Nyelvészek az adóhivatalban

„ Mit jelenthet ez magyarul? – teszik fel a kérdést nemegyszer az ügyfelek, amikor valamely hatóság levelét kézhez kapják. A szakkifejezéseket soroló, jogszabályokra hivatkozó, körmondatokban fogalmazó közlések néha éppen csak arra nem alkalmasak, amiért megszövegezték őket: a címzettek tájékoztatására. Az adóhivatal programot indított a közérthetőségért, ennek részeként már tízezernél is több oldal levelet, tájékoztatót, nyomtatványt és útmutatót egyszerűsítettek. A NAV most kommunikációs szakembert keres a programhoz.

Nem mindennapi állásajánlatot tett közzé nemrégiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság kommunikációs munkakörre keres embert, azonban egészen sajátos jellemzők kellenek ahhoz, hogy valaki rátermettnek mondhassa magát. Az talán még nem különösebben meglepő, hogy a jelentkezők közül csak az kaphatja meg az állást, akinek jó a lényeglátó képessége, tud rendszerben gondolkodni és tisztában van a helyesírási szabályokkal, miközben precíz és kreatív. Az ugyanakkor már különlegesnek nevezhető, hogy egyebek mellett elvárás a kimagasló íráskészség, előnyt jelent a szövegírói, a lektori gyakorlat, és szükség van fejlett humorérzékre is.

Mivel az adóhivatalról a legtöbbeknek nem a fordulatos, izgalmas szövegek és a jó viccek jutnak az eszébe, megkerestük a szervezet szóvivőjét, s arról érdeklődtünk, pontosan milyen feladatot kell majd ellátnia annak, aki elnyeri az állást. – Az adóhivatal az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a közérthetőségre, vagyis arra, hogy a hatósági határozatokat, tájékoztatókat minden adózó könnyen megérthesse – kezdte Kis Péter András. A két évvel ezelőtt indult programban – merthogy úgynevezett közérthetőségi program fut a szervezetben – tízezernél is több oldalnyi adózóknak szóló levelet, tájékoztatót, nyomtatványt, információs füzetet és kitöltési útmutatót egyszerűsítettek.
Van mit magyarázni az ügyfélszolgálaton. Kevesebb lehet a kérdés

– Az új kollégának ebbe a munkába kell bekapcsolódnia, s a különféle hivatalos fordulatokkal és szakmai kifejezésekkel teli szövegből kell mindenki számára könnyen megérthető közléseket készítenie – magyarázta a szóvivő. A NAV-nál abban bíznak, hogy olyanok jelentkeznek majd, akiket foglalkoztat a nyelvészet, jártasak a kommunikáció területén, és egyfajta hivatásként tekintenek az állami működés jobbítására. Kis Péter András hozzátette: a hatósági nyelvezet egyszerűsítése, közérthetővé tétele más országokban is fontos kérdés, így valóságos szakirodalma van a témakörnek. Az érdeklődőknek nem árt sietniük, az álláspályázat leadási határideje október 22-én, vagyis holnap lejár. A fizetséget a köztisztviselői és az adóhivatalról szóló törvény alapján határozzák meg.

A hatóság persze nem csak kommunikációhoz értő embert keres. Akinek van kedve – és a feltételeknek is megfelel –, elszegődhet a NAV-hoz informatikusnak, ahogy iktató-rögzítő és kódoló munkakörbe is várnak új munkatársat. A legtöbb szabad pozíció a Pest megyei igazgatóságnál van, itt egyebek mellett adóellenőrként, végrehajtóként és fináncként is el lehet helyezkedni.

A jog nem kerülhető meg
Olykor komoly kihívás az adóhivatal közléseinek megértése, a NAV ezért indított közérthetőségi programot – erről beszélt lapunknak tavaly nyáron a hatóság vezetője. Sors László államtitkár akkor azt mondta: a munka egyik legnehezebb része a határozatok átalakítása, a jogi fogalmakat ugyanis nem lehet mellőzni, ahogy a jogszabályok felsorolását sem. De ez nem zárja ki, hogy a címzett az első öt sorból világosan megértse, mi a teendője. – Ebbe a munkába saját kommunikációs szakembereink mellett nyelvészeket is bevontunk – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: egyszerűbben és érthetően kell megszólítani az adózókat, hogy megértsék, mit jelentenek számukra a változások, mire kell figyelniük és – adott esetben – mit kell pótolniuk, hol hibáztak. A hatékony együttműködés leginkább ettől remélhető.”

Forrás:
Nyelvészek az adóhivatalban; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020. október 21.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Intelligens és interaktív textilek Szentendrén

„ A technológia és a textil találkozásának lehetünk tanúi a szentendrei ÚjMűhely Galériában a november 15-ig nyitva tartó TechTextil című tárlaton. Söptei Eszter textiltervező iparművészt, a kiállítás kurátorát kértük meg, mutassa be a nem mindennapi alkotásokat.

A kiállított alkotások az emberi érzékelés határait kívánják tágítani vagy a mindennapi életünket megkönnyíteni az innovatív alapanyagok, a számítástechnika és a telekommunikáció által. A magyar divat- és textiltervezők munkájuk során a textilek kémiai vagy fizikai módosításával hoznak létre intelligens anyagokat speciális céljaik érdekében. Szubjektív válogatás során az volt a cél, hogy a felhasználási területek szerint minél szélesebb spektrum kerüljön bemutatásra. Játékos anyagkísérleteken túl láthatunk fejlesztés alatt lévő vagy már kész terméket is egy ágynemű kollekció formájában. A bemutatott alkotások textiltervezők és technológiával foglalkozó szakemberek együttműködésének a gyümölcsei.

A magyar divat- és textiltervezésen belül kevesen foglalkoznak ezzel a területtel, bár sokan érdeklődnek az intelligens textilek iránt. De mi is az az intelligens textil? Azok a mesterségesen létrehozott anyagok, melyek a szálszerkezet vagy a kelme kémiai vagy fizikai tulajdonságának módosításával bizonyos változásokra reagálnak. Ezek a textilipari anyagok a kutatásfejlesztések középpontjában állnak, de sok esetben még kísérleti stádiumban vannak, mint ahogy a belőlük létrehozott alkotások is.

Intézményesített formában az idei évben alakult MOME IK Kreatív Technológiai Hub Soft Interface kutatócsoportja foglalkozik textil interface-ek, hordozható technológia és fashion tech fejlesztésekkel. A kutatócsoport tagjai Kárpáti Judit Eszter textilművész és Esteban de la Torre médiaművész is, akik a hazai intelligens és interaktív textilek legismertebb úttörői. Ketten alapították az EJTECH kreatív labort. Szakmai tevékenységükkel és workshopjaikon más tervezőket segítenek és inspirálnak. A kiállításon több olyan alkotás is szerepel, amelynek születésénél aktívan közreműködtek. Jelenleg a Caracoles II. című munkájukat mutatják be, amelynek célja a hang nyers materialitásának felfedezése a textil médiumának multicsatornás kiterjesztése által.

