Dr. Horváth Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökhelyettese: A kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése – új típusú vizsgálat, új módszertan

„A kormánydöntések nyilvántartásáról és végrehajtásának ellenőrzéséről tartott előadást Dr. Horváth Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökhelyettese az “Innováció és szerepének változása a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés területén” címmel, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének (MPGE) által rendezett konferencián.

Dr. Horváth Tamás előadásában bemutatta a kormányhatározatok és kormánydöntések számának éves alakulását az elmúlt évtizedre vonatkozóan, illetve képet adott a kormánydöntések nyilvántartásának módszertanáról. A KEHI elnökhelyettese rámutatott, hogy a rendszerben évente több ezer kormánydöntést kell ellenőrizni, amely informatikai támogatás nélkül lehetetlen, vagyis szükség volt egy olyan informatikai rendszer megalkotására, amely a lehető legtöbb kérdésben automatizált.

A konferencia résztvevői az előadás során megismerhették a kormánydöntések nyomon követésének folyamatát és a kormánydöntéseket nyilvántartó informatikai rendszer működését és felépítését is. A kormánydöntések ellenőrzése során nem generálódik papír, minden egyes dokumentum elektronikusan készül – hangsúlyozta a KEHI elnökhelyettese.

Dr. Horváth Tamás bemutatta a KEHI jövőre vonatkozó fejlesztési terveit, melynek része a rendszer automatikus feltöltése a megjelenő kormányhatározatokkal, az automatizált adatkérés/fogadás, az egymásra hivatkozó adatok logikai ellentmondásai megakadályozásának továbbfejlesztése, az ütemezett feladatok, a kapcsolódó dokumentumok kezelése és a kormányhatározati térkép kialakítása, azaz az egymással összefüggő elemek kereszthivatkozása.”

Forrás:
A kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése – új típusú vizsgálat, új módszertan; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 7.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Három éven belül teljesen megújul a Magyar Államkincstár (MÁK) ellenőrzési módszertana

„A Magyar Államkincstár (MÁK) főbb ellenőrzési tevékenységeit mutatta be a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján tartott előadásában Dr. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke.

A Kincstár célja az, hogy hatékony és jó minőségű szolgáltatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, nem véletlen, hogy korábbi jelszavunk az volt, “a bölcsőtől a koporsóig” – hangsúlyozta előadásában Dr. Mészáros József. A MÁK főbb ellenőrzési tevékenységei közé tartozik a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzése, illetve a KGR-K11 adatgyűjtő rendszerben az államháztartási adatok összegyűjtése és ellenőrzése – mutatott rá előadásában Dr. Mészáros József.

Kiemelte: a Kincstár költségvetési törvény végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzésének része, hogy vizsgálja az eredeti és módosított előirányzatok szabályszerű nyilvántartását és az évközi előirányzat-módosítások jogszabályi megfelelőségét. A Magyar Államkincstár ellenőrzi továbbá azt is, hogy a központi költségvetési szervek eleget tesznek-e közteher befizetési kötelezettségeiknek – tette hozzá a MÁK elnöke.

A KGR-K11 adatgyűjtő rendszer kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy a tagállamok közötti összehasonlítást biztosító statisztikai adatok előfeltétele a teljes körű és megbízható államháztartási számviteli adat, mint statisztikai alapadat. A KGR-K11 az államháztartás információs rendszerének része, feladata pedig az államháztartási számviteli, pénzügyi adatok gyűjtése, a begyűjtött adatok ellenőrzése, garanciavállalás azok minőségére.

A MÁK fontos feladata továbbá a helyi önkormányzatok által igénybevett támogatások ellenőrzése, melynek eredményeként Dr. Mészáros József hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok jogszabálykövetése jelentős javulást mutat a MÁK munkájának köszönhetően. Az Államkincstár mindezeken túl a humánszolgáltatást nyújtó fenntartók által igénybevett támogatásokat is ellenőrzi, amely kiterjed a támogatásra való jogosultsághoz előírt jogszabályi feltételek teljesítésére, valamint a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára.

Az önkormányzati alrendszer szervezeteinek szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésének célja az önkormányzati alrendszer szervezeteinél a könyvvezetés, a beszámolók és az adatszolgáltatások adatainál az alátámasztottság, a megbízhatóság javítása. Az elmúlt két évben a büntetési gyakorlatunk proaktívvá vált, próbáljuk segíteni az adott, főleg kisebb méretű önkormányzatokat – hangsúlyozta előadásában Dr. Mészáros József. A Kincstár 2017 januárjától az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési kifizető ügynökségi tevékenységet valamint a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat is ellátja, ennek megfelelően a MÁK fontos feladata, hogy gondoskodjon az alábbi támogatások ellenőrzéséről és kifizetéséről.

