Összeköti az OTP Mobil a SimplePay fizetési szolgáltatást és a számos szolgáltatás megrendelésére használható Simple alkalmazást

„Összeköti az OTP Mobil a SimplePay fizetési szolgáltatást és a számos szolgáltatás megrendelésére használható Simple alkalmazást. Ezzel a módosítással az app használói több ezer webshopban fizethetnek a telefonuk segítségével.

A bővítéssel egy új regisztrációs út is megnyílik. Azok, akik SimplePay-t szeretnének használni, de még nincs fiókuk, fizetés közben regisztrálhatnak egy új azonosítót, amivel a mobilappjuk is működni fog. Akik pedig már rendelkeznek az appal és hozzá társított bankkártyával, egy gyors bejelentkezés után rögtön fizethetnek ezzel az interneten. A korábban elmentett kártyaadatokat nem kell újra megadni az interneten.

“A két termékünk közötti átjárás biztosításával az volt az elsődleges célunk, hogy gyorsabbá tegyük a Simple felhasználók számára a fizetést azokon a felületeken, ahol a SimplePay fizetési rendszere is megtalálható. Ez jelen pillanatban több mint 3000 webáruházat jelent, a partnerek száma azonban folyamatosan növekszik, hiszen egyre több kis-, közepes- és nagyvállalat ismeri fel a SimplePay megoldásaiban rejlő lehetőségeket” – mondta dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil ügyvezető helyettese.

A kereskedőknek semmilyen fejlesztést nem kell végrehajtaniuk a rendszerükben, hogy megtörténjen a váltás. Az OTP közleménye kitér arra, hogy plusz költségekkel és adminisztrációval sem jár a változás.

Az OTP Mobil nagy fejlesztéseket végzett idén, éltek a PSD2 bevezetése előtti utolsó “békeévvel”. Előbb csak a mobilfizetést mutatták be az OTP ügyfelei számára, majd lehetővé tették bármely bank ügyfeleinek, hogy egy virtuális prepaid kártyát feltöltve ők is használják az NFC-s fizetést. Most pedig az alkalmazás felhasználási területét bővítették ki. A jelenleg is 400 ezer felhasználóval rendelkező app ezzel várhatóan még sikeresebb fizetési megoldássá válik.”

Forrás:
Még egy meglepetéssel rukkolt elő év vége előtt az OTP Mobil; FinTechRadar; 2017. december 8.

Kategória: gazdaság, informatika, Internet | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

OECD-jelentés az intézményi bizalom romlásáról, módszertan a méréséhez

„Az OECD Insights oldalán közzétett véleménycikkében Lara Fleischer, az OECD statisztikai igazgatóságának munkatársa az OECD „How’s Life? 2017” jelentése alapján azt vizsgálja, hogy mi lehet annak, a jelentésben egyértelműen kirajzolódó jelenségnek az oka, hogy az OECD országaiban (vagyis a világ legfejlettebnek tartott demokratikus piacgazdaságaiban) tartósan esik és immár kritikus értéket ért el a kormányzat és az állami intézmények iránti bizalom. A bizalmi index az OECD átlagában már 2006-ban is csak 42%-os volt, ami 2017-re 38%-ra csökkent tovább.

A bizalmi válság okaként gyakran említik a 2008-as gazdasági világválságot, amit a számok részben alá is támasztanak. A legsúlyosabban érintett országok közül Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban a bizalmi index zuhanása meghaladja a 15 százalékpontot. Miközben az olyan jól teljesítő országokban, mint Németország, Lengyelország vagy Szlovákia, még emelkedett is a mutató. Az okok ugyanakkor ennél mélyebbre mutatnak. Az Egyesült Államokban, ahol az ötvenes évek óta mérik a társadalmi és intézményi bizalmat, az index (miközben egymást követték gazdasági visszaesések és felívelések) trendszerűen csökken.

