Innovációs pályázatok és nyílt innováció Szingapúrban – a koronavírus-járványra is ezzel válaszolnak

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„Szingapúr elismerten a világ egyik leginnovatívabb országa – a különböző innovációs világranglistákon az 1. helytől a 8-ig ér el helyezéseket. Gyakorlatilag az ország egész léte és felemelkedése is a maga korában innovatívnak számító megoldásoknak köszönhető, amelyekkel – Lee Kuan Yew egykori miniszterelnök önéletrajzi könyvének címét idézve – Szingapúr a harmadik világból az elsőbe emelkedett. A nyílt innovációnak is több évre visszamenő gyakorlata van, kiváló eredményekkel – nem meglepő, hogy a COVID-19 járvány okozta válsághelyzetre reagálásban is kulcsszerepet adnak neki.

A Nyílt Innovációs Hálózat (Open Innovation Network, OIN) létrehozását az Enterprises Singapore (ESG) vállalkozásfejlesztő állami ügynökség és az Infokommunikációs Médiafejlesztési Hatóság (Infocomm Media Development Authority, IMDA) kezdeményezte. (Az IMDA vezető szerepet tölt be Szingapúr digitális átalakulásában.) Az OIN célja, hogy egykapus elérést tegyen lehetővé minden nyílt innovációs kihívás és megoldás felkutatásában, előmozdításában. Az OIN olyan egyablakos „könyvtárként” működik, ahol az új ötletekkel vagy technológiákkal rendelkező vállalkozások és start-up cégek megkereshetik azokat a megoldandó problémákat, amelyek megoldásában részt tudnak venni, és ennek során társfejlesztőként csatlakozhatnak nagyobb vállalatokhoz is. Vállalatok vagy állami hatóságok, ügynökségek pedig a meglévő problémáik megoldására indíthatnak el nyílt innovációs folyamatokat, új ötleteket és megoldásokat felfedezendő, összekötve a partnereket a nyílt innovációs élénk ökoszisztémában. Az együttműködés mindkét kezdeményező ügynökséget erősíti, hidakat képez az ökoszisztéma keresleti és kínálati oldala között, felpörgeti az iparági innovációt és a digitalizációt, Szingapúrt pedig megerősíti a nyílt innováció regionális központjának szerepében.

A Nemzeti Innovációs Kihívások (National Innovation Challenges, NIC) a Nyílt Innovációs Hálózatra építve Szingapúr innovációs képességeit igyekszik felhasználni annak érdekében, hogy az üzleti világ sikeresen alkalmazkodjon a koronavírus-járvány okozta új normákhoz. A „poszt-COVID” világban történő sikeres helytálláshoz, Szingapúr biztonságos újranyitásához a NIC hét fő állítást fogalmaz meg a megoldandó problémákról, amelyekből három a kereskedelem és az összekötöttség kihívásait fogalmazza meg, négy pedig a nyílt innováció terén vázolja fel a megoldandó feladatokat, 40 millió dolláros finanszírozást rendelve hozzá.
Az IMDA Nyílt Innovációs Kihívásai ez utóbbi négy problémakörrel foglalkoznak, melyek megoldására július 22-én felhívást tettek közzé az IMDA Nyílt Innovációs Platformján (Open Innovation Platform, OIP) keresztül. Az OIP tömeges erőforrás-toborzást (crowd-sourcing) tesz lehetővé a virtuális térben, összekötve egymással – valós üzleti kihívások és digitalizációs lehetőségek révén – a „problématulajdonosokat” és a „problémamegoldókat”. A négy kihívást megfogalmazó állítás négy kulcs-iparágat, az építőipart, a hajózást, a rendezvényszervezést és a turizmust érint. Nézzük ezeket sorban.

A SACEOS (Singapore Association Of Convention And Exhibition Organisers And Suppliers) Szingapúr rendezvényszervezői iparágának szereplőit fogja össze. Felhívásuk célja egy olyan integrált irányítási rendszer, amely a látogatók és a kiállítók hatékony szűrését, kontaktus-követését és a tömeg sűrűségének észlelését támogatja, egyidejűleg biztosítva a biztonságos környezetet és az esemény élményszerűségét, hardware és software megoldások megfelelő kombinációjával. Elvárás, hogy a rendszer lehetőleg integrálható legyen a ma használt platformokkal, egyszerű és könnyen használható legyen, bátorítva a résztvevőket a használatára, biztosítva az adatbiztonságot és névtelenséget is.

Az építésügyi hatóság (BCA) és egy építőipari vállalatcsoport olyan megoldás-prototípust keres, amely integrált vezetési rendszerrel biztosítja a munkahely és a munkaerő COVID-biztos környezetét annak érdekében, hogy az ágazat munkájának folytatásához meglegyen a szükséges bizalom, csökkentve a munkaerő és az ellátási lánc kockázatait. A megoldásnak integrálnia kell a munkaerő-irányítási platformot a működés-tervezési platformmal, a munkaerő monitoring-rendszerét a rendelkezésre állás kiaknázásával.
A turizmusért felelős Nemzeti Örökség Testülete (NHB) olyan megoldások prototípusát keresi felhívásában, amely a turisztikai célpontok fizikai látogatását összeköti akár távolról is elérhető virtuális tartalmakkal, lenyűgöző és érzelmi vonzódást kiváltó élményeket teremtve, az 5G-s hálózati technológiákra alapozva. A létrehozandó rendszerbe bele kell építeni a navigációs képességet, a virtuális környezet 3D-s megjelenítését, a kreatív történetmesélést, továbbá lehetőséget kell adnia kapcsolatfelvételre is a látogatók, az idegenvezetők és a helyszíni boltosok között. Biztosítania kell a vásárlási lehetőséget, a termékek közötti böngészéstől a fizetésen keresztül a leszállításig. Lehetővé kell tennie azt is, hogy a felhasználók maguk is tartalmakat hozhassanak létre, könnyen feltölthető, előre beállított formátumokban.

A kikötői hatóság (PSA) célja egy olyan nyomkövető rendszer kifejlesztése, amellyel hatékonyan lehet ellenőrzés alatt tartani és csökkenteni a COVID-kockázatot a kikötői dolgozók között, szükség esetén lehetővé téve a beavatkozást is, mindezt minimális emberi élőmunkaigénnyel. A fenyegetés azonosítását a beérkező hajók személyzetének kockázat-profilozásával oldanák meg, nem akadályozva a belépés és kilépés zökkenőmentességét. A strapabíró, hordható érzékelőt be kell építeni egy amúgy is használt eszközbe, például a védősisakba. A proaktív kockázatelemzés és szűrés mellett a rendszer segítené a munkaerő pontos telepítését és irányítását, valamint a biztonságos távolság automatikus betartatását is.
A megoldási javaslatokkal valamennyi felhívásra augusztus 28-ig tudnak jelentkezni a vállalkozások.