Dr. Mészáros József a Kincstár TBCST (Társadalombiztosítási és Családtámogatási) ellenőrzései kapcsán hangsúlyozta, hogy a MÁK ellenőrzései a közpénzek útjának nyomon követését segítik elő annak érdekében, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Kincstár a TBCST ellenőrzései során vizsgálja többek között a társadalombiztosítási nyugellátások, a családtámogatások, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, az utazási költségtérítés, a baleseti táppénz és a hatáskörbe utalt egyéb ellátások megállapításának, folyósításának jog- és szakszerűségét – mutatott rá az Államkincstár elnöke.

Látható, hogy iszonyú mennyiségű ellenőrzést végzünk és nagyon sokrétű pénzügyi szolgáltatást működtetünk, amely rendszer hosszabb távon nem fenntartató. A Kincstár ennek megfelelően átalakulóban van, 2-3 év múlva már egy teljesen megújult ellenőrzési módszertannal fogunk jelentkezni annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat magas minőségben, hatékonyan és olcsón el tudjuk végezni. Hiszek abban, hogy ha a teremben ülő 450 ember összefog és koordinálja tevékenységét, akkor csodákat tudunk tenni – zárta előadását Dr. Mészáros József.”

Forrás:
Három éven belül teljesen megújul a Kincstár ellenőrzési módszertana; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Domokos László (ÁSZ) a digitális ellenőrzési környezet megteremtéséről és a közpénzügyi minőségbiztosításról

„A számvevőszéki ellenőrzések célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek pozitív irányba történő mozdítása, fejlesztése – hangsúlyozta Domokos László a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján tartott előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott: az ellenőrző szervezetek a közpénzügyi rendszer minőségbiztosítói, a három védelmi vonal összehangolt ellenőrzései pedig a jól irányított államhoz járulnak hozzá.

“Az innováció mindig az emberek között történik. Minél jobban bevonódnak emberek a különböző témákba, minél nyitottabbak a különböző szintek egymásra, annál gyakoribb a szikra, és annál jobb innováció születik.” – Chris Anderson, amerikai üzletember és író gondolataival nyitott előadását Domokos László. Az ÁSZ elnöke kiemelte: a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének elnökeként hiszek abban, hogy a közösségünk mozgatórugója is az együttműködés, a közös gondolkodás, a tapasztalataink kölcsönös megosztása. Ez az, ami indukálja az innovációt, és ezáltal fejleszti a hatékonyságukat. Mindez pedig a közös küldetésünket, a jól irányított állam támogatását erősíti – szögezte le Domokos László.

Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: a közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon egy összehangolt, egymásra épülő elemekből álló rendszer biztosítja. Az első védelmi vonal az egyes szervezetek, intézmények, belső kontrollrendszere, a belső ellenőrzés; a második vonal az ágazati, kormányzati ellenőrzés (Pl: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy a Magyar Államkincstár ellenőrzései, illetve a kormányhivatali ellenőrzések); majd harmadik ellenőrzési védelmi vonalként működik a külső független számvevőszéki ellenőrzés, ami egy audit típusú ellenőrzés. A jó közpénzügyek, a jól irányított állam állapotát jelzi, valamint a jogállamiságot feltételezi, és az ellenőrzési védelmi vonalak együttesen erősítik az állam működését – hangsúlyozta Domokos László.

A közpénzügyi rendszer harmadik védelmi vonalát jelenti a független számvevőszéki ellenőrzés, amelynek hasznosulása több szinten zajlik. Eredményeink közvetlenül mérhetők az ellenőrzött szervezetek szintjén, amikor az ellenőrzött szervezetek a számvevőszéki megállapítások alapján olyan intézkedéseket hoznak, amelyek pozitív változást eredményeznek a közpénzfelhasználás gyakorlatában. De legalább ilyen fontos, hogy ellenőrzési megállapításainkkal, a számvevőszéki jelentésekkel és elemzéseinkkel az Országgyűlés törvényalkotó munkáját támogassuk, illetve az állampolgárokat közvetlenül, első kézből tájékoztassuk az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Az ÁSZ ellenőrzések célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek pozitív irányba történő mozdítása, fejlesztése – húzta alá előadásában Domokos László.

