A NAV Online Számlázó programjának mobilalkalmazása vethet véget a papírszámlák korszakának Magyarországon

„Július 1-től több mint egymillió vállalkozás egymás közötti ügyletének a számlaadatait látja az adóhivatal. A gazdálkodókat egy Európában egyedülálló újítással segíti a NAV: okostelefon használatával ingyenesen és néhány kattintással állítható ki a számla a NAV Online Számlázó programjának mobilalkalmazásával. A zökkenőmentes átállást pedig a július 1-től szeptember 30-ig tartó szankciómentes-időszak biztosítja – mondta el Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Annak ellenére, hogy az adóhivatal újonnan debütáló applikációja minden vállalkozás számára rendkívül egyszerűvé és könnyen elérhetővé teszi az online számlázást, az adóhivatal figyelembe véve a koronavírus miatti nehézségeket, szeptember 30-ig nem szankcionálja a 100 ezer forintos értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget betartani nem képes vállalkozásokat – jelentette ki Izer Norbert. Ez az adóhivatal ügyfélcentrikus szemléletével is ellentétes lenne – tette hozzá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tehát szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még mielőtt az első számlát kiállítanák, regisztrálnak az Online Számla rendszerben – foglalta össze a három hónapos szankciómentes-időszakra vonatkozó szabályokat Izer Norbert.

Az adóhivatal a saját fejlesztésű mobilapplikációjával minden anyagi és bürokratikus terhet levett a vállalkozók válláról – szögezte le az államtitkár.

A NAV új fejlesztése nemzetközi szinten is példaértékű. Az Európai Unióban egyetlen ország adóhatósága se fejlesztett az adózóknak mobilon is működő, ingyenes számlázó programot, ilyen egyedülálló szolgáltatást csak a magyar adóhivatal nyújt ügyfeleinek – emelte ki. Mint mondta, az Online Számlázó mobilapplikáció már letölthető, és használatával a számlakiállítás gyors és egyszerű.

A könnyű használat mellett számos funkciót kínál a program, számos lekérdezési lehetőségre,
– a számlák módosítására,
– érvénytelenítésére is van lehetőség,
– de a partnerek speciális kezelése is biztosított, így például automatikusan tölti be az alkalmazás a vevő adatait.

A NAV ingyenes mobilapplikációja a koronavírus-járvány kihívásaira is jó választ adhat, hiszen véget vethet a papírszámla-korszaknak – szögezte le Izer Norbert. A papíron, a WHO szerint, akár több napig is életben maradhat a vírus, ezért a papírszámlák átadás-átvétele helyett egészségvédelmi szempontok miatt is érdemes megfontolni az áttérést a digitális megoldásokra. A mobilapplikáció ugyanis támogatja az elektronikus számlázást, így érintésmentesen átadható a hiteles bizonylat a vevő részére.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy július 1-től, a 100 ezer forintos áfa összegre vonatkozó értékhatár eltörlésével, már minden áfaalany, vagyis lényegében minden vállalkozó, még az áfában alanyi mentességet választók is, online számlázásra kötelezettek. Az adatszolgáltatás jövőre, 2021. január 1-től válik teljessé, amikor minden számlát megkap, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is a hivatal.
Az átállás zökkenőmentességét az új alkalmazás mellett számos adóhivatali szolgáltatás segíti, amelyek közül az államtitkár az érintettek tájékoztatását emelte ki elsőként.

A napokban mintegy 1,2 millió vállalkozó kap levelet a NAV-tól, ami az átállással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A szeptember 30-ig tartó időszakban azoknak, akik számlát állítanak ki, mindenképp szükséges regisztrálni az Online Számla rendszerben, hiszen ez a feltétele a szankciómentességnek. A regisztrálás mindössze néhány percet vesz igénybe, és a folyamatot a NAV kisfilmje segíti azzal, hogy lépésről lépésre mutatja be a teendőket – mondta Izer Norbert.”

Forrás:
Mobilalkalmazás vethet véget a papírszámlák korszakának; Világgazdaság/MTI; 2020. május 30.
Lásd még:
Online számla; Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Megjelent a Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019 kiadvány

„A Magyar statisztikai zsebkönyv minden évben az első olyan részletes, minden témakört felölelő, táblázatos kiadvány, amely előzetes adatok alapján tájékoztatást ad az előző év társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulásáról. Regionális fejezete az egyes régiókat mutatja be, nemzetközi fejezete pedig elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. A számok értelmezését módszertani leírás, a tájékozódást számos grafikon segíti.
Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum

Forrás:
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. május 25.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A bűnügyi hírszerzés kézikönyve