Az IMDA honlapja a felhívások ismertetésekor korábbi jó gyakorlatokat is közzétett a nyílt innováció alkalmazására. 2014-ben a már említett ESG vállalkozásfejlesztési ügynökség és a JTC fenntarthatósági ügynökség közös felhívást tett közzé a szennyvízkezelés és annak újrafelhasználásának decentralizálására. A nyílt innovációs felhívásra jelentkező helyi KKV, az Ecosoftt kifejlesztette Szingapúr első okos vízfelhasználású épületét (Water SMART Blue Building), ami helyben oldotta meg a szennyvíz újrahasznosítását, felhasználva a JTC „Cleantech ONE” technológiáját. A megoldás telepítése 2017-ben történt. Az Ecosoftt mára – a JTC korábbi tapasztalataira alapozva – sikerrel kereskedelmesítette innovatív megoldását, és ma már Indiában, Hongkongban, Malajziában és Indonéziában is hasonló projekteket valósít meg. A megoldás a COVID-19 idején is hasznosnak bizonyult: a fő izolációs helyszínnek teret adó kiállítási központ a szennyvíz-újrahasznosító eljárásnak köszönhetően jóval több ember ellátását volt képes biztosítani, mint amennyit az eredeti infrastruktúra lehetővé tett volna. Egy másik példát említve, a nemzetközi távközlési összeköttetéseket biztosító BICS társ-fejlesztési felhívást tett közzé az IMDA nyílt innovációs platformján szolgáltatásainak értéknövelésére, háztól házig szállítást biztosító flotta-menedzsment integrálásával. A felhívásra jelentkező és a társ-fejlesztésre lehetőséget kapó EWIS a járművekhez és az áruhoz kapcsolható eszközök egész sorát gyártotta le, amelyek a BICS meglévő infrastruktúrájához csatlakozva a járművek és az áruk valós idejű nyomon követését bármelyik országban, hatékonyabbá téve az útvonaltervezést, a járművek terhelés-optimalizálását és a működési költségek csökkentését.”

Forrás:
National Innovation Challenges; Enterprise Singapore; 2020. július

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, technika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 14. szám – Önkormányzati Tudástár XII. szám

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„”Amit az önkormányzatokról tudni érdemes”
Önkormányzati címtár és alapadatok”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 14. szám – Önkormányzati Tudástár XII. szám; Belügyminisztérium; 2020. július 27. (XLSX)

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Az egyetemek és a cégek is szorgalmaznák az együttműködésüket segítő szervezet létrejöttét

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„Mindössze a cégek egyötöde működik együtt valamilyen felsőoktatási intézménnyel, pedig a tapasztalatok alapján mindkét fél rengeteget profitálhat a kapcsolatból – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett kutatásából. A cégvezetők, HR vezetők és egyetemi képviselők körében készült felmérés szerint mindkét fél igényelné az együttműködést, de sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. A megkérdezettek több mint fele szerint szükség lenne egy közvetítő szervezetre, és erre a Kamarát tartanák a legalkalmasabbnak.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatást készített, hogy megvizsgálja a gazdasági vállalkozások és felsőoktatási intézmények kapcsolatát, valamint felmérje a gazdasági társaságok működési jellemzőit és kihívásait. A kutatás cégvezetőkkel és egyetemi vezetőkkel készített mélyinterjúkat, valamint telefonos megkereséseket tartalmazott, amelyben közel 400 fő vett részt a KKV szektor képviseletében. A megkérdezettek között azonos arányban voltak jelen a különböző ágazat képviselői, hogy arányosan láthatóak legyenek az igények, elvárások és hogy melyik ágazatban milyen az együttműködés. A kamarán belül a Gazdasági Szolgáltatások Tagozat mentorálta a kutatást.

A felsőoktatási intézmények úgy fogalmaztak, hogy az oktatás és a gazdaság közötti együttműködés a felsőoktatás sarokköve mind a szakemberképzésben, mind pedig a kutatás-fejlesztés területén. Az intézmények változatos módon működnek együtt a cégekkel, akár duális képzések vagy projekt-laborok formájában. Az üzleti szférában azonban még keveseknek van kapcsolata felsőoktatási intézményekkel: a megkérdezett vállalkozások mindössze egyötöde számolt be erről. Míg a nagyobb vállalatok több formában is együttműködnek duális vagy gyakornoki képzés kereteiben, addig a kisebb cégek jellemzően a kapcsolat hiányáról számoltak be, és nagyrészt csak a kötelező gyakorlat formáját ismerik. Ennek több, részben az intézmények oldaláról, részben pedig a saját oldalukról felmerülő okát látják: az oktatási intézmények egyrészt nem keresik őket, nem találják a közös pontokat, másrészt hiányosak az információik a lehetőségekkel kapcsolatban.

Ennek ellenére mind a felsőoktatási intézmények, mind a cégek „win-win”, azaz nyer-nyer tapasztalatokról számoltak be, amikor értékelték együttműködésüket. A cégek döntő többsége elégedett volt: 80 százalékuk ötös skálán 4-re és 5-re értékelte folyamatban lévő kooperációik sikerességét. Amellett, hogy mindkét fél profitál a kapcsolatból, egy-egy program biztosítja a munkaerő-utánpótlást és társadalmi értéket teremt. Ugyanakkor mindkét fél kihangsúlyozta, hogy vannak bizonyos fejlesztendő területek. Az egyetemek szerint a cégek túl hamar állást ajánlanak az alapszakos hallgatóknak, így sokan a mesterszakig már el sem jutnak. Ez mind a hallgatói, mind az össztársadalmi érdekeket sérti. Továbbá a kötelező gyakorlat során a gyakorlatban eltöltött órák száma sokkal magasabb, mint ahogyan azt az intézmény ideálisnak tartaná, mert a munkáltatók túl nagy terhet rónak a hallgatókra. A jó tapasztalatok mellett az üzleti szféra  részéről is felmerültek problémák. A duális képzésnél a cég korán elkötelezi magát egy hallgató mellett, miközben nincs biztosítéka rá, hogy később nála helyezkedik el az adott munkavállaló. Sokan hiányolják a diákok belső motivációját, miközben a munkáltatóra nagy terhet ró a foglalkoztatásuk.

„Az interjúkból kiderült számunkra, hogy a felsőoktatási intézmények nyitottak lennének bárminemű segítségre az együttműködés megteremtéséhez, mert az ipari kapcsolatok kiépítése nagyon hosszú folyamat és sok nehézséggel jár, amelyre szakmai, emberi erőforrást kell allokálniuk” – összegezte az eredményeket Szányi Gabriella, a BKIK PR és marketing igazgatója. „Az üzleti szféra is hasznosnak tartotta egy koordináló szervezet bevonását az együttműködéshez. Legfőképp, mert a cégvezetők többségének magától eszébe sem jutna kezdeményezni, sőt azt sem tudják, hogy egyáltalán megtehetik-e” – tette hozzá.

A nagy elemszámú kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele (57%) úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen szükség van egy közvetítő/koordináló szervezetre a felsőoktatás és a cégek között. A válaszadók 55%-a szerint a BKIK betölthetné ezt a funkciót, és a kezdeményező szerepet pont olyan súllyal várnák a Kamarától, mint akár a kormánytól vagy a cégektől.

További információk:
Szányi Gabriella
PR-marketing igazgató
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
szanyi.gabriella@bkik.hu
www.bkik.hu”

Forrás:
Az egyetemek és a cégek is szorgalmaznák az együttműködésüket segítő szervezet létrejöttét; Szányi Gabriella; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); 2020. július 27.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, művelődés, technika, tudomány | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A Budapesti Kereskedelmi Kamara elégedetlen a KATA szigorításával

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozók véleményét kéri a KATA adózás szigorításáról. Mint írják Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatából gyorsan jogszabály lett. Csak egyet nem kérdezett meg az elnök, a vállalkozókat, akiknek érdekképviseletét ellátja.

