Mentők: vége a papíralapú dokumentációnak a mentésben

„Megszűnt a papíralapú dokumentáció a mentések során – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán. A főigazgatót abból az alkalomból kérdezték, hogy idén 70 éves a mentőszolgálat.

Csató Gábor az utóbbi időszak sikereként értékelte, hogy tavaly novemberben a szervezet is csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, amit nagy lépésnek nevezett a digitalizáció útján. Hozzátette, hogy emellett közelebb kerültek a társadalomhoz, erősödött a szervezet beágyazottsága, továbbá az anyagi és az erkölcsi elismerésből is kijutott a mentőszolgálatnak.

Az utóbbi években több száz új mentőautót kaptak, az idén – a tervek szerint – újabb 160 járművet vehet át a szervezet.”

Forrás:
Mentők: vége a papíralapú dokumentációnak a mentésben; Weborvos.hu/MTI; 2019. január 10.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Kiberbiztonság és -stratégia

„..könyvünk hazánk kiberbiztonsági stratégiai gondolkodásának fejlődése mellett kitér néhány Magyarországhoz hasonló méretű ország kiberbiztonsági stratégiájára és politikájára, valamint bemutatja az Európai Unióban meghatározó olyan nagy országok, mint például Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság kiberbiztonságról alkotott stratégiai elképzeléseit. Ezek mellett, ahogy a fentiekben utaltunk rá, szükséges az Európai Unió és a NATO ilyen irányú irányelveit és dokumentumait is felvázolni, valamint azokat röviden elemezni, hiszen ezek kihatással vannak a szövetségek tagországainak nemzeti kiberbiztonsági stratégiáira is.
Ezt megelőzően, azaz mielőtt a nemzetek kiberteret érintő stratégiai elképzeléseit bemutatnánk, könyvünk felvázolja a kiberbiztonság legfontosabb összetevőit, majd bemutatja a kiberhadviselés elméletét.

A kibertér ilyenfajta felhasználása, nevezetesen a kiberhadviselés vagy egy másik ország politikai befolyásolása esetünkben azt is indukálta, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – milyen stratégiai gondolkodást és ezzel párhuzamosan milyen valós tevékenységet folytat a kibertérben. Így e három nagyhatalom kibertérrel kapcsolatos stratégiáinak bemutatása is bekerült könyvünkbe.
Természetesen a téma nagysága miatt némi lehatárolást, azaz témaszűkítést kell tennünk rögtön már a bevezetőben. Könyvünk nemcsak terjedelmi, hanem komoly szakértelmi hiányok miatt sem vállalkozhat a stratégiaalkotás minden elemének és számtalan összefüggésének bemutatására.

A stratégiakészítés önmagában is meglehetősen bonyolult folyamat, legyen szó egy egyszerű szervezetről vagy akár egy országról. Ráadásul minden egyes stratégiai területnek megvan a csak rá jellemző sajátossága. Természetesen vannak olyan elvek, amelyek közösek és általános érvényűnek tekinthetőek, így minden területen alapként funkcionálhatnak.
Mindezek alapján könyvünkben csak a kiberbiztonság legfontosabb összefüggéseire, illetve azoknak a különböző országok stratégiai dokumentumaiban való megjelenésére fókuszálunk…”

Forrás:
Kiberbiztonság és -stratégia; Kovács László; Dialóg Campus Kiadó, Pro patria ad mortem; ISBN 978-615-5920-92-9 (nyomtatott), ISBN 978-615-5920-93-6 (elektronikus); 2018
PDF és EPUB

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Pszichológia a közszolgálatban I.