A techtextilek legelterjedtebb és leglátványosabb alkalmazási területe jelenleg a divat világa, azon belül is a jelmeztervezés. Polyák Eszter elektromos rendszert épített be a jelmezekbe, amely a látványelemet adja a fellépések során. A kiállított Spiky Truth című munkája 2017-ben készült, de a hangzó interface-ként működő szegecses maszk új értelmet kap ebben a járványhelyzetben.

Izgalmas Lévai Zsófia fashion-tech designer alkotása, aki az öltözékek esetében az emberi kommunikáció nonverbális gesztusait szenzorok segítségével dolgozza fel és jelekké transzformálva írja bele a szövetbe. A Power of Proximity kollekció felhasználja a legújabb technológiákat, hogy közelebb hozzon minket, mintha a Tindert integráltuk volna a ruhákba, de mégis „face to face” és valós időben. A ruhadarabok a közösségi médiából származó, előre feldolgozott adatokat tárolnak. Miután csatlakoztak ugyanahhoz a hálózathoz, kicserélik ezeket az adatokat, és egy algoritmus határozza meg a felhasználók közötti közös vonásokat.

Az orvosi célú felhasználás két kiállító munkáján keresztül jelenik meg. Hegedűs Zsanett az AIAIÉ nevű márka alapítója gyógyászati textilek kutatásával és gyártásával foglalkozik. Argentex néven fejlesztett egy gyógyászati ezüstszálat tartalmazó ágyneműcsaládot, mely antibakteriális és kedvező a termodinamikus hatása, így optimális megoldást nyújt érzékeny bőrűek számára. Faraday-kalitkaként működő zakóját pedig pacemakerrel élők számára fejlesztette ki. A rezezett textillel bélelt öltözék védelmet nyújt az elektroszmog ellen. A másik bemutatott projekt nők milliói menstruációs fájdalmát szeretné enyhíteni. Az Alpha Femtech cég, melyet Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra alapított, hordható elektronika koncepciójából terméket kíván létrehozni. A ruha, ami az ARTEMIS nevet fogja viselni, hamarosan tesztelési stádiumba kerül.

Az EJTECH Caracoles II. című munkáján túl a bejárathoz közel található Varga Anikó Hangesés című műve is a hangok felfedezésre és játékra hív a szalagok megérintésével. Gimesi Judit alkotásai a zene által keltett érzelmek valós idejű megjelenítései. A szövetekben színes fényként jeleníti meg az agyhullámok által közvetített érzelmeket. Másik típusú munkája kipróbálható a szövött textilhez csatlakoztatott mikrofon által, így bárki elénekelheti vagy elbeszélheti a saját kárpitját.”

Forrás:
Intelligens és interaktív textilek Szentendrén; Söptei Eszter; Magyar Nemzet; 2020. október 25.

Kategória: informatika, művelődés, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

MI Stratégia az Infotér 2020-on is – Infotér Konferencia 2020

„A mesterséges intelligencia (MI) játszotta a főszerepet az Infotér 2020 Konferencián, amelyet ezúttal hibrid, azaz online és helyszíni vegyes formátumban rendeztek meg Balatonfüreden. Elhangzott: az MI Stratégiában meghatározott intézményrendszer megfelelő keretet ad a nemzeti adatvagyon hasznosításához.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy a Kormány mintegy 9200 milliárd forintot fordít a 2020-2022-es időszakban a járvány okán életre hívott gazdaságvédelmi akciótervre. A vírus új helyzetet teremtett, ám éppen a mesterséges intelligencia segítségével tudtunk sikeresen reagálni, többek között a kutatás területén, tette hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, a szeptember elején bejelentett MI Stratégiára utalva.

Az intézkedési terv legkézzelfoghatóbb eredményei közé tartozik a hazai MI ökoszisztéma intézményrendszeri kereteinek létrehozása. Az alkalmazott kutatások ösztönzéséért felelős MI Nemzeti Lab, valamint az adatvagyon karbantartásért és fejlesztésért felelős Nemzeti Adatvagyon Ügynökség már elindult, míg az alkalmazások elterjesztését segítő MI Innovációs Központ tavasszal kezdheti meg működését. Utóbbi a Mesterséges Intelligencia Koalíció átszervezésével jön létre, amely ökoszisztéma- és piacépítési, valamint vállalkozásfejlesztési funkciókat lát majd el.

A nemzeti adatvagyont uniós szinten is meg kell védeni

Az adatgazdaság beindításához szükség van az adatvagyon fogalmának megalkotására, amelynek a jogi mellett közgazdasági, műszaki és közpolitikai, azaz digitális szabadság dimenziója is van – mondta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) vezetője. Az adatvagyon ugyanis a digitális gazdaság üzemanyaga, ezért érdemel különös szabályozói figyelmet.

Korántsem mindegy azonban, hogy a nemzeti adatvagyonnak milyen lesz az európai adattérrel való viszonya. A magyar érdekeket feltétlenül érvényesíteni kell, hogy a vonatkozó uniós szabályok Magyarország számára kedvezően alakuljanak. A német-francia együttműködésen alapuló, az európai adatinfrastruktúra standardjait lefektető Gaia-X kezdeményezés is mutatja, hogy a digitális szuverenitást a nagyobb tagállamok is szívügyüknek tekintik, ami jó például szolgálhat számunkra.

Az MI Stratégia adatstratégiának is beillik

Az EU-nak saját adatstratégiája van, hazánknak azonban jelenleg nincs szüksége külön ilyen dokumentumra, mivel az MI Stratégia kellő részletességgel foglalkozik a kérdéskörrel. Jelzésértékű ennek kapcsán, hogy az MI Stratégiában részletezett intézkedések kb. 70%-ában kell a NAVÜ-nek becsatlakoznia. Első körben tehát valósítsuk meg, amit a Stratégiában lefektettünk az elkövetkezendő tíz évre, és ha időközben igény mutatkozik rá, akkor még mindig készülhet dedikált magyar adatstratégia – mutatott rá Dr. Kása Ferenc, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ NKft.) Mesterséges Intelligencia Divíziójának vezetője az „Adat & MI – Nemzeti adatstratégia” panelbeszélgetésben.”

Forrás:
MI Stratégia az Infotér 2020-on is; Digitális Jólét Program; 2020. október 20.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális átállás (DX) dilemmája: komoly vezetői feladat a szervezeti átalakítás és a változó vevői igények összehangolása

„Komoly feladat elé állítja a vezetőket, ha egyszerre kell szervezetet átalakítani és a változó vevői igényeket kezelni.

Magyar CIO-k kérdeznek egymástól.A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Csillag Dávid, a Pillér Kft. stratégiai tanácsadója tette fel a kérdést a Scientific Games ügyvezetőjének, Knuth Ábelnek, aki a Vezető Informatikusok Szövetsége elnökségének is tagja:

Vannak szektorok, melyekben azonnal érezhető volt a járványhelyzet. A turizmus mellett ilyen volt a szerencsejáték is. Mit jelentett ez egy olyan cég számára, amelynek a legfontosabb értéke az ügyfélélmény és a folyamatos fejlesztés? Milyen új fejlesztési megoldások és irányok születtek, amikkel választ lehetett adni a változásra?