A Budapesti Kereskedelmi Kamara a vállalkozásokat kérdezi a KATA adózás szigorításáról.

Nagyjából jelenleg 400 ezer KATA-s vállalkozás van. A KATA eddig a legkedvezőbb adózási formája volt a kisbevételű vállalkozásoknak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára a kormány szigorította az adót.

Ennek lényege, hogy a KATA-s vállalkozónak (egy adóalanytól és egy adóéven belül) a 3 millió forint felett kapott bevétele után ezentúl egy plusz 40 százalékos adót kell fizetni, amely, ha a megbízója belföldi adóalany, akkor az adó megfizetése a megbízót terheli.

A BKIK honlapján megjelent írás szerint nagyjából a 400 ezerből 150 ezer bújtatott munkavállaló számláz KATA-sként.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint, még ha a bújtatott munkavállalók kiszűrésére irányuló szándék jogos is, de egy ilyen fajsúlyos javaslat körültekintő előkészítést igényel az MKIK, azaz az országos kamara részéről. Éppen ezért, a budapesti kamarában úgy döntöttek, hogy felmérik pontosan a helyzetet, megkérdezik a vállalkozókat arról, hogyan lehet ezt a kétségtelenül visszás helyzetet úgy kezelni, hogy azok, akik tisztességes vállalkozók, ne legyenek sújtva egy extra adó által.

Szeretnék megtudni, hogy a vállalkozók szerint mik a KATA előnyei, hátrányai.

Mint írják, mivel a jogszabály 2021. január elsején lép életbe, van reális lehetőség alternatívát felmutatni a kormányzat számára.

Ha Ön is kifejtené véleményét a KATA adózásáról ide kattintva megteheti ”

Forrás:
Talán változhat a KATA szigorítása – A budapesti kamara nekiment Parragh Lászlónak; Növekedés.hu; 2020. július 31.
KATA felmérés – Van reális lehetőség alternatívát mutatni a Kormányzat számára!; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); 2020. július 23.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 2. rész

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„…3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel

A polgári jogi írásbeliség fogalmára azonban nem csak az anyagi jog van hatással, hanem a polgári eljárásjog okirati fogalma és a közjogi természetű elektronikus ügyintézési kötelezettségek is.

A polgári perrendtartás természetesen csak a teljes bizonyító erejű magánokirat jogintézményével foglalkozik, az írásbeliséggel nem. Nevesít néhány technikai feltételt, amely követelmények teljesítése esetén egy okiratot teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni (2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés). Ugyanakkor különösebb levezetést talán nem igényel, hogy ha egy jognyilatkozatot egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalnak, akkor az a polgári jogi írásbeliség követelményeit is teljesíteni fogja. Ez inkább abból következik, hogy a Pp. 325. § csak olyan esetekre adja meg a teljes bizonyító erőt, ahol egyébként is műszaki előírás biztosítja az azonosítottságot is és a változatlanságot is.

A Pp. 325. §-ban azonban nincsen technológiailag semleges megoldás, minden felsorolt, elektronikusan is alkalmazható okirati forma konkrét technikai előírásokat is rögzít (még a fiktív, a gyakorlatban egyelőre nem létező 2010. évi CXXVI. törvény 20/J. § esetén is).

A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja az eIDAS szerinti megoldást nevesíti azzal, hogy az eIDAS 25. cikk (2) bekezdéséhez (a minősített aláírás kézzel aláírtsági joghatása) hasonló joghatást ad a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú e-aláírásoknak is.

Azaz az olyan minősített tanúsítványokon alapuló aláírások is teljes bizonyító erejűek lehetnek (és ezáltal írásbelinek minősülhetnek), amelyek nem minősített aláírás-létrehozó eszközzel készülnek, nem kell szigorú felhasználású aláírókártyákat vagy hardver biztonsági modulokat (HSM) használni, hanem olcsóbban használható megoldásokat is lehetővé tesznek vállalati felhasználásra, pl. szoftveresen telepített aláírói vagy bélyegző tanúsítványok használata útján.

Ugyanígy fontos kiemelni, hogy a Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja helyesen az e-aláírással megegyezően kezeli az elektronikus bélyegzőt is. Az eIDAS elfogadásakor egyes tagállamok határozott kérése volt, hogy tegyen az eIDAS különbséget a joghatások körében a közvetlenül természetes személyekhez rendelt tanúsítványok és a közvetlenül valamely jogi személyhez rendelt tanúsítványok között. Az eIDAS előtt az egyes tagállamok dönthették el, hogy egy jogi személy aláírhat-e saját nevében, természetes személy megnevezése nélkül egy iratot. Ez utóbbira Magyarországon is lehetőség volt, ezt ugyanúgy e-aláírásnak tekintették, ilyenek voltak a „szervezeti gépi aláírások”, és számos jogi személy, főleg költségvetési szervek éltek is ezzel a lehetőséggel pl. igazolások kiállítása terén.

Az eIDAS óta aláírói tanúsítványnak csak azt lehet nevezni, amely egy természetes személyhez van rendelve (akkor is, ha a természetes személy neve mellett a tanúsítványban egy jogi személy neve is szerepel), minden mást e-bélyegzőnek kell tekinteni, amelyre nem vonatkozik az eIDAS 25. cikk (2) bekezdése szerinti „kézzel aláírtság” joghatása.

Ugyanakkor Magyarországon az e-aláírást és bélyegző kérdéseit, valamint a közjogias jellegű e-ügyintézést is szabályozó törvény egyértelműen kimondja, hogy „ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.” (2015. évi CCXXII. törvény 99. § (2) bekezdése). (Mindez a pénzügyi szervezetek számára az MNB elektronikus bélyegzővel kapcsolatos megszorító álláspontja miatt érdekes, amely az érvelések alapján úgy tűnik, hogy pont ezt a megfelelőségi rendelkezést nem vette észre, lásd)

A Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontja szerinti megoldás az elektronikus ügyintézési törvény egyik szabályozott (központi) elektronikus ügyintézési szolgáltatására utal tovább, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítésre (AVDH). Ennek problémakörét a következő pontban tárgyaljuk.

4. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés problémái

Az AVDH eredeti célja az volt, hogy az elektronikus ügyintézés részeként az egyes dokumentumok személyhez rendelését (letagadhatatlanságát) olyan esetben is biztosítsa, amikor az illető személynek nincsen fokozott biztonságú elektronikus aláírása. A kétezres évek elején még az volt az elképzelés, hogy az elektronikus ügyintézés széles körű használatát az fogja biztosítani, ha mindenkinek lesz majd a fentiekben is leírt, szigorú szabványügyi feltételeknek megfelelő fokozott biztonságú e-aláírása. Pár év alatt kiderült, hogy ez akármilyen okból is, de nem fog megtörténni, legalábbis azokban az országokban nem, ahol nem kap minden állampolgár ingyen ilyen tanúsítványt és aláíró eszközt (pl. lásd Észtország). Ekkor terjedt el Magyarországon is az a szemlélet, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hozzáférést az állam számára olcsóbbnak tűnő, okmányirodai regisztráción alapuló felhasználónév-jelszó párosokkal fogják biztosítani, és ekkor lett a fő irány az ügyfélkapu és annak minden mai utódja. Ez a fajta „belépési személyhitelesítés” azonban nem biztosítja az okmányhitelesítést, így az AVDH lett az a kapocs, ami az okmányhitelesítést összekapcsolja az olcsó állami személyhitelesítési megoldással: „Az ügyfelek esetében az AVDH, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében nyilatkozatot tevő ügyintézők, kiadmányozók esetében az AVDH-DHSZ nyújt kényelmes megoldást arra, hogy hitelesíteni tudják az elektronikus dokumentumokat, ezzel biztonságosan tudják intézni ügyeiket.” (Teljeskörű ügyfélazonosítási szolgáltatások szolgáltatás leíró lap: Azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés (AVDH) szolgáltatás, 2016. március 10.)