„Ezzel a könyvvel arra törekszünk, hogy – a teljesség igénye nélkül – áttekintést adjunk az államtudományi szakos hallgatóknak a közszolgálatot érintő legfontosabb pszichológiai ismeretekről. Célunk, hogy az itt leírtakat tanulmányaik során könnyen elsajátíthassák, a gyakorlatban alkalmazni tudják. A könyv szerkezeti felépítése tükrözi a szerzők céljait, amelyek az általános ismeretek megszerzése mellett a differenciált szakmai képzés alapjainak megteremtését is magukban foglalják. Ennek érdekében az első félév tananyaga (ez a kötet) – az egyén és a csoport pszichológiáját érintve – általános pszichológiai ismereteket vázol fel, míg a második kötet speciálisan a közszolgálathoz kapcsolódó pszichológiai tudásanyagba nyújt betekintést.”

Forrás:
Pszichológia a közszolgálatban I.; Haller József, Farkas Johanna (szerkesztők); Dialóg Campus Kiadó, Scientia rerum politicarum; ISBN 978-615-5889-67-7 (nyomtatott), ISBN 978-615-5889-68-4 (elektronikus); 2018
PDF és EPUB

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom, tudomány | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Jól teljesít az online számla-rendszer

„Az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat – mondta Varga Mihály az MTI-nek.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a január elejéig beküldött 28 millió számla rengeteg adatot tartalmaz, amelyek elemzése után jól elkülönülnek egymástól a szabályokat be nem tartó és a jogkövető adózók.

Az online számla még az Európai Unió legnehezebben felderíthető csalástípusával, a számlázási cégláncok adócsalásával szemben is hatékony – emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy az online számlaadat-szolgáltatással olyan adathalmaz áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezésére, amellyel már jelen időben felderíthetők a csalárd láncolatok.

A rendszer rostáján így például azonnal fennakadt az a cégláncolat, ahol az egyik tagnál az adatok 35 millió forint értékű kibocsátott számláról tanúskodtak, de a vállalkozás még csak áfabevallást sem nyújtott be – ismertette a pénzügyminiszter.

A rendszer gyorsaságának és azonnaliságának köszönhetően a költségvetés kára is megtérül, mert a várható megállapítás fedezetét a NAV ideiglenes biztosítási intézkedéssel és követelésfoglalással biztosította – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta: az online számlázás egyrészt biztosítja a szándékos jogsértőkkel szembeni célzottabb és gyorsabb fellépést, másrészt javítja az adómorált. Az adóhivatal jelzésére ugyanis csaknem az érintettek fele önként pótolta hiányosságát, volt olyan vállalkozás is, amely a NAV vizsgálatának hírére több mint 56 millió forint áfatartalmú számlát töltött fel pótlólag az online számlarendszerbe.

A kockázatelemzés részleteiről Varga Mihály elmondta, hogy a NAV más rendelkezésre álló információkkal is összeveti az online számlaadatokat. A hivatal vizsgálja például azokat, akik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) nagy értékű áru feladójaként szerepelnek, de a kötelező adatszolgáltatásukat nem teljesítették, illetve azokat is, akik nagy forgalom mellett nullás adattartalmú áfabevallást nyújtottak be, és azok sem maradnak ki, akik bejelentett alkalmazott nélkül jelentős bevételt értek el.

A költségvetési adatsor is bizonyítja, hogy a fél éve zavartalanul üzemelő online számlázással a gazdaságfehérítésben milyen eredmények érhetőek el. Tavaly 403 milliárd forinttal nagyobb áfabevétel érkezett az államkasszába, mint 2017-ben, ami a gazdaság növekedése mellett jelentős mértékben köszönhető a gazdaságfehérítő intézkedéseknek.

Az online számlázás 2018. július 1-jén lépett hatályba, de az eddigi tapasztalatok alapján az adóelkerülők jelentős része már jócskán a szisztéma indulása előtt szabályosan, a ténylegesen beérkező bevételéről állította ki a számlákat – jegyezte meg a pénzügyminiszter.”

