a sztereotípia, – a hivatalokban vannak sokan. Szeretném, ha lenne abszolút mérőszáma annak, hogy a közel háromszázezer ügyfelet fogadó (ez havi huszonötezer) hivatalunkban mennyi ügyintézőt kellene foglalkoztatni. Valószínűleg a jelenleginél többet. A leépítéseket viszont mindig a hivatalokon kezdik.

Van egy határ, ami alá nem lehet menni, mert akkor nem lehet ellátni a feladatokat. És azt sem lehet mondani, hogy nekünk át kell venni valamelyik másik város modelljét, mert mindenhol más feladatok vannak ”

Forrás:
„Volt, hogy a rendőrség bemikrofonozta a szobámat” – interjú Kaczmarski Jánossal, Nyugat.hu, 2011. március 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Békés Megyei Kormányhivatal jelentős megtakarítást vár a költözésektől

„— A célunk az, hogy az eddigi nem állami tulajdonú épületekből, ahol használati díjat fizettünk, saját tulajdonú ingatlanokba költözzünk — emelte ki a kormánymegbízott.

— Egyelőre árajánlatot kértünk az épület felújításáról, utána dől el, hogy mikor költözhet a kormányhivatal. Reményeink szerint novemberre a hivatal és a szakigazgatási szervek is már a végleges helyükön lesznek — közölte Erdős Norbert, aki éves szinten több tízmilliós megtakarítást vár mindettől.

A költözködés nemcsak Békéscsabát, hanem a kormányhivatal orosházi, szarvasi, szeghalmi, gyomaendrődi és mezőkovácsházi telephelyeit is érinti. A kormánymegbízott elmondta, mindenhol áttekintik annak a lehetőségét, hogy állami tulajdonú ingatlanokba kerüljenek a szakigazgatási szervek.

Kérdésünkre Erdős Norbert leszögezte, létszámleépítések nem lesznek a kormányhivatalnál és a szakigazgatási szerveknél, csak azoknak a foglalkoztatását tekintik át, akik nyugdíj mellett dolgoznak.
— A legfőbb értéknek a humán erőforrást tekintem, és ennek megőrzése érdekében sok mindent kész vagyok megtenni — fogalmazott Erdős Norbert, hozzátéve, a dologi kiadások oldalán igyekeznek a költségeken megtakarítani, nem pedig leépítéssel.”

Forrás:
Erdős jelentős megtakarítást vár a költözésektől, Békés Megyei Hírlap, 2011. március 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Központi kontroll alá helyezik a közbeszerzéseket

„ A kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a közalapítványai és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzéseire, az ezek nyomán kötött szerződésekre és a nem közbeszerzéssel megkötött, beszerzést megvalósító szerződésekre vonatkozóan központi ellenőrzést, engedélyezést és nyilvántartást vezet be – derül ki a parlament által a múlt héten elfogadott közbeszerzési törvény módosításából, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazás előtti módosító indítványaként.

A központi ellenőrzéssel és engedélyezéssel a kormány a közbeszerzések és szerződések indokoltságát és szabályszerű lebonyolítását hivatott biztosítani egy olyan kiélezett gazdasági helyzetben, amikor a közpénzek takarékos felhasználása elsődleges szempont – indokolta lapunknak az NFM a központi kontroll szükségességét. ”

Forrás:
Napi Gazdaság, 2011. március 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Konferencia az európai területi társulások jegyében

„A határon átnyúló fejlesztések lehetőségeinek bővítéséről tartanak keddtől kétnapos konferenciát Gödöllőn. Az európai területi társulás és a többszintű kormányzás című rendezvény a soros magyar EU-elnökséghez kapcsolódik.

Az európai területi társulás (ETT) intézménye az önkormányzatoknak, régióknak és államoknak ad együttműködési lehetőséget, a csoportosulás többek között munkahelyteremtő, közlekedési, környezetvédelmi, energiafelhasználási, kutatás-fejlesztési, oktatási-nevelési, kulturális, idegenforgalmi, szociális és sportcélokra alakítható – olvasható a tanácskozást szervező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott háttéranyagában.

A jogi személyiséggel felruházott ETT létrehozását az EU Régiók Bizottsága kezdeményezte 2006-ban, a társulás lehetőségével az uniós források hatékonyabb felhasználását is próbálta ösztönözni. Mivel az ETT-re vonatkozó jogi szabályozás minden tagállamban alkalmazandó, bárhol azonos feltételekkel hozható létre ilyen csoportosulás. A magyar EU-elnökségnek egyik kiemelt témája a határ menti területi együttműködés.

Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára korábban egy brüsszeli konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarország az európai területi társulások motorja akar lenni. Magyarországon három bejegyzett ETT van: Ister-Granum, Abaúj az Abaújban, Ung-Tisza-Túr-Sajó; Európában eddig mintegy tucatnyi alakult.”

