Hamarosan mobilon is elérhetők lesznek a jogszabályok

„A Nemzeti Jogszabálytár (a továbbiakban: NJT) továbbfejlesztésére is sor kerül a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) elnevezésű Projekt keretében. Az NJT kényelmi szolgáltatásai a jövőben már mobil applikáción keresztül is elérhetővé válnak a felhasználók részére. A fejlesztésben az NJT új szolgáltatásaként kialakításra kerül egy személyre szabott ügyintézési felület is így az NJT új szolgáltatásaként SZÜF-ön is elérhető lesz.

Az NJT létrehozásának alapvető célja az volt, hogy mindenki meg tudja ismerni a jogszabályok mindazon szövegeit, amelyek az életét, munkáját, ügyei intézését, vállalkozásának működését meghatározzák. Az NJT e célkitűzésnek megfelelően a jogszabályszövegeket, valamint a jelentősebb közjogi szervezetszabályozó eszközöket a módosításaikkal egységes szerkezetben, öt éves időtartamra visszamenőleg, valamint (ha léteznek) a még hatályba nem lépett későbbi három időállapotukkal tartalmazza. A szövegek a lekérdezés napját megelőző 20 évre visszamenőleg lekérhetők. A portálon önálló felületen a helyi önkormányzatok rendeletei is hozzáférhetők, továbbá lehetőség van a nemzetközi szerződések egységes szerkezetű szövegeinek a megtekintésére is.

Jóllehet az NJT az állam egy ingyenes szolgáltatása, amelynek célközönsége főként a lakosság és a vállalkozások, az NJT eddigi működési tapasztalatai alapján a szolgáltatás a közigazgatás és a gazdaság egészére hatással van. Mivel a közigazgatási szervek, intézmények, egyéb állami szervezetek döntő többsége számára ügyeik viteléhez elegendők az NJT-n publikált jogszabályszövegek, így az NJT kiszolgálja a jogalkalmazó szervek széles körének napi igényeit is.”

Forrás:
Hamarosan mobilon is elérhetők a jogszabályok; Napi.hu; 2018. november 10.
(A cikk eredetileg fizetett hirdetés, de érdekes.)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Esélyegyenlőség – fontos döntést hoztak az unió vezető testületei

„Az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az európai akadálymentesítési irányelv szövegéről, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni a 80 millió, fogyatékossággal élő számára is az Európai Unióban – írja az MTI.

A dokumentum számos akadályt bont le a kommunikáció, a mozgás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

A megállapodás szerint olyan kulcsfontosságú termékeket és szolgáltatásokat, mint például az okostelefonok és programjait, a jegyértékesítő automatákat és a banki szolgáltatásokat hozzáférhetőbbé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak.

Az európai akadálymentesítési jogszabály célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé.

Az új irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára – közölték.

Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a EP frakcióközi Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának társelnöke komoly eredménynek tekintette, hogy a 112-es egységes segélyhívószám is az irányelv hatálya alá került és a városi közlekedésben használt jegykiadó automaták is akadálymentesen használhatóak lesznek egész Európában.

Az Európai Parlament a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, épített környezet akadálymentesítése terén még szigorúbb szabályokat szeretett volna alkotni. “Nem elég ugyanis, ha a bank-, vagy a vasúti jegykiadó automata akadálymentesen használható, de a kerekesszékes személy nem tud bemenni az épületbe, ahol a szolgáltatást igénybe veheti” – fogalmazott.

Az irányelv főként a digitális termékekre összpontosít, nyitva hagyva az utat az innováció előtt is. A digitális technológia gyors elterjedése miatt a legtöbb ember ugyanis okostelefonján intézi banki ügyeit vagy váltja meg vonatjegyét, az innováció pedig még több olyan megoldást hozhat a jövőben, amelyet a fogyatékossággal élő emberek is hasonló könnyedséggel használhatnak majd, mint a társadalom más tagjai.

A megállapodást az EU-tagállamok uniós nagyköveteinek (Coreper), valamint az EP Belső Piaci Bizottságának kell megerősítenie, majd az EP végleges szavazásra bocsátja egyik soron következő plenáris ülésen, végül jóváhagyásra benyújtja az EU tagországait tömörítő miniszterek tanácsának.”