A szolgáltatást a NISZ Zrt. nyújtja, és a nála már hitelesített, nyilatkozatot tevő személy által feltöltött iratot „az azonosított személyhez rendeli” azáltal, hogy a jóváhagyott iratba egy mellékletbe („meghatalmazo.pdf”) elhelyezi azt az információt, hogy kit hitelesített, majd az egészet a NISZ Zrt. a saját nevére kiállított elektronikus bélyegzőjével ellátja és időbélyegzi.

Az AVDH a gyakorlatban nem csak elektronikus ügyintézési célra vehető igénybe, egyrészről ennek technikai feltételeit biztosítja két nyilvános AVDH szolgáltatás (a régebbi és az újabb). E két változat között jelentős különbség, hogy csak az utóbbi megoldás rögzít olyan adatokat magába a meghatalmazo.pdf-be, ami alapján bárki számára egyértelműen azonosítható egy természetes személy (lásd 1992. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése), a korábbi AVDH változat csak a viselt nevet és egy e-mailcímet rögzít, ami legfeljebb a NISZ Zrt. részére teszi lehetővé az egyedi beazonosítást). Mindegyik esetben azonban az AVDH csak egy természetes személyt fog hitelesíteni, képviseleti joggal kapcsolatos információt maga a NISZ Zrt. nem rögzít.

A technikai feltételek mellett a Pp. a jogi feltételeit is biztosítja annak, hogy az AVDH-t tetszőleges körben használják, hiszen a teljes bizonyító erejű magánokirati joghatást általánosságban megadja az AVDH-zott elektronikus okiratoknak, nem csak e-ügyintézési körben.

Az AVDH-val kapcsolatosan az egyik cikk azt vizsgálta, hogy az „kiválthatja-e az elektronikus aláírást” (Lovas 2020).
A szerző álláspontja szerint a válasz egyértelműen nem, mert az AVDH jogi személyek nevében való eljárásra nem használható, az „így hitelesített dokumentum nem felel meg az írásbeliség követelményének”. Természetesen azzal egyetértünk, hogy az AVDH soha nem lehet egyenértékű egy jogi személy általi elektronikus aláírás használatával, és mindenki számára jobb, ha a jogi személy nem használja az AVDH-t.

Ugyanakkor ez célszerűségi kérdés, nem jogi kérdés. Ilyen felhasználási korlátozás ugyanis sem a Pp.-ből nem vezethető le, sem az elektronikus ügyintézési törvényből (2015. évi CCXXII. törvény) vagy végrehajtási rendeletéből (451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól), és az AVDH általános szerződési feltételei sem rendelkeznek ilyen megszorításról.

Igaz, hogy az AVDH esetén a hatósági felhasználásra kialakítottak egy speciális megoldást, az AVDH-DHSZ-nevűt, de ez csak az ügyintézést biztosító szervek számára készült, nem a felhasználók számára.

Persze az írásbeliség kérdésében a Ptk. a meghatározó, de ha valami a teljes bizonyító erejű magánokiratiság feltételeit teljesíti, akkor nehéz úgy érvelni, hogy biztonsági szempontból ne lenne alkalmas a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére. Függetlenül attól, hogy az AVDH-zott iraton szereplő minősített bélyegző a NISZ bélyegzője és nem a hitelesített személyé, a Pp. 325. § ettől még az AVDH-zott iratot a hitelesített személy teljes bizonyító erejű magánokiratának tekinti, ebből a szempontból jogilag nincsen jelentősége annak, hogy a minősített bélyegző kinek a nevére lett kiállítva.

Egyedül az a jogi kérdés, hogy az AVDH csak a magánszemélyre szól, a magánszemély nyilatkozatát hitelesíti, akkor ebből levezethető-e az, hogy ha a magánszemély az AVDH-val hitelesített okiratba beleírja, hogy ő XY jogi személy nevében nyilatkozik, akkor ez a jogi személy nyilatkozatának tekinthető-e?

Úgy gondoljuk, hogy ez ugyanaz a kérdés, hogy egy természetes személy nevére kiállított aláírási tanúsítvánnyal egy jogi személy nevében lehet-e nyilatkozatot tenni, ha magából az aláírt iratból kitűnik, hogy kinek a nevében is nyilatkozik.

Vagy esetleg egy jogi személy nevében egy természetes személy is csak akkor nyilatkozhat hatályosan elektronikusan, ha magában az aláírói tanúsítványban szerepel a képviseleti joga?

Erre a kérdésre nagy biztonsággal lehet azt mondani, hogy nem elvárás, hogy a jogi személy neve vagy más, az aláírás szempontjából jelentős körülmény magából az aláírói tanúsítványból kitűnjön. Ha benne van a tanúsítványban, hogy az adott természetes személy egy jogi személy képviseletében jár el, amikor elektronikus nyilatkozatot tesz (aláír), akkor az aláírást fogadó, felhasználó személyeknek ez könnyebbséget jelent (minősített tanúsítvány esetén). Ugyanis ez esetben maga a hitelesítésszolgáltató már ellenőrizte a természetes személy azon tulajdonságát, amit belefoglalt a (minősített) tanúsítványba (lásd eIDAS 24. cikk (1) bekezdés).

De ez nem jelenti azt, hogy ha ez az adat nem rögzül a tanúsítványban, akkor nem is lehet elektronikusan aláírni a képviselőnek egy képviselt nevében. A képviselethez elegendő, ha magából a nyilatkozatból egyértelműen kiderül, hogy milyen minőségében, kinek a képviseletében nyilatkozott. És ha ezt elektronikusan aláírt okiratok esetén elfogadjuk, akkor az AVDH esetén is el kellene fogadni, függetlenül attól, hogy műszakilag nem célszerű az AVDH-t ilyen célokra használni…”

Forrás:
Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején; Homoki Péter; Ars Boni; 2020. július 20.
(A szerző a Homoki Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.)
Szerkesztői megjegyzés:
A tanulmányt terjedelmi okok miatt három részben közöljük.
A további megjelenés tervezett menetrendje:

  • 1. rész (2020. július 27.)
    • 1. A jogbiztonság és alkalmazhatóság
    • 2. Az MNB válasza a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésének problémáira
  • 2. rész (2020. augusztus 3.)
    • 3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel
    • 4. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés problémái
  • 3. rész (2020. augusztus 10.)
    • 5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség
    • 6. Befejezés
    • Irodalomjegyzék
Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

A digitális átalakulás módszereinek feltárása a közszolgáltatásokban – a design thinking módszertan alkalmazási lehetőségei

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„Habár a közszolgáltatások digitális átalakítása elkerülhetetlennek látszik, ennek végrehajtása során számtalan kihívással kell szembesülni. Az eltérő szabályozási logika és felhasználói elvárások, a hivatali folyamatok és az állampolgári ügyfélélmény gyakran ütközik egymással. Mindezek miatt a közszolgáltatások digitális átalakítása nem egyszerűen egy technológiai támogatási feladat, hanem a folyamatok, vagy akár a szabályozás ügyfélközpontú átalakítását is jelenti. Ennek megvalósításához új szemléletmód is szükséges. A szerző cikkében az ezeket a célokat támogató design thinking módszertant elemzi. Szakirodalmi feldolgozás alapján integrálja a különféle design thinking megközelítéseket, és ezen integrált folyamat egyes lépéseihez kapcsolódóan mutatja be a módszertan eszköztárát. A módszertan közszolgálati digitalizációban történő alkalmazását nemzetközi gyakorlati példákkal támasztja alá.”