Az emberek és a kormányzat közötti kapcsolat gyengülésének egyik oka lehet az, amire az OECD említett jelentése is rámutat: a politikai osztály nem igazán azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek az embereket érdeklik. Ez összefügghet a reprezentáció aránytalanságával is: míg abban a 11 országban, ahol ezt mérik, a fizikai munkát végzők, a mezőgazdaságból élők és a szolgáltatásban dolgozók aránya 44%, addig a törvényhozásban átlagosan csak 13%-ban vannak jelen. Mivel a politikusok ezzel szemben jellemzően jelentős szakmai vagy vezetői karrierrel bírnak, nem csoda, hogy az emberek úgy érzik: a politikusok nem érzékelik az ő mindennapi világukat, és képtelenek megérteni alapvető küzdelmeiket a megélhetés költségeinek előteremtésére vagy igényüket a minőségi közszolgáltatásokra. Ehhez jön hozzá, az OECD-országok népességének több mint fele úgy látja: a korrupció széles körben elterjedt a kormányzatban.

A kormányzat iránti mély és krónikus bizalmatlanság hátráltatja az intézményrendszer gördülékeny és stabil működését. Ez rosszat tesz a gazdasági aktivitásnak, mivel az nagymértékben épít a befektetők és a fogyasztók bizalmára. De rossz hír ez a demokrácia szempontjából is. A „jó kormányzat” modellje aktív részvételt feltételez az állampolgárok részéről, miközben azt látjuk, hogy az emberek elfordulnak a politizálás hagyományos formáitól. A választási részvétel folyamatosan csökken, különösen azok között, akik amúgy is kevésbé reprezentáltak a közéletben. Legkisebb arányban a fiatalok és az alacsony jövedelműek vesznek részt a választásokon. A legalacsonyabb jövedelmi ötödben (vagyis a lakosság legszegényebb 20%-ában) a részvételi hajlandóság 14 százalékponttal alacsonyabb, mint a felső ötödben. A 18 és 24 év közöttiek között pedig 17 százalékponttal kevesebb, mint a 65 év felettiek körében. Ez ahhoz a problémához vezet, hogy elégedetlenségük felülreprezentálja a politikai képviseltben a jómódúakat és az idős embereket, ami még tovább mélyíti a választók széles tömege és a politikai rendszer közötti szakadékot. A szerző szerint – hivatkozva az OECD egy másik tanulmányára – az intézmények iránti bizalmatlanság együtt jár a fősodorhoz nem tartozó, populista pártok előre törésével. Ezzel együtt a politikai aktivitásnak új formái jelentek meg, mint Amerikában az „Occupy” vagy a „Black Live Matters” mozgalmak és hashtag-kampányok, az azonban kérdéses, hogy ezek mennyire tudnak szintet lépni abban, hogy a döntéshozatalt is befolyásolni tudják. A How’s Life? jelentése szerint az OECD-országok polgárainak alig egyharmada érzi úgy, hogy bármilyen befolyást tudna gyakorolni a kormányzatra. Ez az érzés még inkább jellemző az alacsonyabban képzettekre és jövedelműekre.

A szerző szerint a bizalmi válság meghaladásához az első fontos lépés a bizalmi mutatók rendszeres mérése, elemzése és ezek alapján annak azonosítása, hogy mi szükséges a bizalom helyreállításához. Néhány országot leszámítva ezek az adatfelvételek nem részei a hivatalos statisztikai tevékenységnek, aminek részben módszertani bizonytalanság is az oka. Az OECD ennek feloldására publikálta módszertani irányelveit a bizalom mérésére, tapasztalati úton kidolgozott kérdéssorokkal és azok értékelésével. Jelentőségét az adja, hogy a bizalmi válság figyelmen kívül hagyása, mértékének és jelentőségének tudomásul nem vétele tovább fokozhatja az elidegenedést az emberek és intézmények között.”

Forrás:
People, trust and government: Getting the measure; Lara Fleischer; OECD Insights; 2017. december 4.
How’s Life? 2017. Measuring Well-being; OECD; 2017. november 15.
OECD Guidelines on Measuring Trust; OECD; 2017. november 23.