Az ÁSZ és az MPGE elnöke előadásban személetes példákon keresztül mutatta be a közpénzeket érintő ellenőrzések eredményeit és hasznosulását. Kiemelte a magyar gazdaság elmúlt években végbement fehéredését. Mint mondta: Rendkívül beszédes adat, hogy az úgynevezett áfa-rés, ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti, a 2013-as mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint. Ez a szám jobb, mint az európai uniós átlag és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét. A zárszámadás parlamenti vitájában is kiemeltem, hogy ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt – szögezte le Domokos László.

Mindehhez kellett a kedvező gazdasági környezet, az átalakuló adópolitika, a Nemzeti- Adó és Vámhivatal adóbeszedési hatékonyságának megerősítése, a bevezetett új digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök – mint az online pénztárgép-rendszer, az EKÁER és az online számlázás -, valamint nem utolsó sorban a becsületesen adózó és vállalkozó magyar állampolgárok körében az adófizetési morál erősödése. A kulcs alapvetően az innováció volt – hangsúlyozta az elnök. Kifejtette: az Állami Számvevőszék – mint a közpénzügyi rendszer őre, a harmadik védelmi vonalként – szisztematikus ellenőrzéseivel felhívta a figyelmet az adóbeszedés területen jelentkező negatív tendenciákra, a kormányzat pedig – a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen – különböző digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök kidolgozásával megfelelő válaszokat adott ezekre.

Előadásában Domokos László átfogóan ismertette az ÁSZ digitális átállását, a digitális ellenőrzési környezet megteremtését. Rámutatott: az ellenőrzések lefolytatásának feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a törvényben rögzített határidőben, ellenőrzésre alkalmas, hiteles dokumentumokat bocsássanak az ÁSZ rendelkezésére. Az adatszolgáltatás megkönnyítése, valamint költséghatékony – papír mentes és ezáltal közpénz-kímélő – adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ Elektronikus Adatszolgáltatási Rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumok alapján kerül sor az ellenőrzési megállapítások megtételére. Az adatbekérés egységes elvek mentén, egységes dokumentumokkal, a minőségbiztosítás szem előtt tartásával valósul meg. A rendszer biztosítja az adatbekérés és az ellenőrzési megállapítás megtételének szétválasztását, ezzel ez utóbbi függetlenségét. Emellett kevésbé terheli meg az ellenőrzött szervezeteket, és jelentősen mérsékelte az egyes helyszíneken töltött idő tartamát is – világított rá előadásában az ÁSZ elnöke.

Végezetül Domokos László leszögezte: az elektronikus adatszolgáltatási rendszer jelenlegi állapotával és fejlettségi szintjével kapcsolatban gyakorlatilag kijelenthető, hogy az adatszolgáltatás sikeressége információ technológiai szempontból szinte kizárólag az ellenőrzött szervezet technikai lehetőségeitől illetve korlátaitól függ. A rendszer jelenlegi állapotával való elégedettség mellett azonban már a továbblépés irányai is megfogalmazásra kerültek. Az ÁSZ és az MPGE elnöke aláhúzta: a digitalizáció és a digitális ellenőrzési környezet a teljesítményre is hatással van, amire az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít minden egyes tevékenysége kapcsán.”

Forrás:
Domokos László: az ellenőrök a közpénzügyek minőségbiztosítói; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egyeztetést sürgetnek a balatoni önkormányzatok a Balaton-partvonal rendezési tervéről

„ A testületek több helyen is ellentmondásosnak tartják a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határait, a nádasok ábrázolása több helyen nem felel meg a valóságos állapotnak, a kerékpárutak ábrázolása pedig nem minden esetben tükrözi a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel egyeztetett utolsó állapotot.

Egyeztetést sürgetnek a balatoni önkormányzatok a Balaton-partvonal rendezési tervéről, és szeretnék a terv véleményezésére rendelkezésre álló határidő kitolását is – közölte Balassa Balázs a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke az MTI-vel csütörtökön.

A testületek több helyen is ellentmondásosnak tartják a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határait, a nádasok ábrázolása több helyen nem felel meg a valóságos állapotnak, a kerékpárutak ábrázolása pedig nem minden esetben tükrözi a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel egyeztetett utolsó állapotot – sorolta az első visszajelzéseket Balassa Balázs.