Forrás:
Esélyegyenlőség – fontos döntést hozott az EU; Szász Péter; Napi.hu; 2018. november 8.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Több, mint 490 ezer felhasználó és 1,1 millió küldemény a Cégkapun

„A 100 %-ban uniós finanszírozású, „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt keretében fejlesztett, 2018. január elsején indult Cégkaput már 490 ezer cég használja. 2018. november elejéig már több mint 1,1 millió dokumentumot küldtek a Cégkapu felhasználói.

A „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt fókuszában az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztései állnak. A projekt keretében fejlesztett Cégkaput már aktívan használják a vállalkozások.

A 2015. évi CCXXII. törvény értelmében 2018. január 1-től kötelező a jogszabály hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás. Ennek eszköze az állam által ingyenesen nyújtott Cégkapu szolgáltatás, melynek egyik célja, hogy felváltsa a hagyományos levelezési cím használatát.

Az erre kötelezett cégek közül már 490 ezer regisztrált és használja a Cégkaput, amelyből a küldött dokumentumok száma 2018. november elején meghaladta a 1,1 milliót.

A szolgáltatás továbbfejlesztéseinek eredményeképpen a Cégkapun 2018. július közepétől új jogosultságkezelési funkciók használhatók. Ezeknek köszönhetően az egyes küldeményekhez hozzáférési jogosultság rendelhető, valamint adott felhasználók küldési jogosultsága is letiltható.

2019. január 1-től a kötelezett nem természetes személy gazdálkodó szervezetek már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) intézhető adóügyekben is kizárólag elektronikusan, a Cégkapun vagy a hivatali tárhelyen keresztül járhatnak el. Ugyancsak 2019. január 1-től a NAV a hivatalos küldeményeit az ügyfél Cégkapujára vagy a hivatali tárhelyére helyezi ki. Az egyéni vállalkozó meghatalmazott képviselők továbbra is használhatják a saját Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY) tárhelyüket az ügyfeleik adóügyeinek intézésére.

A projektet megvalósító konzorciumot a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezeti. A projekt teljes költségvetése 9,434 milliárd forint. A 2018. december 31-én záruló projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.”

Forrás:
Több, mint 490 ezer felhasználó és 1,1 millió küldemény a Cégkapun; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. november 10.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Elkéstünk a blokklánc hazai szabályozásával, de ha a szakadék felé robog a vonat, akkor jó, hogy nem elöl vagyunk

„A blockchain rendszerek szabályozási kérdéseiről beszélgettek a jegybank és szakmai szervezetek képviselői egy konferencián. A résztevők egyetértettek: az államigazgatás lehetne a projektek legjobb felhasználási területe.
Elkéstünk a blockchain jelenség szabályozásával, de ha nem lehetünk úttörők, attól még lehetünk jó követők – így vélekedik Országh Örs, arról, hogyan áll a hazai blockchain szabályozás. A Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője a Blockchain Budapest konferencián úgy fogalmazott: amikor tanácsot adnak arról, hol indítson el egy startup egy blockchain-projektet, nem tudják jó szívvel Magyarországot ajánlani. „Nem tudjuk, mi lesz a szabályozási modell, mennyire lesz befogadó a hazai jogszabályi környezet.”

A Magyar Nemzeti Bank szakértője, Kertész Ákos szerint a jegybankban már téma a szabályozás, úgy fogalmazott: együttműködünk az uniós bankfelügyelettel, munkacsoportokban dolgozunk együtt több tagállammal, de tény, hogy más országok előrébb járnak a szabályozásban. Kertész szerint azonban még nem látni, mi lesz a közös uniós szabályozás. Hozzátette, ha a szakadék felé robog a vonat, akkor jó, hogy nem elöl vagyunk.

Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke szerint legalább annyira kell szabályozni a témakört, hogy a jogszabályi környezet ne gátolja projekteket. „Az államot érdekeltté kell tenni a projektekben, de nem csak a közvetlen állami bevételek növekedése számít. Úgy vélte: a támogató szabályozásnak vannak tovagyűrűző hatásai. A projektek ugyanis munkahelyeket teremthetnek, vállalatok települhetnek Magyarországra, vannak tehát másodlagos, közvetett hasznai a szabályozásnak.