Kategória: közigazgatás:külföldön, politika, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Kormány 1932/2017. (XII. 8.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Szeged Megyei Jogú Város tömegközlekedése elektromos alapra helyezésének lehetőségéről

„A Kormány a  Magyarország Kormánya és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1151/2017. (III. 20.) Korm. határozat 5. pontjának végrehajtása érdekében
1. egyetért a  Modern Városok Program keretében Szeged Megyei Jogú Város elektromos közösségi közlekedése fejlesztésének támogatásával (a  továbbiakban: fejlesztési program), és azzal, hogy összesen legfeljebb 9  459  000  000  forint kerüljön biztosításra Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (a  továbbiakban: Önkormányzat) részére az alábbi ütemezéssel:
a) a 2018. évben szükséges 2 838 000 000 forint,
b) a 2019. évben szükséges 6 621 000 000 forint;

2. felhívja a  nemzeti fejlesztési minisztert mint a  fejlesztési program szakpolitikai felelősét, hogy a  támogatás nyújtásának biztosítása érdekében a  teljes fejlesztési programra nyújtson be előterjesztést a  Modern Városok Program Bizottság részére;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1932/2017. (XII. 8.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Szeged Megyei Jogú Város tömegközlekedése elektromos alapra helyezésének lehetőségéről; Magyar Közlöny 2017. évi 206. szám 2017. december 8.

Kategória: energia, gazdaság, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Készpénzmentes fizetés Szegeden: nemcsak a tömegközlekedés, de a víz- és távhődíj, és a parkolóautomaták is elektronikus fizetésre váltanak

„Nemcsak a tömegközlekedés, de a víz- és távhődíj, és a parkolóautomaták is elektronikus fizetésre váltanak.

A tél végétől valamennyi szegedi közösségi közlekedési járművön jegyet válthatnak majd egyérintéses bankkártyával az utasok – tájékoztatta a SZKT Kft. az MTI-t.

A közlemény szerint a Tisza-parti városban az úgynevezett Cashless („készpénzkímélő”) Szeged koncepció keretében az év elejétől több szolgáltatási területen is elektronikus fizetési megoldásokat vezettek be.

Elindult az online ebéd- és távhődíj-befizetés, elektronikusan is fizethető a vízdíj, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások vagy üzlethelyiségek bérleti díja. Egyérintéses bankkártyával már válthatók menetjegyek vagy bérletek az automatákból, és júniustól 136 automatánál így egyenlíthető ki a parkolás díja is.

December elején megkezdődött a tömegközlekedési járműveken a fedélzeti jegykiadó automaták rendszerének kialakítása. A PESA típusú villamosokon már most is lehet egyszerűen, bankkártyával jegyet venni. Ezután pedig fokozatosan valamennyi villamoson, trolibuszon, valamint a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. szegedi autóbuszain is megjelennek az automaták, amelyeknél 24 és 72 órás jegyek is vásárolhatók.[Mandiner]”

—-

„A bankkártyás jegyvásárlás gyors, egyszerű és hatékony – ismertették az illetékesek az SZKT egyik villamosán, amelyen már üzemel az első érintéses bankkártyával működő fedélzeti jegykiadó automata.

A PayPass-os fizetés piaci trend, idei adatok szerint már a használatban lévő bankkártyák túlnyomó része ilyen típusú. A szegedi tömegközlekedési eszközökön vásárolt jegyek aránya pedig évről évre növekszik az elővételben megvásároltak kárára. Nagy Sándor alpolgármester szerint az alábbi tényeket figyelembe véve, továbbá azt, hogy az utasok a járművön vételezett jeggyel a forgalmat és a járművezetőt is némileg feltartják, nyilvánvalóvá vált, hogy technikai megoldást kellett találniuk a jegyvásárlás egyszerűsítéséhez. A helyi önkormányzat egyébként a „Cashless Szeged” koncepció keretében már több szolgáltatásnál tette elérhetővé az elektronikus fizetés lehetőségét, most erre a tömegközlekedés területén is sor kerül. A bankkártyás-rendszer megvalósításában a MasterCard Europe SA volt segítségükre.

Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója a gyakorlatban is megmutatta a jegyvásárlás menetét. A felszerelt érintőképernyős jegykiadón csupán ki kell választani a megvásárolni kívánt jegy típusát (menetjegy, 24 órás jegy, vagy 72 órás jegy), megadni a darabszámot, majd az arra alkalmas bankkártya odaérintését követően a kezünkbe is vehetjük a jegyünket.