Forrás:
Konferencia az európai területi társulások jegyében, Magyar Nemzet, 2011. március 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatás átszervezése – egy erdész szemével

„A kormány igyekszik az adósság-spirálból kilábalni, mely a közigazgatásban is iszonyú takarékossági intézkedésekkel és radikális szervezeti átalakításokkal jár. Az eddigi egyenes vonalú, hierarchikus irányítású és felelősségű szervezet átalakítása – mely során osztott felelősségű, irányítású és finanszírozású állapotok keletkeztek – nyilván okozhatnak nehézségeket Reményeim szerint a megszorításokon és a kezdeti szervezeti sematizálásokon túl lehet és kell jutni, a racionális kiválasztódás is beindul, megszűnnek a párhuzamosságok és felesleges osztottságok. A hivatalokban a folyamatos létszámcsökkentések gátolták a fiatalok beépítését a rendszerbe, humánerőforrás egészséges korszerkezetének kialakulását. Az új szervezeti felállásban, a létszámok tisztázását és némi változatlanságot, biztonságot feltételezve ezeken az állapotokon is lehet majd segíteni – emelte ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatója.

Sajnos a közszféra megbecsültsége – és itt nem elsősorban az anyagiakról van szó – nem megfelelő, nagyon hiányzik az erkölcsi elismerés. Ez is nehezíti a fiatalok munkába állását, még az olyan szerencsés helyeken is, mint az erdészeti igazgatás, ahol nem nehéz magunkat meggyőzni, hogy szép és nemes feladatot látunk el. A helyzet megváltoztatásában komoly feladatot kapnak a jelenlegi és jövőbeni vezetők. ”

Forrás:
Wisnovszky Károly: 2011 az erdők éve, OrientPress, 2011. március 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Múltat a jövőnek!

„Közös felelősség a települések írott forrásainak megőrzése. A papír alapú dokumentumok megfelelő tárolása mellett az elektronikus adatok biztonságos kezelése és archiválása is napjaink halaszthatatlan feladatává vált.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár őrizetében lévő iratok közül a legforgatottabbak közé tartoznak a települések múltját érintő dokumentumok. Ezekből nemcsak a múlt jelentős eseményeire tudunk adatot szolgáltatni, hanem a munkaviszonyra, állampolgárságra, tulajdonváltozásra, iskolai végzettségre stb. vonatkozóan is. Sajnos ezek a források azonban nagyon hiányosak… A megsemmisült adatok pótolhatatlanok! Mindezek ismeretében kell átéreznünk annak a felelősségét, hogy a 20-21. század írott forrásanyagának sorsa a mi kezünkben van. Az általunk létrehozott és kezelt, maradandó értékű iratok napjainkról szolgálnak majd a jövőben információkkal. De vajon megmaradnak-e egyáltalán ezek, vagy az információkat hordozó forrásokat nedves pincékben a penész emészti el, esetleg a hivatal udvarának hátsó raktárában a sok lim-lom között az egér rágcsálja meg, netalán mi magunk dobjuk ki a használhatatlanná vált 3,5-ös lemezen? Ma ebbe igazán bele se gondolunk, hiszen olyan sok a napi feladat, a papír és a mentéseket tartalmazó DVD…

2. A megfelelő őrzés
A megyénkben a legnagyobb problémát az iratok szabályos őrzése jelenti. Ritka az a polgármesteri hivatal, ahol megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú irattárban, szabályos rendben őrzik az összes iratot. A napi ügyintézéshez már nem szükséges, régi iratok több helyen méltatlan elbánásban részesültek: pincébe, kamrába, fészerbe kerültek.

3. Újabb kihívások: az informatika térhódítása
A számítógép megjelenése forradalmasította az iratkezelést és új kihívásokat indukál. Ezek közül az egyik legjelentősebb az archiválás. Bár a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára uniós támogatással elkezdte az e-levéltár projekt kidolgozását, de amíg eljut a kistelepülések elektronikus iratkezelésének megnyugtató megoldásáig, addig mindenkinek magának kell megoldást találni adatbázisainak biztonságos mentésére. Sajnos a levéltárak technikai fejlesztése nem haladt párhuzamosan az elektronikus ügykezelés elterjedésével, így mi nem vagyunk felkészülve a különböző iktatórendszerekben készült adatok fogadására, őrzésére, és arra sem, hogy az informatikai fejlődést követve folyamatos konvertálásokkal, mentésekkel biztosítsuk ezek használatát – nemcsak több évtizeden, hanem évszázadon is át! Nem jelent megnyugtató megoldást a segédletek kiprintelése sem, hiszen az alig egy évtizeddel ezelőtti nyomtatások már ma olyan halványak, hogy szinte olvashatatlanok. A mindenki számára elfogadható közös megoldás megtalálásáig célszerű az iktatóprogram adatbázisát éppen úgy a legalkalmasabbnak tartott optikai vagy merevlemezekre menteni, mint a különböző tanácskozások, megbeszélések, rendezvények videófelvételeit. Érdemes fontolóra venni a rossz állapotban lévő, veszélyeztetett iratok – akár közmunkával történő – beszkennelését, lefotózását és ezáltal történő archiválását is.”

Forrás:
Múltat a jövőnek!, Kujbusné Mecsei Éva igazgató – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Jegyző & Közigazgatás, Évfolyam: XIII. Lapszám: 1., 2011. március 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Meghatározták a nemzeti adatvagyon nyilvántartásait

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról tájékoztatta lapunkat: a 23 nevesített állami nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozást a jövőben kizárólag államigazgatási szerv vagy 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság végezhet. A nemzeti adatvagyon védelme ugyanis állami feladat, amelynek megfelelő ellátását csak az állam tudja garantálni.