Nagy Bertalan, a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi szektor is érdekelt a témában, de egyelőre csak a fut a trendek után. Pénzügyi elszámolásra már használják a modelleket, de szélesebb körű alkalmazásra lenne szükség. Szerinte árversenyt, hatékonyabb megoldásokat jelentene a modell beépítése, az ügyfeleknek is kedvezne.

Az online számlázástól az ügyfélazonosításon keresztül az adatkezelésig számtalan terület van, ahol hasznosítani lehet a technológiát. Kalocsai ehhez hozzátette: a pénzügyi szektor célja egyértelműen a blockchain alapú rendszerek beépítése, még úgy is, hogy a modellben megkérdőjeleződik a bankok funkciója. A bankok megijedtek a blockchaintől, mert első látásra feleslegessé teszi őket.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy az államigazgatás lenne a legjobb terep a blockchain rendszereknek. Országh úgy fogalmazott: óriási a közigazgatási államapparátus, amit egymással nem kompatibilis rendszerek működtetnek. ”Gyakorlatilag nincs olyan minisztérium, amelynek területén nem lehetne használni a modelleket„ – mondta. Kalocsai hozzátette: indultak már hasznos digitális projektek, az e-személyi vagy a digitális aláírás, de blockchain alapon a szolgáltatások még hatékonyabbak, még gyorsabbak és olcsóbbak lennének.

A résztvevők leszögezték, hogy ugyan itthon tenni akaró szakemberek dolgoznak a területen, mégsem hallani átütő erejű, hazai projektről.
A legnagyobb hiba a téma oktatásában, népszerűsítésében van – vélte Országh Örs. A hazai vállalati szektor ügyvezető rétege már mind hallott a blockchain lehetőségeiről, legalább említés szintjén. Hiányzik azonban a cégeknél az a réteg, aki a technológiát használható szolgáltatásokká, megoldásokká tudná változtatni. Kertész is hasonlóan vélekedett: először a technológiával kapcsolatos tudatosságot kell megerősíteni, mint fogalmazott: a fogyasztóknak tisztában kell lennie, milyen terméket, szolgáltatást valósítanak meg blockchainnel. „Maga a technológia kockázatmentes, a kérdés, hogy a vele megvalósított projekt biztonságos-e.””

Forrás:
Elkéstünk a blockchain hazai szabályozásával; Világgazdaság; 2018. november 8.

Kategória: informatika, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitalizáció és az e-kormányzás került a középpontba a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján

„A digitalizáció és az e-kormányzás került a középpontba a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján. A csütörtökön kezdődött eseményt Domokos László, a MPGE és az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: az ellenőrző szervezetek közös célja a jól irányított állam támogatása, ezért pedig közös válaszokat kell adni a digitális fejlődés okozta kihívásokra.

“Nagy örömmel jöttünk a napfényes Szegedre” – nyitotta meg a konferenciát Domokos László elnök. Mint mondta: az MPGE éves konferenciája idén is nagy és aktuális kihívásokat jár körül. Hangsúlyozta: a digitalizáció és az e-kormányzás támasztotta elvárások, a rendkívül gyors fejlődés teljesen új feladatok elé állítja az ellenőrző szervezeteket is. Közös célunk ugyanis, hogy támogassuk a jól irányított államot és ennek érdekében közös válaszokat adjunk a kihívásokra.

Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott megnyitójában arról beszélt, hogy a közszféra szervezeteinek és hivatalainak legfőbb célja az állampolgárok szolgálata, annak érdekében, hogy az adófizető polgárok gyors és hatékony szolgáltatásokat kapjanak. Mint mondta: az elmúlt években megkezdődött változások már éreztetik pozitív hatásukat, ugyanakkor további bátor és hatékony lépésekre van szükség.

A konferencia első napján tartott előadást Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Hangsúlyozta: a digitális átállás versenyképességi kérdés az egész ország számára. Hogy ezzel élni tudjon Magyarország, minden szereplőnek megvan a maga felelőssége és kötelessége. Mint mondta: a korszerű adatelemző rendszerek és információtechnológiai megoldások az ellenőrzések területén is jól alkalmazhatóak, hiszen a különböző intézmények alapdokumentumainak, szabályzatainak ellenőrzése nagy hatékonysággal automatizálható.

