György László a digitális kihívásokról: egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitalizáció és a mesterséges intelligencia etikai és jogi kérdései

„A kormány segíteni kívánja a vállalkozásokat a digitális kihívások kezelésében, abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével járó újításokat a saját méretüknek megfelelően tudják alkalmazni – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség makrogazdasági konferenciáján kedden.
Az államtitkár az eseményen stratégiai megállapodást írt alá a szövetséggel, amelynek lényege, hogy az ITM bevonja partnerét a jogszabály-előkészítési folyamatokba.

György László kiemelte: a nagyvállalatok többnyire rendelkeznek a folyamatok átalakításához szükséges tudással, támogatásra főképpen a kis- és közepes cégeknek van szükségük.

Fontos eszköz az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása, amely az odatelepülő nagyvállalatok kiszolgálása mellett inspirálóan hat a helyi kis- és közepes cégekre is – jegyezte meg.

Az egyetemi innovációs ökoszisztéma tudásának, infrastruktúrájának igénybe vételével a kisebb cégek szervezetfejlesztési, márkaépítési, piac- és termékfejlesztési szolgáltatásokhoz juthatnak – fejtette ki az államtitkár.

György László arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia korában a kormányoknak oda kell figyelniük arra is, hogy a foglalkoztatási és jövedelemelosztási aggodalmakat kezeljék. Magyarországon 2010 óta jelentős volt a jövedelemátcsoportosítás, a nettó bérhányad a teljes megtermelt jövedelem arányában 8 százalékponttal, 22 százalékról 30 százalékra nőtt.

A digitalizáció etikai és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre a kormányoknak kell választ adniuk – mutatott rá az államtitkár utalva arra, hogy az önvezető autók technológiája már rendelkezésre áll, a szabályozás azonban még nem tart ott, hogy a gyakorlati alkalmazás lehetségessé váljon.

György László úgy fogalmazott, hogy egyre komplexebb kérdésekre egyre komplexebb válaszokat kell adni, ezért is összpontosít a kormány a tudományra, a felsőoktatásra és az innovációra.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a szakképzési rendszer és a felnőttképzés fejlesztésével az a céljuk, hogy munkához segítsék azokat, akik évtizedekre kikerültek a munkaerőpiacról. Magyarországon a kilencvenes években kiépült egy olyan rendszer, amely az inaktivitást ösztönözte, melynek eredményeképpen 1,5 millió ember elveszítette állását. Példaként azt is felhozta, hogy Csehországhoz viszonyítva 2010-re Magyarországon arányaiban egymillió emberrel kevesebben tartottak el egymillióval több inaktívat. Nyolc év munkája eredményeképpen az országban 800 ezerrel többen dolgoznak, mára a munkapiac végre Magyarországon is elérte normális feszességét – fejtette ki.”

Forrás:
A kormány segíteni kívánja a cégeket a digitalizációban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 11.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok

„A 23 megyei jogú város 2019-re már 1000 milliárd forintos támogatási forráshoz jut a Modern városok program (MVP) keretében – mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn sajtótájékoztatón, Pécsen.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a kifizetett támogatások kétharmada hazai költségvetési forrás. A városok részéről 260 projekt fogalmazódott meg, ezek közül 60 nagyobb közlekedési fejlesztés, 200 pedig az adott várost érintő helyi, lokális projekt – közölte a politikus.

Hozzátette, hogy a program keretében összesen 3500 milliárd forintnyi beruházásokra fogalmaztak meg “kérést” a városok, a helyi projektekre az összegből 1500 milliárd forint jut.

Pécs fejlesztései is elérik a 100 milliárd forintos nagyságrendet, a projektek előrehaladása nagyon jó – mondta a kormánybiztos.

Az MVP keretében Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE-MIK) épülő új oktatási csarnokában rendezett eseményen Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a baranyai megyeszékhely fejlesztései közül az egyetemi projektek haladnak előre a leglátványosabban.

Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a város és az egyetem együttműködése “új dimenzióba” került, majd utalt arra, hogy a megyeszékhely MVP-s projektjei “nagyon erős egyetemfejlesztési lábbal” rendelkeznek.

