A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. március 11-március 14.

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

SOC biztonsági eseménykezelő szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.22.
A közbeszerzési eljárás célja az Ajánlatkérő (AK) informatikai eszközeit célzó kibertámadások és a belső hálózatból induló támadások hatékony detektálása és elhárítása érdekében IT biztonsági naplóelemző és eseménykezelő szolgáltatás nyújtása (szolgáltatás).
Lásd bővebben

ZRH számára AEG 48V-os tápegység és UPS eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.16.
Zártcélú Rendészeti Hálózat (zRH) számára AEG gyártmányú berendezés bővítéséhez szükséges 48V-os tápegység és 3kVA-es UPS eszközök beszerzése az alábbiak szerint. 48V-os tápegység összesen 50 db, melyből 39 db fix mennyiség, 11 db opcionális mennyiség.
3kVA-es UPS berendezés összesen 56 db, melyből 44 db fix mennyiség, 12 db opcionális mennyiség.
Lásd bővebben

AF VEKOP-6.3.5-17-2017-00017 betegazonosító r.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.15.
VEKOP-6.3.5-17-2017-00017 projekt keretén belül betegazonosító rendszer beszerzése
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő biztonságos betegazonosítási folyamatainak kialakításához szükséges hardverek, szoftverek és szolgáltatások biztosítása.
Lásd bővebben

Belváros-Lipótváros okos parkolás, II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Közterület-Felügyelet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.11.
Okos park. szolg.nyújt. Bp V. ker egyes részein II
Okos parkolás szolgáltatás nyújtása, amely magában foglalja a rendszer telepítését és üzemeltetését, amely rendszer valós időben gyűjti a Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata által meghatározott területeken a közterületi parkolóhelyek foglaltságáról az információt és ezt hozzáférhetővé teszi mind az Ajánlatkérő, mind a kerületben parkolni kívánó autósok számára.
1050 db egyedi szenzoros okos parkoló telepítése, a hozzá tartozó parkolási platform elérhetőségének biztosítása és a mobil alkalmazást tartalmazó rendszer kialakítása, és mindezek üzemeltetése 5 évig (60 hónap). További legfeljebb 450 db egyedi szenzoros okos parkoló megoldás bővítésének lehetősége, amelynek megrendelésére Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget.
* Kamerás, parkolóhelyre be- és kilépést számláló okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen opcionálisan.
* Parkolóhelyre be- és kilépést számláló szenzoros okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen opcionálisan.
* Utcai kijelző telepítése és a telepítéstől számított 2 éves üzemeltetése, amely egy előre definiált parkolóhely csoport adatait jeleníti meg, 5 db helyszínen és további legfeljebb 2 db helyszínen opcionálisan.
* Gépjármű forgalom számlálási megoldás telepítése és a telepítéstől számított 2 éves üzemeltetése 4 db helyszínen és további legfeljebb 2 db helyszínen opcionálisan.
* Mobil alkalmazás biztosítása, amelyben a fent ismertetett parkolási információk a parkolni szándékozók részére megjelenítésre kerülnek.
Lásd bővebben

Kohorsz adatgyűjtés EFOP1.9.4-VEKOP-16-2016-00001
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.12.
Keretmegállapodás a Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatfelvételének komplex adatgyűjtési feladatainak ellátására az EFOP 1.9.4-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Keretösszeg: 237.642.648.- Ft + ÁFA
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
EIA-SIA technológiaváltás (II. lépcső)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gépikód Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1 db technológiailag megújított Energiainformációs Adattár, teljes migrált adattartalommal.
1 db technológiailag megújított Statisztikai Információs Adattár, teljes migrált adattartalommal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DataCare Rendszerintegrációs Zrt.
A bíróságok központi alkalmazásait kiszolgáló informatikai szerverinfrastuktúra biztonságos és szakszerű üzemeltetése 12 hónap időtartamban
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.380.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NSL Security Biztonsági Szolgálat Kft.
Elnevezés: Elektronikus biztonságtechnika karbantartása
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 17 db budapesti telephelyén, 3 db vidéki telephelyén (Bükkszék, Siófok, Csomád) üzemelő videó megfigyelő, elektronikus behatolás jelző, tűzjelző, valamint beléptető rendszerek karbantartása, szervizkészenlét biztosítása, eseti javítása, felújítása és üzemzavar elhárítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.520.000,- Ft
Lásd bővebben

Sebklasszifikáció MI-hez kapcsolódó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Nyertes ajánlattevő: MedInnoScan Kutatás-fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
Sebklasszifikációs mesterséges intelligencia tanításához szükséges tanító halmazhoz 5000 különböző, a közbeszerzési dokumentumokban rögzített feltételeknek megfelelő sebről, sebenként negyven, különböző szögben készült felvétel készítése. Az elkészült képek alapján a sebekről fotogrammetrikus 3D rekonstrukciót kell készíteni.
A lefényképezett sebeket a közbeszerzési dokumentumokban részletezett módszertan szerint klasszifikálni kell.
A megszerzett kép halmaz tárolására speciális adatbázist kell létrehozni, amely kielégíti a közbeszerzési dokumentumokban részletesen bemutatott technológiai és jogi követelményeket. Technológiai szempontból különösen fontos, hogy gyorsan kereshető és válogatható, metaadatok tárolására alkalmas, és nagy sebességgel visszaolvasható adatbázis jöjjön létre.
A betegek felkutatása, ajánlattevő feladata. Ajánlatkérő nem biztosít adatbázist, ajánlatkérő nem vesz részt a fényképezésre kerülő sebek kiválasztásában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.160.000,- Ft
Lásd bővebben

(TAER) OLK levélfeldolgozó karbantartás-támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Leonardo S.p.a.
OLK levélfeldolgozó-rendszer karbantartás-támogatási szerződés.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.171.880,- Ft
Lásd bővebben