Megtudtuk, az így megváltott jegy már feljogosít az utazásra, mivel tartalmazza a kiadás időpontját, azaz külön nem kell érvényesíttetni azt. Az új automata tervezésénél a gyengébben látó utasokra is gondoltak egy kontrasztosabb képernyő-megjelenítéssel, a külföldi vendégek angol és német feliratozás mellett is megválthatják menetjegyüket.

„Elkezdődhet az a hatvannapos próbaüzem, amelynek ideje alatt folyamatosan szerelik fel a kollégák az új jegykiadó gépeket a mintegy kétszáz Szeged belvárosában futó tömegközlekedési eszközre, ideértve a trolikat és az autóbuszokat is” – tette hozzá, kiemelve, a próbaüzem ideje alatt az utasok észrevételeit, panaszait figyelemmel kísérik.

A kéthónapos időszakot követően a városi közgyűlés dönt az új automaták végleges bevezetésének időpontjáról.[szegedma]”

Forrás:
Tél végétől egy érintéssel vehetnek jegyet a szegediek; Mandiner/MTI; 2017. december 9.
Tesztüzemben: immáron érintéssel is válthatunk menetjegyet; Betkó Tamás Dávid; szegedma.hu; 2017. december 4.
Lásd még: Cashless Szeged

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Tervezet az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól

„A tervezet 2017. december 8-án 12.00 óráig véleményezhető az adoigazgatas@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól; Nemzetgazdasági Minisztérium, 2017. december 7. (ZIP)

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A vidékfejlesztési projektek sikeres megvalósítását segítő tájékoztatót jelentetett meg a Miniszterelnökség

„A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében 2017. december 7-én tájékoztatót jelentetett meg az EMVA Irányító Hatóság. Az iránymutatásból kiderül, hogy a nyertes pályázók a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben hogyan járhatnak el a gyakorlatban.
A tájékoztató tartalmazza többek között a mérföldkövek, műszaki, illetve projekttartalom módosításának szabályait, a változás bejelentésre, projektmegvalósításra, létszámtartásra vonatkozó előírásokat. Emellett hasznos információk találhatók benne a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott projektek közbeszerzésére, támogatási előleg igénylésére vonatkozóan, valamint a kötelezettségátadás folyamatára és az örökléssel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre is.

Fontos kiemelni, hogy a tájékoztatóban megjelenő iránymutatást több vidékfejlesztési pályázat módosítása, egységesítése is követ majd annak érdekében, hogy a gazdálkodók sikerrel valósíthassák meg beruházásaikat.

A Vidékfejlesztési Program keretében társfinanszírozott projektek megvalósításával kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekről megjelent tájékoztató a www.szechenyi2020.hu oldalon, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján, a www.nak.hu oldalon mindenki számára elérhető.”

—-

A tájékoztató tartalmazza többek között a mérföldkövek, műszaki, illetve projekttartalom módosításának szabályait, a változás bejelentésre, projektmegvalósításra, létszámtartásra vonatkozó előírásokat. Emellett hasznos információk találhatók benne a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott projektek közbeszerzésére, támogatási előleg igénylésére vonatkozóan, valamint a kötelezettségátadás folyamatára és az örökléssel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre is. A tájékoztatóban megjelenő iránymutatást több vidékfejlesztési pályázat módosítása, egységesítése is követ majd annak érdekében, hogy a gazdálkodók sikerrel valósíthassák meg beruházásaikat.

A segítő kiadvány itt érhető el. Az egyes VP-s pályázatok állásai és a további segédanyagok itt érhetők el.[NAK]

Forrás:
A vidékfejlesztési projektek sikeres megvalósítását segítő tájékoztatót jelentetett meg a Miniszterelnökség; Miniszterelnökség; 2017. december 7.
Segítség a VP-s projektek megvalósításához és elszámolásához; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2017. december 7.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad, több mint 70 ezer cégnek lenne érdemes kivára váltania

„Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában: azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, a jövő héten az ügyfélkapun keresztül kapják meg az erről szóló személyes tájékoztatást – fűzte hozzá Tállai András.

A NAV vezetője hangsúlyozta, hogy az adóhivatal szolgáltató jellege már nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az idén mintegy 4 millió magánszemély szja-bevallását készítették el, és támogató jellegű ellenőrzéssel több mint 160 ezer adózót mentesítettek a szigorú szankciók alól, de abban is, hogy az adófajták közti választásban is segítik az ügyfeleket.