Forrás:
Jól teljesít az online számla-rendszer; Pénzügyminisztérium; 2019. január 8.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2017

„Az évente megjelenő kiadványból képet kaphatunk a hazai egészségügyi ellátó- és gondozórendszer működéséről, személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a gyógyszertárakról, gyógyszerforgalomról és számos más egészségügyi területről is. A háziorvosi jelentésekben gyűjtött adatok alapján tájékozódhatunk a háziorvosi szolgálatok jellemzőiről, a megfigyelt megbetegedések előfordulási gyakoriságáról. Az évkönyvbe integrált Morbiditási Adattár a kiadványt a betegségek nemek és korcsoportok szerinti területi eltéréseinek megfigyelésére is alkalmassá teszi. A 2017. évi kötetben az egészségi állapotra és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó, lakossági felmérésből származó információk is helyet kaptak. Számos más területről – bejelentett fertőző megbetegedések, élelmiszer eredetű megbetegedések, balesetek és öngyilkosságok – találunk még adatokat. A helyzetértékelést megkönnyítendő számos demográfiai adat is (népességszám, népmozgalom, halálozások) évről évre megjelenik ebben a kötetben. Az adatok nagy része területi bontásban is rendelkezésre áll. Az egészségügyi gazdasági adatokat (egészségügyi ellátások finanszírozása, az egészségügyi ágazatban megfigyelt árak és keresetek) szintén közzétesszük. Néhány fontosabb nemzetközi egészségügyi adat is megtalálható a kötetben, lehetőséget adva az országok közötti összehasonlításra.
E kiadvány eléréséhez felhasználóinknak regisztrálniuk kell a www.ksh.hu/polc oldalunkon, majd a kötetazonosító aktiválásával a honlapunkon kialakított saját felhasználói polcukra feltölthetik a kiadványt, és ott bármikor elérhetik azt.”

Forrás:
Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 5.300,- Ft; 2019. január 10.
Lásd még: Archivum (Korábbi évek, 2014-ig ingyenes letöltéssel is.)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , | Hozzászólás most!

Négy év alatt sokszorosára nőtt az automatákból és az interneten vonatjegyet váltók száma

„– A MÁV-START jegyértékesítési fejlesztései és a kedvezmények hatására már a vasúton utazók ötöde önkiszolgáló csatornákon, azaz online, automatából vagy a Vonatinfó mobilalkalmazással veszi meg vonatjegyét. 2014-ről 2018-ra több mint négyszeresére nőtt az automatából jegyet váltók száma, az online értékesítésben is hasonló nagyságrendű növekedés tapasztalható. Tavaly az e-vonatjegyekre nyújtott kedvezményeknek köszönhetően a MÁV-START utasai csaknem 790 millió forintot takaríthattak meg, miközben a vasúttársaság bevétele is nőtt.

A vonattal utazók körében egyre népszerűbb az online vásárlás, különösen az e-vonatjegy. Tavaly már 9,4 millió jegyet vásároltak interneten (ideértve a Vonatinfó mobilalkalmazással történő jegyvásárlást is), míg 2014-ben még 3 millió volt ez a szám. Az internetes jegyvásárlási rendszerben 10-ből 9 esetben választják az e-vonatjegyet az utasok. Tavaly az e-vonatjegyekre adott kedvezmények összértéke meghaladta a 787 millió forintot, azaz ennyit spórolhattak meg az utasok. Mindemellett – a jegyautomatás, az internetes és a mobilalkalmazáson keresztül történt jegyvásárlásokat figyelembe véve – az 5, 10, 20 százalékos kedvezmények a tavalyi évhez képest 353 millió forintos többletet eredményeztek a MÁV-START menetdíjbevételében.

Nagyot ugrott az automatás vásárlások aránya is: 2014-ben 3,4 millióan, 2018-ban négyszer többen, 14,5 millióan éltek ezzel a lehetőséggel a MÁV-START több mint 150 automatájánál.