RAS rendszer beszerzése és kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés célja két teljes mértékben azonos, két különböző NISZ adatparkban kialakítandó, georedundáns, IP alapú, magas rendelkezésre állású távoli hozzáférési rendszer (RAS) beszerzése, mely a Nemzeti Távközlési Gerinc (NTG) VPN-ek erőforrásainak elérésére biztosít hozzáférést biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül, szabályozott módon, intézményi/felhasználói profilok kialakításával, külső hálózatban lévő menedzselt munkaállomásokról az alábbi felhasználói kör számára:
1. NTG zárt VPN erőforrásaihoz való hozzáférés az adott intézmény vagy NISZ által üzemeltetett Microsoft Windows operációs rendszert futtató számítógépekről, az adott intézmény felhasználói számára.
2. NTG zárt VPN erőforrásaihoz való hozzáférés az adott intézmény vagy NISZ által üzemeltetett Linux operációs rendszert futtató notebook eszközökről, az adott intézmény felhasználói számára.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ehhez szükséges szoftver – és hardver elemeket.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 71.006.300,- Ft
Lásd bővebben

Központi tűzfal kapacitás bővítés szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés célja két adatközponti telephelyen üzemelő Perimeter eszközök kapacitás bővítése, összesen 2 db FPR4110-BUN típusú vagy azzal egyenértékű tűzfal, továbbá az előírt funkciókat biztosító licencek, SFP/SFP+ transzíverek és a hálózati bekötésekhez szükséges optikai kábelek szállítása, üzembe helyezése és integrációja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.874.080,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Központi szinkronizációs rendszer üzemeltetése
A Központi szinkronizációs rendszer és kapcsolódó alkalmazások üzemeltetése 12 hónap időtartamban és fejlesztési feladatok ellátása 2000 fejlesztői keretóra mértékéig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
„Kisméretű munkaállomások beszerzése”
31 db monitorra szerelhető mini PC
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.785.340,- Ft
Lásd bővebben

Integrált billentyűzettel rendelkező táblagépek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ÍRISZ Holding Kft.
20 db táblagép integrált billentyűzettel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.517.200,- Ft
Lásd bővebben

TE-Adásvét szerz Infokomm. eszközök szállításásra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Siófoki Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Infokommunikációs eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.229.130,- Ft
Lásd bővebben

ET-Vámszakmai szoftverek támogatása és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: EnterSoft Számítástechnikai Kft.
Vámszakmai szoftverek támogatása és fejlesztése
Az NCTS és ECS rendszerek, valamint az ICS és EMCS rendszerek kommunikációjának általános támogatása és fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 251.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobilapplikációk beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Zala Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Chrome-Soft Informatikai, Kiadói és Grafikai Korlátolt Felelősségű Társaság
1 darab központi adatbázis-kezelő és tartalomszolgáltató keretrendszer (CMS) kifejlesztése
a) „Guide2Visit” projekt
A kifejlesztett CMS rendszer testreszabása valamint 1 darab online web-alapú tájékoztatási rendszer (térképes idegenvezető portál), 1 darab idegenvezetési mobil applikáció integrált audioguide-dal, 1 darab applikációs interface, mely képes az Iron Curtain Cycling projekt keretében megvalósításra kerülő applikáció tartalmait megjeleníteni.
b) „IronCurtainCycling” projekt
A kifejlesztett CMS rendszer testreszabása valamint1 darab API fejlesztése, 1 darab mobil applikáció, 1 darab applikációs interface, mely képes az Guide2Visit projekt keretében megvalósításra kerülő portállal kommunikálni.
c)„INSiGHTS” projekt
A kifejlesztett CMS rendszer testreszabása valamint 1 darab idegenvezetői mobil applikáció integrált audioguide-dal,, közösségi megosztást támogató és ösztönző rendszerrel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.470.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
11 db Samsung Galaxy Tab S3 (cikkszám: SM-T820NZKAXEH) típusú android táblagép
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.471.800,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
85 db Dell UltraSharp 24 Monitor U2415 (cikkszáma: U2415)
II.1.6) A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.202.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
„Informatikai keretszerződés – 2018/2″
A Műszaki leírásában specifikált informatikai eszközök leszállítása maximum 7.800.000 Ft + ÁFA, azaz hétmillió-nyolcszázezer Forint plusz ÁFA Keretösszeg erejéig. Ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles.
A Keretösszegből ajánlatkérő legkevesebb 6.300.000,- Ft+ÁFA, azaz hatmillió-háromszázezer Forint + ÁFA összeget a „Beszerzendő alkatrészek listája” táblázatban szereplő Termékekre, míg a fennmaradó legfeljebb 1.500.000,-Ft+ÁFA, azaz egymillió-ötszázezer Forint + ÁFA összeget a táblázatban nem szereplő, időközben felmerült egyéb Kiegészítő termékekre (informatikai eszközökre) jogosult felhasználni.
Lásd bővebben

Jelút rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: SVALE Technology Távközléstechnikai és Informatikai Tanácsadó Kft.
A beszerzés célja: A hatóság országos mérőszolgálati hálózatának részét képező kiegészítő mérőállomások illetve a műholdas alrendszer mérési képességének-, hálózati vezérlésének- és a műholdas jelutak fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.696.000,- Ft
Lásd bővebben

Online szabályozási adat-/tudásbázis szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Cullen International SA
Online adat- és tudásbázis szolgáltatás, valamint távközlés-, média-, posta- és digitális gazdaság szabályozási témakörben nyújtott támogató, monitoring szolgáltatások beszerzése 24 hónapra vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 178.000,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Pressonline Kommunikációs Tanácsadó Kft.
Motivációs és elérési terv készítése-GINOP-3.3.2.
II.1.4) A közbeszerzés rövid ismertetése:
1 db helyzetelemzés elkészítése, 1 db célcsoport szegmentáció elkészítése, 1 db Motivációs és elérési terv készítése a célcsoport bevonására, offline és online motivációs kampányok, programok megtervezése a GINOP-3.3.2. -16-2017-00001 – Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése tárgyú projekt keretében. A mennyiségek részletezését a műszaki leírás tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.500.000,- Ft
Lásd bővebben

CCTV rendszer fejlesztéséhez eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: D.S.C. Hungária Biztonságtechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.618.984,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Poszeidon EKEIDR iktató rendszerhez támogatási (szupport) szolgáltatás beszerzése
* biztosítani kívánja a jelenleg használt EKEIDR Rendszer, moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásait,
* lehetővé kívánja tenni a szolgáltatások bővítését a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.996.000,- Ft
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!

Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

Gratulálunk kollégánknak!