A szerencsejáték-ipart több irányból érintette súlyosan a járvány. Egyrészt azok a helyszínek, ahova aktívan szórakozni járnak a szerencsejátékosok – kaszinók, bingótermek, játéktermek – bezártak, így azok forgalma/bevétele nullára esett vissza. Másrészt az értékesítőhelyek forgalma a radikálisan lecsökkent ügyfélforgalom miatt jelentősen visszaesett. Harmadrészt a sportesemények elmaradása miatt a sportfogadási piac is bezuhant. Az értékesítőhelyek látogatottságának visszaesését kompenzálja, hogy a legtöbb szerencsejáték-szervező vállalatnak mára a fizikai értékesítés mellett az online csatornák is rendelkezésükre állnak. Így a járványt gyakorlatilag csak a kaszinók sínylették meg, a lottótársaságok nagyobb károsodás nélkül átvészelték az eddigieket.

Mivel a szerencsejáték-ipar egy elég stabil profittal működő iparág, a lottótársaságoknak megfelelő tartalékaik vannak, a válságra adott reakciókat nem korlátozta az anyagi keretek szűkössége. Ezek okán gyakorlatilag az összes ügyfelünk “előre menekült”, és megfeszített tempójú fejlesztésbe kezdett. A lottótársaságok mezőnyéből egyébként a Szerencsejáték Zrt. kiemelkedik agilitásával, ők három, nagyon régóta tervezett új játék bevezetését határozták el a lehető legrövidebb időn belül megvalósítva. Ezek közül az első, az e-sportok megjelenése a sportfogadási kínálatban már megtörtént, és a visszajelzések alapján felülmúlta a várakozásokat. A másik két új játék bevezetése is nagyon közel van, de az ezekről való konkrétabb kommunikációt meghagyom a Szerencsejáték Zrt.-nek.

Az nyilván egyértelmű, hogy a szerencsejáték-ipar az online felületeken játszható játékok fejlesztésére vagy ott megjelenő új játékok bevezetésére fókuszál. A földi csatornákon való értékesíthetőség másodlagos szempont. Önmagában ebben semmi relevánsan új nincsen. Ami lényeges változás viszont, hogy a “time-to-market”, a piacra lepés gyorsaságának szempontja nagyot ugrott előre a prioritások közötti sorrendben. A mielőbbi éles indulás oltárán funkcionális igények estek áldozatul, a szakaszolt indulás elfogadottá vált. Az Scientific Gamesszel mint szállítóval szemben nagyon hangsúlyos elvárás lett az átfutási idők szignifikáns csökkentése – minőségi kompromisszumok nélkül. Ahhoz, hogy ennek megfeleljünk, három területen változtattunk a működésünkben.

1. Az együttműködést keretező adminisztrációt teljességgel háttérbe szorítottuk. Van olyan ügyfelünk, amelynek előbb szállítottuk a megoldást, minthogy az hivatalosan megrendelte volna tőlünk a munkát. Tekintettel arra, hogy ügyfeleinkkel igen mély partneri viszonyban vagyunk, ez alacsony kockázattal bevállalható.

2. A szállítások fázisait a lehető legnagyobb mértékben összemostuk. Ez leginkább ott érhető tetten, hogy a fejlesztés nem várja meg a véglegesített specifikáció elfogadását, hanem azoknál a részeknél, ahol a funkció igénylője és a specifikációíró/fejlesztő közötti szakmai szintű megértés magas szinten van, a fejlesztés elindulhatott. Az UAT (User Acceptance Testing ) nem különül el az ún. “factory” teszttől: az ügyfél tesztelői már ott vannak a gyártói teszteken is, hogy mire az UAT kerül sorra, már legyenek tapasztalataik a szállított funkcionalitással.

3. Végül, de nem utolsósorban: folyamatosan fejlesztjük a szervezetet. Például növeljük a kapacitásunk skálázhatóságát. Mivel a felvételi és betanítási időkön rövidíteni szignifikánsan nem lehet, így párhuzamosítani kell. Szerencsére van egy régi, teljesen bevált partnerünk (Mito), náluk rendelkezésre áll a szükséges domainismeret, így az együttműködés alakítható úgy, hogy lefedje a kapacitásingadozás generálta igényeinket.

Ezek mellett 10 százalék felett bővült a létszámunk a járvány első hulláma után, most a legnagyobb kihívás, hogy az új kollégákat hatékonyan integráljunk a szervezetünkbe – ráadásul az otthoni munkavégzés mentén.

Knuth Ábel kérdését a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriuma vezetőjének, Benczúr Andrásnak tette fel kérdését:

A különböző laborokban fejlesztett mesterséges intelligenciák lehetnek-e kompetitívek?

Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.”

Forrás:
A hét kérdésére Knuth Ábel a Scientific Games ügyvezetője válaszol; Bitport.hu; 2020. október 22.

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH

„ A több mint 153 éves múltra visszatekintő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) folyamatosan új kihívásokkal szembesül, az adatforradalom „keresleti oldalán” ugyanis robbanásszerűen megnőtt az információigény. Ez szükségessé teszi az új mérési módszerek kidolgozását, új összefüggések feltárását, valamint az eredmények közérthető, hiteles és szakszerű tolmácsolását. A statisztikai világnap alkalmából ültünk le beszélgetni Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével, akitől megtudtam, hogy miben tér el a jövő évi népszámlálás az eddigitől.

Miért fontos a mai nap a statisztika szempontjából?

Ötévente ezen a napon, október 20-án ünnepeljük a statisztikai világnapot, erről az ENSZ Közgyűlése döntött Magyarország kezdeményezésére. 2010-ben volt az első jeles esemény, és az idei év a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet. Napjainkban ugyanis gyakran vagyunk tanúi az adatok véletlen vagy szándékos félreértelmezésének.

Mire gondol pontosan?

A manapság egyre nagyobb teret nyerő fake news-ra, amiknek jó része torzított és időnként szándékosan meghamisított adat.

A digitalizáció korában élünk, az adatok köre mind a mennyiség, mind a témák kiterjedtsége, mind az adatok elérhetősége szempontjából forradalmi értékű változáson ment és megy keresztül. Nagyon fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy ebben a kuszaságban a hivatalos statisztika megbízható, stabil és egyértelműen a valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő, pont azért, mert nemzetközileg elismert szakmai és tudományos módszertanon alapul.

Mi mindenről gyűjt adatot a KSH?

Ha egy szóval kellene körülírni, akkor tulajdonképpen mindenről. A KSH a társadalom, a gazdaság és a környezet különböző aspektusairól gyűjt adatokat. Tevékenységünk kiterjed az egyes gazdasági ágazatok számbavételére, a társadalom eltérő szegmenseinek vizsgálatára, ami magában foglalja az életszínvonal, az életmód, az egészségügy és az oktatás vizsgálatát is. Sokrétű feladatot látunk el, összeállítjuk a nemzeti számlákat, számoljuk a bruttó hazai terméket, az inflációt.