A nemzeti adatvagyon körébe a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik. Ennek részét képezik azok a jelenleg már elektronikusan vezetett nyilvántartások is, amelyek biztonságos, megbízható és hatékony működése a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendje, valamint a közigazgatás zavartalan működése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

A kormányrendelet többek között állami adatfeldolgozót rendel a polgárok személyi adatait és lakcímét tartalmazó nyilvántartáshoz, a központi útiokmány- és szabálysértési nyilvántartásokhoz, valamint az egészség- és nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokhoz is. Az állam részéről adatfeldolgozói feladatokat elsősorban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH), a Kopint-Datorg Zrt. és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) végez majd.

Az Országgyűlés által 2010 decemberében elfogadott nemzeti adatvagyonról szóló törvény meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát és a további visszaélések megakadályozása érdekében szűkíti az üzemeltetésre jogosultak körét, kizárva a magáncégeket.

A törvény ezen kívül módosította a Büntető Törvénykönyvet is, és bevezette az adatnyilvántartások hozzáférését akadályozó, vagy azt lehetetlenné tevőkkel szembeni büntetőjogi eljárás lehetőségét. A közérdeket jelentős mértékben sértő hátráltatás esetén a módosítás szerint öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A nemzeti adatvagyonról szóló törvény 2011. december 31-éig biztosít átmeneti időt arra, hogy a jelenlegi adatkezelők eleget tegyenek a benne foglaltaknak, és a közérdeket szem előtt tartó előírásoknak nem megfelelő adatfeldolgozóval a jogviszonyukat rendezzék és lezárják”

Forrás:
Meghatározták a nemzeti adatvagyon nyilvántartásait, Népszabadság, 2011. március 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közösségi média és politikai aktivizmus

„Egyre többen használják politikai célokra, tömegek szervezésére a közösségi médiát. Ezzel a Facebook, a Twitter vagy a Google kezébe olyan hatalom került, amellyel mozgalmak, sőt országok sorsát befolyásolhatják. E profitorientált internetes cégeknek máris el kellett dönteniük, megvédik-e a tunéziai felhasználók adatait, lehet-e álnéven tüntetést szervezni, vagy hogy eleget tesznek-e egy autoriter rezsim cenzúrára irányuló kérésének. Vajon minek alapján döntenek a Szilícium-völgy óriásai?

A tunéziai forradalom első napjai, azaz tavaly december óta a világsajtó egyik kedvenc fordulata a „Facebook-forradalom”. Ezzel egy időben kezdődött a vita arról, hogy valóban kulcsszerepet játszottak-e a közösségi oldalak az észak-afrikai eseményekben, a tunéziai Ben Ali és az egyiptomi Hoszni Mubarak megbuktatásában. Hiszen forradalmak az internet megjelenése előtt is voltak, a történelemben már számtalanszor sikerült tömegeket mobilizálni a Twitter nélkül is. Egy azonban biztos: az északafrikai fiatalok ezeket az eszközöket választották arra, hogy megszervezzék magukat. Igaz, ez azzal is járt, hogy amikor Ghonim a Facebookon hirdette meg az egyiptomi „harag napját”, egyben a kaliforniai óriáscég kezébe helyezte a mozgalom sorsát is. Ugyanígy tettek néhány héttel korábban a tunéziai tüntetők is, akik a forrongások kitörése után tízezrével csatlakoztak a közösségi oldalhoz. Az amerikai lap, a The Atlantic szerint a Facebooknak január 8-ra több százezerrel több tunéziai felhasználója volt, mint a tüntetések előtt, az észak-afrikai országbeli tagok pedig átlagosan kétszer annyi időt kezdtek az oldalon tölteni, mint korábban.

– A Facebook azon szabálya, hogy mindenki csak valódi névvel használhatja az oldalt, része a brandnek, a magukról közvetített képnek. Ám nagyon rosszul érinti azokat a felhasználókat, akik diktatórikus rezsimekben élnek – mondta lapunknak Jillian York, a Harvard Berkman Center for the Internet and Society munkatársa. A közösségi média ismert kutatója hangsúlyozza: az említett cégeknek van bizonyos hatalmuk az események felett, és felelősséggel tartoznak azért, hogy autoriter vezetésű országokban is biztonsággal használhassák őket a felhasználók. ”

Forrás:
Köszönjük, Facebook! Az észak-afrikai tüntetők hálásak, de van-e rá valódi okuk?, Kőműves Anita, Népszabadság, 2011. március 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Magyarországra nem érdemes fizetős alkalmazást gyártani (iPhone-ra)