Forrás:
A digitális átalakulás módszereinek feltárása a közszolgáltatásokban – a design thinking módszertan alkalmazási lehetőségei; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; 49 (7-8). pp. 22-31.; DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.07-08.03; 2018

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Felül kell vizsgálni a köztestületek szabályozását, mondja az Állami Számvevőszék

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„A köztestületek teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálata szükséges a feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok miatt – derül ki az Állami Számvevőszék elemzéséből, aminek legfontosabb összegzése, hogy az ÁSZ által – 2013. és 2019. között – ellenőrzött kilenc köztestület többségében a közpénzekkel való felelős és átlátható gazdálkodás nem valósult meg. Az Alaptörvény szerint minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekből megvalósuló gazdálkodásával. Az ÁSZ megállapításaival az ellenőrzöttek közpénzekkel való felelős gazdálkodását segíti elő.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Állami Számvevőszék 2013. és 2019. között kilenc köztestület ellenőrzését végezte el, többségüket korábban még nem ellenőrizte. Az elemzés célja a köztestületek számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatainak és a feltárt hiányosságoknak az összefoglalása, az ellenőrzött csoport szintjén jelentkező pénzügyi és szabályozási kockázatok azonosítása és bemutatása, ráirányítva a jogalkotók figyelmét a terület kockázataira.

A köztestületek kiemelt szerepet játszanak az adott szakmai területen, jelentőségüket támasztja alá, hogy a kivételektől eltekintve a kamarai tagság a szakmagyakorlás feltétele. A köztestületek tagjai pedig szakmai feladatuk ellátása során a társadalom széles rétegével állnak kapcsolatban. A köztestületek közigazgatási hatóságként járnak el a kamarai tagfelvétel és a tagsági jogviszony megszüntetése, illetve a szakmai tevékenységek engedélyezése, az engedély visszavonása, a szakmagyakorlásra való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása ügyekben. Stratégiai szerepet kapnak a szakmai politika kialakításában, véleményezésében, a szakterület képzési feltételeinek kialakításában, a képzés bonyolításában és ellenőrzésében. Valamint a kamarák érdekképviseletet látnak el, képviselik tagjaik jogait és érdekeit. Ennek keretében feladatuk, hogy védjék tagjaik érdekeit és jogait a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben. A köztestületek közfeladatot látnak el, ezért rájuk fokozott közérdeklődés irányul.

Az Állami Számvevőszék elemzése rámutat, hogy a köztestületek belső szabályaik kialakítása során nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A pénzügyi szabályzatok hiányában nem teremtették meg az átlátható és elszámoltatható gazdálkodás alapfeltételeit. A kilenc köztestületből hét köztestület a kapott állami támogatásokat nem szabályszerűen használta fel, többségük adatszolgáltatási, közzétételi kötelezettségét nem teljesítette, gazdálkodása átláthatóságát nem biztosította. Az ÁSZ feltárta továbbá, hogy a köztestületek működését biztosító tagdíjkövetelés nyilvántartási és elszámolási rendszer nem szabályszerűen működött. A tagdíjkövetelések kimutatásának elmaradása, a főkönyv és az analitika közötti egyezőségnek, valamint a leltári alátámasztásnak a hiánya miatt a köztestületek számviteli beszámolói nem mutattak megbízható és valós összképet. A nem valós adatokat tartalmazó beszámoló közzétételével a köztestületek a közvéleményt és a tagságot is megtévesztették, mutat rá az elemzés.

A tagdíjbeszedés során az ellenőrzött köztestületek fele nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A tagdíj-követelések beszedése érdekében nem intézkedtek, a törvényben előírt feladatukat nem látták el, mert a tagdíjjal tartozók tagsági viszonyát a törvények szerinti feltételek fennállása ellenére nem szüntették meg. Mindezek alapján a köztestületi tagnyilvántartások, valamint az erre épülő a szakmai hivatást gyakorló tagok névjegyzéke, amelyet a köztestület, valamint az egészségügyi tevékenységek végzéséhez szükséges működési nyilvántartás, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezet, nem volt hiteles. Az ellenőrzött időszakban a köztestületek közül háromnál az ágazatért felelős miniszter által végzett törvényességi felügyeleti ellenőrzésre nem került sor, két köztestületnél pedig a felügyeleti feladatoknak csak egy részét látták el, mutatja be az ÁSZ-elemzés. Ezzel a felügyeleti ellenőrzés sem tudta betölteni szerepét, nem támogatta a köztestületek működését meghatározó szabályozások, köztestületi határozatok jogszabálynak való megfelelését, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárását.

Az elemzésben összefoglalt hiányosságok felhívják a figyelmet, hogy a köztestületek érdekvédelmi tevékenysége nem összeegyeztethető a hatósági és tagdíjbeszedési feladatokkal. A köztestületek tagjaikkal szemben, akiknek érdekvédelmét ellátták, hátralékos tagdíjkövetelések esetén nem intézkedtek a beszedés iránt, a tagdíjat nem fizetők tagsági jogviszonyát nem szüntették meg, így a jogszabály szerinti következményeket nem érvényesítették. Az érdekvédelem mellett a tagokkal szembeni fellépés nem történt meg, amely rávilágít a két feladat szétválasztásának indokoltságára. A köztestületi tagok nyilvántartása pedig nem a köztestületek belső feladata csupán, hanem azon túlmutató jelentőségű, hiszen a szakmagyakorlók nyilvántartását támasztja alá. A tagdíj nyilvántartásával és beszedésével kapcsolatos számviteli és pénzügyi feladatok végzését nem a köztestülettel, hanem egy tőle elkülönült szervezettel javasolt megvalósítani. A számviteli és pénzügyi tevékenységek leválasztása a támogatások szabályszerű elszámolását elősegítve a közpénz védelmét támogathatja.

Az elemzés által feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok ezért felvetik a köztestületek működése teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálati igényét.”