„A szerzők az elméletben kevésbé művelt területet, a bűnügyi hírszerzést és felderítést mutatják be azzal a modellszintű változással együtt, amely a rendészet és a büntetőeljárás szétválasztásával a jogrendszerben 2018. július 1. napján ment végbe. A kézikönyvet hiánypótló műnek lehet tekinteni, hiszen ebben a tárgykörben hasonló munka nem jelent meg, és a szerzők a téma kidolgozásával, valamint a mű stílusán keresztül kiválóan érzékeltetik, hogy nem csupán elméleti szakemberek, hanem a mindennapi gyakorlattal is tisztában vannak. Ez a kézikönyv igazi ereje, hiszen a leplezett eszközökkel folytatott felderítés új szabályrendszere a büntetőeljárási kodifikációnak is középpontjába került (hatékony beavatkozás a büntetőeljárásba, befolyásolás korlátozása az alapjogok terén), és a mű alkalmas arra, hogy a harmadik évezredhez méltó cél szerint definiált rendészeti és bűnügyi felderítés szétválasztását bemutassa, valamint hogy a helyes alkalmazáshoz elengedhetetlen szemléletváltást a gyakorlatban is elősegítse.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.”

Forrás:
A bűnügyi hírszerzés kézikönyve; Nyeste Péter, Szendrei Ferenc (szerk.); Dialóg Campus Kiadó; ISBN: 978-615-5945-84-7; 2019
Letöltés PDF-ben

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Okos városkártyát vezet be Debrecen

„ „Elindult a városkártya-projekt, mely az országban elsőként az e-személyi igazolvány alapjaira építve, okoskártyaként működik, és nemcsak kedvezményeket biztosít, de erősíti a debreceni identitást és kötődést is” – jelentette be Papp László polgármester szerdán, a ködszínház melletti értékesítési pontnál tartott sajtótájékoztatón. – A kártya kiváltásának egyetlen feltétele, hogy tulajdonosa állandó debreceni lakcímmel rendelkezzen. Debrecenieknek készült azzal a céllal, hogy a polgár érezze, ebben a városban ő az első! – hangsúlyozta. Elmondta: elsőként három városi cégnél, a DKV-nál, a Nagyerdei Kultúrparknál és a hamarosan nyitó strandnál használható fel a kártya, később turisztikai, kereskedelmi, vendéglátóhelyekkel bővítenék a kört. Az első két városkártyát ő, illetve Dombi Tibor, a Loki egykori focistája váltotta ki.

A legjobb megoldás

A Debrecen-városkártya elindulását Újabb mérföldkőnek nevezte Papp László polgármester. Mint elmondta, a kártya az országban egyedülálló módon személyazonosításra is alkalmas lehet, mert a Belügyminisztérium (BM) informatikai hátterére támaszkodik. Annak adatbázis-jogosultságát használva kontrollálja, hogy valóban debreceni polgárok vehessék igénybe, illetve a biztonsági feltételek, személyiségi jogok védelme is megfelelő legyen.

„Többéves tervezés után jött létre, és a legjobb megoldást választottuk” – hangsúlyozta a polgármester. Kifejezte reményét, hogy a kártya népszerű lesz a város lakói körében; egyelőre az első 8 ezer darab vár gazdára.

A városkártya bérletként is tud működni a DKV járatain, június 15-étől kedvezményeket nyújt a Nagyerdei Kultúrparkban és majd az új strandfürdőben is. Most azon dolgoznak, hogy további szolgáltatókat kapcsoljanak be a rendszerbe, hogy mind több tartalommal töltsék meg a Debrecen-kártya-projektet. Elsősorban kereskedelmi- és vendéglátóhelyeket, később turisztikai szolgáltatókat is szívesen látnának a felhasználási helyek között – hangzott el.

Sokoldalú

– Az országban sokan próbálkoztak hasonlóval, de itt sikerült először megvalósítani azt a városkártyát, mely a legkorszerűbb technológiát ötvözi a hozzákapcsolt szolgáltatásokkal. Az átjárhatóság a kor követelménye, vagyis hogy egyetlen eszköz sok mindenre használható legyen, és ezt a Debrecen-kártya tudja – mondta Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. – Érdemes volt idehozni ezt a megoldást, mert Debrecenben rendkívül innovatív a közeg. A Belügyminisztérium és Debrecen megállapodása mintaértékű, ezért ki fogjuk ajánlani az ország többi városának is – tette hozzá.

Széles Diána alpolgármester elmondta, hogy egy egyszerű kedvezménykártyát már régen be tudtak volna vezetni, ez azonban sokkal több annál, ez identitáskártya is. Létrejöttét jellemzi az az együttműködés és együttgondolkodás, ami jelen van Debrecenben; minden érintett azonnal az ügy mellé állt.

„A következő ütemben egy online verzió is létrejön, majd a kedvezmények kibővítése lesz soron. Olyan szolgáltatókat szeretnénk bekapcsolni, akik márkát, minőséget képviselnek, és közösen akarják építeni ezt a programot”

– hangsúlyozta az alpolgármester, megjegyezve, hogy Európában is úttörő a debreceni megvalósítás. Végül, távolabbi tervként elmondta, majdan egy turisztikai kártyát is szeretnének kibocsátani.