„Mi az eredmény?
A programot közel tízezren töltötték már le. Ennek a fele indította el legalább egyszer és annak is a fele használta már parkolásra. Vagyis minden negyedik letöltő használja legalább egyszer a programot. Igaz, ezek nagy része, 80 százalék aztán újból használja. Állítólag 150 ezer darab iPhone van Magyarországon. Én ezt kicsit túlzó számnak érzem, de ha csak 100 ezer van, akkor jól mutatja az arányokat. Két hónap alatt kb. minden tizedik tulajdonoshoz juthat el egy ilyen „közhasznú” ingyenes program. Ezt egy olyan programnál érheted el, amelyik majdnem egy hétig a magyar top 25 listát vezette. Számomra a tanulság a következő: fizetős alkalmazást csak a magyar piacra elkészíteni bolondság. Senki ne vágjon bele, aki magyar specifikus alkalmazást fejleszt. Ha nem tudsz nemzetközi szintre lépni, akkor elfelejtheted az „egyszer fizetnek neked” modellt. Gondolj csak bele! 10 ezer felhasználó, úgy, hogy gyakorlatilag ingyenes a program és meglehetősen nagy felhasználói réteget céloz meg…Amint fizetős a program, ezt eloszthatod tízzel. 1000 felhasználóra ha írsz egy 500 forintért letölthető programot – ez a pszichés határ, amennyit fizetnek -, akkor az kábé 350 ezer forint árbevétel. Ebből nem jön ki a munkadíjad, az tuti. Aki iPhone fejlesztésbe kezd magyar piacra, készüljön rá, hogy hobbiból csinálja, nem pénzért.”

Forrás:
Magyarországra nem érdemes fizetős alkalmazást gyártani, Appleblog, 2011. március 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Építsen az állam mobilinternetet?

„…a Capitol Consulting Group elemzőcég azzal állt elő, hogy az állam a negyedik mobilszolgáltató, és ezzel a szélessávú mobilinternet terjedését is segíthetné. Érdekes a felvetés, de a három jelenlegi mobilszolgáltató megakadályozhatja vagy legalábbis megnehezítheti az új versenytárs piacra lépését.

Legalább öt éve hallgatunk különféle elemzéseket, tanulmányokat és prezentációkat arról, hogy jól jönne az országnak egy negyedik mobilszolgáltató, de az egymást követő kormányok legalább öt éve halogatják különféle okokra hivatkozva a parlagon heverő frekvenciák eladását. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrég elmondta, hogy rendezik a frekvenciák sorsát, és már azt is többször jelezte, hogy mindenkinek biztosítani kell hozzáférést valamilyen szélessávú kapcsolathoz.

Mobilon is menne
Kedden a Capital Consulting Group elemzőcég (CCG) azzal a provokatív felvetéssel állt elő, hogy az állam nem csak kényelmesen hátradőlve oszthatja szét a frekvenciákat, hanem aktívabb szerepet is vállalhat egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésében. Az új szolgáltatóra szerintük azért van szükség, mert beálltak a piaci részesedések, nem tombol a verseny. A mobilinternet piaca dinamikusan fejlődik és ott versenyeznek is a cégek, de az árak lehetnének alacsonyabbak is. A kisebb adatforgalmú, 1 GB-os díjcsomagok olcsóbbak az OECD átlagánál, viszont a havi 10 GB-os csomagok drágábbak…”

Forrás:
Építsen az állam mobilinternetet?, Tóth Balázs, Index.hu, 2011. március 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Űrkorszaki, szuperbiztos adatközpont

„Baracska – Magyarországon építi meg iker adatközpontját a belga KBC csoport. A K&H bank tulajdonosaként is ismert pénzügyi óriás az egyik szuperbiztos épületet Törökbálinton, a másikat Baracskán helyezi üzembe.

Fura, szinte űrkorszaki épületet láthat a régi hetes út és az M7-es között az, aki Baracska és Fehérvár között autózik. A futurisztikus építmény a ma ismert legkorszerűbb technológiával készül, s itt lesz a belga KBC legnagyobb regionális adatközpontja.

A beruházás évente mintegy 10 millió euró összegű rendszeres megtakarítást eredményez, és magasabb minőségi szintre emeli a KBC közép-európai számítástechnikai infrastruktúráját. Ezenfelül lehetővé teszi a KBC számára a szabályozói előírások, például a működési kockázat megfelelő kezelésének teljesítését, valamint a felügyeleti szervek követelményeinek való megfelelést több területen is, beleértve az üzemfolytonosság helyreállításának tervezését – közölte a cég.

A KBC a hosszú távú beruházásra vonatkozó döntését 100 millió euró értékben több évre elosztva még 2007 végén hozta meg – derül ki a cégcsoport januári közleményéből. A Budapest környéki helyszín kiválasztását a különféle országokban meglévő különböző lehetőségek alapos tanulmányozása előzte meg. A rendelkezésre állás, a biztonsági jellemzők és az önálló üzemképesség maximalizálása érdekében a KBC úgy döntött, hogy két független, de teljesen azonos központot épít egymástól 20 kilométerre, Törökbálinton és Baracskán… a központ kialakítása megfelel a szigorú környezetvédelmi és fenntarthatósági előírásoknak – különösképpen az energia-fogyasztásra vonatkozó kikötéseknek -, ami a piaci szegmens egyik leginkább energiahatékony adatközpontjává teszi. Az adatközpont négy 500 négyzetméteres modulból áll, amelyből kettő csak a működést szolgálja, de szükség esetén minden központ plusz két modullal bővíthető. A rendszer hűtése során maximálisan kihasználják a kompresszor nélküli, úgynevezett szabadhűtéses megoldást, amellyel 40 százalék energia takarítható meg. A rendszer a belső léghőmérsékletet folyamatosan 24 fokon tartja, 50 százalékos relatív páratartalom mellett. A két adatközpontot 37 kilométeres üvegszálas adatkábel köti össze. Az első ütemében beépítendő szünetmentes berendezéseink összteljesítménye 6MVA, ami a teljes kiépítés során 20-ra bővül Magyarországon ilyen nagy rendszer talán soha nem épült.”