Egyre többen ismerik fel az előnyét annak, hogy a menetjegyek okostelefonok, tabletek képernyőjén is bemutathatók a jegyvizsgálóknak. Ez a lehetőség már több mint két éve adott, 2018 nyara óta pedig az Android és iOS operációs rendszerre letölthető Vonatinfó mobilalkalmazásból is lehet e-vonatjegyet vásárolni. A vasúttársaság legújabb jegyváltási megoldása gyorsan népszerűvé vált, hiszen az utasok így akár úton a vasútállomás felé, mobiltelefonon, pénztár előtti sorban állás nélkül is meg tudják venni a jegyüket. A Vonatinfó applikáció jegyvásárlási funkcióján keresztül váltott jeggyel utazott az online jegyet váltók több mint egyötöde, közel 350 ezer utas 2018 utolsó negyedévben, a 230 ezer aktív Vonatinfó-felhasználó közül pedig 75 ezren regisztráltak is, hogy élni tudjanak a jegyvásárlási lehetőséggel.

A fejlesztések népszerűsítése érdekében a vasúttársaság már több mint egy éve 5 százalékos kedvezményt ad az automatából történő vásárlásnál, az e-vonatjegyek pedig 10 százalékkal olcsóbbak, mint ha pénztárban váltana jegyet az utas, a menetrendben @-cal jelölt, csúcsidőn kívüli vonatokra pedig e-vonatjegy vásárlásánál 20%-os árengedmény vehető igénybe a legalább 100 kilométeres utazások esetén.”

Forrás:
Négy év alatt sokszorosára nőtt az automatákból és az interneten vonatjegyet váltók száma; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2019. január 10.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Változások a magyar mobilpiacon

„A magyarországi mobilelőfizetések száma évek óta 11,7 és 11,8 millió darab körül ingadozik, 100 lakosra nagyjából 120 előfizetés jut.

Változást csak az előfizetések összetételében mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ugyanis egyre kevesebben választják a feltöltőkártyás megoldást, inkább a havi előfizetésre váltanak. A feltöltőkártyás simek száma szeptemberben már 4 milliónál is kevesebb volt, ami éves bázison 10 százalékos csökkenés. Ebben szerepe van annak is, hogy 2017 nyara óta adategyeztetési kötelezettség terheli ezeket az előfizetéseket, de a prepaid kártyák népszerűsége enélkül is csökkent az elmúlt években.

A számhordozás azonban azóta töretlenül nő, hogy arra 2004 májusa – az uniós csatlakozás – óta lehetősége van az előfizetőknek. 2006-ra már 100 ezer hordozott mobilszám volt itthon, az ötszázezres határt 2012 novemberében léptük át, az egymilliót pedig 2017 februárjában. Tavaly előtt decemberben 1 millió 96 ezer, most december végén pedig 1 millió 218 ezer hordozott mobilszám volt Magyarországon.

Ez azt jelenti, hogy van némi mozgás az egyébként telített piacon, sikerül ide-oda csábítani az ügyfeleket.

Honnan hova?
A magyar mobilpiac három nagy szereplője stabilan tartja pozícióját, csupán tizedszázalékos elmozdulások, illetve tendenciák alapján lehet arra következtetni, hogy például a UPC-nek honnan sikerült előfizetőket szereznie az elmúlt években.

A Magyar Telekom a legfrissebb, 2018 szeptember végi adatok szerint az összes mobiltelefon-előfizetés 45,1 százalékát kezelte: 5,3 millió sim-kártya tartozott hozzájuk. A 2017. júliusi feltöltőkártyás adategyeztetés után – nem a harmadik, hanem a negyedik negyedévben – elvesztettek több mint 100 ezer ügyfelet és azóta is nagyjából ezen a szinten mozognak, amely még a 2016 elejinél is alacsonyabb.

A második legnagyobb szereplő a Telenor. A cég hivatalos számai nem ismertek azóta, hogy a cseh PPF Group tulajdonába került, lapunknak azonban megerősítették, hogy jelenleg kicsivel több mint 3,1 millió előfizetőjük van, kicsivel kevesebb, mint a még nyilvános második negyedévben. Ezzel piaci részesedésük 26,5 százalék.