Csak az adatgyűjtés a KSH feladata, vagy más funkciót is betölt?

Az alapítás óta, pontosan százötvenhárom és fél éve a KSH elemzéseket is készít. A statisztikusok az előállított adatokból, különféle szakmai összefüggéseket állapítanak meg, és ezt szöveges elemzésekben is közzéteszik. A KSH Könyvtárában mind a mai napig megvannak a régi publikációk, gyönyörű szöveggel, fantasztikus elemzésekkel társítva. Az elemzés mind a mai napig fontos része a tevékenységüknek, de elérkeztünk oda, hogy nemcsak adatot állítunk elő, hanem különböző adatforrásokból származó információkat integrálunk.

Kik használhatják fel ezeket az adatokat?

Bárki, hiszen minden adatunk nyilvános. Az adatok többségét közzétesszük a honlapunkon, közreadjuk a kiadványainkban. Ezenkívül, ha valakinek még szüksége van további információra és adatra, akkor biztosítjuk számára a hozzáférést. Ez egyébként nagy előrelépés a rendszerváltás óta, hiszen korábban rengeteg olyan statisztikai adat volt, ami nem kaphatott nyilvánosságot.

Hogyan hat a statisztikai adatgyűjtésre a digitális világ folyamatos térnyerése?

Nagy előrelépésnek számított, hogy már az 1930-as népszámláláskor lyukkártyás adatfeldolgozó gépet használt a KSH. Ismét nagy ugrás volt, amikor az 1970-es években megkaptuk az első nagy IBM számítógépeket. A digitalizációval egyre több eszköz került a kezünkbe, megjelentek az asztali számítógépek, a digitális eszközök, amelyek az adatgyűjtést is forradalmasították.

Ma már alapvetően minden adatgyűjtésünk papírmentes, azaz informatikai eszközön történik. Ez több szempontból is gyorsabb és biztonságosabb, hiszen kiesik az adatrögzítési fázis. A begyűjtött adatok ellenőrzés után azonnal mehetnek az adatbázisba.

Mint ismert, a big data és a valós idejű adatok a jövő trendjei. Hogyan viszonyul ehhez a KSH?

A big data az elmúlt 10-15 évben megismert óriási adattömeg, melynek megértése a statisztikai hivataloknak is nagy kihívás. Az adatforrások feldolgozása, a mennyiség és a méretek miatt is speciális megoldást igényel. Ennél is fontosabb azonban az új módszertani megoldások kidolgozása. Ezek az adatforrások nem fedik le teljesen a vizsgálandó sokaságot, emellett nagyon gyorsan változnak, így megnehezítik a megfelelő módszertan kidolgozását. Ami egyik nap még működött, az lehet, hogy a következő nap már nem úgy fog működni. Ennek ellenére már használunk úgynevezett „web scraping” technikákat (azaz közvetlenül gyűjtünk adatokat honlapokról) például az árak megfigyeléséhez.

Miben különbözik a hivatalos statisztikai adatgyűjtés az alternatív adatelőállítástól?

Az alternatív adatelőállítók rengeteg információhoz és adathoz jutnak hozzá, azonban az általuk közzétett adatok módszertani háttere nem ismert. Komoly szakértelmet igényel, hogy valaki eldöntse, mennyire megbízhatóak a nem hivatalos statisztikai forrásból származó adatok.

Apropó adatgyűjtés: 2021-ben az egyik legnagyobb adatfelvételre készül a KSH, a tízévente ismétlődő népszámlálásra. Mit érdemes tudnunk erről?

A népszámlálás egyedülálló, hazánk teljes lakosságát érintő, tízévente ismétlődő adatfelvétel. A népszámlálás minden magyar háztartásra vonatkozik, és mindenkinek kötelező részt vennie benne. A jövő évi népszámlálásról tudni kell, hogy teljesen papírmentes lesz: a válaszadók vagy interneten keresztül önállóan válaszolhatnak a kérdésekre, vagy interjú keretében adhatják meg adataikat, amelyeket az összeírók tableten rögzítenek. Ez nagyon biztonságos, a rögzített adatok ugyanis azonnal közvetlenül a KSH zárt adatbázisába kerülnek. Az online kitöltés pedig rendkívül kényelmes is, mivel nem kell megvárni a számlálóbiztost, hanem a kanapén ülve, egy egyedi belépési kód megadásával tölthetjük ki az online kérdőívet.

Mikor tölthetjük ki?

Az önkitöltésre 2021. május 1-jétől május 16-áig van lehetőség. Amelyik háztartás nem tölti ki a kérdőívet, azt egy számlálóbiztos fogja felkeresni. Az online kérdőívet a postán kézbesített belépési kód megadásával lehet kitölteni.

Hogyan igazolják magukat a számlálóbiztosok?

Minden számlálóbiztosnak van igazolványa, ami a megbízólevéllel és a személyi igazolványával együtt él. Működtetünk egy call centert, ahol rá lehet kérdezi a számlálóbiztosra, és a rendőrséggel is együttműködünk. Fontosnak tartjuk a lakosság és természetesen a számlálóbiztosok biztonságát is.

Egy próbanépszámlálást már tartottak, mikor lesz a következő?

Kétféle próbát is tartunk, az egyik egy technikai, módszertani volt, ami már lezajlott, és jelenleg a kiértékelése zajlik. A másik próba azt méri fel, hogy a kérdőív mennyire érthető, könnyen vagy épp nehezen kitölthető. Ez a próba november 12-én indul és november végéig tart.

Mennyire hat a koronavírus-járvány a KSH adatgyűjtésére?

Volt olyan adatgyűjtésünk, ami tavasszal a vírus miatt ellehetetlenült. De szerencsére nem kellett felfüggeszteni, hanem áttereltük az online csatornákra, és megerősítettük a telefonos kérdezésünket. Az agrárcenzust elkezdtük, tavasszal csak az online kitöltési szakaszt tudtuk megvalósítani, szeptember 19. óta zajlik az összeírókkal folytatott interjús szakasz, amely november 22-éig tart. Az agrárcenzus célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve hogy pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az unió és a gazdálkodók részére.

Ön szerint öt év múlva, ugyanezen a napon miről fogunk beszélgetni?

Arról, hogy mennyire alakult át a statisztikai hivatalok működése, milyen mértékben és milyen területeken tudtuk a mesterséges intelligenciát beépíteni a tevékenységünkbe, milyen mértékben váltja ki az emberi erőforrást, mennyire javít az adatok minőségén. Még az elején tartunk ennek a folyamatnak, de már látszik, hogy hogy ez az innováció egyik iránya a hivatalos statisztikában.

A honlapjukon egy csodás és páratlan kötetre bukkantam. Mit lehet erről tudni?

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára készítettük a magyar történelem nyolc évtizedét bemutató, A számontartott nemzet című exkluzív térképalbumot. A kiadvány gerincét a hivatal egykori, 1867 és 1945 között működő térképészeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár állományában találhatók meg.