A városkártyának külön aloldala van a www.debrecen.hu oldalon. Hároméves kor fölöttiek részére igényelhető, gyermeknek a szülő adataival, e-mail-címével.”

Forrás:
Apróság, amely összeköt: megérkezett a Debrecen-kártya; HAON.hu; 2020. május 27.
Debrecen Városkártya; Debrecen.hu

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a nagyszabású helyreállítási tervre vonatkozó javaslatát. Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás valamennyi tagállam számára fenntartható, egyenletes, inkluzív és méltányos legyen, az Európai Bizottság egy új helyreállítási eszköz, a NextGenerationEU Eszköz létrehozását javasolja, amely egy erőteljes, korszerű és átdolgozott hosszú távú uniós költségvetésbe ágyazódik. A Bizottság továbbá ismertette 2020. évi kiigazított munkaprogramját, amely kiemelten kezeli az európai helyreállításhoz és rezilienciaépítéshez szükséges intézkedéseket.

A koronavírus velejéig megrázta Európát és a világot, próbatétel elé állítva az egészségügyi és jóléti rendszereket, társadalmainkat és gazdaságainkat, valamint életmódunkat és munkamódszereinket. Az élet és a megélhetés védelme, az egységes piac helyreállítása, valamint a tartós és virágzó fellendülés érdekében az Európai Bizottság az uniós költségvetésben rejlő összes lehetőség kiaknázását javasolja. A 750 milliárd euró összegű NextGenerationEU Eszközzel, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott emelésével az uniós költségvetés teljes pénzügyi kapacitása 1,85 billió euró lesz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A helyreállítási terv az előttünk álló hatalmas kihívást lehetőséggé változtatja, nemcsak a helyreállítás támogatásával, hanem a jövőnkbe való befektetéssel is: az európai zöld megállapodás és a digitalizálás fellendíti a munkahelyteremtést és a növekedést, javítja társadalmaink ellenálló képességét és környezetünk egészségét. Ez Európa nagy pillanata. Készen állunk a cselekvésre, de képesnek kell lennünk megfelelni a mindannyiunk előtt álló kihívásoknak. A NextGenerationEU Eszköz segítségével ambiciózus választ adunk.

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos a következőket mondta: „Európa helyreállítási tervének középpontjában közös költségvetésünk áll. A NextGenerationEU Eszköz által nyújtott többletkapacitás és a megerősített többéves pénzügyi keret biztosítja majd számunkra a szolidaritásban rejlő erőt a tagállamok és a gazdaság támogatására. Együttes fellépésünk révén Európa versenyképesebb, ellenállóbb és szuverénebb lesz.

Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök hozzátette: „A helyreállításhoz határozott politikai irányvonalra lesz szükség. Az új valóságot tükröző, kiigazított munkaprogram azt mutatja, hogy minden intézkedésünket a válság leküzdésére, gazdaságunk beindítására, valamint arra összpontosítjuk, hogy az Európai Uniót szilárdan egy ellenállóképes, fenntartható és méltányos helyreállítási pályára állítsuk. Ez segíteni fog bennünket a fellendülés erősítésében.”

BEFEKTETÉS A JÖVŐ GENERÁCIÓÉRT

A nemzeti erőfeszítéseket kiegészítve az uniós költségvetés egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy képes legyen vezérelni a méltányos társadalmi-gazdasági fellendülést, az egységes piac helyreállítását és újjáélesztését, az egyenlő versenyfeltételek garantálását, valamint a sürgős beruházások támogatását, különösen a zöld átállás és a digitális átállás terén, amelyek Európa jövőbeli jólétének és ellenálló képességének kulcsát jelentik.

A NextGenerationEU Eszköz a saját források felső határának az EU bruttó nemzeti jövedelme 2,00%-ára való ideiglenes megemelésével bővíti a pénzeszközöket, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy erős hitelminősítésével a pénzügyi piacokon 750 milliárd euró hitelt vegyen fel. Ezt a kiegészítő finanszírozást uniós programokon keresztül folyósítják, és hosszú időszak alatt a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül – de nem 2028 előtt és nem 2058 után – fizetik vissza. Ennek méltányos és közös megvalósítása érdekében a Bizottság számos új saját forrást javasol. Ezen túlmenően arra törekedve, hogy a legsürgetőbb igények kielégítése érdekében a pénzeszközök a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak, a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret olyan módosítását javasolja, hogy már 2020-ban további 11,5 milliárd euró összegű finanszírozás álljon rendelkezésre.