Az első napon előadást tartott még Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke; Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke; Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár; Turóczy László, a Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára; Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója; valamint Czégény Gyula, az ÁSZ erőforrás gazdálkodási vezetője és Pálmai Gergely, az ÁSZ Elnöki Titkársági és Igazgatási osztályának a vezetője. Az elhangzott előadásokról az MPGE hírportálján olvashat részletes tudósításokat.

A második nap programjában a MPGE tagszervezeteinek szakértői előadásai szerepeltek. Holman Magdolna az ÁSZ főtitkára “A jobb jövőért, együttműködve a belső ellenőrzéssel” címmel tartott előadást. Kiemelte: a 21. században a digitalizáció áthatja az életünket, a munkánkat. Gyökeresen megváltoztatja az értékteremtést, forradalmasítja a gazdaságot és a vállalatokat, megjelenik az e-kormányzás. Az ÁSZ főtitkára előadásában rávilágított: az Országgyűlés által adott felhatalmazás révén az Állami Számvevőszéknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz a belső ellenőrzés területére, ezáltal javítva annak működését.[ÁSZ]”

„A közigazgatás területén a jövőben jelentős fejlesztések valósulnak meg, így az ellenőrzötti körről egyre részletesebb információk válnak elérhetővé a közhiteles nyilvántartási rendszerekben.
„A digitális átállás versenyképességi kérdés az egész ország számára” – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének éves konferenciáján.

Domokos László azt is mondta, hogy a korszerű adatelemző rendszerek és információtechnológiai megoldások az ellenőrzések területén is jól alkalmazhatóak, mert a különböző intézmények alapdokumentumainak, szabályzatainak ellenőrzése nagy hatékonysággal automatizálható.
Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék számára rendkívül fontos, hogy egyszerre fejlessze a belső technológiai rendszereket és kiépítse a külső ellenőrzési környezethez a megfelelő csatornákat. A közigazgatás területén a jövőben komoly fejlesztések valósulnak meg, így az ellenőrzötti körről egyre részletesebb információk válnak elérhetővé a közhiteles nyilvántartási rendszerekben, ami jelentősen növeli az ellenőrzési hatékonyságot.

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkár egyebek mellett elmondta: a NAV adatvagyona alapvetően három forrásból, az adózóktól, a hatósági tevékenységből és külső társhatóságoktól származik. Kiemelte, hogy a nyáron indult online számlázási rendszerben július 1-je óta több mint 12 millió tranzakció történt. Az online pénztárgép rendszer pillanatnyi mérete több mint 150 terra byte, és több mint 27 milliárd számlát, nyugtát tartalmaz.
Ez jól szemlélteti, hogy az adóhivatal rendkívüli méretű digitális adatállományt kezel, ezért kulcskérdés az ellenőrzési módszerek hatékonysága – fejtette ki, hozzátéve, hogy az adatok biztonságát maximálisan garantálni kell.

Az adóhivatalt vezető államtitkár úgy fogalmazott: a hatékony közszolgáltatásokhoz ügyfélbarát és proaktív hivatalokra, hatóságokra van szükség, ehhez pedig a digitális technológiák alkalmazása jelentősen hozzájárulhat.[Világgazdaság]”

Forrás:
MPGE-konferencia: Fókuszban a digitalizáció; Horváth Bálint; Állami Számvevőszék; 2018. november 10.
Komoly digitalizáción esik az Állami Számvevőszék; Világgazdaság/MTI; 2018. november 8.
Lásd még:
Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

„Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások. Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY, köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet használhatják.

A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a NAV-nál már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek. Az év végéig képviselőik még használhatják a KÜNY (köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet is. Jövőre azonban az ügyfelek – egyéni vállalkozók és hivatali tárhellyel rendelkezők kivételével – az adóügyek elektronikus intézésére kizárólag cégkaput használhatnak, ami alkalmazható többek között a NAV-val való elektronikus kapcsolattartásra, a bevallások beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére. A NAV, küldeményeit ugyancsak a cégkapun át küldi.