Forrás:
Űrkorszaki, szuperbiztos adatközpont Baracska és Fehérvár között!, Klecska Ernő, Fejér Megyei Hírlap, 2011. március 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Suba az uniós hálózatbiztonsági ügynökség alelnöke lett

„Suba Ferencet választotta kedden alelnökének az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA). Ez az uniós ügynökség IT-biztonsági problémákkal foglalkozik, hogy elkerüljék az Észtországban több napos fennakadást okozó rendszerleálláshoz hasonló eseteket az EU-s kormányzati rendszerekben. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár a mai kapcsolódó sajtóeseményre több más bejelentéssel is érkezett.

Nyitrai Zsolt több más fontos bejelentést is tett. E szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban megkezdik egy hálózatbiztonsági törvény előkészítését, ami Nyitrai reményei szerint bírja majd az ellenzék támogatását éppúgy, mint az a nemzeti adatvagyon esetében történt.

Nyitrai arról is szólt, hogy várhatóan április 14. és 15. között Balatonfüreden uniós távközlési miniszterek és Neelie Kroes részvételével nemzetközi konferencián vitatják meg az aktuális, kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdéseket.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a soros EU elnökség alatt Magyarország szeretné az ENISA működésével kapcsolatos bizonytalanságokat megszüntetni, és az ügynökség 2012-ben lejáró mandátumát meghosszabbíttatni. Nyitrai Zsolt azt mondta, hogy az uniós távközlési miniszterek várhatóan május 27-i tanácsülésükön 18 hónappal hosszabbítják meg az ENISA mandátumát. A Computerworld kérdésére, hogy miért csak ilyen rövid időre vonatkozik a mandátumhosszabbítás, Nyitrai Zsolt és Suba Ferenc azt mondta, hogy a másfél év időtartamú hosszabbítással párhuzamosan folyik az ügynökség hosszú távú jövőjével kapcsolatos egyeztetés is, de ez ügyben sok EU-s érdeket kell összeegyeztetni és a szükséges kompromisszumokat megkötni. A kompromisszumok megkötése időigényes, de addig is, amíg ez megszületik, meg kell oldani az ENISA helyzetét legalább erre a 18 hónapra – hangoztatták.”

Forrás:
Suba az uniós hálózatbiztonsági ügynökség alelnöke lett, Computerworld, 2011. március 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Állami mobilcég épülhet?

„Mint tegnap megírtuk, állami szinten kalkulálnak egy új piaci szereplő megjelenésének elősegítésével, s esetleg az abban való részvétellel. A CCG tanulmánya szerint is az egyik reálisan kivitelezhető forgatókönyv, hogy a meglévő állami tulajdonú gerinchálózat felhasználásával és fejlesztésével, a magántőke közreműködésével, valamint a meglévő negyedik frekvenciacsomaggal létrehozható egy olyan kisebb, részben állami, nagyobb részben magáncég, amely felépít egy negyedik infrastruktúrát. (Az állam több országos adatátviteli gerinchálózat felett is rendelkezik, a MÁV, és a Magyar Villamos Művek, valamint Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet is saját optikai hálózatot épített ki, ezek számottevő kihasználatlan kapacitás mellett üzemelnek.) Ez beruházásokat és fejlesztéseket is jelentene.

A szcenárió szerint a hálózatot bérbe lehetne adni a piacon megjelenni szándékozó virtuális szolgáltatóknak – természetesen az állam által szabályozott és alacsony áron. Vagyis az esetleges állami résztulajdonú cég nagykereskedő lehetne. A CCG szerint a közös platform a mobilinternet, hiszen ez a piac bővül a leggyorsabban, ez a gazdaság igazi hajtóereje. Az országos hálózat kiépítését 160 milliárd forintra taksálja a tanácsadó cég, ám mint Turi Ferenc ügyvezető elmondta: ezt 15 éves távlatban kellene beruházni (a korábbi tender is 15 évvel számolt), s azzal nem foglalkoztak, hogy ezt állami vagy magánforrások biztosítják, mint ahogy azzal sem, hogy egy ilyen cég a későbbiekben mennyivel gyarapítaná, vagy vágná meg a költségvetést. Ez részletes hatástanulmányok kérdése.

A felvázolt forgatókönyv minimum érdekes: részben azért mert tartalmat adhat Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azon kijelentésének, hogy a korábban Nemzeti Digitális Közmű néven ismert projektet új műszaki és egyéb tartalommal kívánják megvalósítani. Vagyis, a gerinchálózat mellett az új műszaki tartalom a rádiós alaphálózat lenne, az egyéb tartalmat pedig adhatnák a virtuális szolgáltatók, a hálózat bérlői. De az elgondolás beleillik a Digitális Megújulás Cselekvési Tervbe is, amely célul tűzte ki, hogy ne legyen olyan település, amely nem fér hozzá a széles sávú internethez.”