A politikus a sajtóeseményen az egész dél-dunántúli térség legnagyobb kérdésének a gazdaságfejlesztést, illetve annak új formáinak megtalálását nevezte. A kulturális ágazatra térve Hoppál Péter a program eredményei között említette, hogy a pécsi Kodály Központ koncertterem és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. finanszírozásába “beszállt a kormányzat”.

“Az a partnerség, ami Pécs és az Orbán-kormány között létrejött, történelmi léptékkel nézve is megsüvegelendő együttműködés” – hangoztatta a politikus, aki egyúttal sikertörténetként értékelte az egyetem műszaki karának innovatív megújulását.

Páva Zsolt polgármester az eseményen bejelentette: az eddigi elemeken felül 4 milliárd forintos új programpontként került be a pécsi közutak, járdák felújítását célzó projekt, valamint szintén 4 milliárdos forrás jut a MVP keretében elektromos buszok vásárlására.

A városvezető szólt arról is, hogy Pécs rendelkezik egy élményfürdő-fejlesztési tervvel, amelynek megvalósítása során nem várt nehézségek jelentkeztek. Ez azonban “továbbra is élő, eleven, megvalósítandó program” – emelte ki Páva Zsolt.

Mint részletezte, az eredeti koncepció a város alatt vélelmezett melegvízforrásokra épített, azonban a próbafúrások nem jártak sikerrel. Ezért egy új terv keretében a várostól dél-keletre található, már meglévő fúrt kútból származó, vezetéken szállítandó 70 fokos vízzel látnák el a leendő létesítményt.

Páva Zsolt leszögezte: a fürdőberuházás “akkor valósul meg, ha fenntartható (…), a mai számítások szerint erre pedig komoly esély van”. A pécsi közgyűlés szeptember 20-án szavaz a beruházásról – jelezte.”

Forrás:
2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok; Miniszterelnökség; 2018. szeptember 10.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév: a mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit

„2018 II. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,9 milliót, ezen belül tovább emelkedett a havidíjas előfizetések aránya. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018. II. negyedév végére 9,7 millióra bővült az internet-előfizetések száma, ennek 69%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma csaknem elérte a 3,7 milliót, 79%-a digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.

Témakör: Információ, kommunikáció
Kategória: Statisztikai tükör
Nyelv: Magyar
Megjelenés: 2018.09.11.
Méret: 463 KB

Archívum (Korábbi számok)
Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 11.
A kiadvány letöltése PDF-ben

Kategória: hírközlés, informatika, Internet, közigazgatási informatika, média, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Megjelent a „Magyar statisztikai évkönyv, 2017”

„Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és annak időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, melyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók területi különbségeit, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük.
A kötet internetes melléklettel jelenik meg, mely tartalmazza a PDF-formátumú kiadványt, valamint minden táblát további feldolgozásra alkalmas, Excel-formátumban. A melléklet elérése a www.ksh.hu/polc oldalon történő regisztrációt követően lehetséges. A regisztrált felhasználók bejelentkezést követően, az évkönyv elején található kötetazonosító kód aktiválásával saját felhasználói polcukra helyezhetik a mellékletet, mely ezt követően használhatóvá válik.

Témakör: Összefoglaló kiadványok
Kategória: Évkönyv, zsebkönyv
Nyelv: Magyar, Angol
Megjelenés: 2018.09.13.
Oldalszám: 533
Ár: 8.000 Ft, 5.600 Ft

Lásd még:
Tartalomjegyzék (PDF)
Mintaoldalak (PDF)
Archívum (A 2010-2016 közötti évkönyvek PDF-ben szabadon letölthetők)

Forrás:
Magyar statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 13.
Megjelent a Magyar statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 13. (Összefoglaló ismertetés)

Kategória: egészségügy, energia, gazdaság, közigazgatás:magyar, művelődés, szakirodalom, társadalom, távközlés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Munkába álltak a kórházakban a költségvetési felügyelők

„Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről.

Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ.

Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon.

A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók.”

Forrás:
Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők; Danó Anna; Népszava; 2018. szeptember 13.