A NextGenerationEU Eszköz pénzeszközeit a következő három pillérbe ruházzuk be:

1. A tagállamok támogatása beruházásokkal és reformokkal:

  • Az 560 milliárd euró összegű új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a beruházásokhoz és a reformokhoz – többek között a zöld és a digitális átállással, valamint a tagállami gazdaságok rezilienciájával kapcsolatban –, és ezeket összekapcsolja az uniós prioritásokkal. Az eszköz beágyazódik majd az európai szemeszterbe. Az eszköz legfeljebb 310 milliárd euró összegben nyújt majd támogatásokat, és legfeljebb 250 milliárd euró összegű kölcsönt lesz képes nyújtani. A támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de különösen az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosít, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek.
  • A jelenlegi kohéziós politikai programok 55 milliárd euró összegű kiegészítő finanszírozását az új REACT-EU kezdeményezés keretében nyújtják mostantól 2022-ig, és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el.
  • A Méltányos Átállást Támogató Alap legfeljebb 40 milliárd euróval történő megerősítésére irányuló javaslat a tagállamok támogatására a klímasemlegességre való átállás felgyorsításában.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 15 milliárd euróval történő megemelése révén támogatni lehet a vidéki területeket az európai zöld megállapodás végrehajtásához szükséges strukturális változások végrehajtásában, és az új biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő célok megvalósításában.

2. Az uniós gazdaság beindítása a magánberuházások ösztönzése révén:

  • Az új Fizetőképesség-támogatási Eszköz magánforrásokat mozgósít, hogy a leginkább érintett ágazatokban, régiókban és országokban sürgős támogatást nyújtson az életképes európai vállalkozásoknak. Az eszköz 2020-tól kezdheti meg működését, költségvetése pedig 31 milliárd euró lesz. Célja, hogy 300 milliárd euró összegű fizetőképességi támogatást szabadítson fel valamennyi gazdasági ágazat vállalatai számára, és felkészítse őket egy tisztább, digitális és ellenállóképes jövőre.
  • Az Európa kiemelt beruházási programjának számító InvestEU program költségvetése 15,3 milliárd euróra emelkedik, hogy Unió-szerte ösztönözze a projektekbe történő magánberuházásokat.
  • Az InvestEU-ba beépített új stratégiai beruházási eszköz a NextGenerationEU Eszköz 15 milliárd euró összegű hozzájárulásának köszönhetően akár 150 milliárd euró összegű beruházást generál, így fokozza a belső piacon a stratégiai – különösen a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó – ágazatok és a kulcsfontosságú értékláncok rezilienciáját.

3. A válság tanulságainak levonása:

  • A 9,4 milliárd euró költségvetéssel rendelkező új egészségügyi program – „az EU az egészségügyért” program – megerősíti az egészségvédelmet, és segíti a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülést.ń
  • A rescEU – az uniós polgári védelmi mechanizmus – kerete 2 milliárd euróval növekszik, így a mechanizmus kibővül és megerősödik annak érdekében, hogy az Unió képes legyen felkészülni a jövőbeli válságokra és reagálni tudjon azokra.
  • 94,4 milliárd euró az Európai Horizont program számára, amely így megerősítve finanszírozni tudja az egészségügy, a reziliencia, valamint a zöld és a digitális átállás terén végzett létfontosságú kutatásokat.
  • Európa globális partnereinek támogatása további 16,5 milliárd euróval a külső tevékenységre, beleértve a humanitárius segítségnyújtást is.
  • Más uniós programok költségvetése is emelkedik annak érdekében, hogy a jövőbeli pénzügyi keret teljes mértékben igazodjon a helyreállítási szükségletekhez és a stratégiai prioritásokhoz. Az uniós költségvetés rugalmasabbá és reagálóképesebbé tétele érdekében egyéb eszközök kerete is bővül.

Az Európai Tanácsban júliusig gyors politikai megállapodást kell elérni a NextGenerationEU Eszközről és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretről, hogy új lendületet adjunk a helyreállításnak, és erőteljes eszközt biztosítsunk az EU számára a gazdaság talpra állításához és a jövőre való felkészüléshez.

A HELYREÁLLÍTÁS SZAKPOLITIKAI ALAPJAI

A gazdaság újraindítása nem azt jelenti, hogy vissza kell térni a válság előtti állapothoz, hanem azt, hogy előre kell lépni. A válság által okozott rövid távú károkat oly módon kell helyreállítanunk, hogy hosszú távú jövőnkbe is beruházzunk. A NextGenerationEU Eszköz keretében bevont összes forrás az átdolgozott hosszú távú uniós költségvetésben szereplő uniós programokon keresztül jut el a következőkhöz:

Az európai zöld megállapodás mint az EU helyreállítási stratégiája:

  • Épületeink és infrastruktúráink hatalmas korszerűsítési hulláma, valamint a helyi állásokat teremtő és körkörösebb gazdaság.
  • Különösen a szél- és a napenergiával kapcsolatos megújulóenergia- projektek elindítása, valamint a tiszta hidrogéngazdaság beindítása Európában.
  • Tisztább közlekedés és logisztika, többek között egymillió töltőállomás létesítése elektromos járművek számára, valamint a vasúti közlekedés és a tiszta mobilitás fellendítése városainkban és régióinkban.
  • A Méltányos Átállást Támogató Alap megerősítése az átképzés támogatása érdekében, segítve a vállalkozásokat abban, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek.