Emlékeztetett rá, hogy a Balaton partvonalát az elmúlt több mint másfél évtizedben meghatározó, 2003-as jogszabály megalkotását többfordulós egyeztetés előzte meg, amely most elmaradt. „A balatoni önkormányzatok ragaszkodnak ahhoz, hogy az új jogszabály megalkotásakor is személyesen és a helyszíneken is egyeztethessék szándékaikat a terv készítőivel” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a véleménynyilvánításra a november 22-iki határidőig túl rövid az idő, hiszen több tóparti településnél megváltozott a polgármester, a képviselő-testületi tagok személye, akiknek több idő kell, hogy kellő információhoz jussanak.

A Balaton-parti települések vízpartját eddig meghatározó jogszabályt felváltó új vízparti szabályozás tervei 93 szelvényen mutatják be a jövőbeni vízparti területfelhasználást, amelyek elérhetők (https://www.e-epites.hu/hirek/balaton-vizparti-teruleteinek-kozcelu-teruletfelhasznalasi-tervenek-szakmai-egyeztetese) címen.”

Forrás:
Egyeztetést sürgetnek a balatoni önkormányzatok a partvonal-tervekről; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 7.
Szerkesztői megjegyzés: Az valószínűnek tűnik, hogy nem a november 22-i időpontot tartotta túl rövidnek, hanem a november 8-i, eredeti határidőt, amelyet most úgy tűnik, hogy módosítottak november 22-re.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Fókuszban a Balaton-part, meghosszabbították a véleményezési határidőt

„ Áttekintették a helyiek Alsóörs partjainak területszabályozási tervét, amit Hebling Zsolt polgármester szervezett meg a teltházas művelődési házban.

A terv véleményezési határidejét az illetékesek november 22-ig meghosszabbították.

Az előzményekről kiderült, a Balaton partvonalát meghatározó eddigi jogszabályt új váltja fel, amelynek terveit a napokban kapta meg, és a november 8-ra kitűzött határidő helyett november 22-ig véleményezheti a 44 Balaton-parti település, valamint a Balatoni Szövetség. A leveleket a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága postázta. A Balaton vízparti területeinek új közcélú terület-felhasználási tervét a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága készítette elő a Lechner Tudásközpont közreműködésével. A tervek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi törvény felhatalmazása alapján készültek el. A Balaton-parti települések vízpartját eddig meghatározó jogszabályt a jövőben felváltó új vízparti szabályozás tervei 93 szelvényen mutatják be a jövőbeni vízparti terület felhasználást, amelyek bárki számára elérhetők.

Az alsóörsi találkozón Hebling Zsolt polgármester emlékeztetett, a 2000-ben elfogadott Balaton törvény településekre vonatkozó központi építési szabályait a vízparti részeknél a 2005-től érvényes vízpart rehabilitációs tanulmányterv tartalmazza, amely alapját adta a jelenleg is érvényes helyi építési szabályzatnak. Az új, tavasszal hatályba lépett törvényt figyelembe véve jelenleg folyik e tanulmánytervet kiváltó települési vízparti tervek kidolgozása. Ehhez a szakmai egyeztetési anyaghoz a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága várja a lakosság és az önkormányzatok véleményét november 22-ig, ezért a polgármester rendkívüli teadélutánon, Mártonffy Gábor főépítész szakmai segítségével, a lakossággal, ingatlantulajdonosokkal, vállalkozókkal áttekintette a térképet…Meghallgattak a számos észrevételt, amiket továbbítanak majd a hatóságnak…Hebling Zsolt emlékezett a 2002-2005. közötti, előző építési szabályzattal kapcsolatos sikeres fórumokra, a teadélutánokra, ahol a település fejlődésével kapcsolatos irányokat határozták meg a lakossággal együtt, ahogy történt például a vitorláskikötőnél is.

-A település vezetése kiemelten kezeli az érintettek, érdeklődők bevonását a döntések előkészítésébe, hiszen a mostani új vízparti terv is több évtizedre meghatározza a község lehetőségeit, így például a parti közterületek, sétányok helyeit is, fogalmazott a polgármester. ”

Forrás:
Fókuszban a Balaton-part, meghosszabbították a véleményezési határidőt ; VEOL.hu; 2019. november 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Újratervezik a Balaton jogi vízpartját, de alig maradt idő a véleményezésre

„Állami szintű területfelhasználási terv készült, ami alaposan szabályozza és rögzíti majd, a tópartokon mit hova lehet építeni. Balassa Balázs szigligeti polgármestert kérdeztük az ügyről, aki nem tapasztalt nagy ellenállást, de a november 8-i határidőt túl szorosnak tartja.