A több mint 250 térkép értelmezését és történeti kontextusba helyezését szöveges részek segítik, amelyek egyúttal a fontosabb események, folyamatok és tendenciák magyarázatát is tartalmazzák.

A tizenhárom fejezetre tagolódó kötet többek között a közigazgatás, a népmozgalom, a gazdaság, a közlekedés és az idegenforgalom területén bekövetkezett változásokat szemlélteti. A könyv a tervek szerint angolul is megjelenik.”

Forrás:
Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH; Tarnóczy Orsolya; VEOL.hu; 2020. október 20.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1670/2020. (X. 20.) Korm. határozata a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről

„1. A Kormány a kórházak és egyetemi klinikák fekvőbeteg ellátási tevékenységének hatékonyságjavítása érdekében

a) egyetért a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató komplex informatikai rendszer beszerzésével,

b) egyetért azzal, hogy az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához összesen bruttó 18 645 600 000 forint biztosítása szükséges,

c) a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljárva

ca) egyetért az EFOP-1.9.6-16-2017-00001 azonosító számú „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések” című kiemelt projekt (a továbbiakban: projekt) összköltségének az 1. melléklet szerinti növelésével,

cb) az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6/A. §-a alapján hozzájárul, hogy a projekt keretemelése és annak végrehajtása során a Korm. rendelet 3–5. §-ában foglalt eljárási szabályok ne kerüljenek alkalmazásra,

cc) egyetért a projekt támogatási szerződésének az 1. melléklet szerinti módosításával;

Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. december 31.

d) egyetért azzal, hogy a projekthez bruttó 5 593 680 000 forint összegű, európai uniós forrás terhére el nem számolható költség – az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján – az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozáson felüli felhasználásával kerüljön biztosításra,

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. október 31.

e) egyetért azzal, hogy amennyiben az elszámolási szabályok lehetővé teszik, az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához szükséges forrás a REACT EU keret terhére kerüljön biztosításra.
Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: a REACT EU forrás felhasználására irányuló uniós rendelet hatálybalépését követően az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programnak a REACT EU prioritás létrehozására irányuló módosítása Európai Bizottsághoz történő benyújtását követően haladéktalanul”

Forrás:
1670/2020. (X. 20.) Korm. határozat a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1670/2020. (X. 20.) Korm. határozata a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 227. szám; 2020. október 20.; 7161-7162. o. (PDF)

Kategória: egészségügy, Európai Unió, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni, mondta Palkovics László – Infotér Konferencia 2020

„Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni – emelte ki az innovációs és technológiai miniszter kedden a balatonfüredi Infotér konferencián online mondott köszöntőjében, amelyben a mesterségesintelligencia-stratégiáról, valamint a Zalaegerszegre tervezett drón kompetenciaközpontról is beszélt.

Palkovics László hangsúlyozta: a koronavírus-járvány következtében mind az állampolgárok, mind a vállalatok digitalizációja számos esetben felgyorsult. Példaként említette az otthoni munkavégzésre, digitális oktatásra vonatkozó megoldásokat.

A miniszter szerint az elkövetkező időszak fejlődése technológiavezérelt lesz.

A digitális technológiák alapvetően formálják át a mindennapokat, a vállalkozások és a közigazgatás működését – mondta.

A miniszter kiemelte: a kormányzati intézkedéseknek, a gazdaságvédelmi akcióterv programjainak köszönhetően a magyar foglalkoztatás a tavaly augusztusi legmagasabb 4,532 milliós szinttől a tavaszi visszaesést követően idén augusztusban már nem sokkal maradt el, 4,514 millióan dolgoztak Magyarországon – mondta.

Szólt arról is, hogy a magyar gazdaságban több mint 5900 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ebből már megjelent több mint 2847 milliárd, támogatói döntéssel rendelkezik további 1616,5 milliárd, valamint még kifizethető 1443 milliárd forint.

Palkovics László kitért a Mesterséges Intelligencia Stratégiára is, amely szerinte a kormány egyik legsikeresebb szakmai-társadalmi együttműködése.

A stratégiára azért volt szükség, mert a mesterséges intelligencia jelentette lehetőségek mértéke és a terjedés dinamikája szükségessé teszi, hogy Magyarország is kijelölje a fejlesztési prioritásokat. Ezért a dokumentumban meghatározták a Magyarország szempontjából kiemelten fontos területeket és a szükséges intézményi keretrendszert: az adatgazda Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, a felhasználókat kutatásokkal és innovációval támogató, az MTA SZTAKI vezette Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labort, illetve a piacfejlesztésre koncentráló Mesterséges Intelligencia Innovációs Központot.

Beszélt a klímapolitikai és energetikai célokról is kiemelve, hogy a klímabarát és rugalmas áramtermelés megvalósításában kulcsszerepet kap a digitalizáció.

Palkovics László bejelentette, hogy a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya területére drón kompetenciaközpontot is terveznek. A DRONEMOTIVE Kompetencia Központ polgári és állami pilóta nélküli légijármű- és csatlakozó rendszerek kutatás-fejlesztését, minősítését, tesztelését, UAS szolgáltatásokat és tanácsadást, valamint széles körű képzési portfóliót megvalósító ökoszisztémaként valósulna meg.”

Forrás:
Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 20.

Kategória: energia, gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően két alapvető formáját szokás megkülönböztetni: a kényszerítő politikai cselevőképességet és a legitimációs cselekvőképességet. Az első értelmezés a kormányzatnak azt a képességét jelzi, hogy hogyan tudja elérni politikai céljait jellemzően kényszerítő eszközökkel, különböző érdekek és érdekeltek között irányítva és egyensúlyozva. A második értelmezés a kormányzatnak azt a képességét jelenti, amellyel fenn tudja tartani a bizalmat és a legitimitást, ezen keresztül biztosítva nagyobb elfogadottságot és szabálykövetést szakpolitikája és szabályozási gyakorlata iránt. A politikai cselekvőképesség mindkét megközelítésben arra irányul, hogy a kormányzat elérje a kívánt politikai célt – a különbség az eszközökben van. A kényszerítő forma aktív kormányzati szerepvállalással „nyomja át” szakpolitikai céljait versengő érdekek és akár az ellenállással szemben is, míg a legitimitás-centrikus mód a társadalmi és iparági szereplők szabálykövetését meggyőzéssel és bizalomerősítéssel éri el.
A kényszerítő politikai cselekvőképesség – amit gyakran autokratikus rendszerek vonásaival kötnek össze – rendkívüli vagy válsághelyzetekben kerülhet előtérbe, vészhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva, amely képessé teszi a vezetőket az erőforrások gyors átcsoportosítására. Kiterjedt alkalmazása ugyanakkor a bizalom erodálódásával együtt hosszabb távon a kormányzati erőforrás-allokáció hatékonyságát is rontja. Míg a kényszerítő politikai cselekvőképesség egyfajta „háborús” logikát feltételez, addig „békeidőben” megerősödik az intézmények szerepe, ezzel együtt a bizalom és a legitimitás jelentősége, ami a második értelmezés koncepcióját alapozza meg. A legitimációs cselekvőképesség magába foglalja a társadalmi és politikai bizalmat, a szakpolitikai és politikai kommunikációs készségeket, valamint a szélesebb értelemben vett legitimációs folyamatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szakpolitika irányítói és az állami intézmények biztosítsák a közösségi támogatást szakpolitikájuk megvalósításához, szabályaik és rendelkezéseik követéséhez.