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Szakmai és pénzügyi elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak

„A költségvetési adatszolgáltatás minőségének folyamatos javítása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb képet kapjon a központi kormányzat az önkormányzatok gazdálkodásáról. A pénzügyminiszter döntése értelmében 120 önkormányzat részesül pályázati úton vissza nem térítendő támogatásban ennek további ösztönzésére.
A „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására” kiírt pályázatot 2018. február 8-án jelentette meg a Pénzügyminisztérium 50 millió forintos keretösszeggel, amely – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70%-os eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig.

Támogatottak listája (Xlsx – 16,53 KB)”

Forrás:
Szakmai elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak; Pénzügyminisztérium; 2018. szeptember 11.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében, csaknem 600 millió forintot hagyott az utasok zsebében a vasúttársaság

„Több mint 580 millió forintot hagyott az utasok zsebében a MÁV-START az önkiszolgáló csatornákon keresztül megvásárolt vasúti jegyekre adott 5, 10, 20 százalékos kedvezmények révén. Az online megváltott vonatjegyek növekvő népszerűségének köszönhetően 275 millió forinttal több menetdíjbevételt könyvelhetett el eddig a vasúttársaság. Bár mindenki jól jár a kedvezményekkel, a vasúttársaság intézkedéseinek legfőbb nyertesei az utasok.

Az önkiszolgáló csatornákon keresztül január elsejétől szeptember 2-ig vásárolt e-vasúti menetjegyekre az utasoknak nyújtott kedvezmények összértéke meghaladta az 580 millió forintot. A tavaly decemberi menetrendváltáskor bevezetett 5, 10, 20 százalékos kedvezmények ugyanakkor jelentős, 275 millió forintos többletet eredményeztek a MÁV-START menetdíjból származó árbevételében. Az utasok körében ugyanis egyre nagyobb népszerűségnek örvend az online vásárlás, és ezen belül az e-vonatjegy. Idén közel hatmillió jegyet vásároltak online (ideértve a Vonatinfó mobilapplikációs jegyvásárlási lehetőséget is), ebből 4,5 millió volt az e-vonatjegy. Az elektronikus vásárlás esetében 67, az e-vonatjegyeknél 101 százalékos a növekedés az előző évhez hasonló időszakához képest. Az internetes jegyvásárlási rendszerben 10-ből 9 esetben az e-vonatjegyet választják az utasok, akik felfedezték és megszerették a kényelmes és gyors mobilapplikációs jegyvásárlást is, mivel a Vonatinfó használatával időt lehet megspórolni a pénztárak előtti sorban állás elkerülésével. A mobilalkalmazáson belüli jegyvásárlás június 20-i bevezetése óta már csaknem 220 ezer e-vonatjegyet váltottak a Vonatinfón. Összességében az önkiszolgáló csatornák részesedése 14,5 százalékról 18,9 százalékra nőtt az utasszám tekintetében. Az árbevétel terén szintén jelentős, 5 százalékos az emelkedés.

(A jegyautomatánál megváltott jegyek ára 5, míg az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott e-vonatjegyek ára tíz százalékkal csökkent a téli menetrendváltástól. Az alacsonyabb kihasználtságú, legalább 100 kilométer távolságra, csúcsidőn kívül közlekedő – a menetrendi keresőben @ jellel jelölt – járatokra szóló e-vonatjegyek pedig 20 százalékkal kerülnek kevesebbe. Erről bővebben itt olvashat. A Vonatinfó mobilapplikációs jegyvásárlási lehetőségről ezen az oldalon talál további részleteket.)”

Forrás:
Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2018. szeptember 12.

Kategória: gazdaság, informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A magánszolgáltatók egy része, továbbá az Országos Mentőszolgálat is csatlakozik a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

„November elsejéig kell az Országos Mentőszolgálatnak is csatlakoznia a Térhez.

2018. november 1-jéig kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek a Központi Implantátumregiszter vagy a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszter rendszerébe kötelesek adatokat szolgáltatni, tájékoztatta a Weborvost az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Szintén november 1-jéig csatlakozik az online egészségügyi rendszerhez az Országos Mentőszolgálat. Az EESZT-hez fokozatosan egyre több magánszolgáltató csatlakozik majd, így a magyar emberek egyre több, az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos adatot követhetnek figyelemmel egyetlen központosított szolgáltatásban.