„Áder János,
Magyarország köztársasági elnöke
– a belügyminiszter előterjesztésére –
nemzeti ünnepünk, március 15-e, alkalmából
a Magyar Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozatát adományozza
a hazai kormányzati informatikai fejlesztések, valamint az elektronikus közigazgatás területén végzett szakmai tevékenysége elismeréséül
SIKOLYA ZSOLT ISTVÁN úrnak,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőjének””

Életrajz
1967 – BME Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika szak, okleveles villamosmérnök
1974 – ELTE TTK, Alkalmazott Matematika Szak, okleveles alkalmazott matematikus

1996-ig CAD, valós idejű, majd térinformatikai szoftverek fejlesztését vezette (Infelor, Vilati, Kreutler-VILATI Systems, Geoview Systems). 1996-tól foglalkozik kormányzati informatikával, e-közigazgatással és adatpolitikával – sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, majd az eGov Kft. munkatársaként.
2018-ig éveken át a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértője volt.
Az NHIT-ben az utóbbi években az adatpolitikai munkacsoportot vezette, amelynek munkája nyomán jött létre 2016-ban a Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum.
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesületnek megalakulásától, 2005-től elnökségi tagja.
A HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaságnak egy időben elnöke volt, jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke.
Jelenleg a Mesterséges Intelligencia Koalíció „Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon” című projektjét vezeti.

Munkásságáért a kormányzattól 2004-ben AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT szakmai érmet, 2014-ben Puskás Tivadar-díjat, 2019. március 15-én pedig a köztársasági elnöktől magyar ezüst érdemkereszt kitüntetés kapott. Közel 140 konferencia-előadásának, cikkének legnagyobb részét az e-közigazgatás és az adatpolitika témakörében publikálta magyar és külföldi konferenciákon, folyóiratokban.
Forrás:
Belügyminisztérium; 2019. március 14. (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. Bár az adminisztrációs terhek várhatóan csökkennek majd, az adatkezelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a jövőben is a megfelelő dokumentáció elkészítésére.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet végezni. Valószínűleg még kevesebben tudják azt, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez a hozzájárulásunkra van szükség. E hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő belépéssel, mint ráutaló magatartással adjuk meg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i hatályba lépésével jelentős változás következett be. A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, ebben az esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell. Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a vagyonvédelmi törvény jogalapokra tekintettel történő deregulációja vált szükségessé.

A magyar Országgyűlés előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvénytervezet rendezni fogja ezt a kérdést és a módosítás elfogadását követően a kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

Fontos kiemelni, hogy e jogalap alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet, melynek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket és kérésre az érintettek vagy a NAIH rendelkezésére kell tudni bocsátani azt. – tette hozzá dr. Kárpáti Dániel, a Deloitte Legal ügyvédje.

Az érdekmérlegelési teszt egy több lépésből álló módszer, amely során az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait ütköztetik az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogi és üzleti érdekeivel és céljaival. Az adatkezelés kizárólag abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.

További lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg a kép-, illetve hangfelvételek megőrzésére a vagyonvédelmi törvény szigorú határidőket állapít meg, amelyeket a NAIH gyakorlata szerint azoknak az adatkezelőknek is alkalmazniuk kell, akik nem esnek ezen jogszabály hatálya alá. Ennek megfelelően jelenleg főszabály szerint 3 munkanapig, speciális esetekben pedig 30 vagy 60 napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a 3 munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez. A salátatörvény várhatóan hatályon kívül helyezi majd a jelenlegi előírásokat és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva. Fontos azonban, hogy minden esetben meg kell tudni indokolni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.

A vagyonvédelmi törvény deregulációs változásai az adminisztrációs terhek könnyítése irányába mutatnak, azonban az adatkezelőknek továbbra is szükséges lesz megfelelő dokumentációval körülbástyázniuk magukat, hogy a kamerás megfigyelés, különösen a felvételek megőrzési idejének a jogszerűsége igazolható legyen. Ennek egyik eszköze az érdekmérlegelési teszt elvégzése, de ezen felül érdemes egy részletes elemzést is készíteni a megőrzési határidők alátámasztása érdekében. – mutatott rá dr. Majoros Gábor T., a Deloitte Legal ügyvédje.”

Forrás:
Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban; Deloitte Magyarország; 2019. március 12.

Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Online kiskereskedelem: 425 milliárd forintos forgalom és 17%-os növekedés 2018-ban

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„A GKI Digital és az Árukereső március 12-én publikálta a magyar online kiskereskedelmi piac 2018-as eredményeit: a szektorszintű, mintegy 3200 magyar webáruházzal rendelkező e-kereskedő bevonásával készült felmérés alapján a hazai online kiskereskedelem 2018-ban elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat, ami mintegy 17%-kal múlta felül a 2017-es szintet és 4,5%-át adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak.

A GKI Digital lakossági mérései szerint az aktív (12 hónapon belül legalább egy alkalommal internetről rendelő) online vásárlók számának emelkedési üteme évről évre lassul (2019 elején számuk kb. 3,2 millió fő volt, +6,5%-os bővüléssel a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva), ezért:

Az online kiskereskedelmi szektor további növekedése már elsősorban az átlagos kosárértékek méretétől és a rendelési gyakoriságtól függ.

Egyre gyakrabban vásárolunk
A magyar lakosság 2018-ban – a gazdasági fellendüléssel összhangban – már a webáruházakban is egyre nagyobb értékben költött termékekre, a tavalyi évben az átlagos vásárlási érték átlépte a nettó 11 ezer forintos értéket.

Mivel az átlagos költés növekedése változatlan termékportfólió esetén erősen kötődik az infláció mértékéhez, ezért a jelenlegi alacsony inflációs környezetben az online kiskereskedelem növekedésének legnagyobb potenciálja a rendelési gyakoriság növekedésében rejlik. A vásárlási frekvencia növekedésével még a lassabban bővülő kosárérték mellett is dinamikus bővülésre van lehetőség. 2018-ban az egy főre jutó éves online rendelésszám elérte a 12 online vásárlás/fő szintet, ami 7%-os éves bővülést jelent 2017-hez képest. Az éves átlagos költés összességében megközelítette a 133 ezer forintot.