Némi kritikával fogadták a Balaton körül azt a tervet, amit a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a Lechner Tudásközpont közreműködésével készített. Felmérték ugyanis több adatbázis alapján a jelenlegi parti sávot, ebből készült egy olyan dokumentum, amely a későbbiekre nézve tiszta helyzetet teremtene, hogyan szabad a tópartot hasznosítani. A területfelhasználási terv (amelyet ide kattintva tölthetünk le tömörített fájlként) az alábbi, Balaton-parti települések vízpart-rehabilitációs tanulmánytervét váltaná fel.

A terv lényegében jogilag is szabályozni fogja, honnan számít egy terület a Balaton vízfelületének és honnan partnak, szárazulatnak. A leendő építkezések miatt is fontos szerepe lesz ennek, hisz a sokszor ingoványos, az aktuális vízszinttől függően mozgó víz-part határsáv innentől jogilag lesz kőbe vésve, függetlenül attól, épp víz borítja-e a magas vízállás miatt, vagy szárazon van. Mivel a Balaton vízfelülete védett, arra nem lehetne csak úgy építkezni, szóval ilyen szempontból is fontos ez. Ezen felül a terv rögzíti a parti területek besorolását is…így lehet majd tudni, hol lehet lakóházat, üdülőépületet, ipari létesítményt építeni, parkot létesíteni, mely terület védett természetileg.

Helyi civil szervezetek ijedtek meg tőle, részben a Balaton utóbbi években történő, több helyen látványos körbeépítése miatt, illetve azért, mert rendkívül kurta határidőt állapított meg a Miniszterelnökség a véleményezésre. A határidő november 8-án jár le, addig várják az észrevételeket. (A zaol.hu cikke szerint például Balatongyörök önkormányzata elutasítja a tervezetet, mivel szerepel a terveken egy jelenleg nem létező ipari kikötő, amelynek építéséről a polgármester és a képviselőtestület sem értesült idáig.)

Az ügyben korábban az MTI-nek nyilatkozott Balassa Balázs szigligeti polgármester, a partmenti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke is. Ennek oka, hogy a Szövetséget is bevonta a Miniszterelnökség a véleményezésbe. Megkerestük hát Balassát, hogy kommentálja nekünk a tervezetet.

Elmondta, a terv mind a 44 parti települést érinti, ebben meghatározzák “a Balaton jogi határát, a csónakkikötők, vitorláskikötők, parti sétányok helyeit, beépítési területeket, vízgazdálkodási területeket, frissítik és feltüntetik a nádasok, szárazulatok kiterjedését.” A vízgazdálkodási létesítmények és a fenntartandó zöldfelületek is benne vannak a körben. Gyakorlatilag ez a jogszabály állapítja majd meg, hogy hivatalosan épp a szárazföldön vagy a Balaton medrében állunk-e, ha lecövekelünk nézelődni a tóparton.

Megkérdeztük azt is, milyen széles sávot szabályoz a terv, de erre nincs univerzális válasz. Balassa szerint “közvetlenül a part menti területeket érinti, minden településre érvényes ‘szélességű’ szabályozás nincsen”.

A szűk határidőről elmondta, előzetes ígéreteket kaptak az önkormányzatok a települési szintű egyeztetésekre, de ez úgy tűnik, nem történt meg. “Úgy gondolom, hogy a határidő nagyon rövid, illetve szerintem rossz az időzítés” – mondta a szövetségi elnök, aki az utóbbi kijelentést azzal indokolta, hogy az önkormányzati választások miatt sok helyen új a polgármester és a képviselő-testület, akiknek több idő kéne képbe kerülni.

Hozzátette, “a Balatoni Szövetség örömmel tett volna eleget a Miniszterelnökség kérésének, hogy átfogó véleményt alkosson, de ehhez elengedhetetlen lett volna egy egyeztető fórum összehívása, erre pedig nem volt idő.” Így végül a hozzájuk eljuttatott észrevételeket fogják képviselni. November 8. után, ha elfogadják a hosszú távú szabályozást (ami egy 15 éve elfogadottat vált ki), akkor azt minden falunak és városnak be kell építeni a helyi építési szabályzatba.

Balassa Balázs egyébként nem tapasztal komoly ellenállást a terv irányába, településén, Szigligeten pedig szinte nincs is szükség ilyesmire: “Szigliget azon települések közé tartozik, mely esetében komoly módosításra esély sincsen.” Ennek oka, hogy a strand és a kikötő kivételével végig nádas határolja a partot. A község esetén maximum a partvonal jogi szabályozása, pontosítása merülhet fel.”