2017. november 1-jétől minden közfinanszírozott fekvő- és járóbeteg-ellátó intézménynek, háziorvosi rendelőnek és a gyógyszertáraknak csatlakozni kellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatásaihoz. Ezzel többek között lehetővé vált, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek olyan létfontosságú, ám más egészségügyi szolgáltatóknál rögzített egészségügyi adatokhoz, amelyek elősegítik a kezelés eredményességét. 2018. november 1-jével zárul a magánszolgáltatók csatlakozásának első köre: eddig a napig kell megkezdeniük az EESZT használatát a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező magánszolgáltatóknak.

Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Az implantátum- és protézisregiszter rendszerébe már eddig is kötelező volt a TAJ-szám szerinti adatszolgáltatás.

A beteg szempontjából kiemelten fontos, hogy minden beteg adata egy helyen elérhető legyen az őt kezelő orvosok részére, függetlenül attól, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben veszi igénybe.

A betegadatok komplex kezelése a sürgősségi ellátás során a legnagyobb érték, illetve a magánellátás során is látnia kell a kezelőorvosnak, hogy korábban milyen kezeléseket kapott a betege az állami egészségügyi ellátórendszerben. Kiemelten fontos lesz tehát a csatlakozás a magánszolgáltatók részéről, mivel ezzel hozzájárulnak pácienseik biztonságos, akár életmentő ellátásához.

Annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat gördülékeny legyen, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT Üzemeltetési és Fenntartási Főosztálya a magánszolgáltatók tájékoztatására 2018. szeptember 13-án EESZT Információs Napot rendezett. Az esemény lehetőséget biztosított a kérdezésre, valamint, minden segítséget és információt megadott a rendszerhez való csatlakozáshoz és annak biztos használatához.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT több éves fejlesztést követően 2017. november 1-jén indult el élesben, a közfinanszírozott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak csatlakozásával. Ezzel az egészségügyben példátlan volumenű informatikai fejlesztéssel a kormány lefektette a digitális egészségügy alapjait. Az EESZT szolgáltatásaival az orvosok számára jóval több információ érhető el a betegről, látják a más kezelőorvosok által felírt gyógykezeléseket, a felírt és azon belül ki nem váltott gyógyszereket, a beutalókat illetve leleteket. Mindez jelentősen javítja a betegellátás minőségét és hatékonyságát, elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok sokkal pontosabb képet kapnak betegükről, ami elősegíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást.

Az elmúlt nyolc hónapban a csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény használja napi szinten az EESZT szolgáltatásait.”

Forrás:
EESZT: a magánszolgáltatók egy része is csatlakozik; Weborvos.hu; 2018. szeptember 13.
Magánszolgáltatói csatlakozás 2018. Kinek kell csatlakozni 2018.11.01-ig?; EESZT Információs portál

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ

„Az emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).
Az új egészségügyi, központi hivatalként működő szervezet október 1-jén kezdi meg munkáját és a kormány szándékai szerint a hatósági feladatok mellett hozzájárul a népegészségügyi célok eléréséhez, a népegészségügyi programok végrehajtásához és magyar lakosság egészségügyi állapotának javításához.

Az NNK az Országos Közegészségügyi Intézet bázisán, kibővült hatáskörrel, jelentős részben az intézet korábbi feladatait, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára korábbi feladatait veszi át.

Az NNK a közegészségügyi-, járványügyi biztonság és betegbiztonság, az egészségfejlesztés, kórházhigiéne, az egészségügyi intézmények működési engedélyeztetése és munkaegészségügy területén a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

Külön jelentőséggel bír, hogy az így létrejövő NNK a továbbiakban részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában, szervezésben, koordinálásban, azok végrehajtásának területi és helyi feladataiban. Létrejöttével lényegesen javulni fog az országos járványügyi tevékenység gyorsreagáló képessége és számos olyan terület ellátását koordinálja, mely pozitív irányban befolyásolja Magyarországon a betegbiztonságot, hozzájárul az állampolgárok egészségi állapotának javításához.