A hazai online kiskereskedelem fejlődésének jelenlegi legfontosabb motorja tehát a vásárlási gyakoriság további növelése. A kereskedők szemszögéből ez azt jelenti, hogy a fenntartható növekedéshez érdemes a nagyobb értékű – és sokszor hosszabb életciklussal rendelkező – termékek mellett a gyorsa(bba)n forgó, napi fogyasztási cikkek irányába is nyitni. Ezekkel ugyanis drasztikusan növelhető a rendelési állomány és a visszatérési gyakoriság a magas kosárérték megtartása mellett.

Logisztika
A mintegy 425 milliárd forintos online forgalom mellett a magyar vásárlók 2018-ban 38 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek, ami 13%-os növekedés 2017-hez képest (figyelmen kívül hagyva az idegen nyelvű áruházak magyar piacra eső forgalmát és a végül nem teljesített, visszamondott vagy át nem vett rendelések számát). Az e-kereskedők a rendelések 69%-át valamelyik logisztikai szolgáltató bevonásával juttatták célba.

Erősödött a házhoz szállítás, gyengült a csomagpont
Kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban továbbra is a házhoz szállítást választják – ez a megoldás adja a 2018-ban teljesített online tranzakciók 52%-át. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ez a kézbesítési mód sokkal tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá vált a vásárlók számára. Legtöbbször már nem kell egész nap a futárt várni, a logisztikai szolgáltatók jellemzően 2-3 órás időintervallumokat is megadnak, és ha ez nem lenne elég, a vásárló direktben is egyeztethet a kézbesítést végző futárral, mivel a sofőr telefonszáma hozzáférhető.

Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett átadópontok szerepe összességében csökken (19%-ról 17%-ra), mivel egyre nehezebben tudnak új kereskedőket megnyerni, illetve a vásárlók is gyakran átpártolnak a kényelmesebbé, kiszámíthatóbbá váló házhoz szállításhoz.

A fejlesztésnek ára van
A logisztikai szolgáltatók általános megítélése mindezek ellenére romlott az e-kereskedők körében a GKI Digital és az Árukereső előző évi méréséhez képest. Az okok között előkelő helyen van a szolgáltatók 2018-as általános áremelése, melynek kiváltója a fenti – főleg IT jellegű – fejlesztések mellett a futárok és raktári munkások körében tapasztalható, jelentős munkaerőhiány. A megemelt szolgáltatási díjak a 2017-es ünnepi szezont követően léptek életbe, és azóta az áremelés folyamatos, több kereskedőt az év során akár egynél több hullámban is elért.

Leszakadt a mezőny
Az e-kereskedelemben érdekelt logisztikai szolgáltatók 2018-ban – viszonylag kis különbséggel – nagyjából ugyanazt a szolgáltatási palettát nyújtották, de a végrehajtás minősége erősen eltérő volt.
Ez a különbség megjelenik a kereskedők által adott osztályzatokban is: a házhoz szállítás piacán 2018-ban a GLS volt a legstabilabb, legmagasabb minőséget nyújtó szolgáltató, tavaly a legtöbb online rendelt csomagot is ez a cég kézbesítette. A GLS a magas minőség fenntartása végett szűri az ügyfeleket, nagyrészt olyan partnerekkel szerződik, akik jól kezelhető (viszonylag kis méretű, standard dobozba csomagolt, nem törékeny, egy darabból álló, speciális kezelést nem igénylő) csomagot adnak át. A GKI Digital e-kereskedelmi TOP10-es listáján szereplő webáruházak közül csupán egy webáruház a partnere, és a volumenének jelentős része nem e-commerce csomag, ezért a Fekete Péntek, és a szezon mennyiségi kiugrása kevésbé érinti.

A webáruházak megítélése alapján a Magyar Posta mögött a DPD, valamint a Sprinter nagyjából hasonló minőséget nyújtott 2018-ban. Összességében a Magyar Posta tudott legközelebb kerülni a webáruházak szerint legjobbra értékelt GLS-hez, miközben a többi szolgáltató esetében nőtt a relatív távolság. A minőségi verseny vesztese 2018-ban az év elején nevet változtató Express One (korábban: TOF). Esetükben az osztályzat a 2017-es 4,2-ről 3,2-re csökkent.

Egyre népszerűbbek a csomagautomaták
Az átadópontok közt immár harmadik éve ismét a Foxpost kapta a legjobb értékelést az e-kereskedőktől. Az automaták szerepe folyamatosan nő az átadópontok között. Az önkiszolgáló rendszerek által nyújtott szolgáltatás egyértelműen modernebb, gyorsabb vásárlói élményt nyújt, mint a hírlapárusokból, benzinkutakból, postákból és egyéb kiskereskedelmi egységekből álló átadópont-hálózatok, ám hátrányuk, hogy a lefedettség még viszonylag csekély, mindössze 120 körüli csomagautomata üzemel az országban.

Kereskedői megítélés tekintetében nem sokkal maradt le a Foxpost mögött a GLS csomagpont szolgáltatása, a 4-es osztályzat egyértelműen jónak mondható, ami a meglehetősen heterogén átadóponti hálózatot tekintve nagyon szép teljesítmény.

A Pick Pack Pont és a Posta Pontok kereskedői megítélése nem változott számottevően az elmúlt években – ám a korábban innovatívnak, izgalmasnak ható szolgáltatások fénye mostanra megkopott, nagy szükség lenne a folyamatok felgyorsítására, a vásárlói átvétel egyszerűbbé, hatékonyabbá tételére.

Az olcsó, belépő árú megoldás a külső átadópont helyett egyre inkább a webáruház saját átadópontja lesz – azonban a legtöbb e-kereskedő már ezeket a saját megoldásokat is beárazza, így az ingyenes megoldások lassan kivezetődnek a piacról.

Az FMCG piac hozhatja az új lendületet az online kiskereskedelembe
Az e-kereskedelmi szektorok között 2018-ban a műszaki cikkek mellett az FMCG területe fejlődött a legdinamikusabban (21%). A napi fogyasztási cikkek online piacán belül az online élelmiszer szegmens a legnagyobb. Ezen a területen 2018-ban már élénk verseny folyt a két országos hiperlánc, a Tesco és az Auchan online áruházai között.

Ráadásul az élelmiszerek online rendelése mellett a háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny. Ebben a kategóriában a Rossmann egyre nagyobb szeletet hasít ki az online FMCG tortából, de 2018-ban ők is jól ismert, közvetlen konkurenciával kerültek szembe: a DM is elindult a saját webáruházával.