Tállai András kiemelte: a rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban.

Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának – tette hozzá a NAV vezetője.

Megjegyezte: a kivára év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben az NGM honlapján elérhető kiva-kalkulátorrall kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal.

Azoknak a cégeknek is érdemes használniuk a kalkulátort, amelyek nem kapnak tájékoztatást, mert a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, illetve változhattak a körülmények. Így például, ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg. A kiva ugyanis a társasági adó mellett kiváltja a munkabért terhelő a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Több mint 70 ezer cégnek lenne érdemes kivára váltania; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 3.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Ónodi-Szűcs Zoltán: a motort berúgtuk

„Az egészségügyi államtitkár szerint az alapellátásnak feladatokat kell átvennie a szakellátástól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a betegnek például egy vérvételért nem feltétlenül kellene bemennie a rendelőintézetbe, mert azt a háziorvosnál is elvégezhetnék. Ónodi-Szűcs Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a háziorvosi kar elöregedéséről és a budapesti szuperkórházakról is.
A háziorvosok ma legalább hatvan százalékkal többet keresnek, mint 2014-ben – mondta az államtitkár.

„Az elmúlt években évente 130 ezer forinttal nőtt az alapellátás havi finanszírozása, és február 1-jétől újra fog emelkedni a díjazásuk. Ez azt is jelenti, hogy egy alapellátó praxis közel 60-70 százalékkal keres ma többet, mint ezelőtt négy évvel. Azért az nem mindegy.”

Az viszont probléma, hogy a legtöbb háziorvos idős ember – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

„Ez nem magyar sajátosság. Ha bárki azzal állna elő, hogy ezt a Fidesz-kormány nem tudta megoldani, lehet, hogy igazat mond, de nem mondja el a valóságot, mert a német korfa még a mienknél is rosszabb. Megint arról kell beszélni, hogy az alapellátás tekintélye mitől függ. Nyilván kell az, hogy valaki kapjon inspirációt, hogy mennyit keres, de nemcsak erről szól, hanem arról is, hogy milyen magányos egy alapellátó orvos, mennyire becsülik meg a betegek, mit csinálhat. Nagyon fontos lenne az alapellátás újraértelmezése, hogy kerüljenek át kompetenciák a szakellátásból, hogy ne kelljen a betegnek bemennie a szakellátóba, például vérvételre.

Ezt tudjuk is finanszírozni, ezek a folyamatok elindultak, tesztjelleggel működnek is. Le kell vonni a tanulságokat, ha működik, ki kell terjeszteni a teljes alapellátásra.”

Az államtitkár szerint olyan finanszírozási modellt kell kitalálni, amely azt eredményezi, hogy a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.

„A szakellátástól úgy kell tudnunk elvenni kompetenciákat, hogy merjék odaadni, az alapellátás pedig ne roskadjon össze alatta. Ezért átmenetet kell képezni, általános vándorlásnak kellene megtörténnie a rendszeren belül, hogy a betegek érzete meg tudjon változni.”

Az utóbbi években sokmilliárdos felújításokat végeztek el az alapellátásban,

jövő nyáron pedig megkezdi működését az egységes, elektronikus kartonrendszer, amelynek köszönhetően pénztől nem befolyásolt adatokból épülhet adatbázis – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.

Gigantikus beruházások
A kormány nem csupán két-három szuperkórházat akar, hanem Budapest és a régió teljes egészségügyi ellátását újratervezi – mondta az államtitkár.

„Másfél éves hosszú megbeszélésfolyam, több ezer találkozó és interjú után most ott tartunk, hogy van egy egységes koncepciója a központi régiónak, amelyet majdnem szakma, majdnem teljesen támogat. Ennek következtében szinte az összes intézmény meg fog újulni, a következő nyolc-tíz évben le fogja nyelni az egészségügy összes fejlesztési forrását a központi régió, hiszen ha akkori árakon több mint ötszáz milliárdot el kellett tölteni, a következő tíz év sem lesz kevesebb hét-nyolcszáz milliárdnál.” [Szerkesztői megjegyzés: Az eredeti cikkben vannak az értelmetlen szöveghelyek!]