Forrás:
Állami mobilcég épülhet?, Varga G. Gábor, Népszabadság, 2011. március 23.
Lásd még:
Sajtóközlemény, Capitol Consulting Group, 2011. március 22. (pdf)
Legyen-e állami a 4. magyar mobilszolgáltató?, Capitol Consulting Group, 2011. március 22. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nem időszerű az állami mobilcég

„Most tehát kiderült: árverés lesz, s nem pályázat. – A kormány fő célja, hogy a mobilpiacon fokozódjon a verseny. Azt várjuk, hogy mérséklődni fognak a szolgáltatások árai, miközben az igénybe vehető sávszélesség és a szolgáltatási választék is fejlődik. A jelenlegi piaci szolgáltatók portfóliója a módosuló eljárás eredményeképpen mindenféleképpen bővülni fog – tette hozzá magyarázatul a tárca.

Álláspontjuk szerint a frekvencia a nemzeti vagyon része, amelynek hasznosulnia kell. –Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a GSM-technológiával kompatibilis UMTS-technológiát úgy vezessük be, hogy ne vesszenek el a harmonizációból fakadó korábbi eredmények, és ne sérüljön a verseny a piacon. A napokban megindítjuk a jogalkotási eljárást, amelyet 2011 első fél évének végére tervezünk lezárni – közölte a tárca sajtóosztálya.

A héten napvilágot látott egy érdekes tanulmány, amely a frekvenciavagyon hasznosításának egyik lehetséges – ám a világon még sehol ki nem próbált – módjának azt tartotta, hogy részleges állami szerepvállalással, az állami gerinchálózatokra alapozva létrehozható volna egy állami negyedik mobilcég, amely mintegy nagykereskedőként, szabályozott keretek között nyújthatna infrastruktúrát virtuális mobilszolgáltatóknak.

Kérdésünkre, hogy a tanulmányban foglaltak egyezhetnek-e a kormányzati szándékkal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy reagált: egy esetleges állami szerepvállalás módjának és mértékének kérdése egyelőre nem időszerű.

Elmondták azt is: a frekvenciákra új sávdíjas rendszert vezetnek be. A frekvenciadíjak módosítására vonatkozó kormányzati javaslatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke március elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta. A tervezet lényege, hogy a jövőben a szolgáltatóknak az általuk használt sávok után egyszerűen és átláthatóan számítható díjat kell majd fizetniük.”

Forrás:
Nem időszerű az állami mobilcég, Varga G. Gábor, Népszabadság, 2011. március 26.
Lásd még:
Állami mobilcég épülhet?

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mozgó mérőállomás lesz az amerikai posta autóiból

„Szenzorokkal szerelik fel az amerikai posta, a USPS járműflottáját, az ország minden pontján megforduló autókkal fel lehet térképezni a légszennyezettséget, és a mobilhálózatok lefedettségét is tudják vizsgálni, de a technológia akár gázszivárgások észlelésére is alkalmas lehet.

Az amerikai posta járműflottáját eleve felszerelték műholdas járműkövető rendszerrel, amelynek köszönhetően például bármikor meg lehet nézni, hogy a kiszállítás alatt álló csomag éppen merre jár. A mobilinterneten alapuló, közel 220 ezer darab járművet magában foglaló rendszert a tervek szerint további célokra is felhasználják hamarosan.

A furgonok egyfajta országos adatszolgáltató hálózatként működnek majd: nem csupán forgalmi információkat fognak szolgáltatni – erre Magyarországon is van példa -, de akár légszennyezettséget, egyes kémiai anyagok jelenlétét vagy ózonszintet is lehet mérni velük. Az információk értékesítéséből az amerikai posta egyre csökkenő bevételeit akarja pótolni: a társasággal szerződő ügyfelek gyakorlatilag bármilyen szenzor számára helyet vásárolhatnak a járműparkon, amely akár mobil-, vagy wifihálózatok lefedettségének vizsgálatára, gázszivárgások felderítésére is alkalmas.”

Forrás:
Mozgó mérőállomás lesz az amerikai posta autóiból, [origo], 2011. március 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1,8 milliárd forintért fejleszti a Magyar Posta az Integrált Posta Hálózatot

„Hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszereplős – tendert írt ki a Magyar Posta Zrt. „Integrált Posta Hálózat rendszerének és hozzá kapcsolódó alrendszereinek szoftver támogatása” címmel, a JET-SOL Kft. közel nettó 1,8 milliárd forintért szállítja a szoftvert – az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Az ajánlatkérő azzal indokolta a zártkörű közbeszerzést, hogy a szerződést kizárólagos jogok védelme, valamint műszaki-technikai sajátosságok miatt, kizárólag a felkért szervezet tudja teljesíteni.

A JET-SOL Kft. 2003-ban alakult, a cég honlapja szerint főleg banki alkalmazásfejlesztéssel és üzemeltetés támogatással foglalkozik. A cég több mint kilencven munkatárssal elsősorban az OTP csoport és a Magyar Posta számára fejleszt központi szoftverrendszereket, az OTP esetében többek között számlavezető és hitelrendszereket.”