A cégkapu felépítése megegyezik a már megszokott ügyfélkapu (új nevén KÜNY tárhely) felépítésével. A dokumentum feltöltése, letöltése és tartós tárba helyezése azonos logikával működik. A cégkapun kezelhetők a hozzáférési jogosultságok és elvégezhetők az egyes, cégkapu használatához kapcsolódó beállítások. A cégkapus kommunikáció teljes egészében kiváltja a hagyományos papír alapú levelezést.

A gazdálkodó szervezeteknek – egyéni vállalkozókat kivéve – a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációval kapcsolatos tájékoztató a https://cegkapu.gov.hu oldalon érhető el.

A NAV az érintett gazdálkodó szervezeteket azzal is segíti, hogy a képviselőiket tájékoztatja a legfontosabb tudnivalókról, saját személyes tárhelyükre kihelyezett levélben. Tájékoztatást az a képviselő kap, akinek az érintett gazdálkodó szervezetnél a NAV által nyilvántartott képviseleti joga van.

Az egyéni vállalkozók esetében az adóügyek intézésében nem lesz változás, hiszen számukra továbbra is az ügyfélkapu, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhely szolgál az elektronikus kommunikációra. Mindehhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhelyszolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.”

Forrás:
Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. november 9.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Handó Tünde: a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban

„A magyar bírósági szervezet az európai unió országai között élen jár a digitalizáció terén – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerdán a Szekszárdi Törvényszéken.

Handó Tünde a legújabb bírósági digitális fejlesztéseket bemutató rendezvénysorozat első állomásán az Európai Tanács és az Európai Bizottság felmérésére utalva hozzátette: az igazságügyi eredménytábla szerint a magyar bíróságok az unió 28 tagállamát tekintve az első három között vannak a digitalizációban.

Ez jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az elektronikus eljárás 2011-ben még csak a cégbíróságokon működött, ma már szinte minden ügyszakban megvan rá a lehetőség – jegyezte meg.

Az OBH elnöke a fejlesztések közül kiemelte a Digitális bíróság elnevezésű projektet, illetve a Via video programot, amely a távmeghallgatást teszi lehetővé a bíróságok számára.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke ismertette: a két és fél milliárd forint értékű Digitális bíróság projekt lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz és a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. Az ügyfelek így személyes megjelenés nélkül, online is hozzáférhetnek folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz.

A Széchenyi 2020 program támogatásával, 2019 júniusában záruló fejlesztéseknek köszönhetően létrejön az úgynevezett e-akta, amely a bírósági iratok digitalizált változatát tartalmazza majd, és hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár is elérhető lesz a bíróságok honlapján.

A Szekszárdi Törvényszék digitális nyílt napján bemutatták a beszédfelismerő szoftver alkalmazását, a távmeghallgatási rendszer előnyeit, és az ügyfélcentrumok működését.”

Forrás:
Handó Tünde: a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban; Magyar Idők/MTI; 2018. november 7.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Egészséges Budapest Program (EBP): Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet

„Úgy tűnik délutánra elfogyott a lelkesedés és a figyelem az IME csütörtöki szolgáltatásmenedzsment konferenciáján, így csupán alig két tucat résztvevő tudhatta meg, hogy hogyan is érthette Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a Szent János Kórházból súlyponti kórház lesz. A titkokról nem akárki, hanem maga dr. Cserháti Péter lebbentette fel a fátylat az Egészséges Budapest Programról (EBP) tartott kerekasztal beszélgetésen.

Az ÁEEK szakértője, a program vezetője a miniszter legfrissebb nyilatkozatát citálta, ez pedig már nem súlyponti kórházról szólt, hanem arról, hogy a János kórháznak súlyponti szerepet kell kapnia. Ezzel Cserháti Péter szerint mindenki egyetért, hiszen a “Jánosnak mindig markáns szerepe volt, van és lesz”, hiszen a közelben élő 180-200 ezer embernek szüksége van, szüksége lenne erre a kórházra.

Megismételte viszont a már többször felmerült tényt, miszerint a budai kórház megközelíthetősége megoldatlan. Ha javul a közlekedés, ha átalakul a logisztika, akkor maximálisan figyelembe kell venni a János kórházat – mondta a főváros egészségügyi ellátásának jövőjét tervező szakértői csapat vezetője.