Az első negyvenmilliárd forint már az intézményeknél van, és megkezdődött a szükséges műszerek beszerzése – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

„A motort berúgtuk. Az a kérdés, hogy milyen sebességgel fogunk menni és hová. Az államtitkárság szeme előtt most egy közel hét-nyolcszáz milliárdos célszám lebeg, de mivel a szakma állandóan változik, nem valószínű, hogy ne kellene két-három évente újratervezni mindent.”

Az államtitkár elmondta, hogy Budapest egészségügyi ellátása három nagy sürgősségi központ köré szerveződik majd.

„Ezt hívták korábban szuperkórháznak. Ez azt jelenti, hogy sürgősséget kell tudni nyújtani a nap minden órájában a szakma minden egyes szintjén. E köré kell szerveződnie minden más ellátásnak, hogy az a jelenlegi áldatlan helyzet, hogy a mentőszolgálatnak egy ötvenoldalas silabuszból kell megmondania, hogy merre kell mennie a beteggel, megszűnjön. Ettől nem lesz olcsóbb az ellátás, sőt drágább lesz, de ez betegbiztonsági kérdés.”

Ónodi-Szűcs Zoltán abban bízik, hogy az első ilyen sürgősségi központ alapkövét már jövőre lerakhatják.

Ezek gigantikus beruházások, egyenként több mint százmilliárd forintba kerülnek – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs Zoltán: a motort berúgtuk; Hlavay Richárd, Herczeg Zsolt; InfoRádió; 2017. december 8.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Páratlan egészségügyi fejlesztést enged a gazdasági teljesítmény – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

„A kedvező gazdasági lehetőségek a magyar egészségügy történetében páratlan fejlesztési program végrehajtását teszik lehetővé a kormánynak – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a Budapesti Szent Ferenc Kórház új épületszárnyának alapkőletételén.

A miniszter, a II. és a III. kerület fideszes országgyűlési képviselője közölte, az eddigi vidéki kórházfejlesztések után most a fővárosra és környékére helyeződik a hangsúly, a kabinet Egészséges Budapest Programjának keretében ugyanis az ország központi régiójának 26 intézménye újulhat meg. A kormány a következő három évben 70 milliárd forint forrást biztosít a fővárosban és agglomerációjában található kórházak fejlesztésére – mondta, hozzátéve, hogy a II. kerületi Budapesti Szent Ferenc Kórház ebben a programban több mint 3 milliárd forintos támogatással bővülhet 150 ágyas intézménnyé.

A támogatás legnagyobb részét, 2,7 milliárd forintot a kormány adja az intézménynek, míg további 500 millió forinttal az Európai Unió, 80 millió forinttal pedig a II. kerület önkormányzata egészíti ki a kórház 130 millió forintos saját forrását. A fejlesztésnek köszönhetően a kórház a jövőben az orvosi egyetem oktató intézményeként már kardiovaszkuláris rehabilitációt is folytathat. Varga Mihály megerősítette a kabinet azon korábbi ígéretét, amely szerint a beruházás jövő év végére tervezett befejezését követően a régi épületrészek felújítása következik.

Kitért arra is, a kabinet jól tudja, hogy rengeteg, a korábbi évtizedekben keletkezett gonddal kell szembenézni az egészségügyben. Szerinte azonban az elmúlt években sok olyan átalakítás történt, amelyek javították a betegellátás körülményeit, továbbá az egészségügyben dolgozók élet- és munkakörülményeit. A kormány fontos feladatnak tartja az egyházi kórházak fejlesztését – mondta a miniszter, aki emellett emlékeztetett a Szent János Kórházban, az ORFI-ban, az Irgalmasrendi Kórházban elindított beruházásokra, illetve az új II. kerületi szakrendelő megépítésére is. Példaként említette, hogy a Szent János kórházban 1,4 milliárd forintos orvostechnológiai fejlesztés történik, amelynek eredményeként az intézménynek lesz MR-berendezése is.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere szintén úgy vélekedett, hogy bár a korábbi évtizedekben sokan beszéltek az egészségügyről, ám nagyon keveset tettek az elmúlt évekig, amikor is elindult az első nagy kormányzati beruházássorozat. Emlékeztetett, a kormánytól 6,8 milliárd forintot kaptak a kerületi egészségközpont megújítására, a Szent János Kórház fejlesztése pedig végre kiemelt szerepet kapott az Egészséges Budapestért Programban. A II. kerület vezetője szólt arról is, hogy a Szent Ferenc Kórházzal közös munkájuk eredményeként adtak át a közelmúltban egy az intézményhez közeli játszóteret és túraösvényt, továbbá a kórház nagyon sokat segít a helyi szűrőprogramok lebonyolításában is.