A Telenor előfizetőinek száma is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt három évben, bár óriási zuhanásról nem beszélhetünk. Náluk 2017 harmadik negyedévében volt egy 40 ezres csökkenés, azóta kissé visszakapaszkodtak, de például a 2016-os szintet ők sem érték el.

A Vodafone a piac 24,5 százalékát birtokolta (közel 2,9 millió előfizető) tavaly szeptember végén, viszont – szemben a másik két nagy szereplővel – miután az adategyeztetés előtt és után az elvesztettek több mint 100 ezer ügyfelet, ezt sikerült korrigálni és azóta is növekednek, ha visszafogottan is.

A kisebb szereplők közül a UPC számai érdekesek még. A cég – amely a versenyhatósági engedély birtokában hamarosan a Vodafone tulajdonába kerülhet – negyedévről negyedévre növeli mobil-előfizetői létszámát és tavaly szeptemberre a 100 ezret is átlépték. Ezzel a piac 0,9 százalékát szerezte meg. 2016 elején még csak 41 ezer előfizetőjük volt.

A négy nagy szereplő mellett a kisebb mobilos cégek jelenleg a piac mintegy 3 százalékán osztoznak.”

Forrás:
Megy a helyezkedés a magyar mobilpiacon; Szász Péter; Napi.hu; 2019. január 12.

Kategória: gazdaság, távközlés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Vélemény Dániából: a jóléti állam öngyilkosságot követhet el a mesterséges intelligenciával

„A koppenhágai egyetem oktatója és egy dán agytröszt igazgatója közös cikkükben osztották meg aggodalmait a Foreign Policy hasábjain arról, hogy a szociális ellátások terén a mesterséges intelligencia (MI) döntő helyzetbe hozása alapjaiban áshatja alá nem csak a jóléti államot, de a liberális demokráciát is. Mint írják, gyakran olvasni véleményeket arról, hogy hogyan ölik meg külső ellenségek vagy belülről a populisták a liberalizmust, de arról nem, hogy a liberális demokrácia akár szándékolatlan öngyilkosságot is követhet el azzal, hogy a szociális ellátásokban hozott döntéseket a választott vagy kinevezett, felelősséggel felruházott emberek átengedik az algoritmusoknak. Pro forma magát a döntést persze emberek fogják szentesíteni és aláírni, de mivel nem látják és nem értik magát a folyamatot, ahogy a betáplált adatokból kijön az eredmény (sőt, ma már az adatbevitel is automatizálódik), így se felelősségre vonni, se elszámoltatni nem lehet őket, és a fellebbezés is értelmezhetetlenné válik. Vagyis sérül a transzparencia és az elszámoltathatóság, ahogy a döntéshozói felelősség és az állampolgári kontroll is.

A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a liberális kormányzati filozófia azon előfeltételezésen alapszik, hogy egyrészt a közhatalmat fel kell ruházni azzal a kényszerítő erővel, amivel a szabadságot és a társadalom virágzását szolgálja, másrészt a törvény erejével korlátozni kell a hatáskörét, rögzíteni a határait és biztosítani a diszkrécióját. Erre épülnek olyan liberális történelmi vívmányok, mint az emberi jogok vagy a jogállamiság, amelyek a skandináv jóléti államok alapszerkezetébe is beépültek. A hatalom jogi korlátok közé szorítását viszont nehéz összeegyeztetni azzal a forradalmi változással, amit a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása jelent – különösen annak tükrében, hogy ezek a technológiák széleskörű jóléti eredményeket és javuló szociális hatékonyságot ígérnek az adatokhoz való korlátlan hozzáférés és a jogi szabályozás lazasága fejében. Ezek az előnyök valóban csábítóak – a megoldás módja azonban minden, csak nem liberális. A szerzők szerint a Nyugat egyre nagyobb mértékben sodródhat az algoritmusok uralma alá, amikor az emberek életének jelentős részét olyan digitális kódok fogják igazgatni, amelyek emberi szemmel és ésszel láthatatlanok, értelmezhetetlenek.