Az egységes piac megerősítése és hozzáigazítása a digitális korhoz:

  • Beruházás az összekapcsoltság fokozásába és javításába, különösen az 5G hálózatok gyors kiépítésébe.
  • Az ipari és technológiai jelenlét fokozása a stratégiai ágazatokban, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a szuper-számítástechnikát és a felhőalapú számítástechnikát.
  • Az innováció és a munkahelyteremtés motorjaként szolgáló valódi adatgazdaság kiépítése.
  • A kiberreziliencia növelése.

Méltányos és inkluzív fellendülés mindenki számára:

  • A rövid távú európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer (SURE) 100 milliárd eurót biztosít a munkavállalók és a vállalkozások támogatására.
  • Az európai készségfejlesztési program és a digitális oktatási cselekvési terv valamennyi uniós polgár számára biztosítani fogja a digitális készségeket.
  • A tisztességes minimálbér és a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező intézkedések segíteni fogják a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalókat, különösen a nőket.
  • Az Európai Bizottság fokozza az adócsalás elleni küzdelmet, ami segíteni fogja a tagállamokat a bevételtermelésben.

ELLENÁLLÓBB EU KIÉPÍTÉSE

Európának számos konkrét területen meg kell erősítenie stratégiai autonómiáját, ideértve a stratégiai értékláncokat és a közvetlen külföldi befektetések fokozott átvilágítását. A válsághelyzetekre való felkészülés és a válságkezelés fokozása érdekében a Bizottság meg fogja erősíteni az Európai Gyógyszerügynökséget, és nagyobb szerepet fog biztosítani az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) a válsághelyzetekre adott egészségügyi válaszok koordinálásában.

A helyreállításnak egyértelműen az alapvető jogokon és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartásán kell alapulnia. A szükséghelyzeti intézkedéseknek időben korlátozottnak és szigorúan arányosnak kell lenniük. A Bizottság értékelését a jogállamisági mechanizmus keretében készített első jelentés tartalmazza majd.

Levonhatjuk és le is kell vonnunk a válság tanulságait, de ez csak polgáraink, közösségeink és városaink bevonásával valósítható meg. Az Európa jövőjéről szóló konferencia fontos szerepet fog játszani Európa demokratikus alapjainak további megerősítésében a koronavírus-válságot követő világban.

FELELŐS GLOBÁLIS VEZETÉS

Az EU elkötelezett a valódi globális fellendülésre irányuló nemzetközi erőfeszítések vezetése mellett, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a G20-ak és a G7-ek csoportjával, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel folytatott közös koordináció révén. Az EU továbbra is különösen szoros együttműködést folytat közvetlen keleti és déli szomszédságával, valamint afrikai partnereivel.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

Az Európai Tanács tagjainak 2020. március 26-án elfogadott együttes nyilatkozata felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki összehangolt exitstratégiát, átfogó helyreállítási tervet és soha nem látott mértékű beruházásokat annak érdekében, hogy társadalmaink és gazdaságaink vissza tudjanak térni a rendes működéshez, valamint a többek közt a zöld átállást és a digitális transzformációt integráló fenntartható növekedéshez. E megbízatás alapján a Bizottság és a Tanács elnöke első lépésként április 15-én a koronavírus megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésére vonatkozó közös európai ütemtervet terjesztett elő. A következő hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó átdolgozott javaslaton és a Bizottság 2020. évi aktualizált munkaprogramján alapuló, ma előterjesztett csomag a megbízatás második részére, nevezetesen az átfogó helyreállítási terv iránti igényre ad választ.

Az EU már összehangolt és erőteljes kollektív választ adott a koronavírus-válság gazdasági hatásainak enyhítésére. Lazítottunk adóügyi és állami támogatási kereteinken, hogy teret adjunk a tagállamoknak a cselekvésre. Az uniós költségvetés összes euróját arra használjuk fel, hogy támogatást nyújtsunk az egészségügyi ágazatnak, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak, valamint hogy a munkahelyek megőrzése érdekében piaci forrásokat mozgósítsunk.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Közlemény a helyreállítási tervről: „Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért”

Közlemény az uniós költségvetésről: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok honlapja

A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramjának honlapja

A Bizottság koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről szóló weboldala

Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a NextGenerationEU Eszközről

1. tájékoztató: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

2. tájékoztató: Kulcsfontosságú eszközök az európai helyreállítási terv támogatására

3. tájékoztató: Az európai helyreállítási terv finanszírozása

4. tájékoztató: A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja

Von der Leyen elnök beszéde az Európai Parlamentben

Forrás:
Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért; Európai Bizottság; 2020. május 27.