A következő kérdés, amelyet a kerekasztal feszegetett, hogy milyen szerepe lesz a Semmelweis Egyetemnek (SE) az EBP-ben, ezen belül is mi lehet a sorsa az egyetemhez tartozó Kútvölgyi Klinikai Tömbnek. Dr. Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesének szavaiból az derült ki, hogy mint a főváros legnagyobb egészségügyi képzőhelye, az SE HR-forrásként megkerülhetetlen. Az viszont csak a következő hetekben dől el, hogy a klinikai fejlesztések, amelynek része a Kútvölgyi is, hogyan és milyen ütemben zajlanak majd.

Cserháti Péter megjegyezte, azzal a legtöbb szakértő egyetért, hogy klinikákat izolált épületekben, diagnosztikai háttér nélkül fenntartani nem érdemes. Utalt arra is, hogy a dél-budai agglomeráció az, ahol egyedül a főváros és környékén pozitívak a demográfiai folyamatok, tehát itt a legnagyobb igény a gyermekellátásra. Az EBP vezetője leszögezte: a végső döntés még ebben a hónapban megszületik arról, hogy milyen lesz a fővárosi gyerekellátás jövője.

A három kijelölt centrumkórházból az egyik már a nevet is viseli. A Nagyvárad tér több korábban önálló kórházként működő intézményét egybeolvasztó Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetnek azonban csak a neve jelzi a jövőt. Ahogy prof. Vályi-Nagy István főigazgató fogalmazott az a fajta pavilonrendszer, amely az intézetben jellemző csak a XIX. században volt korszerű mára teljesen elavult, alkalmatlan a mai betegellátásra. Az EBP-ben a fejlesztéseknek be kell hoznia azt, amit a XX. században nem tettek meg, és rögtön át kell lépni a XXI. századba.

A másik már meglévő központi kórház a Honvédkórház, azaz a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Gyógyító és Betegellátó Intézete lesz, amelynek képviseletében dr. Jákó Kinga vett részt a kerekasztal beszélgetésen. Az intézmény szakmai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy rájuk is igaz mindaz, ami a többi centrumkórházra, legfeljebb annyi a különbség, hogy náluk folyamatosnak kell lennie a traumás betegellátásnak, hiszen gyakorlottnak, felkészültnek kell lenniük egy esetleges katasztrófahelyzetre, tömegbalesetre vagy háborúra.

Az EBP-hez csatlakozó járóbeteg-szakellátók fejlesztése jóval előrébb tart, mint a centrum- illetve társkórházaké. Dr. Mayer Ákos az ÁEEK járóbeteg-szakellátási igazgatója elmondta, hogy a fejlesztésekhez szükséges kormányzati rendeletek megszülettek, de nem mindenhol tudott elindulni a beruházás, hol a végrehajtási rendelet hiányzott, hol a forrás nem érkezett még meg.

Cserháti Péter elmondta, hogy úgy tűnik, tartani tudják az ütemtervet és mind a három centrumkórház – a harmadik a leendő zöldmezős dél-budai centrum – esetében december 7-én ki tudják hirdetni a nyáron megjelent tervpályázatok győzteseit. Arról is beszélt, hogy még a jövő év is alapvetően tervezéssel telik, hiszen a kisebb társkórházak terveit is el kell készíteni. A fejlesztések logisztikáját is ki kell kalkulálni, mivel fontos, hogy a nagy beruházások alatt a betegellátás zökkenőmentes és biztonságos legyen. A centrum kórházaknál ez könnyebben megoldható, például a Dél-pesti Centrumnál a volt Szent István kórház fejlesztésének idejére a betegellátás a Szent László bázisára költözik, a Honvédkórháznál pedig a Podmaniczky utcai telephely adott ilyen célra. A társkórházaknál már nem lesz ilyen egyszerű kitalálni a legbiztonságosabb megoldást.

Arra a kérdésre, hogy melyik beruházás indul el elsőnek, van-e ütemezés, Cserháti Péter csak annyit mondott: nincs prioritás, csak az ellátásbiztonság, egyébként pedig “Szeretnénk nyomni a gázpedált, ahogy lehet!””