Dánia jelenleg első helyen áll a World Justice Project jogállamisági világ-ranglistáján, ami jól kormányzott jóléti államának elismerése. A szerzők szerint ugyanakkor nincsenek tisztában annak kockázatával, amit az MI-alkalmazások jelentenek a jóléti szolgáltatásokban. Példának említik a a Koppenhága vonzáskörzetéhez tartozó Gladsaxe önkormányzatának döntését, amellyel szép csendben, kísérleti jelleggel bevezettek egy olyan rendszert, amely algoritmusok révén azonosítja azokat a gyerekeket, akikkel kapcsolatban visszaélés gyanúja merülhet fel, lehetővé téve a hatóságoknak, hogy a megjelölt családokban korai beavatkozást hajtsanak végre, végső esetben akár a családból való kiemeléssel is. Mindezt az teszi technikailag lehetővé, hogy a hatóságok által különböző jogcímeken gyűjtött adatokat és információkat a személyi azonosító számokon keresztül összekapcsolják. Kormányzati szemmel nézve ezek az algoritmusok csak a kiterjesztését jelentik annak, ahogy eddig is felléptek a szociális csalásokkal és visszaélésekkel szemben. Ami jószándékúnak és nagymértékben előnyösnek is tűnhet, elvégre a jóléti állam nem működhet az intézményekbe és a polgárokba vetett bizalom nélkül, amihez szükséges a potyautasokkal és visszaélőkkel szembeni fellépés is. A Gladsaxe-i esetnek ráadásul külön erénye az is, hogy biztosítja az alapvető emberi jogait a sérülékeny helyzetben lévő gyerekeknek. Azzal a nem kívánt mellékhatással a legtöbben ugyanakkor nem számolnak, aminek árát a magánélet, a családi élet, a szabad beszéd sérülése árán kell megfizetnie az érintetteknek. Akik teljes bizonytalanságban élhetnek a tekintetben, hogy milyen személyes aktivitásuk fog ezen túl a közigazgatási radarok képernyőjére kerülni.
Az ilyen fajta közigazgatási algoritmusok gyengítik a hatóságok nyilvános elszámoltathatóságát. Az alkalmazó önkormányzaton kívül senki nem tudja, hogyan működnek. A polgároktól nem kértek hozzájárulást adataik kezeléséhez, nem kaptak tájékoztatást arról, hogy rákerültek a mozaikszerűen összerakott listára, és arról sem, hogy milyen módon tudnák ezt megkérdőjelezni. Bár a Gladsaxe-i kezdeményezés tervezett elindítását ugyan elhalasztották a közvélemény jelentős ellenállása miatt, a dán kormány mégis érdeklődést mutat a modell iránt.

A szerzők szerint ugyan nagy lehet rá a kísértés, hogy az algoritmikus kormányzást (az „algokráciát”) az autokrácia egyfajta megjelenésének tekintsük, párhuzamba állítva Kína társadalmi kreditrendszerével, de nagy különbséget jelent, hogy míg utóbbival az uralkodó párt saját hatalmát akarja megerősíteni, addig a dán gyakorlat a polgárai számára nyújtott jóléti szolgáltatásokat kívánja csak hatékonyabbá tenni. Az „algokrácia” jelensége így nem célként, hanem mellékhatásként jelenik meg. A demokratikus hagyományokban rejlő jelentős különbség azonban önmagában kevés lehet a jövőben ahhoz, hogy az új technológiák alkalmazása terén fenntartsa a különbséget a liberális demokráciák és az autoriter rendszerek között. A demokratikus és jogi fékek, jogorvoslati lehetőségek beépítése a rendszerbe kétségkívül lassíthatja a rendszert és ronthatja annak hatékonyságát, ez azonban olyan áldozat kell, hogy legyen, amit kompromisszumos megoldásként meg kell hozni az algokráciával szemben, a demokrácia védelmében.”