Forrás:
Újratervezik a Balaton jogi vízpartját, de alig maradt idő a véleményezésre ; Molnár Zoltán; WeLoveBalaton.hu; 2019. november 7.
Szerkesztői megjegyzés: Időközben a véleményezés határidejét módosították 2019. november 22-re.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Okos városokban okos könyvtárak

„Az innováció nem csupán technológiai megoldásokat jelent, hanem városi, így akár könyvtári szolgáltatások formáját is öltheti. Okos városokban okos könyvtárak címmel rendezte meg továbbképzési sorozatának első eseményét a Könyvtári Intézet november 5-én, ahol előadásokkal és workshoppal várták az érdeklődőket. A rendezvényen Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Technológiák Osztályának vezetője is előadott.

Határtalan könyvtár címmel indult a Könyvtári Intézet idén tizedik alkalommal megrendezett K2 továbbképzési sorozata. A 2019/2020-as évadot november 5-én az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében nyitotta meg Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet igazgatója. A négyrészes sorozat első eseményén az Okos városokban okos könyvtárak téma keretében az előadók azt vizsgálták, milyen szerepet tölthetnek be a könyvtárak az okos városokban, majd ehhez kapcsolódóan a résztvevőknek egy workshop keretében alkalmuk nyílt a gyakorlati megoldások keresésében is részt venni.

A Lechner Tudásközpont települési technológiák osztályvezetője, Rab Judit ismertette az okos város fogalmát, fejlődését és aktuális helyzetét, hangsúlyozva a korszerű, innovatív technológiák meghatározó szerepe mellett a fenntarthatóság szempontját, valamint a helyi szereplők bevonásának fontosságát. Erre jó példaként említette a dél-amerikai Medellín könyvtár parkokat, amelyeket a szegényebb területeken, zöld környezetben alakítottak ki azzal a céllal, hogy a kultúra, az oktatás és a találkozási lehetőségek kombinálásával minőségi teret biztosítanak a hátrányos helyzetű közösségek számára az előrelépésre, kikapcsolódásra, együttműködésre. A helyi közösségek nem csupán a könyvtár szolgáltatásainak, működésének meghatározásában vehettek részt, az épület megjelenésével kapcsolatban is a kezükbe adták a döntést, garantálva ezzel, hogy a létesítmény teljes mértékben az ő igényeiket szolgálva, sikeresen működhessen.

Ezt követően Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese tartott előadást Okos könyvtárakkal az okos közösségekért címmel, amelyben rávilágított arra, hogy míg kezdetben a digitális technológiák fejlődése határozta meg leginkább az okos várost, mára a fogalomhoz köthető minden olyan intézkedés, amely az életminőség javítását célozza. Ebben napjainkban fontos szerepet játszhatnak a könyvtárak is, amelyek a klasszikus funkción túl – a közösségre építve – egyre több interakcióra, innovációra adnak lehetőséget. Az újragondolt könyvtárak nem csupán tudásközpontok, hanem közterek is: teret adva az alkotásnak, a társadalmi és digitális befogadásnak, a szociális interakcióknak, az élethosszig tartó tanulásnak és élményeknek – akár turisztikai attrakcióként.

Az előadások az Országos Széchenyi Könyvtár Youtube-csatornáján, további információ pedig a K2 továbbképzés Facebook csoportjában található.

További okos város jó gyakorlat a Okos Város Példatár honlapján és Facebook oldalán található.”

Forrás:
Okos városokban okos könyvtárak; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2019. november 6.

Kategória: közigazgatás:magyar, művelődés | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Közgyűjteményi digitalizálási workshopot tartottak a Nemzeti Múzeumban

„A múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális archívumok által szerzett digitalizálási tapasztalatokat tekintették át a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett közgyűjteményi digitalizálási stratégiai workshop résztvevői csütörtökön.

Az Európai Unió kulturális minisztereinek legutóbbi éves megbeszélésén az egyik kiemelt téma a digitalizálás volt; nincs ma az EU-nak olyan országa, ahol ne tartanák kiemelt prioritású kulturális ügynek a nemzeti kultúrkincs digitalizálását – hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

Mint hozzátette, hasonló tapasztalatokat hozott a Visegrádi Négyek kulturális minisztereinek találkozója is, miközben a kulturális digitalizáció területén kialakult egy elsődleges együttműködési lehetőség a négy ország között.

Magyarországon rövidesen Európa legmodernebb cirkuszművészeti központja fog felépülni, ehhez komoly archívum is tartozik majd – hozott példát az előadóművészeti terület dokumentálásának fontosságára is Fekete Péter.