Forrás:
Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet; Bernáth Bea; Weborvos; 2018. november 9.
Lásd még:
Készül az egészségügyi beruházások kottája, azaz Fehér könyve: smart információtechnológia, infrastruktúra

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | 1 hozzászólás

Készül az egészségügyi beruházások kottája, azaz Fehér könyve: smart információtechnológia, infrastruktúra

„Száztíz milliárd forint „mozdult meg”, és hatvanhétre bővült az érintett intézmények száma az Egészséges Budapest Programban (EBP), fogalmazott Cserháti Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakértője, a program vezetője az IME mai, szolgáltatásmenedzsment konferenciáján. A fekvőbeteg-ellátók közül a legutolsó csatlakozó a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, így már huszonhat kórház szerepel (az egyházi intézményekkel együtt) a fejlesztési programban, valamint összesen 32 járóbeteg-ellátó, amelyek közül 10 ÁEEK fenntartású. A három centrumkórház – a dél-budai, a dél-pesti és az észak-pesti – nyáron megjelent tervpályázatairól már zajlanak a bírálatok, s december elején szeretnének eredményt hirdetni, majd ezt követően tárgyalásos eljárással kívánnak szerződést kötni. Közben elkezdték a társkórházak tervpályázatát is kiírni, az első a Heim Pál Kórház egyik épületére vonatkozik. Közel húszmilliárd forint áll rendelkezésre a tervpályázatokra és az építészeti tervezések elkezdésére.

Fehér könyv mint kotta
Szintén pályázatot írtak ki az úgynevezett „Fehér könyv” megalkotására, vagyis a smart információtechnológia és a smart infrastruktúra tervezésre, amely kvázi kottaként szolgálhat az egészségügyi beruházások megalapozáshoz, és nem csak az EBP-ben. Ha ugyanis beválik, akkor más egészségügyi fejlesztések tervezésénél is jól lehet majd használni.

A Honvédkórházban szerződéskötésre várnak a 3,7 milliárd forint értékű informatikai és orvostechnikai közbeszerzési pályázatok, míg az ÁEEK beszerzésében megvalósuló 17 képalkotó diagnosztikai eszköz közbeszerzése ugyan elhúzódott, de itt is lassan eredményhirdetés várható. Az EBP-ben további nagy értékű eszközbeszerzések is megvalósulnak, például új MR-DSA készüléket kap a GOKI, új MR-t a Dél-pesti kórház, új lineáris gyorsítót az Uzsoki, illetve a Dél-Pesti Centrum új CT-t.

Az újonnan súlypontiként aposztrofált János kórházról, annak EBP-be illesztéséről keveset beszélt Cserháti Péter, aki fontosnak tartotta, hogy a „közép-budai katlanban” élőknek is biztosítsák a jó minőségű kórházi ellátást. Mint mondta, november végéig a kormány elé kerül a fejlesztési elképzelés, amelyben enormis feladat a megközelíthetőség biztosítása – utalt például a fogaskerekű izolációs hatásának feloldására.

Az EBP-re a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot fordított, az idei nagyságrend is hasonló, jövőre pedig 30 milliárd a tervezett kiadás.

Illesztés minden szinten?
Cserháti hangsúlyozta: a programban a humánerő fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nem szerencsés, ha az EFOP ilyen célú pályázati lehetőségeit egymás ellen játsszák ki a fővárosi és a vidéki intézmények. Mint hangsúlyozta: a fő kérdés az illesztés minden területen, beleértve az informatikát éppúgy, mint a hr vonatkozásait. A pc-k és nyomtatók beszerzése mellett a szoftverfejlesztéseket is támogatják. Példaként említette az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló stroke ellátást segítő szoftvert, amely a diagnosztikában támogatja az orvosokat. Ha beválik a háromszáz milliós számítógépes program, akkor országosan is alkalmazható lesz.

A résztvevők a lassan születő támogatási szerződések miatti gondjakról beszéltek, gyorsabb eljárásokat várva. Mint Cserháti válaszából kiderült, az új kormány felállása, az államtitkárok változása, az adminisztratív létszámintézkedések lassítják a folyamatokat, s nem nevezhető ideálisnak a helyzet, de reményei szerint ez változni fog.