Kategória: egészségügy, energia, Európai Unió, fenntartható fejlődés, gazdaság, informatika, környezetvédelem, politika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Klímavédelmi célok a kilábalásban

„A koronavírus-járvány miatt a kormányoknak nem kell visszafogniuk klímavédelmi törekvéseiket. Az alacsony szénfelhasználású, fenntartható gazdaságra való átállás egyszerre segítheti elő a kilábalást, illetve teheti ellenállóbbá a gazdaságokat.
Az egyes országok inspirációt nyerhetnek Dániától, amely olyan klímavédelmi kezdeményezésekkel rukkolt elő, amelyek a gazdasági kilábalást is elősegítik.

Dánia valódi intézkedéseket tesz, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re elérje a zéró nettó emisszióra kitűzött célját.

A megújuló energia, a víztechnológia és a gyógyszeripar terén globálisan jelen levő dán nagyvállalatok vezérigazgatóiként a dán kormánytól felkérést kaptunk, hogy elnököljünk abban a magán- és állami szereplőkből álló klímapartnerségben, amelynek célja a klímavédelmi célok elérésének elősegítése. Feladatunk átfogó útitervet készíteni saját szektorainkban a célok legköltséghatékonyabb eléréséhez.

A kormányok szerte a világban jelentős hasznot húzhatnának ebből az együttműködési modellből, valamint a saját meglátásainkból arra vonatkozóan, hogy miként lehet a feldolgozóipart, az energiaszektort, az élettudományokhoz kapcsolódó iparágakat és a biotechnológiai szektort közel karbonsemlegessé tenni 2030-ra.
Az államok a mostani járvány idején több ezermilliárd dollárt költenek a munkahelyek védelmére és az emberek megélhetésének támogatására. Kulcsfontosságú, hogy ezt a gazdasági élénkítést úgy tegyék meg, hogy közben biztosítsák a hosszú távú, fenntartható gazdasági fellendülést.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a párizsi klímamegállapodásba foglalt emissziócsökkentési célok eléréséhez szükséges éves források mértéke a globális éves GDP 1 százaléka. A kormányoknak arra kellene kihasználniuk a gazdaság mostani újranyitását, hogy a közép- és hosszú távú újjáépítési terveiket a pénzügyi élénkítés és a dekarbonizáció kettős célja felé tereljék.

Ez nemcsak morális kötelesség, hanem gazdasági értelme is van.
A kormányoknak sürgősen fel kell szabadítaniuk a magánszektor kapacitásait az innováció és a beruházások terén, konkrét és ambiciózus emissziócsökkentési célok kijelölésével be kell vonniuk a cégeket a dekarbonizáció szektorspecifikus útiterveinek kialakításába.

A magánszektor bevonásának logikája elég egyértelmű. Az üzleti élet vezetői tudják legjobban felmérni, hogy miként kell alkalmazni a gazdaságilag észszerű szén-dioxid-csökkentési megoldásokat a saját szektoraikban. Emellett nekik van első kézből tudásuk arról, hogy mit kell tenniük a kormányzatoknak a magánszektor beruházásainak növeléséhez.

A klímavédelmi partnerségünk keretében készített elemzések a dekarbonizáció olyan lehetőségeit tárták fel, amelyeket néhány évvel ezelőtt sokan még elképzelhetetlennek tartottak. A meglévő technológiák költséghatékony alkalmazásával a feldolgozóipar, az energiaszektor, az élettudományokhoz kapcsolódó iparágak és a biotechnológiai szektor 2030-ra megközelítheti a karbonsemlegességet. Emellett ezek a szektorok olyan technológiákat és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekben megvan a potenciál, hogy más szektorokban is előmozdítsák az emissziócsökkentést.

Ajánlásaink globális szinten is alkalmazhatók.

  • A kormányoknak mindenekelőtt ambiciózus nemzeti emissziócsökkentési célokat kell meghatározniuk minden egyes gazdasági szektor számára, amivel transzparenciát és hosszú távú bizonyosságot nyújtanak a cégeknek és a befektetőknek.
  • Másodsorban minden országnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek a megújuló energiatermelés, a zöldvillanyosítás és az energiahatékonyság jelentős növeléséhez szükségesek.
  • Harmadsorban a kormányoknak át kell alakítaniuk a szabályozási keretrendszereiket az innovatív technológiákba való befektetések maximálizálása érdekében, az állami és a magánszektor együttműködésén alapuló kutatás-fejlesztési és megvalósítási projektek révén.