Mit jelent az Integrált Posta Hálózat?
Az Integrált Posta Hálózat új informatikai, technológiai alaprendszerünk, amely munkatársaink és ügyfeleink számára egyszerűvé, rugalmassá, gyorssá és átláthatóvá teszi a technológiai folyamatokat. Az Integrált Posta Hálózat a postahelyi és feldolgozási technológiát cseréli fel számítógépekkel támogatott technológiára, amely nem egyszerűen csak a jelenlegi postai szolgáltatások könnyebb ellátását célozza meg, hanem megteremti az új szolgáltatások és termékek gyors és egyszerű bevezetésének lehetőségét is.

Milyen egy iPosta?
Az Integrált Posta Hálózat megvalósításának az ügyfeleink által is észrevehető fő változása az iPosták bevezetése. Az iPosták új rendszerű postahelyek, ahol valamennyi ügyfélszolgálati munkahely számítógéppel támogatott, a szükséges perifériákkal ellátott és elvileg alkalmas minden szolgáltatás nyújtására. A rendszer 209 iPosta több mint 3400 munkahelyén működik.”

Forrás:
Bitport, 2011. március 13.
Magyar Posta, Integrált Posta Hálózat

Vissza a tartalomjegyzékhez

Beszorított helyzetben az IT vezetők

„Összességében az idén sem költenek többet informatikára a vállalatok, az IT vezetők felé mégis nőnek az elvárások.
Túlzottan optimistának bizonyultak azok a prognózisok, amelyek tavaly azt jósolták, hogy a válság elmúltával a vállalatok informatikai költései gyorsan visszatérhetnek a 2008 előtti szintre. E helyett világszerte az a jellemző, hogy a növekvő igények mellett az idei IT-költségvetések stagnálnak, vagy legfeljebb minimálisan emelkednek. Ezt támasztja alá az amerikai Gartner piacelemző cég nemzetközi kutatása is, amelyben több ezer informatikai vezetőt (Chief Information Officer – CIO) kérdeztek meg munkaadóik terveiről. Mint kiderült, többségük csak 2014-re várja a krízist megelőző büdzsék visszatértét.

Csak a legszükségesebbet ■ Az idei esztendő nem hozza meg az áttörést Magyarországon sem, ahol az informatikai ráfordítások 2008 végén kerültek lejtőre. A gazdasági környezet is kedvezőtlenül változott – egyes ágazatokban nőttek az adóterhek, a fizetési hajlandóság romlott, az energia drágul. A pénzügyi bizonytalanság miatt a hazai vállalatok óvatosak: a régóta görgetett beruházások zömét tovább halasztják, átfogó fejlesztéseket elvétve indítanak, többnyire csak a szükséges cseréket végzik el, illetve a gyors megtérülést ígérő projektekbe vágnak bele.

A mai helyzetben aligha jut pénz a „jó volna, ha volna” (nice-to-have) jellegű beruházásokra. Braun Péter, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke is úgy látja, a nagyobb IT rendszerekre támaszkodó vállalatok csupán a piacon maradáshoz, a színvonal tartásához szükséges fejlesztéseket hajtják végre. A civilben az OTP Bank elnök-vezérigazgatói főtanácsadójaként dolgozó szakember ugyanakkor hangsúlyozza: az informatikán még a nehéz időkben sem érdemes túlságosan spórolni, sőt, egyes esetekben az IT büdzsé növelése jelentheti a kiutat. S bár e területre a vállalatok ma már nem ballasztként tekintenek, nemzetközi összehasonlításban mutatkoznak még lemaradások.

A vállalati informatika akkor lehet sikeres, ha beilleszkedik az üzleti folyamatokba, s hatással van a végtermékre is. „Nem véletlen, hogy a cégek az üzleti szoftvereknél is egyre inkább azokat keresik, amelyeknél az alapfunkciók mellett szervezési vázat, iparági know-howt is kapnak” – hangsúlyozza Braun Péter. A korszerű IT eszközök, az új technológiák eszközt adnak ahhoz, hogy az alaptevékenységeket – alapfolyamatok vezérlése, kontrolling, ügyfélkezelés, marketing – hatékonyabban végezhessék el a vállalatok.”

Forrás:
Beszorított helyzetben az IT vezetők, Bitport.hu, 2011. március 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Wiki-kormányzás, azaz támaszkodj a tömegek bölcsességére


Molnár Szilárd (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület) könyvismertetője

Hogyan képes a technológia jobb kormányzást, erősebb demokráciát és az állampolgároknak nagyobb befolyást biztosítani? Ezeket a kérdéseket járja körül Beth Simone Noveck a 2009-ben publikált könyvében.

Beth Simone Noveck amerikai jogászprofesszor a ’90-es évek végétől foglalkozik az internetes technológia demokráciára, szabályalkotásra tett hatásaival, a részvétel, a döntéshozás új lehetőségeivel, a közösségi szoftverek szerepével, mindezek következtében pedig a demokrácia-felfogás változásával. Erőfeszítései az egyetemi oktatás mellett – döntő mértékben – a Fehér Ház Nyitott Kormányzat Kezdeményezésének (White House Open Government Initiative) vezetésében, valamint a Democracy Design Workshop innovációs program alapításában és irányításában öltenek testet.