Legközelebb már kevesebb
Az ÁEEK koordinálásával 133,4 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló fejlesztések zajlanak, mondta Srágli Attila ÁEEK, projektirányítási igazgatója. Ezek a kórházfejlesztésektől kezdve az egynapos sebészetek kialakításán, a gyermekek és felnőttek számára kialakítandó pszichiátriai gondozóhálózatokon át a gyermeksürgősségi baleseti ellátásig számos területet magukba foglalnak. Beletartozik a nővérszállók felújítása, építése is, akárcsak a skill laborok fejlesztése, sorolta a Srágli Attila. A diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat fejlesztése harminckilenc helyszínt érint: kialakítják a patológiai mintakövető rendszert, informatikai hálózatot is többek között azzal a céllal, hogy javuljon a leletezés minősége, csökkenjen a leletátfordulás ideje. A lakosságot érinti, hogy halottaik számára az intézményekben méltó kegyeleti helyeket alakítanak ki. Hét budapesti és hat vidéki kórházban decentralizált, környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító rendszereket alakítanak ki (a vidékieknél már meg is kötötték a szerződéseket, a fővárosiaknál ezután jelennek meg a közbeszerzési kiírások).

Az elkövetkező uniós ciklusban (2021-2027) várhatóan 24 százalékkal csökkennek az uniós források, így a hazánknak jutó kohéziós támogatások a korábbi 24 milliárd euró helyett 19,5 eurót tesznek majd ki, de az egészségügy fejlesztése a következő időszakban is hangsúlyos szerepet kap, fogalmazott Vitályos Eszter, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, jövő héten elérhető lesz az infekciókontroll megvalósítását célzó pályázati forrás, valamint az egészségügyi ösztöndíjak támogatását célzó felhívás, a kettőre együtt ötmilliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre.

A radiológiában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai minőségbiztosítás, amelynek főbb területeiről, ezek ellenőrzéséről és fejlesztéséről adott tájékoztatást Bágyi Péter, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház diagnosztikai központjának munkatársa.”

Forrás:
EBP: 67 intézmény, 110 milliárd forint; Sándor Judit; Weborvos; 2018. november 10.
Lásd még:
Egészséges Budapest Program (EBP): Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet

Kategória: egészségügy, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Megalakul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ

„A szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását célozza a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozása, amely külföldi példákon alapul – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel. Arra reagáltak, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról. Eszerint megalakítják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, amelybe a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül rendeződnének a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonalizált statisztikai adatok. Az új adattárolási rendszer kialakításához nemzetközi példák szolgáltak alapul, Európa számos országában működik hasonló gyakorlat.[Magyar Hírlap]”

„…A kormányzat közleménye szerint a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatokat ma a Központi Statisztikai Hivatalnak és a jegyzőknek kell megküldeni, utóbbinak az idegenforgalmi adó miatt papíron. Az ágazat digitalizációja azonban elkerülhetetlen. Ezért alakítanák meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot.

A hoteleknek, panzióknak a jövőben kötelező lenne használniuk azokat a digitális alkalmazásokat, amelyekkel rendeződnének “a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonalizált statisztikai adatok.” Ehhez nemzetközi példák szolgáltak alapul, közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Európa számos országában működik hasonló gyakorlat, mint például Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Horvátországban.

“Az országos statisztikai adatgyűjtést segítő informatikai rendszer nem friss hír a turisztikai szakma számára”, annak létrejöttét a rendszert megalapozó törvény szabályozza, közölték. A vendéglátásban az online pénztárgépek bevezetésével jelentősen sikerült fehéríteni az ágazatot, a cél a szálláshely-szolgáltatásban is a szürkegazdaság visszaszorítása, mivel a mostani nehezen ellenőrizhető, papíralapú adatszolgáltatás jelentős visszaélésekre és adóelkerülésre ad lehetőséget. “Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a Kisfaludy Programban meghirdették az országos panziófelújítási pályázatot, hirtelen megugrott a bejelentett működő panziók száma.”[Index.hu]”

Forrás:
Megalakul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ; M. Orbán András; Magyar Hírlap; 2018. november 12.
Kormány: A szürkegazdaság visszaszorítása miatt kell a turisztikai adatszolgáltató; Joób Sándor; Index.hu; 2018. november 11.
A rendőrség és az idegenrendészet is láthatná a szállást foglalók adatait; Index.hu; 2018. november 8.
T/3375 A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról; Országgyűlés; 2018. november 6.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!