Forrás:
Felül kell vizsgálni a köztestületek szabályozását; Pető Krisztina, Beck Éva; Állami Számvevőszék; 2020. július 29.
Elemzés. A köztestületek ellenőrzési tapasztalatai; Állami Számvevőszék; 2020. július 27. (PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Volteum – magyar egyetemi startup ad megoldást az e-autózás egyik legnagyobb kihívására

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„z elektromos autózás több problémájára és nehézségére – például a hosszútávú utazástervezésre és a töltőpontok árainak összehasonlítására – kínál megoldást a hétvégén debütáló új magyar mobilapplikáció, a Volteum. Az ugyanúgy Volteum nevet viselő hazai startupot négy műegyetemi hallgató alapította idén januárban, miután 2019 májusában megnyerték a régió egyik legnagyobb energetikai startup versenyét, az MVM EDISON-t. Bár még csak öt hónapja tart a fejlesztés, a csapat a hétvégén már ki is adta az első hivatalos bétaverziót, amit még a nyilvánossá tétele előtt lehetőségünk volt kipróbálni, tapasztalatainkat az alábbiakban osztjuk meg Veletek.

Hosszútávú utazástervezés

A hosszútávú utazástervezés az elektromos töltőállomások telepítésének és az autók hatótávjainak növekedése következtében ma már könnyebben megy, mint néhány éve – kalandjainkról folyamatosan beszámolunk –, azonban a tervezés – különösen külföldön – még nem egyszerű. A Volteum egyik fő funkcióját ez adja. A főképernyőn egy Google alapú térkép jelenik meg, ahol különböző pinekkel ábrázolják az egyes a töltőhelyeket. Az alsó sávot felhúzva vagy éppen abba belekattintva pedig már el is lehet kezdeni az utazás tervezését. Elsőként az úticélt szükséges megadni, de ezenkívül további megállókat is rögzíthet a felhasználó. Ezt követően szükséges megadnunk a használt gépjármű pontos típusát, majd az utasok számának beírása után a különböző útvonalopciókat (fizetős utak, kompok, autópályák) lehet engedélyezni. Közvetlenül az utazástervezés elindítása előtt kell beállítanunk, hogy mekkora kezdeti töltöttséggel indulunk, illetve azt is, hogy tervezetten mennyi kapacitásunk maradjon a megérkezéskor. Ez utóbbinak az alapértelmezett értéke 15%, de ezt a felhasználó szabadon megváltoztathatja.

A megtervezett útvonalat a térképen jeleníti meg az applikáció, amelyen az alkalmazás megállókra bontva is jelzi a levezetendő kilométerek számát, az ehhez szükséges utazási időt és az egyes töltési pontoknál a szükséges töltés százalékát, valamint annak időtartamát. Innentől kezdve nem kell mást tenni, mint az indulás feliratra kattintva kiválasztani a kívánt navigációs rendszert (például Google Maps, Apple Maps vagy Waze), az alkalmazás pedig a megtervezett utat átülteti a választott applikációba, és már indulhatunk is.

Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye a hazai felhasználók örömére, hogy a magyarországi töltőlefedettsége egyedülállóan részletes. Szerepelnek benne töltők a legnagyobb szolgáltatóktól kezdve, a kisebbeken keresztül egészen az önkormányzati szintig és számos egyéb, az előző kategóriákba nem sorolható töltő is rögzítésre került. A töltők szinte mindegyikére igaz, hogy rájuk kattintva megjelennek a legfontosabb adatok, például teljesítmény, töltőfejek, üzemeltető, árazás. Az országhatárokon kívüli adatbázis még nem saját felépítésű, ugyanakkor az útvonaltervezés egész Európában működik.

Összehasonlító nézet – avagy a töltési idők és árak összehasonlítása

A Volteum applikáció másik fontos funkciója – amelyben eddig teljesen egyedülálló – a töltési idők és árak összehasonlíthatóságán alapul. Legtöbben már találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy hiába van olyan alkalmazásunk, amiben megtalálhatóak a környékbeli töltők, ha azoknak az árai különböző formátumokban vannak megadva (pl.: kWh-alapú, időalapú vagy alkalomhoz kötött, esetleg ezek kombinációja), mert így nem lehet könnyen összehasonlítani, melyik egységnél mennyi időbe telne és mennyibe kerülne a töltésünk. Ezen a problémán segít a Volteum árösszehasonlító menüje.

Ha a kezdőoldal felső részén lévő „Útvonaltervezés”-ről az „Összehasonlítás”-ra kattintunk, akkor máris elérhetővé válik az egyedi funkció. A térképnézet marad az eredeti, mindössze két dolog változik. Alul az utazástervezés menü helyett egy rögzített menü jelenik meg, ahol ki lehet választani az aktuális gépjárművet, valamint beállítható az aktuális százaléka az akkumulátornak, és hogy tervezetten hány százalékot szeretnénk elérni a töltés során. A beállítást követően egyből észrevehetővé válik a másik lényegi változás: a pinek nagyobbá válnak és az oldalukon minden egyes töltő esetén megjelenik a beállításokhoz számított töltési idő és ár. A különböző színű pinek segítik az eligazodást, hiszen például a lila pinek jelentik a villámtöltőket, míg a narancssárgák a gyorstöltőket.

Néhány fontos információt azonban érdemes szem előtt tartania a felhasználónak:
* Összehasonlító a nézetben csak az általa kiválasztott autóval kompatibilis töltők jelennek meg;
* Az árak számításánál az egyes üzemeltetők alkalmazásain való regisztráció feltételezett (vagyis eseti töltést vagy a Mobiliti csomagjait nem kezeli az app);
* A legtöbb helyen (ahol elérhető a díjszabás) a parkolás ára benne van a teljes fizetendő összegben;
* Az egyes töltő oszlopoknál, ahol többféle teljesítményű fej is megtalálható (például egy 22 kW-os Type 2 és 50 kW-os CCS és CHAdeMO), ott mindig a legnagyobb teljesítményű fejhez tartozó ár és idő értékét jeleníti meg az adott pinnél az alkalmazás.

Közös fejlesztés

A csapat a fejlesztést megelőzően piackutatást is végzett a magyar villanyautósok körében: online kérdőívek és mélyinterjúk segítségével mérték fel a felhasználók igényeit az applikációra vonatkozóan. A piackutatás közben megismert, nyitott villanyautósokat ezután a startup bevonta a fejlesztésbe is: májusban pedig elindult az applikáció zárt bétatesztje. A fejlesztéseket minden esetben véleményeztették a tesztelőkkel, akiknek az ötleteit, megjegyzéseit és villanyautós tapasztalatait beépítették a fejlesztésbe. A csapat természetesen tervezi tovább bővíteni a csoportot, így aki érdeklődik az alkalmazás iránt, szeretné segíteni egy fiatal magyar elektromos autózással foglalkozó startup életét vagy éppen csak befolyással kíván lenni a fejlesztésre, az jelentkezhet bétatesztelőnek az info@volteum.io e-mail címen.

Széleskörű adatrendszer

Az applikáció széleskörű adatokkal rendelkezik
* az autó(k) fogyasztási karakterisztikájáról különböző sebességek esetén,
* az autó(k) fogyasztásáról különböző domborzati és időjárási viszonyok (pl.: külső hőmérséklet) mellett,
* az egyedülálló lefedettségű töltőadatbázisának köszönhetően a magyarországi töltőkről és legfontosabb tulajdonságairól (lokáció, teljesítményszintek, csatlakozók) és
* az egyes autók különböző töltőkön érvényes töltési karakterisztikájáról.

Fejlesztési tervek

Az alkalmazás még nagyon fiatal, hiszen öt hónapja kezdődött meg a lényegi munka. A projektben a négy alapító mellett három fejlesztő is részt vesz, akik mind rengeteget dolgoztak, hogy az alkalmazás idáig eljusson. A cég üzleti háttere a folyamatos fejlesztések mellett is stabil alapokra támaszkodik, hiszen az MVM EDISON startup versenyen elért sikereknek köszönhetően az MVM Zrt. inkubátorcége a Smart Future Lab Zrt. angyalbefektetéssel és folyamatos szakmai mentorációval támogatja a vállalkozást.