A közel 230 oldalas könyv egyik központi motívuma, példája a szabadalmak bejegyzése és jogi folyamata körüli anomáliák ismertetése. Noveck egyrészt látja az oktatáson keresztül, hogy a szabadalmakkal összefüggő területek bőven adnak munkát a jogászoknak, így a témakör az egyik legnépszerűbb a diákok között, másrészt több példát is hoz a gyakorlati életből arra, hogy az újítások bejegyzése milyen esetleges is az Egyesült Államokban. Több mint 2 millió szabadalom ellenőrzését, bejegyzését, hasznosságának, újszerűségének megítélését ugyanis képtelen egyetlen hivatal a kezében tartani.

A szerzőnőt ez késztette további kérdések megfogalmazására: Mi lenne, ha egy szélesebb nyilvánosság döntene az egyes szabadalmak hasznosságáról, újdonság-értékéről? Mi lenne, ha a hivatalok a saját kutatási módszereiket, eljárásaikat a nyilvánosság számára is elérhetővé, használhatóvá tennék? Mi lenne, ha a szabadalmakat elbíráló jogi szakértőknek segítenének a piaci szereplők, a diákok, a tudósok, az amatőr érdeklődők, kutatók, ha őket is bevonnák a döntések meghozatalába? Mi lenne, ha a zárt szakértői áttekintést, vizsgálatot felváltaná egy nyitott, intézményesített folyamat, ha ebben a nyitott társadalmi hálózatokra is támaszkodnának?

Ezt nevezi a szerző „peer-to-patent” folyamatnak, azaz magyarul körülírva körülbelül olyan jelenségnek, amikor két, egyébként nem egyenlő helyzetben lévő szereplőt mégis azonos helyzetbe hozunk. Az online eszközök egyre szélesebb tárháza áll rendelkezésünkre ilyen hálózatok működtetésére, ám a kormányhivatalok messze nem alakítanak ki kollaboratív, egyenlő végpontokból álló hálózatokat.

Ennek megfelelően a könyv három nagy fejezetének egyike a kollaboratív demokrácia és a szakértelem változó jellegével foglalkozik. Az együttműködésen alapuló demokrácia egy új koncepció, amely mindössze néhány éve került a szakmai viták középpontjába. A megközelítés egyesíti a képviseleti demokrácia, illetve az e-demokrácia lehetőségeit.
A jelenség persze nem újszerű, hiszen a piaci szférában az információhiány problémájának áthidalását sok cég nem célzott kutatások megrendelésével, hanem a tömegek bölcsességére támaszkodva oldja meg. Egy-egy termék tesztelése, fejlesztése sok adatot, sok résztvevőt igénylő folyamat, amit meg lehet oldani az internetes technológia segítségével. Minél heterogénebb összetételű a bevont csoport, azaz minél színesebb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők működnek együtt, annál sikeresebbé válhat a folyamat. A tömegek bölcsességének ezt a kihasználását takarja a crowdsourcing kifejezés. Noveck meggyőződése szerint a nyitottabbá váló kormányzati intézmények a nyilvánosság közvetlen bevonásával, hasonló módon, képessé válhatnak összetettebb, akár bonyolultabb gazdasági-társadalmi problémák megoldására.

A könyv utolsó fejezete azzal az alapvető problémával foglalkozik, hogy ha még lehetővé is tesszük, hogy az együttműködés széles tárházát és lehetőségeit biztosítjuk az állampolgárok számára, az információkezelés átláthatóságának, az információkhoz való hozzáférés politikájának központi szerep jut. Ez alapvető katalizátora a szélesebb társadalmi csoportok, a nyilvánosság bevonásának, hiszen alapvetően ettől függ, hogy a jól tájékozott tömegek felelősségteljes döntéseket hoznak.

A Wiki-kormányzás modellje tulajdonképpen a hatékony kormányzás és a demokratikus legitimáció 21. századi alapjainak újragondolását mutatja be, egyben elméleti és gyakorlati kapaszkodót, összefoglalót adva az utóbbi évek tengerentúli kormányzati reformtörekvéseihez.

Források:
Beth Simone Noveck (2009): Wiki Government : How Technology Can Make Government Better, Democracy Stronger, and Citizens More Powerful. Brookings Institution Press, Washington, D.C.
Beth Simone Noveck publikációi

Vissza a tartalomjegyzékhez

Költség-haszon elemzés és alkalmazása a bűnmegelőzés és a bünügyi igazságszolgáltatás területén

Forrás:
Cost-benefit analysis and its application to crime prevention and criminal justice research, Kym Dossetor, Australian Institute of Criminology, Technical and Background Paper no. 42, ISBN 978 1 921532 76 4, ISSN 1836-2052, 2011. március (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról

Forrás:
A Kormány 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelete a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról, Magyar Közlöny, 2011.évi 30.szám, 5321-5323. oldalak, 2011. március 22. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányrendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről

Forrás:
A Kormány 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelete a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről, Magyar Közlöny, 2011. évi 32. szám, 2011. március 25., 5582-5588. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.