A jelenlegi trendek tükrében ez a – most még “gyerekcipőben járó” – online FMCG piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz, ez pedig hatással lehet majd az egész magyar online piac fejlődésére. Az FMCG termékek online vásárlása hosszú távon átrajzolhatja a kereskedői erőviszonyokat és nagy hatással lesz a vásárlási frekvenciára, valamint a kosárértékre is.

Ilyen piaci környezetben, limitált vásárlói bázis és relatív alacsony éves rendelésszám mellett a marketingeszközök hatékony használatán is legalább annyi múlik, mint a megfelelő összetételű termékpalettán.

A promóciók csúcsa: ingyenes szállítás és árakció
Miközben a webáruházak által alkalmazott akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött promóciók a legnépszerűbbek, addig a két megoldás között komoly eltérés tapasztalható: míg a szállítási kedvezmény elsősorban a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), addig a jól tervezett árkedvezmények magasabb kosárértéket eredményeznek, hiszen drágább termék esetében nagyobb nominális megtakarítás érhető el a fogyasztó számára.

2019 legfontosabb trendjei
Offline háttér nélkül nem megy: A teljes értékű offline üzlettel vagy átvételi ponttal is rendelkező webáruházak létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen a magyar piacon. A vásárlók szívesebben rendelnek olyan webáruházból, amely offline üzletekkel vagy legalább átadópontokkal rendelkezik. Ezek alapján nem meglepő, hogy a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80%-a olyan kereskedéseknél realizálódik, ahol van valamilyen offline értékesítési láb.

A perszonalizáció új dimenzióba lép: az online és offline térben is vásárlót egy személyként kell kezelni, és a lehető legjobban kell kiszolgálni mind a két csatornán. A korábban külön, esetleg cégen belül is egymás konkurenciájaként működő szolgáltatásoknak együtt kell működniük, közösen kielégítve a vásárlók egyre növekvő igényeit.

Az ügyfélélményen belül kritikus pont a kézbesítés: a magyar fogyasztó még egyáltalán nem ragaszkodik a 24 órán belüli szállításhoz – ahhoz viszont igen, hogy a szállítás napja, valamint napon belül a várható időablak tervezhető legyen, ami folyamatos fejlesztést igényel mind a kereskedők, mind a logisztikai szolgáltatók részéről. A kereskedők saját átadópontjainak szerepe várhatóan tovább nő, de egyre népszerűbbek a csomagautomaták is.

Ami lassan változik, az az utánvét kérdése: 2018-ban az internetes termékrendelések több mint 70%-a utánvétes volt, amiből a készpénz aránya pedig még mindig közel 60%. Ennek oka részben a kereskedők irányába táplált bizalmatlanságban, részben pedig a készpénzhasználat társadalmi háttérben, beágyazottságában keresendő. Ezen a berögződésen várhatóan a 2019 júliusában bevezetésre kerülő azonnali fizetés sem fog drasztikusan változtatni, ám hosszú távon mindenképpen felgyorsíthatja a készpénzkímélő megoldások elterjedését.

A vásárló az első
Mindezek alapján, tehát 2019 sem lesz mentes a kihívásoktól: a kereskedőknek sokféle igénynek kell egyszerre megfelelnie:
A piackövető magatartás 2019-ben már egyre kevésbé lesz elég a növekedéshez. Azok a szereplők fogják tudni megtartani a vásárlókat – és növelni a visszatérési / vásárlási gyakoriságokat – akik minőségi ügyfélélményt nyújtanak.
Az elégedett vásárló ritkán értékel, az elégedetlen viszont “telekiabálja” az internetet, ráadásul ma már nem ritkán közösségi média felületen, videóban osztja meg a véleményét, amellyel egyre több jövőbeni vásárlót érhet el és befolyásolhat, sikeresen. Ezért a közösségi média megfelelő használata és a korábbi vásárlók tapasztalatainak transzparens tálalása fontos és nem lebecsülendő versenyelőnyt jelent.

Azok a kereskedők tudnak hosszú távon sikeresek lenni ilyen körülmények között, akiknek valóban a vásárló az első.”

Forrás:
Online kiskereskedelem: 425 milliárd forintos forgalom és 17%-os növekedés 2018-ban; GKI Digital; 2019. március 12.

Kategória: gazdaság, Internet | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Óriási adatmennyiséget őriz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ)

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„Óriási adatmennyiséget őriz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ), hiszen mindenkinél pontosabb képpel rendelkezik az ország közúti forgalmáról. A szervezet eltökélt szándéka, hogy ezt az adatvagyont minél jobban kihasználja és piaci szereplőknek is elérhetővé tegye, akár marketingcélokra is – mondja Bartal Tamás, a NÚSZ vezérigazgatója.

– Milyen forrásokból és milyen adatok gyűlnek a NÚSZ-nál?
– Két nagy rendszert üzemeltetünk, a HU-GO elnevezésű e-útdíj, illetve az úgynevezett e-matrica rendszert. Az e-útdíjat a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek úthasználata után kell megfizetni 6900 kilométeres úthálózaton, utóbbit pedig a többi gépjármű fizeti a mintegy 1400 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat használatáért. Mind a két rendszerből kapunk értékesítési, valamint forgalmi és ellenőrzési adatokat is.

– Mi a legnagyobb tétel ezek között?
– Egyértelműen az ellenőrzési adatok. A fix portálok és gépjárműbe szerelt eszközök az ellenőrzési pontokon felvételeket készítenek, a felismert rendszámokat pedig időbélyegzővel ellátva beküldik a végpontokról a központi rendszerbe. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az adott jármű nem fizette meg az e-matricát vagy az útdíjat, a központi rendszer bekéri a helyszíneken készült, hitelesített fényképeket is. Ha az ellenőrzési és a jogosultság nyilvántartási adatok egybevetésekor minden rendben van, a felvétel a törvényben előírt idő után felülíródik a végpontokon. Évente mintegy 25 terabájt képi felvétel készül így, de szerencsére ennek csak egy-két százalékát kell tovább megőriznünk, azt is csak a pótdíjazási, illetve bírságolási eljárás lezárultáig.