A Volteum csapat további terveiben a folyamatos, jövőbeli fejlesztések szintén összhangban vannak a villanyautós közönség legfőbb elvárásaival és kívánságaival. A soron következő időszak egyik elengedhetetlen feladata, hogy az élő foglaltsági adatok is elérhetőek legyenek az egyes töltők esetén az applikációban, ehhez pedig már több nagy töltőüzemeltetővel zajlanak a tárgyalások. A másik kiemelt cél, hogy az autók töltése okozta kényszerpihenő ne kényszer, hanem élmény legyen a sofőr és az utasok számára. Erre szolgálhat majd a kapcsolt szolgáltató adatbázis rendszer, ami minden töltőhöz hozzárendel olyan környékbeli lehetőségeket, amik a töltés 30-120 perces idejére praktikus elfoglaltságot jelenthetnek (például egy ebéd vagy kávé elfogyasztása, vásárlás, stb.)…”

Forrás:
Magyar egyetemisták fejlesztenek új e-mobilitási applikációt;Villanyautósok; 2020. július 29.
Volteum
Apple AppStore
Google Play

Kategória: energia, gazdaság, informatika, technika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Péterfalvi Attila (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság): a kormány alkosson a közösségi médiáról jogszabályt!

Közzétéve 2020. augusztus 2 | Szerző: redaktor

„…Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke új jogszabályok megalkotására tett javaslatot az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Digitális Szabadság munkacsoport ülésén. Péterfalvi Attila szerint a magyar gyakorlatot figyelembe véve aggályos az okmánymásolás, ami az adatvédelmi szabályzat elveivel és a magyar adatvédelmi hatóság gyakorlatával is ellentétes.

– Túlzónak tartom ezt a gyakorlatot, de a Facebookra nem a magyar szabályok, hanem egységes európai szabályozás vonatkozik. A magyar hatóság nem indíthat vizsgálatot. Viszont az információáramlás oldaláról nézve szükség van új jogszabályok megalkotására – mondta el Péterfalvi. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatott, hogy Varga Judit igazságügyi miniszer létrehozta a Digitális Véleményszabadság munkacsoportot. Ennek ülésén felvette, hogy a személyes profilok felfüggesztésének felülvizsgálata legyen magyar kompetencia.

– Azt a javaslatot tettem, hogy létre kellene hozni egy magyar hatósági eljárást, amelynek során a magyar hatóság kötelezi a Facebookot az indokolatlan letiltások felülvizsgálatára, hogy a véleménynyilvánítás valóban szabad maradjon – tájékoztatta lapunkat Péterfalvi Attila.”

Forrás:
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a Facebook indokolatlan cenzúrája; Nagy Orsolya; Magyar Nemzet; 2020. augusztus 1.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, média, politika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. július 27-július 31.

Közzétéve 2020. augusztus 1 | Szerző: redaktor

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Eljárást megindító felhívás

SAP B One vállalatirányítási rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.06.
A jelenlegi beszerzés célja:
Egy korszerű, a funkcionalitásban minden, a standard ügyviteli folyamatokat, lefedő SAP Business One vállalatirányítási megoldás szállítása.
Beszerzés részét képezi előkészíteni a Térképészeti Ágazati Igazgatóság feladatainak integrációját a HM Zrínyi NKft. jelen beszerzés keretében kialakítandó SAP Business One Vállalat irányítási rendszeréhez.
Az előkészítés keretében egy olyan dokumentáció elkészítése a cél, – mely tartalmazza a térinformatikai adatok konverziós folyamatait valamint a lehetséges projektkezelő megoldásokat, illetve a térinformatikai (ESRI ArcGIS) rendszer és az SAP Business One között kialakítandó vállalatirányítási rendszer funkcióit.
Lásd bővebben

Kamerarendszer beszerzése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Kerepes Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.04.
Kerepes Város Önkormányzatának kamerarendszer beszerzése és üzemeltetése
a dokumentációban és szerződéstervezetben leírtak alapján.
Főbb mennyiségek: 27 db fix kamera, 4 db PTZ kamera, mobil applikáció, adatközponti háttérinfrastruktúra kialakítása, üzemeltetése 36 hónapon keresztül
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás EKR000691062020 ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.28.
Támogatási és karbantartási szolgáltatások biztosítása a Pécsi Tudományegyetem saját tulajdonú Avaya távközlési infrastruktúrájához 2020-2023:
A Pécsi Tudományegyetem 9 pécsi telephelyen üzemeltet saját tulajdonú Avaya alapú távközlési rendszert. A rendszer összesen 9 darab fizikai és egy virtuális környezetben futó telefonközpontot és Avaya Communication Managert tartalmaz. A fizikai telefonközpontok összesen 20 darab szekrényből épülnek fel, amelyek 249 darab vonali kártyát tartalmaznak. Nyertes ajánlattevő feladata a távközlési rendszer karbantartási és javítási szolgáltatásainak folyamatos biztosítása, valamint igény szerint támogatási szolgáltatás biztosítása havi 10 órában.
Lásd bővebben

Információtechnológiai eszközök beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Salgótarjáni Szakképzési Centrum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.02.
Információtechnológiai eszközök beszerzés a GINOP- 6.2.3.-17-2017-00040 projekt keretében
Lásd bővebben

Jegykiadók, jegy- és bérlet automaták beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: MVK Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.25.
A beszerzés célja komplex díjtermék értékesítései rendszer kialakítása és 12 havi üzemeltetése:
– 20 db kültéri, kizárólag készpénzmentes közösségi közlekedési jegy- és bérletértékesítő automata
– 17 db közösségi közlekedési jegy- és bérletértékesítő elővételi pénztár
– 1 db egységes integrált központi rendszer
– a rendszer átadását követően 2 hónap díjmentes élesüzemi támogatás, majd ezt követően 12 hónap (+ 6 hónap opció) üzemeltetés
Lásd bővebben

Wireless hálózati infrastruktúra megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.25.
Lásd bővebben

Műszeres rádióhallgatottság-mérés tesztelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.24.
A rádióhallgatottság műszeres mérésének megvalósíthatóságát tesztelő vizsgálat (pilot) keretmegállapodás, illetőleg az alapján írásbeli konzultációt követő szerződéskötés keretében a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 125.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SIMI-MV informatikai rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.19.
Az NMHH telephelyén üzemelő Spektrum és Interferencia Monitoring Integráció Mérés Vezérlőrendszer informatikai alkalmazás támogatása,karbantartása, üzemeltetésének támogatása, hibáinak elhárítása, az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadása érdekében ügyeleti rendszer biztosítása.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Zuglói Egészségügyi Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.18.
Lásd bővebben

AF_APZ_Target járművek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.31.
Adásvételi szerződések a zalaegerszegi járműipari tesztpálya üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló járművek beszerzésére
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredményhirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IP Rendszerintegrátor Korlátolt Felelősségű Társaság
Kereskedelmi Informatikai Platform szoftverkövetése, üzemeltetése, támogatása az MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére az alábbiak szerint:
A Trading Informatikai Platform szoftverkövetése, üzemeltetése, támogatása, valamint a TrIP alkalmazás teljes körű, magas rendelkezésre állású (7×24-es, 98%-os rendelkezésre állás) támogatásának biztosítása a Ajánlatkérő számára a TrIP alkalmazás folyamatos használatra alkalmas állapotának biztosításával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.850.000,- Ft
Lásd bővebben