Láng Zsolt szólt arról is, hogy a kórház új szárnyába – a meglévő kettő mellé – további két háziorvosi praxis költözik. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója beszédében a kormánynak és a II. kerületnek is köszönetet mondott. Hangsúlyozta, három év múlva olyan komplex ellátási egységként működhetnek, amely nemcsak az infarktuson átesett betegek korai rehabilitációját végzi, hanem például végstádiumi szívelégtelenségben szenvedőket, valamint például szív- és tüdőtranszplantáción átesetteket is gondozhatnak.”

Forrás:
Páratlan egészségügyi fejlesztést enged a gazdasági teljesítmény; Híradó.hu/MTI; 2017. december 8.
Új épületszárnnyal bővül a Budapesti Szent Ferenc Kórház; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 8.

Kategória: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Varga Mihály szerint 2021-re a legtöbb bevallást az adóhivatal készítheti el, hozzátette: több mint 700 milliárd forint spórolható meg az elektronikus kormányzati szolgáltatások teljes körű elterjesztésével

„Néhány éven belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemcsak az szja-bevallást tölti ki a magánszemélyek helyett, hanem a vállalkozások majd minden bevallási-tervezetét elkészítheti – jelentette ki Varga Mihály a Versenyképességi Tanács hatodik ülését követően. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: több mint 700 milliárd forint spórolható meg az elektronikus kormányzati szolgáltatások teljes körű elterjesztésével.

Varga Mihály kiemelte: a kormány elkötelezett abban, hogy a lakosság és a vállalkozások számára is olyan elektronikus szolgáltatásokat nyújtson, amely a kényelmi szempontok mellett jelentős időt és pénzt takarít meg. Magyarországon jelenleg 277 órát kell adóadminisztrációval töltenie egy vállalkozásnak egy évben, amely még mindig magasabb, mint az uniós átlag. A gazdasági növekedésében és a versenyképesség javításában az adórendszernek kiemelkedő szerepe van, ezért a lehető legrövidebb időn belül a felére csökkentjük az adóadminisztrációt – tette hozzá.

Az adóbevallásokról szólva a tárcavezető kijelentette: minden bevallást megvizsgálunk, leegyszerűsítünk, és ahol csak lehet, a bevalláskészítés terhét is átvállalja az adóhivatal. Továbbra is az a célkitűzés, hogy az emberek, sőt a vállalkozások helyett is az adóhivatal dolgozzék, ezen az úton haladva jövőre a NAV jövedéki adóbevallás-tervezetet is küld az érintetteknek – mondta el Varga Mihály hozzátéve, hogy 2018 emellett a könnyebbség éve lesz a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek is: már nem lesz szükségük külső segítség igénybevételére a bevallásuk elkészítéséhez, mert azt helyettük is megcsinálja az adóhivatal. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy idén még 30 ezer cég készítette el 660 ezer dolgozójának a személyi jövedelemadó-bevallását, de 2018-tól a munkáltatók válláról is leveszi a bevalláskészítés terhét az adóhivatal.

A tárcavezető hangsúlyozta: azon dolgozunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül mintegy félmillió vállalkozásnak készíthessen áfabevallási-tervezet az adóhivatal. Az online számlázás ugyanis nemcsak a gazdaságfehérítésben segíthet, hanem a valós idejű, automatikus és elektronikus információáramlást kihasználva a vállalkozásoknak is. Az adminisztráció-csökkentés következő állomása a járulékbevallások kiváltása lehet – húzta alá Varga Mihály.”

Forrás:
2021-re a legtöbb bevallást az adóhivatal készítheti; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!