A workshop résztvevői a kormány által elfogadott közgyűjteményi digitalizálási stratégia mentén elindult munkát mutatták be.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy vélte, létezik ugyan közgyűjteményi digitalizálási stratégia, mégsem látszik elég jól, hogy ez miről szól. Ezért fontos lenne tisztázni az alapvető célokat és változtatni az eddigi gyakorlaton – hangsúlyozta.

Elmondása szerint az internet és a média dömpingszerűen ellepi a mai embert tartalmakkal, ezzel pedig a közgyűjteményeknek is versenyezniük kell legalább ennyire izgalmas tartalmakat kínálva és nyitva a közoktatás felé.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Demeter Szilárdhoz hasonlóan arról számolt be, hogy a legnehezebb a fiatal felnőtteket a múzeumba vonzani, de a közönség elérésének földrajzi korlátai is vannak.

A digitalizációnak ezért fontos szerepe van abban, hogy a múzeumok azokban a közegekben is meg tudják mutatni magukat, ahol eddig alulreprezentáltak voltak – jegyezte meg.

Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizációval a klasszikus múzeumi feladatrendszer teljes átalakításáról van szó.

A múzeumok a digitalizáció során tulajdonképpen újrateremtik a műtárgyat; nem pusztán látványt kívánnak bemutatni, hanem ennél többet: komplex műtárgyfeldolgozásra van szükség, amely valóban alkalmas a tartalomszolgáltatásra – közölte.

Hammerstein Judit, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízott főigazgatója elmondta: a minél nagyobb mennyiségű digitalizált tartalom mellett fontos a közös keresőfelület, ebből a célból hozták létre az Országos Könyvtári Platformot, amely teljességében 2020-tól működik majd.

Januárban adják át az OSZK egyedülálló eszközparkkal felszerelt Digitalizáló Központját, amely a teljes magyar könyvtári szféra számára lehetőséget nyújt a digitalizálásra – jelentette be.

Németh László Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai koordinációs igazgatóságnak vezetője többek között arról beszélt, hogy intézménye modern, szolgáltató levéltárként kíván működni.

Ennek érdekében például hamarosan bevezetik az elektronikus ügyintézési rendszert, amely mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára megkönnyíti az ügyintézést.

Pál Ákos Bertalan, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója elmondása szerint számos egyéb feladat mellett a nemzeti filmvagyon kezelése is a Filmalaphoz tartozik a Magyar Nemzeti Filmarchívumon keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb filmgyűjteménye.

Mint hozzáfűzte, a digitalizációs tevékenység mellett oktatási programot is kidolgoztak, bemutatva, hogyan tud az oktatásban megjelenni a nemzeti filmvagyon.

Bojárszky András, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese közölte: az intézményhez tartozik a Magyar Távirati Iroda 13 millió képet őrző fotó-, valamint hírarchívuma, továbbá a rádió- és a mozgóképarchívumok.

Eddig elsősorban a szerkesztők használták az archívumot, az elmúlt két évben azonban az MTVA létrehozott egy általános archiválási és digitalizálási rendszert, és elindult a nagyközönség számára is elérhető archivum.mti.hu [Helyesen: archivum.mtva.hu Szerk.] honlap, amely már 265 ezer képet és több mint 900 ezer dokumentumot tartalmaz – számolt be Bojárszky András.”

Forrás:
Közgyűjteményi digitalizálási workshopot tartottak a Nemzeti Múzeumban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. november 7.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az elektronikus közigazgatás volt a 2019. évi megyei jogásznap témája a Városházán, Székesfehérváron

„A Városháza Dísztermében rendezte meg 2019. évi Jogásznapját a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete. A hagyományos szakmai tanácskozás témája volt, hogy jelenleg hol tart és miként fejlődhet, változhat a jövőben az elektronikus ügyintézés a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

A jogászfórum célja elsősorban a tájékoztatás és az oktatás volt tekintettel arra, hogy a XXI. században az elektronikus ügyintézés folyamatosan fejlődik.

A tanácskozás mind a jogászok, mind pedig a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek részére hasznos információkkal szolgált a jelenben és a jövőben alkalmazandó eljárásokról, az ügyintézéshez kapcsolódó kérdésekről. Az elektronikus kommunikáció, a nyomtatványok használata, a fizetés, az aláírás ma már nem idegen sem a közigazgatásban, sem az igazságszolgáltatásban. A technikai előrelépések és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt indokolják a folyamatos fejlesztést, a sikeres szakmai alkalmazáshoz, az ügyfelek ügyintézésének elősegítéséhez és gördülékennyé tételéhez pedig elengedhetetlen az elektronikus ügyintézéssel foglalkozó dolgozók felkészülése és folyamatos továbbképzése.