A központ élén álló az országos tisztifőorvos feladatkörébe tartozik a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi és járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szervek szakmai felügyelete is.

Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az országos tisztifőorvos gyakorolja.[EMMI]”

„A rendelet szerint az Országos Közegészségügyi Intézet elnevezése október elsején Nemzeti Népegészségügyi Központra változik, egyidejűleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek az NNK-ba olvadnak.

Így október elsejétől az NNK látja el mindazon feladatokat, amelyek szeptember 30-ig az OKI és az Emmi országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartoztak. Az NNK részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait, továbbá ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.

Ezek mellett feladatai lesznek a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy – ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy), valamint a járványügy területén. Az NNK-hoz tartozik majd az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiája, és az “egészséghatás-értékelés”, az egészségügyi igazgatás és koordináció, továbbá a munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) területe.

Az NNK a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv
Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki és ment fel, az egyéb munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a kormányhivatal feladatkörébe tartozó népegészségügyi kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti, emellett megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít. Mindemellett az országos tiszti főorvos felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési, valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a lakosság érdekében szükségesek. Az NNK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.[MTI]”

Forrás:
Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. szeptember 13.
Megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Webbeteg.hu/MTI; 2018. szeptember 11.
162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29730-29741. oldalak (PDF)
Lásd még:
164/2018. (IX. 11.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 164/2018. (IX. 11.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 137. szám; 2018. szeptember 11.; 29753-29754. oldalak (PDF)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert

„Elindult a romániai mobiltelefonos katasztrófavédelmi riasztórendszer tájékoztató portálja, hétfőtől pedig a RO-ALERT rendszer országos tesztjei is megkezdődnek, írja az MTI Raed Arafat román katasztrófavédelmi államtitkár bejelentése alapján.

A hétvégén élesített ro-alert.ro honlapon román és angol nyelvű tájékoztatás érhető el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) által kiépített rendszer működéséről és a telefonkészülékeken elvégzendő beállításokról.

A rendszer nem sms-t küld, hanem a telefonok úgynevezett “cell broadcast” (cellaüzenet) funkcióját használja arra, hogy szöveges és hangriasztást küldjön minden olyan készülékre, amely a veszélyeztetett térségben működik a négy romániai mobilszolgáltató valamelyikének hálózatában, akár roamingban is. Az államtitkár elmondta, a RO-ALERT nem érzékeli, ki és hol “veszi az adást”, nincs szüksége a riasztás továbbításához a felhasználók telefonszámára, így nem is tárolja azok adatait.

Raed Arafat elmondta: az IGSU pontosan be tudja rajzolni a térképen, hogy mely térséget riasszanak. Kizárólag súlyos, életveszélyes helyzetekben fogják használni a rendszert, ezzel is arra bátorítva minden mobilfelhasználót, hogy állítsa be és tartsa bekapcsolva készülékén az életmentő funkciót. Úgy vélekedett: a túl gyakori riasztás nagyon zavaró lenne, hiszen az nem hallgat el, amíg a felhasználó el nem olvassa az üzenetet és akkor is hangosan szól, ha egyébként a telefon le van halkítva.

A hatmillió euróért kiépített rendszer beüzemelése és a telefonkészülékek helyes beállításának ellenőrzése érdekében szeptember 17. és 27. között Romániában az ország különböző térségeiben próbariasztásokat fognak küldeni a telefonokra.

A bukaresti kormány tavaly döntött arról, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek, terrortámadások, árvizek vagy egyéb vészhelyzetek által veszélyeztetett lakosság azonnali riasztását lehetővé tevő rendszert épít ki, miután egy évvel ezelőtt, 2017. szeptember 17-én, nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem 150 ember sebesülését okozó vihar söpört végig a Bánságon és több erdélyi megyén, amit a meteorológiai szolgálat sem látott előre, csak fél órával a katasztrófahelyzetet előtt, amikor a hatóságoknak már nem volt idejük figyelmeztetni a lakosságot.”

Forrás:
Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert; Index.hu/MTI; 2018. szeptember 15.

Kategória: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, távközlés | Címke: , , , , | Hozzászólás most!