– Mi a helyzet az értékesítési és forgalmi adatokkal?
– Ezek az adatmennyiség kisebb, de annál értékesebb részét teszik ki. Öt év alatt mintegy 10 terabájt információ gyűlt össze a központi adattárházunkban, a mennyiség pedig évente egy-két terabájttal nő. A közlekedési területen nincs a miénkhez fogható mélységű és méretű adatbázis Magyarországon. A matricák esetében szokványos kereskedelmi tranzakciós adatokról van szó, látjuk, hogy milyen járműre milyen matricát vásároltak. Az e-útdíj már egy kicsit összetettebb történet. A 6900 kilométernyi díjköteles út mintegy 2400 elemi szakaszra van osztva, ezek hossza néhány száz métertől 15 kilométerig terjed. A regisztrált járművek automatikusan fizetnek, ha felhajtanak egy elemi útszakaszra, így egyből látszik, hogy hol, mikor, mennyi jármű járt.

– Házon belül hogyan tudják hasznosítani ezeket az adatokat?
– Rendszeresen készülnek operatív riportok az egyes igazgatóságoknak, szakterületeknek, például az ügyfélszolgálatnak. Mi, felső vezetők is rendszeresen kapunk statisztikai jellegű kimutatásokat, például az értékesítésről, a vásárlási szokások alakulásáról. De azt is meg tudtuk mondani, hogy egy év alatt hány autós úszta meg a pótdíjat azzal, hogy az autópályára való felhajtás után, de még 60 percen belül vette meg a matricát, tehát pontosan vissza tudjuk mérni egyes intézkedések hatását. (Egyébként tavaly 1,2 millió volt a számuk.) Társadalmi szerepvállalásunk keretében egyéb elemzéseket is akarunk végezni, például hogy a hideg időjárás vagy az üzemanyag-árak alakulása milyen hatással van a matricavásárlásra vagy a forgalomra, hogy aztán ezeket az eredményeket közkinccsé tegyük. Az üzleti intelligencia szolgáltatások bevételeit vissza szeretnénk forgatni kapcsolódó közlekedésinnovációs CSR kezdeményezésekbe, mint például ösztöndíjprogram indítása mérnökhallgatók számára.

– A többi állami, kormányzati szereplő milyen módon profitálhat az adataikból?
– Közvetlenül kapcsolódunk a NAV-hoz és a közlekedési hatósághoz is, előbbihez az EKÁER, utóbbihoz a tengelysúly-mérési rendszer (TSM) okán, így ezek a hatóságok is a mi adatainkból dolgoznak. Ezen túlmenően is számos módon segítjük a közlekedéspolitika szakmai munkáját. Amikor az M0 felújítását vagy az M1 háromsávosra bővítését tervezte a kormányzat, mi szolgáltattuk a forgalmi adatokat, mintákat. Magához, az útdíjrendszer finomhangolásához az adatok elemzése és a visszajelzések alapján folyamatosan felülvizsgáljuk az útdíjszámításhoz használt elemi útszakaszokat. Mondjuk, egy korábban kevésbé kihasznált szakasz közepén létesül egy gyár vagy logisztikai központ, ami megnöveli a forgalmat. Ilyenkor készek vagyunk arra, hogy a látott forgalmi adatok ismeretében két részre osszuk az adott szakaszt, így a fuvarozók többségének csak egy kisebb, a valóban használt útszakasz után kell fizetni. Vagyis olyan műhelymunkát végzünk, amelynek elemzései, javaslatai rendszeresen beépülnek a közlekedéspolitikába.

– A piaci szereplők is hozzájuthatnak az adatokhoz?
– Igen, pontosan ez a célja a nemrégiben megalakított Business Intelligence üzletágunknak. Sokféle igénnyel találkozunk: van, hogy egyetemisták kérnek tőlünk adatokat szakdolgozatukhoz, de jellemző, hogy közúti beruházók akarják frissíteni a mi adatainkkal a saját forgalmi modelljeiket. Nemrégiben például Martonvásárnál néztük meg és elemeztük ki, hogy miért növekedett meg a teherautó-forgalom. Az adatainkból egyértelműen kideríthető, hogy a térség fejlődése miatti nagyobb célforgalomról van szó, vagy csak a környékbeli gyorsforgalmi utak használói akarják egy kicsit megrövidíteni útjukat azzal, hogy átvágnak a településen. Olyan megkeresésekkel is találkozunk, amelyekre soha nem számítottunk. Egy osztrák szociális gondozóhálózat román munkaerőt szeretett volna toborozni, és ehhez óriásplakátokat akart elhelyezni a magyar utak mentén. Ezért arra volt kíváncsi, hogy merre és milyen időbeli eloszlásban jár a legtöbb román rendszámú autó. Az ilyen kéréseket is tudjuk teljesíteni, természetesen az adatvédelmi elvek szigorú betartásával. Az alapadatokon mi végezzük el az elemzést, csak az eredményt bocsátjuk a megrendelő rendelkezésére.

Jönnek a milliárdok
2018-ban az előző évinél több, 315 milliárd forint útdíjat szedett be a NÚSZ. Ebből 234 milliárd az e-útdíj rendszerből származik, a fennmaradó 81 milliárd forintot pedig 14,5 millió darab e-matricára költötték el az autósok. Az útdíj valamivel több mint felét külföldi, elsősorban román, lengyel és bolgár fuvarozók fizették be. Az e-matricák közül a legnépszerűbb a személyautóra való 10 napos matrica volt; ezzel együtt éves matricából is 10 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban.”

Forrás:
Közelkép az utakról; Schopp Attila; IT Business; 2019. március 12.

Bartal Tamás szakmai pályája
– 1996-ban szerzett jogi diplomát
– Ügyvédként főként pénzügyi területen működött
– 2010-től a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója, részt vett az elektronikus útdíjfizetés bevezetésében
– 2014-ben a Miniszterelnökség helyettes államtitkára lett és helyet kapott a NÚSZ igazgatóságában is
– 2018 júliusától a NÚSZ vezérigazgatója

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Tovább nőtt 2018-ban az elektronikus számlafizetés népszerűsége

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„Tavaly 5,6 millió fizetési tranzakciót hajtottak végre a Díjneten keresztül, egymillióval többet, mint 2017-ben. Tovább nőtt tavaly az elektronikus számlafizetés népszerűsége, a Díjneten keresztül befizetett számlák összértéke 2018-ban először érte el az 50 milliárd forintot, ennek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt. A független e-számla-fizetési platformon már 30 különböző országos és helyi szolgáltató számláit lehet egyszerűen kezelni, a fővárosiak pedig akár az összes rezsiszámlájukat befizethetik – olvasható a Díjnet közleményében.