2K monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EIZO Technologies GmbH
Szerződés meghatározása: Adásvételi szerződés.
Tárgya: 19 db 1:1 képarányú 2K LCD monitor beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 47.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő arculati előkészítő rendszer szoftverei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Leonardo SNS Kft.
MTVA meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés, licenc bérlet meghosszabbítása, szoftver frissítések beszerzése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 24.290.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj eljárás eredményéről Géptermi és munkaállomás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Géptermi és munkaállomás switching rendszer bővítése és EoS eszközök kiváltása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.351.422,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NTT-2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
210 darab 24” képátlójú monitor PC felfogatási lehetőséggel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.359.380,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft OVS licencek beszerzése-TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Szintézis Informatikai Zrt.
Microsoft szoftver licencek biztosítása szoftver bérleti szerződés keretében 12 hónap időtartamra, OVS bérleti konstrukcióban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.419,- EUR
Lásd bővebben

Zirc,Regulyverzum kiállítás IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Zirc Városi Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.11.
Az ajánlatkérő fenntartásában lévő Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház “Regulyverzum” című állandó kiállítása informatikai rendszerének fejlesztése (interaktív információs terminálok (6 db) és kapcsolódó eszközök beszerzése).1
Lásd bővebben

Útdíjfizetési, ellenőrzési rend. távközlési szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Hálózathasználat biztosítása az ajánlatkérő részére 36 hónap időtartamra.
Ellátandó feladatok: telephelyi WAN hálózati szolgáltatás, közcélú helyhez kötött távbeszélő szolgáltatás, bérelt vonali szolgáltatás, Quorum Hosting szolgáltatás, adatközponti internet szolgáltatás, adatközpontok közötti geo-redundanciát biztosító nagysávszélességű szolgáltatások, mobilellenőrzési feladat ellátásához szükséges szolgáltatás, útdíj keresztmetszetek távközlési szolgáltatásai, útdíj „A” site költözésében érintett szolgáltatások a műszaki leírásban és a szerződésben foglaltaknak megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 589.219.524,- Ft
Lásd bővebben

DEK-887 Inform alkatr beszerzése -Táj elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára informatikai alkatrészek beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: GPU és tartozékai
2. rész: NAS és háttértárolók
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.824.450,- Ft
Lásd bővebben

AFIS rendszer támogatása, fejlesztése_NSZKK
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Nemzeti Szakértői és Kutató Központ
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont Daktiloszkópiai Szakértői Intézetében üzemelő AFIS (Automated Fingerprint Identification System) Ujj- és Tenyérnyomat Azonosító Rendszer támogatása, karbantartása, fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 139.800.000,- Ft
Lásd bővebben

OM projekt vizuál és audiotechnikai eszk. 2020-21
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Múzeum
Nyertes ajánlattevő: Visualpower Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes bérleti szerződés – a Magyar Nemzeti Múzeum Országjáró Múzeum•kör•út projektje (2020-21.) megvalósításához szükséges vizuál- és audiotechnikai eszközök bérlete és üzemeltetése a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 66.400.000,- Ft
Lásd bővebben

ELTE_IT_DBR 2. számú lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kft.;Freedom-Tech Informatika Kft.
Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.650.680,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4.2-es verziójú Business Objects szoftver licencekhez kapcsolódóan szoftverkövetési szolgáltatások és SAP enterprise support biztosítása 2023. március 31-ig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 109.634.940,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyomtatók beszerzése pénztári és fedélzeti jegyértékesítéshez adásvételi szerződés keretében, figyelemmel a 307/2015. (X. 27.) Korm. rendeletben foglaltakra.
A JÉ jegyértékesítő rendszer használatában lévő, mindösszesen 2.192 db jegynyomtató eszköz beszerzése, az alábbiak szerinti bontásban:
1. rész: Nyomtatók beszerzése pénztári jegyértékesítéshez 492 db mennyiségben.
2. rész: Nyomtatók beszerzése fedélzeti jegyértékesítéshez 1.700 db mennyiségben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 305.994.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/148
Közzététel dátuma: 2020.07.31.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Astron Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;Visoft Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: 15 perces napon belüli határkeresztező termék
A fejlesztés létfontosságú infrastruktúraként kezelt IT alkalmazásokat érint: összesen 7 db rendszerben a napon belüli implicit kapacitásjogok és ezekre bejelentett napon belüli külkereskedelmi menetrendek 15 perces alapú kezelésének kialakítását fedi le oly módon, hogy az egymást követő negyedórás értékek eltérhetnek egymástól. Mivel az átállás határonként és időtávonként eltérő időpontban történik, a külkereskedelmi menetrendek és egyeztetések, valamint az ezt vezérlő kapuk és kapufolyamatok felbontása (órás vagy 15 perces) metszékenként és időtávonként külön, érvényességi időintervallumok megadásával legyen paraméterezhető.
Várhatóan 2021. január 1-től az osztrák-magyar határmetszék napon belüli időtávja kerül elsőként 15 perces felbontásra átkonfigurálásra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 134.552.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektekben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/148
Közzététel dátuma: 2020.07.31.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;KVENTA Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság;Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ECon Engineering Mérnöki, Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;PICTRON Számítás- és Videotechnikai Kft.
Adásvételi szerződés, amelynek tárgya „Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektek keretében” 13 részajánlati körben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül)
Érték: 62.892.415,- Ft
Lásd bővebben

NEPTUN-KRÉTA GR-HR moduljainak bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/148
Közzététel dátuma: 2020.07.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
A közbeszerzés műszaki leírásának megfelelően nyertes ajánlattevő feladata az alábbi feladatok ellátása:
1. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (NEPTUN-KRÉTA) Gazdálkodási rendszermodul bevezetése.
2. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (NEPTUN-KRÉTA) Humánerőforrás menedzsment rendszermodul bevezetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 764.999.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Eljárás visszavonása: Kisfaludy2030 Készpénzmentes
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Készpénzmentes jegykiadó automaták és utastájékoztató kijelzők beszerzése és telepítése
A beruházás célja a Balaton kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, a tömegközlekedés színvonalának emelése integrált informatikai megoldások megvalósításával. Jelen beruházás segítségével 92 db olyan LED technológiájú eszköz kerül kihelyezésre, amely alkalmas arra, hogy a menetrend szerinti közlekedési eszközök aktuális menetrendjét – illetve lehetőség szerint valós idejű közlekedési adatait – kijelezze, valamint 500 db olyan LCD technológiájú kombinált eszköz kerül kihelyezésre, amely az előzőkhez hasonló utastájékoztató információk kijelzésén túl jegyek értékesítésére is alkalmas, a mai kornak megfelelően készpénzmentes fizetési lehetőséget biztosítva.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő a 2020/S 109-263879 számon közzétett ajánlati felhívását a Kbt. 53. § (1) bekezdése alapján jelen hirdetménnyel
visszavonja.
Lásd bővebben

Kategória: gazdaság, információ röviden, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , | Hozzászólás most!