A politikai cselekvőképesség két formája időnként egymással szembemenő törekvéseket és hatásokat eredményezhet. A kényszerítő változat segíthet a rövidtávú kormányzati célok elérésében, ugyanakkor a politikai bizalom erózióján keresztül a kormányzat politikai cselekvőképességét is elkoptathatja. És viszont, a legitimációt erősítő procedurális és konzultációs mechanizmusok segíthetnek a bizalomépítésben, de késlekedést okozhatnak a szükséges lépések megtételében, ami válsághelyzetben különösen nagy károkat okozhat. Jó esetben ugyanakkor kedvező kölcsönhatás is érvényesülhet. A sikeres kényszerítő intézkedések erősíthetik a politikai bizalmat és legitimitást, egyben feltételezik is azt. Hong-Kong példáján láthattuk, hogy politikai bizalom hiányában a kényszerítő intézkedések elégedetlenséget, sőt, szembenállást eredményezhetnek. A kényszerítő és a legitimációs cselekvőképesség között ezért szükségszerűen kölcsönhatás, kölcsönös függés érvényesül.

Bár a COVID-19 járvány kezelése során előtérbe kerültek a kényszerítő intézkedések, önmagukban ezek nem elegendőek a a járvány sikeres megfékezéséhez. Szingapúr sikerének példája éppen azt igazolta, hogy miután megtalálták a finom egyensúlyt a kényszerítő és a legitimációs politikai cselekvőképesség között, a politikai cselekvőképességet eredményesen tudták szakpolitikai hatékonyságra fordítani.

A koronavírus 2020. január 20-án jelent meg Szingapúrban, egy Vuhanból beutazó kínai állampolgár révén. A korábbi hírek alapján már január 2-án határellenőrzést és átvilágítási mechanizmusokat vezettek be a városállam határain, miután a WHO 2019. december 31-én azonosította a vírust Vuhanban. (Vagyis a WHO közlése utáni első munkanapon!) A vírus ennek ellenére gyorsan terjedni kezdett, immár helyben, közösségi úton is. A biztonságos távolságot előíró intézkedések február 7-én léptek életbe, amit április 7-én követett egy két hónapos, június 1-ig tartó erőteljes megszakító, ú.n. „circuit breaker” intézkedés-csomag, amely a fertőzési lánc megszakítását célozta, radikális lépésekkel (az angol megnevezés az áramkörök megszakítására utal, amikor a biztosíték „kivágja” az áramot). Ez gyakorlatilag – néhány létfontosságú indokot leszámítva – kijárási tilalmat jelentett, távmunkával és iskolai távoktatással, súlyos pénzbüntetésekkel, vendégmunkások esetében azonnali kiutasítással. A pánikszerű bevásárlások féken tartására február 9-én bevezetett vásárlási korlátozásokat március 27-én tovább szűkítették, egészen minimális mennyiségekre, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást az alapvető szükségleti cikkekből. Ugyanakkor nem csak a pánikvásárlásokat fogták vissza erőteljes korlátozásokkal, hanem az ezt megalapozó félelmet is, hatékony kormányzati kommunikációval. Az álhírek terjesztésének megakadályozására és szankcionálására külön törvényt hoztak, ami később politikai kritikák tárgya lett kiterjesztő értelmezése miatt.

A kényszerítő intézkedések mellett a szingapúri kormányzat legitimációs cselevési képességét is igyekezett erősíteni, a politikai és közbizalom építése, a közösségi szabálykövetés előmozdítása érdekében. Ennek első lépéseként január 22-én tárcaközi munkacsoportot hoztak létre az egészségügyi és a fejlesztési miniszterek társelnökségével, a többi érintett tárca részéről is miniszteri szintű részvétellel. A felsőszintű vezetés részvétele nagyobb elszámoltathatóságot és személyes felelősséget biztosított, ami erősítette a közbizalmat és a legitimitást. A munkacsoport kulcsszerepet játszott a politikai kommunikációban is. A gyakori sajtótájékoztatók mindig aktuális információkat biztosítottak a fertőzöttségi adatokról és a bejelentett új intézkedésekről, ami a nagyobb átláthatóságon keresztül ismét csak a közbizalmat erősítette. A részvevő miniszterek egyenként is a nyilvánosság rendelkezésére álltak. Június 7-től 20-ig a kormány vezetői és tagjai sorozatos közvetítésben vázolták fel különböző nézőpontokból Szingapúr kilátásait, ami segítette a polgárokat és a vállalkozásokat felkészülni a munka, a mindennapi élet és a gazdaság megváltozott természetére. A kormányzat ezen felül is számos csatornán és platformon biztosította az információk hatékony és átlátható terjesztését. A valós idejű információk biztosítása érdekében az egészségügyi tárca folyamatosan frissített honlapján kívül felhasználta ehhez a Whatsapp, a Telegram, a Facebook és az Instagram lehetőségeit is. A világos és konzisztens kormányzati kommunikáció ismét csak a legitimációs cselekvési képességet és a közbizalmat erősítette. Ennek betetőzése volt a július 20-án megtartott országos választás, alig egy hónappal a megszakító intézkedések vége után. Ezen a kormányzó PAP párt 61%-ot ért el, ami világos felhatalmazást adott a kormánynak, erős legitimitást biztosítva a folytatáshoz, még azzal együtt is, hogy az eredmény a 2015-ös eredményhez képest némi visszaesést jelentett.

A fél-autoriter fejlesztő államnak tekintett Szingapúr esetében a kényszerítő eszközök magas hatékonysága nem keltett meglepetést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a sikerben a kormányzat által élvezett magas politikai bizalomnak is kulcsszerepe volt. 2020-ban a bizalmi index 3 százalékponttal emelkedve elérte a 70%-ot, ami az intézmények iránti erős bizalmat is jelzi. A politikai kapacitás két arcának együttes megjelenítése a COVID-19 járvány kezelése idején különösen szembeötlő volt. Miközben olyan kényszerítő intézkedések valósított meg a kormány, mint a biztonságos távolság betartatása, a de-facto bezárás és az álhírekkel szemben hozott szigorú intézkedések, aközben a kormányzat a tárcaközi munkacsoport folyamatos sajtótájékoztatóival, az intenzív, következetes és átlátható kommunikációval, valamint a sikeres választással tovább erősítette a közbizalmat, bátorítva ezzel is a közösségi szabálykövetést.”