Tavaly 5,6 millió fizetési tranzakciót hajtottak végre a Díjneten keresztül, egymillióval többet, mint 2017-ben. A tranzakciók összege 50 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 45,2 milliárdról.

A legnépszerűbb a bankkártyás fizetés volt: 40,9 milliárd forintot fizettek be így, ez több mint 10 százalékos emelkedés egy év alatt. Internetbankon keresztül 7,3 milliárd forintot utaltak át tavaly a rendszer felhasználói.
A szolgáltatók tavaly már 9,2 millió e-számlát küldtek meg a Díjneten keresztül az ügyfeleknek, ez 600 ezres növekedést jelent egy év alatt. A Díjbeszedő Holding Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a UPC Magyarország Kft. volt a legaktívabb.

Mintegy 10 százalékkal nőtt a regisztrált felhasználók száma, így már több mint 680 ezer ügyfél él a fizetési platform szolgáltatásaival. Újabb számlakibocsátók is csatlakoztak a Díjnethez, amely már 30 cég számláit és számlafizetését kezeli, országos és regionális szolgáltatókét egyaránt. Az NKM Áramszolgáltató belépésével a fővárosiak már az összes közüzemi számlájukat egy helyen tudják ingyenesen kezelni, de a rezsidíjak mellett lehetőség van internet-, kábeltévé- és telefonszámlák vagy biztosítási díjak kiegyenlítésére, tavaly november óta pedig már adományozásra is – írja a közlemény.

Megállíthatatlanul folytatódik az e-számlafizetés térnyerése Magyarországon, egyre többen kezelik és fizetik számlájukat elektronikusan – értékelte a tavalyi évet Garamszegi Tamás, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. „Idén további számlakibocsátók csatlakoztatását tervezzük, valamint a számlakiegyenlítés mellett egyéb elektronikus fizetési lehetőségekkel is bővítjük szolgáltatásainkat.” Garamszegi Tamás hangsúlyozta, hogy a Díjnet használatával nemcsak a felhasználók járnak jól, hanem a számlakibocsátók is: már a néhány ezer ügyféllel rendelkező cégeknek is megéri csatlakozni a rendszerhez, mert jelentősen csökkenthetők a számlázási és a befizetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek, illetve a statisztikák alapján érdemben nő a fogyasztók fizetési fegyelme is.”

Forrás:
Tovább nőtt az elektronikus számlák népszerűsége; Világgazdaság; 2019. március 13.

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Jelentős egyszerűsítések a személyi igazolványnál és az útlevélnél

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„A kormány benyújtott egy bürokráciacsökkentő törvényjavaslatot. Változás jön az útlevélnél, a személyire új adatok kerülnek fel, és kéményseprőt is könnyebb lesz találni.
Bürokráciacsökkentő törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlament elé. A útlevelekkel kapcsolatban fontos változás, hogy illetékmentessé válik az úti okmány cseréje akkor is, ha a tároló elem nem működik hasonlóan a személyazonosító igazolványhoz.

A Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés (NAVASZ) projekt keretében megújul az útlevél-kérelemkezelő rendszer és az útiokmány-nyilvántartás is. A megújítás a közigazgatás irányában megfogalmazott elvárásokkal összhangban az elektronikus adatküldést és információátadást helyezi minden tekintetben előtérbe.

Szintén az elektronikus eljárások bővítését célozza, hogy az általános hatáskörű útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához jogosultak lesznek bővebb körben (az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot) adatokat átvenni elektronikusan az elektronikus anyakönyvből.

A magyar-ausztrál Working Holiday Scheme (WHS) programba való jelentkezéshez szükséges támogatói levelet is lehet majd elektronikusan igényelni. Jelenleg ezt a dokumentumot a Belügyminisztérium illetékes főosztályán személyesen kell jelenleg a kérelmezőnek kérnie. Ennek a közokiratnak a kiállításáért nem kell majd igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

Az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványhoz (eSZIG) kapcsolódó egyszerűsítés, hogy az igazolványban rögzítik a lakcímet és a személyi azonosítót. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságát érintő eljárásoknál az ügyfél terheinek csökkentése érdekében megszűnnek bizonyos előzetes engedélyezési eljárások.

A kéményseprőt is könnyebb lesz találni. Az ilyen tevékenység ellátásának jelenlegi rendszere 2016. július 1-től működik. A törvénymódosítás abban segít, hogy az ügyfelek az illetékes kéményseprő szolgáltatót könnyebben megtalálják, és felvehessék vele a kapcsolatot.”

Forrás:
Fontos változások jönnek az útlevélnél és a személyi igazolványnál; Herman Bernadett; Napi.hu; 2019. március 12.
T/5237 Egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről; Országgyűlés; 2019. március 12.
Lásd még: A több mint ötmilliárdos Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés (NAVASZ) projekt keretében kapcsolják össze a közhiteles nyilvántartásokat; eGov Hírlevél; 2018. február 20.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Mesterséges intelligencia: Magyar-brit kapcsolatfelvétel a jövő iparágában

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„A mesterséges intelligencia alkalmazása terén felmerülő együttműködési lehetőségekről és szakmai kihívásokról egyeztettek a „Mesterséges intelligencia: híd Magyarország és Nagy-Britannia között” c. workshopon 2019. március 14-én, Budapesten.
A mindennapokban egyre gyakrabban megjelenő és növekvő teljesítményű mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és alkalmazása a gazdasági növekedés és tudományos fejlődés egyik garanciája lehet. A kétoldalú együttműködések az iparágba történő befektetések ösztönzéséhez járulhatnak hozzá a legjobb gyakorlatok cseréjével, a közös irányok meghatározásával.

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérésére reagálva indította el a brit-magyar párbeszédet a jövőt meghatározó szakterületen. A kétoldalú fórumon mások mellett a világhírű Alan Turing Intézet és a 900 brit technológiai céget, főként kis- és középvállalkozásokat tömörítő TechUK is képviseltették magukat.