Hasonlóképpen a közbeszerzéseket és a költségvetési intézkedéseket meg kell reformálni, erősítve azokat az ösztönzőket, amelyek az alacsony szénfelhasználású tevékenységeket és beruházásokat segítik elő. Továbbá az üzleti életnek szerte a világban felelősséget kell vállalnia a saját közvetlen emisszióján túlmenően is, hogy hasonló emissziócsökkentéseket mozdítsanak elő a globális értékláncaikban. Az érdeklődő kormányoknak és vállalatoknak szívesen betekintést adunk a saját akcióterveinkbe. Közösen kell biztosítanunk, hogy a koronavírus-járvány ne vigyen bennünket vissza ugyanabba a „business as usual” állapotba, amely első helyen felelős a klímaválság bekövetkeztéért. Az általunk képviselt modell és elvek alkalmazásával minden társadalom többet tehet a puszta gazdasági kilábalásnál, és egyben a jövő kihívásainak is megfelelő társadalommá alakíthatja át magát. Ez a helyes megközelítés környezetvédelmi és gazdasági szempontból is.”

Forrás:
Klímavédelmi célok a kilábalásban; Henrik Poulsen, Mads Nipper, Lars Fruergaard Jorgensen; Világgazdaság; 2020. május 29.
A szerzők dán nagyvállalatok vezérigazgatói: Orsted, Grundfos, Novo Nordisk

Kategória: energia, fenntartható fejlődés, gazdaság, környezetvédelem, technika, tudomány | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Zöld helyreállítást a válság után! – a Levegő Munkacsoport ajánlásai a Magyar Nemzeti Bank felkérésére

„Számos ajánlást fogalmazott meg a Levegő Munkacsoport a Magyar Nemzeti Bank azon felkérésére, hogy javaslataival segítse az MNB Zöld Programjának hozzájárulását ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés utáni helyreállítás környezetileg is fenntartható legyen.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a zöld gazdasági fordulathoz elsősorban a vállalkozások tőkehiányát kell enyhíteni. Ezt pedig leginkább a humán erőforrások fejlesztésével, a környezet állapotának javításával, hatékony kormányzati működéssel, kiváló minőségű intézmény- és jogrendszer megteremtésével lehet megteremteni. A civil szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a zöld gazdaságélénkítés kizárólag akkor valósítható meg, ha megszüntetjük azt a mostani állapotot, hogy a környezetszennyező, éghajlatkárosító tevékenységek sokkal nagyobb támogatásokat kapnak, mint a gazdaságot zöldítő tevékenységek.

Haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a további válságok hatásainak lehetséges kivédésére is. Számos kutatás ugyanis azt valószínűsíti, hogy az előttünk álló évtizedben olyan válságok sorával kell szembesülnünk, amelyek sokkal súlyosabbak lesznek, mint a mostani koronavírus-járvány. Magyarországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának kötelező csökkentésén kívül elsősorban az alkalmazkodásra kell haladéktalanul felkészülnie. A haladéktalan szó szerint értendő, a halogatás nemzeti tragédiához vezethet.”

Forrás:
Zöld helyreállítást a válság után!; Levegő Munkacsoport; 2020. május 29.
Javaslatok a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjának kialakításához; Levegő Munkacsoport; 2020. május 27. (PDF)

Kategória: fenntartható fejlődés, gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója az Európai Bizottság „Termőföldtől az Asztalig Stratégiájáról”

„…A Termőföldtől az Asztalig Stratégia összességében ambiciózus környezeti célokat határoz meg az Európai Unió egészére, amely mögé az európai lakosság jelentős része be is fog állni. A kérdés továbbra is az, hogy a fent említett célokat az Európai Bizottság pontosan milyen eszközökkel kívánja érvényre juttatni, és hogy mennyire veszi figyelembe adott esetben a tagállami sajátosságokat: mind környezeti állapot, fogyasztási szokások, mind pedig tagországi szabályozás vonatkozásában. Egy egységes keretrendszer és közösen elérendő célok kitűzése nem ördögtől való, ugyanakkor nem lehet cél a túlszabályozás (ami magával hozza a túlzott adminisztrációt), és olyan elvárások felállítása, amelyeket – megfelelő adatok és hatásvizsgálat hiányában – nem kellő megalapozottsággal határoztak meg, ezáltal a mind megvalósításuk, mind az általuk elért (rész)eredmények is erősen kétségesek. Annyi bizonyos, hogy a Termőföldtől az Asztalig Stratégia – a Biodiverzitás Stratégiával együtt – jelentős befolyással lesz a még tárgyalás alatt álló KAP reformra, emellett a tagállamok által benyújtandó KAP Stratégiai Terveket is csak akkor fogják jóváhagyni, ha az eléri a Bizottság által megfelelőnek ítélt környezeti ambíciószintet.”