Forrás:
Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis; J.J. Woo; Policy Design and Practice; DOI https://doi.org/10.1080/25741292.2020.1835212; 2020. október 21.
(A cikk szabadon hozzáférhető.)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség – Infotér Konferencia 2020

„Az adatvagyon gazdálkodásban a magyar kormány a világ élvonalához csatlakozik a közelmúltban megalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozásával – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára az Infotér konferencián tartott sajtótájékoztatón.

Solymár Károly Balázs hangsúlyozta: a kormány szeptemberben fogadta el Magyarország Mesterséges intelligencia stratégiáját, melynek célkitűzései között hangsúlyosan szerepel, hogy el kell indítani Magyarország adatgazdaságát.

Tájékoztatása szerint jelenleg különböző hatóságok számos adatkört gyűjtenek feladataik ellátásához, ez a nagy mennyiségű adatmennyiség más célokra is jó lehet. Az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a közadatbázisokat szervezett keretek közt megnyissa.

Ez segíti a vállalkozásokat, mert magas hozzáadott értékű termékeket, például applikációkat tudnak kifejleszteni, és jó lesz az állampolgároknak is, akiknél az adatok hasznosulnak, és akiknek az életét, munkáját teszik könnyebbé.

Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetője kiemelte: nem lehet korszerű digitális gazdaságról, ezen belül mesterséges intelligencia-fejlesztésről beszélni adatvagyon nélkül.

Hozzátette: az adatokra azonban nem csak mint védendő információra, hanem mint forgalomképes vagyonelemre is kell tekinteni. Ehhez egy új adatvagyon fogalom megalkotására is szükség van, amelynek rendszerét a Neumann Nonprofit Kft. részeként létrehozott Nemzeti Adatvagyon Ügynökség dolgozza ki.

Gál András Levente elmondta: ügyfeleik elsősorban közigazgatási szervezetek, a közeli jövőben pedig olyan platformokat is létrehoznak, amelyek a magánadatvagyon átlátható, tiszta és fair kereskedelmét teszik lehetővé.

Közölte: az ügynökség nem kezel adatokat, nem arról van szó, hogy egy nagy aggregált adatbázis jön létre, hanem adott modellezésekhez működnek együtt az adatgazdákkal”

Forrás:
Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 20.

Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, politika | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 19-október 22.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati Felhívás – MSZOLG20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
Keretmegállapodás (továbbiakban: KM) kötése “Mobil távközlési szolgáltatás” tárgyában a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve az eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére az alábbiak szerint:
Mennyiség: 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag a műszaki leírásban előírtak és az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumok (s annak részét képező részletes árajánlat) szerint.
Az 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag az alábbi díjcsomagokat foglalja magában: “VIP díjcsomag”, “Emelt díjcsomag”, “Alap díjcsomag”.
A KM keretösszege: nettó 5.070.021.349,- HUF
Lásd bővebben

SAP rendszerrel összefüggő szolgáltatások ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
A Főtáv Zrt., mint Ajánlatkérő SAP vállalatirányítási rendszerével összefüggő üzemeltetési, fejlesztési és tanácsadási szolgáltatások ellátása, 3 részajánlati körben az alábbiak szerint:
1. rész: Üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatások;
2. rész: Minőségbiztosítás, licenc konszolidáció támogatása;
3. rész: Tesztelési szolgáltatások.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: 249.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Számviteli és adózási feladatok ellátása 2021.évre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
Ajánlatkérő működéséhez szükséges számviteli és adózási feladatok ellátása 2021. évre vonatkozóan.
Lásd bővebben

Szoftver licenszek biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.02.
243 darac licenc
Lásd bővebben

Adatbáziskezelő licencek követése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.04.
Az önkormányzati ASP rendszer Adattárház üzemeltetéséhez szükséges adatbáziskezelő licencek követése
Lásd bővebben

IBM audithoz IASP szoftverlicenc-felülvizsgálat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
A szolgáltatás célja, hogy a NISZ-nél használt IBM szoftver termékek és meglévő licencekkel kapcsolatosan lefolytatni kívánt audit lebonyolítását külső, az IBM által akkreditált vállalkozó bevonásával végezné el. Az audit lebonyolítására egy (IASP) szoftverlicenc-felülvizsgálati módszertanon alapuló több éves program keretében kerülne sor a nyertes ajánlattevő közreműködésével, mely során nem csak felmérés, hanem javaslat is készül a termékek és licencek bővítéséről és konszolidációjáról egyaránt.
Lásd bővebben

OCR szoftver licenckövetés 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
Lásd bővebben

Inform.szab,komplex elemző kutatások,eredm.megval.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
Vállalkozási szerződés a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi kötelezettségének vizsgálatát szolgáló, komplex elemző kutatások és a kutatások eredményeinek szakmai megvalósítása tárgyában.
I. tevékenységcsoport: Kutatási tevékenység ellátása
II. tevékenységcsoport: Szakmai rendezvények szakértői támogatása
III. tevékenységcsoport: Gyakorlatorientált tanulmányok, ajánlások, útmutatók elkészítése
VSZ a KÖFOP 2.2.6.-VEKOP-18-2019-00001 azonosító számú „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt projekt kapcsán: A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi kötelezettségének vizsgálatát szolgáló komplex elemző kutatások és a kutatások eredményeinek szakmai megvalósítása”. Az információszabadság gyakorlati megvalósulásának átfogó vizsgálata elengedhetetlen abból a szempontból, hogy felszínre kerüljenek az esetleges problémák és hátráltató tényezők, melyek beazonosítását követően célzott megoldási javaslatok megfogalmazásával a hozzáférhetőség javíthatóvá, a folyamatok optimalizálhatóvá válhatnának. AK komplex kutatási-elemzési tevékenység végrehajtásával, 4 db alkalmazott kutatás segítségével kívánja feltárni a közzétételi kötelezettségek érvényesülését, a közérdekű adatigénylések teljesítését, illetve az információszabadság érvényesülését gátló tényezők ellen való fellépést segítő gyakorlattal kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Ezen tájékoztatási kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának átfogó országos és minden kötelezetti kört érintő vizsgálata időszerűvé vált Magyarországon. A 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 32. és 33. §-a alapján a közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség megvalósulásával kapcsolatban a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közzétételi gyakorlatának vizsgálata – adatvédelmi szempontok figyelembevételével -, közszféra szervezetek vonatkozásában célcsoport specifikusan valósul meg:1. kutatás – teljes önkormányzati kör; 2. kutatás – összes állami- kormányzati, illetve területi szerv; 3. kutatás – közfeladatot ellátó egyéb nem közigazgatási. (pl. állami/önkormányzati tulajdonban lévő cégek), szervezetek; 4. kutatás – adatigénylés folyamatával, korrekciós mechanizmusokkal kapcsolatos hazai/nemzetközi tapasztalatok, ismeretek feltárás. AT-nek 3, egymástól lehatárolható, de egymásra épülő, összefüggő, komplex feladatellátást megkövetelő tevékenység csoport, összefoglaló nevén: komplex kutatási-elemzési tevékenység (1-Kutatási tevékenység, 2-Szakmai rendezvények szakértői támogatása, 3-Gyakorlatorientált tanulmányok, ajánlások, útmutatók elkészítése) megvalósítása mentén kell dolgoznia.
Lásd bővebben