Iain Lindsay elmondta: „A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások és alkalmazások területén az Egyesült Királyság élen jár Európában. Nemcsak a mesterséges intelligencia atyjának tekintett Alan Turing korában voltunk úttörők, hanem a brit kormány új mesterséges intelligencia stratégiája és a megvalósítására létrehozott intézményrendszer révén ma is. A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásával óriási lehetőségek nyílhatnak a gazdaság minden területén. Felelősségteljes használata ugyanakkor rengeteg szabályozási és etikai kihívást támaszt, ezért is fontos a nemzetközi eszmecsere.”

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: „Palkovics László kezdeményezésére 2018 novemberében létrejött a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, amely ma már több mint 150 tagszervezet munkáját hangolja össze. Azon dolgozunk, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén Nagy-Britanniához hasonlóan az európai élvonalba kerüljön, és a világ MI közösségének fontos tagjává váljon. Az előrelépéshez elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, megerősítése. Az együttműködés tapasztalatcserével, szakmai rendezvényekkel Magyarország és Nagy-Britannia között is szorosabbra fonható, mindkét fél javára.””

Forrás:
Magyar-brit kapcsolatfelvétel a jövő iparágában; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 14.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szupergyors Internet Fejér megyében is

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„A legkorszerűbb technológiával megépült szupergyors internetet adtak át 2019. március 12-én, Igaron. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: „a beruházások a sárbogárdi járásban 227 millió forintból valósultak meg. Ahogy az igari példa mutatja, a SZIP fejlesztések kivitelezésében magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások is részt vesznek.
Ma már a település méretétől és elhelyezkedésétől függetlenül az elektromos hálózathoz hasonló alapszolgáltatásnak minősül a megfelelő internet-ellátottság. A 2015-ben indult Szupergyors Internet Programban 500 ezer új háztartás számára épült ki a szélessávú internetezés lehetősége 150 milliárd forint hazai és uniós forrásból. A szupergyors internet legalább 30 megabit per szekundumot jelent, de már az első szakaszban elkészült hálózat is több helyen meghaladja ezt a sebességet.

Solymár Károly Balázs kifejtette: „Növekvő igény mutatkozik az egyre gyorsabb otthoni internetre is. Ahogy számos más településen, úgy a Fejér megyei Igaron is a legkorszerűbb optikai hálózat épült ki. A szolgáltatás a Szupergyors Internet Programban minimálisan elvárt 30Mbps sávszélesség többszörösét tudja, ez Igaron akár 500Mbps is lehet.”

Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a jelen és a jövő igényei is igazolni fogják a fejlesztés szükségességét. Rámutatott arra is, hogy a beruházásnak köszönhetően a térség és a régió is fejlettebbé, versenyképesebbé válik.

Tarr János, a kivitelező és több mint 300 településen szolgáltató TARR Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagy örömmel tettek eleget a fejlesztési megbízásnak. A kiépített hálózaton keresztül a lakosok egyéni igényeik szerint internetes, televíziós és telefonos szolgáltatásra is előfizethetnek.

A Szupergyors Internet Program januárban indult második fázisa, a SZIP 2.0 elsősorban az optikai hálózatok fejlesztésére fókuszál. A cél, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 megabit per szekundumra nőjön az internet sávszélessége.”

Forrás:
Szupergyors Internet Fejér megyében is; 2019. március 13.

Kategória: gazdaság, hírközlés, Internet, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Mobillal is leolvashatják az Elmű-Émász fogyasztói a villanyóráikat

Közzétéve 2019. március 17 | Szerző: szerk.

„Új funkcióval bővült az Elmű-Émász EnergiApp elnevezésű mobil applikációja keddtől, az új megoldás bevezetésével lehetővé vált, hogy a fogyasztók a villanyóra adatait a mobiltelefonnal készített fotón küldjék be, így nem kell a leolvasóra várni.
Az applikáció keddi budapesti bemutatóján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta: az ágazati törvények tavaly év végén elfogadott módosításával megteremtették annak lehetőségét, hogy az áram- és a földgázelosztó társaságok a mérőberendezések leolvasását a felhasználó részére biztosított applikáció útján is elvégezhessék. Ennek feltétele, hogy az applikáció a mérőállást rögzítse és az elosztónak továbbítsa.

Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt évek energetikai tárgyú intézkedései bizonyították, hogy a kormány elkötelezett az energiafogyasztók terheinek csökkentése mellett. A rezsikiadások mérséklésén túl fontos cél a fogyasztók adminisztratív jellegű terheinek, köztük az ügyintézéssel töltött időnek a csökkentése, valamint az eljárások egyszerűsítése és a fogyasztók életét megkönnyítő megoldások, különösen az innovatív megoldások támogatása.

Kaderják Péter reményét fejezte ki, hogy az Elmű-Émász csoport után más áram- és gázszolgáltatók is elérhetővé teszik fogyasztóiknak a mérőórák applikáción át történő leolvasását.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a módszer csak egy lépés a fogyasztóbarát energetikai szolgáltatások felé. A tavaly év végi törvénycsomag már megtette a következő lépéseket a felhasználók és az elosztók, illetve kereskedők közötti általános elektronikus kapcsolattartás megteremtése irányába. A fogyasztó választása esetén a korábban papír alapon végzett kommunikáció a jövőben elektronikus úton is teljesíthető.

A kormány az érintettek bevonásával tovább vizsgálja azokat a területeket, ahol innovatív megoldásokkal segítheti az energiaszektor fejlődését és javíthatja a fogyasztók elégedettségét – közölte Kaderják Péter.

Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász igazgatósági elnöke egyebek mellett kiemelte, hogy a hatékonyság javításához új utakat kell találni. A vállalatcsoport nyitott a digitális fejlesztésekre és az okos hálózati beruházások megvalósítására. A digitalizáció esély az energiagazdaságnak, valamint új üzleti lehetőségeket is jelent a vállalatnak – fogalmazott.

Kifejtette: a munkaerőhiány miatt új lehetőségként tekintenek a mobil applikáción alapuló ügyintézésre. Az Elmű-Émász applikációja magyar fejlesztés.”

Forrás:
Mobillal is leolvashatják az Elmű-Émász fogyasztói a villanyóráikat; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 12.
ELMŰ-ÉMÁSZ EnergiApp

Kategória: energia, informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!