Forrás:
The Welfare State Is Committing Suicide by Artificial Intelligence. Denmark is using algorithms to deliver benefits to citizens — and undermining its own democracy in the process; Jacob Mchangama, Hin-Yan Liu; Foreign Policy; 2018. december 25.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Közszolgálati felsővezetők a HRM-rendszerben

„Egyre több ország tereli be vezető tisztviselőit egy külön emberierőforrás-menedzsment (HRM) rendszerbe, mely a következő területekre terjed ki: személyre szabott munkaerő-toborzás, karriermenedzsment és javadalmazás. A rendszeren belül alkalmazott gyakorlatok akár jelentős mértékben is eltérhetnek a közszolgálat más szintjén elterjedt szokásoktól. A megkülönböztetett csoport létrehozását az a globális igény indokolta, hogy a közszolgálati szervek élére olyan, a stratégiai vezetést ellátó, specifikus képességekkel bíró tisztviselők kerüljenek, akik képesek kezelni a politika, a szakpolitika és a végrehajtás közötti kölcsönhatást, és elősegítik a szervezeti egységek közötti szakpolitikai koordinációt, akár egymást követő kormányok esetén is. A fenti igényeken felül természetesen számos, ország- és rendszerspecifikus ok is szerepel.
E tanulmány célja, hogy rövid áttekintést nyújtson „felsőszintű tisztviselői kar” (Senior Executive Service, más néven Senior Civil Service, röviden: SES, illetve SCS) mibenlétéről, a többi köztisztviselői csoporttól való eltérés és különbözőség okairól, és feltárja azokat a kihívásokat, amelyek a SES létrehozásával kapcsolatban felmerülnek. A tanulmány második részében nemzetközi tanulmányokat idézve röviden kitérünk SES és politika kapcsolatára, valamint arra, a politika milyen hatást tud gyakorolni az SES kinevezések során.
Az SES meghatározására nincs egyszerű és kész megoldás, mivel az országok jelentős különbségeket mutatnak a HR-management – besorolás és a közszolgálati rendszerek egésze – tekintetében. Annyi azonban biztos, hogy ezek a tisztviselők a közszolgálat top management szegmensét alkotják (kivéve a politikai kinevezéseket). Az SES rendszerek megkülönböztethetők a közszolgálat többi részén elterjedt HRM-politikától való eltérés módja és mértéke alapján. ”

Forrás:
Közszolgálati felsővezetők a HRM-rendszerben; Horváth Zsuzsanna, Hollósy-Vadász Gábor; Munkaügyi Szemle; ISSN 2064-3748; 62 (1)., 2019; 37-45. oldalak (PDF)

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , | Hozzászólás most!

Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiája

„…A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) Magyarországra terjed ki, célja a szabad, biztonságos és innovatív kibertér megteremtése, Magyarország versenyképességének növelése, az innovációk, az új technológiai megoldások biztonságos módon történő bevezetése, illetve adaptálása a digitalizálódott államigazgatási, kormányzati és gazdasági területeken, a biztonságosabb elektronikus közigazgatási rendszer létrehozása, illetve az állami szolgáltatások innovatív fejlesztése, valamint a kiberbiztonság, a tudatosság növelése, a felkészültség szintjének emelése a társadalom minden területén.
A Stratégia a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet stratégiaalkotásra irányadó rendelkezései alapján szakpolitikai stratégiának minősül…”

Forrás:
Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiája; Belügyminisztérium, 2019. január 7. (PDF)
Lásd még:
1838/2018. (XII. 28.) Korm. határozat Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiájáról; eGov Hírlevél

Kategória: hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, távközlés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!