Forrás:
Az Európai Bizottság víziója a fenntartható mezőgazdaságról és élelmiszeriparról, avagy mit tartalmaz a Termőföldtől az Asztalig Stratégia?; Horváth Dóra, Szűcs Viktória; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2020. május 25, (PDF)

Kategória: Európai Unió, fenntartható fejlődés, gazdaság, környezetvédelem | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az adatbekérés jelene és jövője – a digitális átalakulás az Állami Számvevőszék gyakorlatában

„Az ÁSZ – mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve – az Állami Számvevőszékről szóló törvény felhatalmazása alapján jogosult az ellenőrzött szervezetektől adatokat, dokumentumokat kérni. Az ÁSZ az ellenőrzései megtervezéséhez, konkrét ellenőrzési program lefolytatásához is kérhet adatot, a közös ezekben az, hogy a megszólított szervezet közreműködni köteles az ÁSZ törvény értelmében.

A minket körülvevő világ állandóan változik, amivel az Állami Számvevőszéknek is lépést kell tartania. Ez egyik kiemelt terület, ahol a digitalizáció utat tört, az adatbekérés, amelynek rendszerére is a folyamatos megújulás jellemző. Ennek egyik lépcsőfoka volt 2017-ben egy új adatbekérő rendszer bevezetése, amely lehetővé tette az ellenőrzött számára, hogy papír alapú dokumentumok helyett digitális formában, a rendszer felületén keresztül szolgáltasson adatokat.

Az elkövetkező években a rendszer folyamatos fejlődésen ment keresztül, melyek során számos az ellenőrzött szervezetek számára hasznos, „ügyfélbarát” megoldás került kialakításra. Ilyen pl. hogy egy központi call center áll az ellenőrzött szervezetek rendelkezésére. A call centeren dolgozó kollégák azonnal tudnak szakmai és technikai támogatást nyújtani az ellenőrzött szervezetek telefonon érdeklődő munkatársainak. A visszajelzések alapján ezek hasznosnak bizonyultak az ellenőrzött szervezetek számára.

A rendszer bevezetése óta egycsatornás kapcsolattartás jellemzi a számvevőszéki adatbekérést, amihez biztonságos adattovábbítási csatorna is társul. A digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva az adatbekérés megreformálásával lényegesen lecsökkent az ellenőrzött szervezetek székhelyén, telephelyén töltött idő tartama, az ún. helyszíni ellenőrzés egyre ritkább. Ez a szervezési megoldás egyrészről támogató jellegű az ellenőrzött szervezetek számára, hiszen a mindennapi tevékenységüket nem befolyásolja az ellenőrök személyes jelenléte, másrészről a számvevőszéki erőforrások költségkímélő felhasználását is jelenti. Emellett nagyban növeli a számvevőszéki megállapítások objektivitását, hiszen a személyes kapcsolat kizárásával, illetve minimalizálásával jelentősen csökken a befolyásolhatóság lehetősége.

Az adatbekérés során az ellenőrzött szervezetek megkeresése korábban jellemzően papír alapú levél útján történt, de új megoldást jelentett az önkormányzatok integritásának ellenőrzése során, hogy az ÁSZ a Hivatali Kapun keresztül megküldött, elektronikus aláírással ellátott megkereséssel élt a helyi települési és megyei önkormányzatok felé. Ez a közel 3200 önkormányzat, mint ellenőrzött szervezet esetén jelentős és nagyfokú közpénzkímélő megoldást jelentett. Emellett egyértelműen bizonyíthatóvá tette az adatbekérő levelek átvételének tényét és idejét, ami a további munkafolyamatok tervezhetőségét segíti.

Az ellenőrzött szervezetek által az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok digitalizált feldolgozása egy következő lépcsőfok a számvevőszéki ellenőrzésben. A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte napról napra új kapukat nyitnak ki, ahova a belépés az adatbekérési ellenőrzési terület számára kialakítás alatt áll.”

Forrás:
Az adatbekérés jelene és jövője; íKovács Diána, Tóth Marianna; Állami Számvevőszék; 2020. május 25.
(A cikk szerzői: ÁSZ projektvezető, illetve adatértékelési vezető)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Hajzer Károly helyettes államtitkár szerint készen állt az e-közigazgatás a járványos idők kihívásaira

„A Belügyminisztérium informatikáért felelős helyettes államtitkára, Hajzer Károly a vendége Mester Sándornak az ITBUSINESS podcastfolyamának legújabb epizódjában. A beszélgetés fókuszában az elektronikus közigazgatásnak a koronavírus-járvány kitörése utáni működése áll, a beszélgetésből pedig az is kiderül, hogy az e-ügyintézés infrastruktúrájának megalkotói és fejlesztői a közigazgatás digitalizásának elkötelezett hívei. A helyettes államtitkár megerősíti, hogy minisztériumi munkája mellett programozóként is tevékenykedik.

A podcast ezeken a linkeken hallgatható meg vagy tölthető le:
Anchor
Spotify
Google Podcast
Apple Podcast

Forrás:
Hajzer Károly helyettes államtitkár szerint készen állt az e-közigazgatás a járványos idők kihívásaira; Mester Sánor; ITBusiness; 2020. május 25.

Kategória: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!