Végpontvédelmi rendszer (SEP) támogatás megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) részére „Symantec Endpoint Protection (továbbiakban SEP)” végpont védelmi rendszer további használatához szükséges termékkövetés, gyártói és üzemeltetési támogatás biztosítása. Részletek a műszaki követelményspecifikációban és a közbeszerzési dokumentumokban.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – OH Felmvez., szervezés (1365)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
Az EFOP-3.2.15 – VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében kifejlesztésre kerülő természettudomány, idegen nyelv és médiaműveltség felmérések kapcsán felmérés vezetési és szervezési feladatok ellátása. Ezek közül jelen beszerzési rész keretében az országos idegen nyelvi felmérésekhez kapcsolódó felmérésvezetési és szervezési feladatok ellátásának biztosítása a cél.
Mérési alkalmak száma: 1440 mérési alkalomszám 900 iskolában, amelytől negatív irányba a szerződés teljesítésének időtartama alatt maximum 30%-kal eltérhet ajánlatkérő.
Lásd bővebben

Tranzakciós Rendszer üzemeltetése,fejlesztése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
Tranzakciós Rendszer üzemeltetése 12 hónap időtartamban az OBH részére, amely 500 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
Lásd bővebben

LED fal üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
LED fal üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzése
Lásd bővebben

MŰSORKÉSZÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATHORDOZÓ BESZERZÉS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.12.
Az MTVA részére különféle adathordozók beszerzése 3 részajánlattételi lehetőséggel. Jelen közbeszerzési eljárásban az adathordozók beszerzésére vonatkozó keretösszegek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap egy éves várható igényét figyelembe véve kerültek meghatározásra.
A közbeszerzés tárgya: I. rész CD, DVD és XDCAM lemezek beszerzése
Különféle írható CD, DVD és XDCAM lemez szállítása a keretszerződés teljes időszaka alatt maximum nettó 1.700.000,- Ft értékben.
II. rész Különféle memóriakártyák beszerzése
Különféle memóriakártyák szállítása a szerződés időtartama alatt maximum nettó 13.300.000,- Ft keretösszegig.
III. rész Különféle LTO adatszalag beszerzése
LTO4, LTO6, LTO8 adatszalag és LTO tisztító szalag szállítása a keretszerződés teljes időszaka alatt maximum nettó 22.100.000,- Ft értékben
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Keretm. különféle informatikai eszközök besz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: Meglévő informatikai eszközeinkbe szerelhető belső adattárolók, valamint különféle perifériák, egerek, billentyűzetek, monitorok, külső adattárolók, hálózati adapterek, átalakító adapterek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig várhatóan midösszesen 300-320 darab)
2. rész: Windows és Linux operációs rendszereket futtatni képes asztali és hordozható számítógépek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig, várhatóan 20-25 darab)
3. rész: iOS és macOS operációs rendszer natív futtatására alkalmas hordozható számítógépek és tabletek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig, várhatóan 10 darab)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.000.000,- Ft
Lásd bővebben

NMKH-Irodatechnika-Táj. az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Nógrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft.;Printerház Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft.;PROFIL-COPY 2002 Irodatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;
Irodatechnikai berendezések és kellékanyagok beszerzése a GINOP-5.1.1-15-2015-00001, GINOP-5.2.1-14-2015-00001, GINOP-5.3.10-17-2017-00001, GINOP-6.1.1-15-2015-00001, TOP-5.1.1-15-NG1-2016-00001, TOP-6.8.2-15-ST1-2016-00001, TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00001, TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00002 projektekben
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.018.737,- Ft
Lásd bővebben

Hajdúszoboszló FGT: AKIR rendszer átalakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: INFOWARE Vállalkozási és Kereskedelmi Zártkörű Részvénytársaság
Vállalkozási szerződés keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. részére a Hajdúszoboszlói Földalatti Gáztároló Villamos felügyeleti irányítástechnikai rendszer fejlesztése és a megjelenítő tábla rekonstrukciója.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.950.000,- Ft
Lásd bővebben

A tájékoztató a 2019.11.06 és 2020.07.23. közötti időszakban megvalósított versenyújranyításokról és közvetlen megrendelésekről szól a KM02KGSM16. sz. keretmegállapodásra vonatkozóan.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Zrt..
Elnevezés: Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése 2016.
A 14/2012. (VI.8.) NFM utasítás szerinti állami normatíváknak megfelelő Mobil távközlési szolgáltatási keretmegállapodás a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére az alábbi részek szerint:
2. rész: kormányzati adatcsomagok;
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 161.900,- Ft
Lásd bővebben

eredménytájékoztató – rendszerszervezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Projektcoach Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata az MVMI Zrt. igénymenedzsment osztály munkájának támogatása; az MVM Csoport tagvállalatainak részére végzett IT fejlesztési projektekben üzleti elemzés, rendszerszervezés végzése, nettó 35 000 000,- Ft + ÁFA, azaz nettó harmincötmillió forint + ÁFA keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Telefonközpont és videokonf. rendszerkarbantartás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.127.472,- Ft
Lásd bővebben

ANS III 4k és AWOS monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
4 darab 21” képernyő átmérőjű, 4:3 képarányú 1K LCD monitor és 6 darab 42,5″ képernyő átmérőjű, 16:9 képarányú 4K LCD monitor
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 851.200,- Ft
Lásd bővebben

Negyedéves tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: Fercom System Korlátolt Felelősségű Társaság
Stabil hőkamera rendszer rekonstrukciója – keretmegállapodás – II. és III. ütem
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.492.130.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről 2020. III. negyedév – Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 484.555.588,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató – GINOP-3.4.3 – kivitelezés – 2. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: HIR-KER Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;PanTáv Távközlési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Elnevezés: OPTIKAI HÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE – GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001 – 2. LEHÍVÁS
GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001, támogatás terhére, kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése érdekében optikai hálózatok kivitelezési munkáinak ellátása Keretmegállapodás alapján, a Dél-Dunántúli Régió (DDU), Észak-Dunántúli Régió (ÉDU), Tiszántúli (TT) és Észak-Magyarországi Régió (ÉMO) területén, a Keretmegállapodás alapján indított verseny újranyitások 2. teljesítési csoportjában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 542.615.828,- Ft
Lásd bővebben

ELO Professional és OpenText Livelink támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
Szolgáltatási keretszerződés a Fővárosi Vízművek Zrt. által iratkezelésre használt 1 db ELO Professional rendszer, az OpenText archiváló és OpenText Enterprise Scan rendszerek karbantartásának és üzemeltetésének, továbbfejlesztésének, valamint kapcsolódó legalább 5 db SAP fejlesztés biztosítására.
A rendszer felhasználó száma meghaladja a 400 főt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 115.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
230 darab mini PC
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 36.754.000,- Ft
Lásd bővebben

Rendszeres tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;ODES Egészségügyi, Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, információ röviden, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , | Hozzászólás most!