A tanácskozáson dr. Bóka Viktor, az Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének elnöke, Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője köszöntötte a megjelenteket és ismertette a szakmai nap tematikáját.

A fórumot Dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy napjainkban a technológia nagyon gyorsan fejlődik, az információs társadalom folyamatosan bővül. Olyan új generációk születnek, akik már nem tudják elképzelni a hétköznapi működésüket az okostelefonjuk nélkül, és ezzel igyekeznek minden ügyet elintézni. Közben nagyon sokan vannak olyanok, akik a hagyományos ügyintézést preferálják. Ezt nem könnyű összehangolni, az elektronikus ügyintézés még a hagyományos mellett, és nem azt kiváltva működik, ami sokszor duplikált feladatmegoldást kíván a dolgozóktól. Az átmeneti időszak éveit túl kell élni, közben folyamatosan meg kell fogalmazni az előrevivő szakmai kérdéseket és válaszokat.

A tanácskozás első előadását Dán Mihály, a Belügyminisztérium E-közigazgatási Főosztályának e-közigazgatási referense tartotta arról, hogy mit hoz a közeljövő az e-közigazgatásban. Elmondta, hogy a 2000-es évek óta kormányokon átívelő cél az egységes elektronikus ügyintézés megteremtése, a szervek és az ügyfelek adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése. Az alapokat jelenleg három pillér – a 2014-2020-as Nemzeti Információs Stratégia, az E-ügyintézési törvény, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program – adja meg.

A további előadók között szerepelt Dr. Kékedi Szabolcs, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának főosztályvezetője, akinek előadása a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartásról szólt. Dr. Réti László ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet főtitkára, a Magyar Ügyvédi Kamara Törvény-előkészítő Bizottság elnöke az ügyvédek és az interoperabilitás témakörében osztotta meg gondolatait.

A jogásznapon szintén rész vett Prof. Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke.”

Forrás:
Az elektronikus közigazgatás volt a 2019. évi megyei jogásznap témája a Városházán; Havasi Tímea; Székesfehérvár Városportál; 2019. november 8.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

2021-ben már a NAV készítheti el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat

„ A magyar kis- és középvállalkozásoknak egyre inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani – mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár a magyar kkv-stratégiát bemutató konferencián.

Izer Norbert kifejtette: az adópolitika fókuszában az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése mellett a beruházások ösztönzése, a gazdaság fehérítése, valamint a kkv-k fejlődésének elősegítése áll. A vállalkozásokat nemcsak az segíti, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, hanem a kkv-kra szabott kedvező adózási módok is. Ezek közül a kisvállalati adót (kiva) emelte ki az államtitkár, amelynek mértéke 2020-tól még tovább csökken. A kormány tervei között szerepel a kiva további megerősítése, hogy az még vonzóbbá váljon a fejlődési potenciállal bíró kis- és közepes vállalatok számára.

“Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén az adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető” – mondta a PM államtitkára. Hozzátette: a kormány az elmúlt években a gazdaság fehéredéséből fakadó pénzeket adócsökkentésre tudta fordítani.

Elmondta: az országban a GDP-arányos adócentralizáció 2017-ben 38,4 százalék volt, egy évvel korábban 39,3 százalékot ért el, míg az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2-re nőtt.

Izer Norbert kiemelte: a fekete- és szürkegazdaság méretének további csökkentésével meglesz a tér a további adócsökkentésre.

A tervekről szólva elmondta: az adóadminisztráció-csökkentés felér egy további adómérsékléssel, különösen a mikro vállalkozások esetében, ahol ennek költsége átlagosan az árbevétel 2,5 százalékát teszi ki.

Izer Norbert jelezte: a terv az, hogy 2021-ben már a NAV készítse el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat. Ennek keretében az a terv, hogy 2021-re bérszámfejtő programok álljanak az adózók rendelkezésére, akár ingyen is, mint az online számlázó programok esetében, ezzel automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást a cég. A tervek között szerepel még, hogy 2021-ben az áfa-bevallások többségét is az adóhatóság készítse el.”

Forrás:
Egyre kedvezőbb a kisvállalati adó; Pénzügyminisztérium; 2019. november 7.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!