A frekvenciák magas ára végső soron károsan hat a felhasználásra

„A frekvenciaértékesítés nagy üzlet lehet, amiből jó sok pénzt tudnak bezsebelni a kormányok, gondolván az új ipari forradalom küszöbén az 5G-hez szükséges sávszélességekért bármit megadnak a szolgáltatók, még ha húzzák is a szájukat azért, hogy drága a koncesszió. Ez részben igaz lehet, hiszen a technológia fejlődésével szinte mindent hálózatokba kapcsolunk, és ha egy szolgáltató még 2-3 év múlva is működni szeretne, akkor a frekvenciákhoz való hozzáférés – mondhatni – létkérdéssé válik számára.

Csakhogy a kép ennél sokkal komplikáltabbá vált és ahhoz, hogy az új generációs technológia tényleg elhozza azt az áttörést, amit mindenki remél tőle, már nem lehet a sávszélességre azzal az egyszerűséggel gondolni, hogy a szolgáltatók úgyis kifizetik, mert kell nekik. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a frekvenciapályázatokra a kormányok már nem tekinthetnek egyszerűen úgy, mint egy aranytojást tojó tyúkra. A bevételmaximalizáló hozzáállásnak ugyanis komoly ára lehet – legalábbis erre jutott a GSMA legfrissebb kutatása (The Impact of Spectrum Prices on Consumers), amelyet Kevin Bahia, a vállalat vezető közgazdásza ismertetett a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) idei nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

A GSMA kutatása ugyanis rámutatott, hogy a frekvenciák magas árazásának igenis van negatív hatása, ami a felhasználói oldalon csapódik le. Történhet ez például a rosszabb lefedettségen vagy a lassabb adatátvitelen keresztül, ami pedig áttételes következményként a gazdaság fejlődését is visszavetheti.

A felmérés 64 ország (30 fejlődő és 34 fejlett gazdaság) 229 szolgáltatóját vizsgálta 2010 és 2017 között. A kutatók erős összefüggést találtak a magas frekvenciaárazások és bizonyos más spektrummenedzsment döntések, valamint a negatív fogyasztói eredmények között. A kutatás egyebek mellett rámutatott, hogy

a fejlett országokban a magas frekvenciaköltségeknek jelentősen visszavetették a 4G hálózatok elindítását és hosszabb távon rontotta a 4G hálózatok minőségét.

Mitől mennek fel az árak?
A GSMA szerint a magas frekvenciaárakban a kormányzati spektrummenedzsment és az ehhez kapcsolódó szabályozások is jócskán benne vannak. Az államok sokszor nagy pénzeket szeretnének behúzni az értékesítésből, ami mögött sokszor az állam magas finanszírozási igénye, az adósságok csökkentése áll. A kutatás arra is rámutatott, hogy általában azokban a fejlődő országokban drágák a frekvenciák, ahol az állami szektor pénzügyi nehézségekkel küzd és a költségvetési lyukakat szeretnék betömködni vele.

Emellett azonban az is emelheti az árakat, ha például mesterségesen korlátozzák vagy késleltetik a mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátható frekvenciák mennyiségét – ebben az esetben a frekvenciákhoz való hozzáférésért folyó versen az, ami felviszi az árakat, ami viszont a mobilpiac fejlődésének kárán történhet.

Solomon szerint vannak kormányok, amelyek megértik, hogy a bevétel nem minden és a frekvenciaértékesítéseket egyfajta holisztikus megközelítéssel nézik, azt próbálják felmérni, hogy a telekommunikációs ágazat mit tud tenni a gazdasági növekedésért. Ezt pedig prioritásként a rövid távú bevételmaximalizálás elé helyezik.

A szakember szerint abban lehet valami összefüggés, hogy Kína, Japán vagy Chile a frekvenciaértékesítésekkor nem nagyon számol fel díjakat előre és ezért cserébe a hálózatokban kapnak többet vissza a szolgáltatóktól. Kínában és Japánban például a hálózat négyszer sűrűbb, mint Európában vagy az USA-ban, Chilében pedig a latin-amerikai társakhoz képest háromszoros a hálózatsűrűség. Solomon szerint a kormányoknak el kell dönteni, hogy mit akarnak: készpénzt vagy lefedettséget.

Az európai példák egyfajta ellenpéldája lehet Dél-Korea, ahol az egyik első 5G frekvenciaaukció zajlott le tavaly. Dél-Koreában nem szálltak el az aukció során az árak, a koreai kormány a meghirdetett induló ár környékén, azaz 3 milliárd dollárnak megfelelő wonért értékesítette a következő generációs frekvenciákat. Az ITU-n Je Myung Ryu, a Világbank digitális fejlesztésért felelős szakértője – aki a koreai infokommunikációért felelős minisztérium (MSIT) akkori frekvenciaértékesítésért felelős főigazgatója volt – sikeresnek nevezte az aukciót, miután véleménye szerint sikerült elérni azt az egyensúlyt, hogy a spektrumértékesítés minden szereplőnek jó legyen. Szerinte ezt mutatja az is, hogy most az 5G bevezetése gyorsabban halad, mint anno a 4G-é, és csak idén 5 millió előfizetővel számolnak.

A bevétel nagysága nem a siker mértéke
A frekvenciák értékesítése a gazdasági transzformáció kulcseleme. A korábbi évekkel szemben azonban most az a nagy különbség, hogy most az aukcióknak nem az a fő funkciója, hogy mások aktivitását finanszírozza, hanem az, hogy a társadalom számára felszabadítsa a technológia adta előnyöket – hangsúlyozta Robert Middlehurst, az Emirátusok Telekommunikációs vállalatának (Etisalat) nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, aki szerint ez már nem luxus, hanem a mindennapok része.

A GSMA a kutatás eredményei fényében a következő javaslatokat fogalmazta meg:

  • A frekvenciaértékesítésből származó bevételek maximalizálása nem lehet többé a siker mértéke, miután a magas frekvenciaáraknak messze nyúló negatív hatásai vannak mind a fogyasztókra, mind a digitális gazdaságra nézve, amelyek túlmutatnak a magas árakból származó hasznon. Az elsődleges hangsúly ezért azon kellene hogy legyen, hogy azok kapják meg a frekvenciák használatát, akik a legtöbbet tudják kihozni belőle a társadalom egészének javára.
  • A rosszul megtervezett aukcióknak rossz eredményekhez vezetnek, ha az aukciókat a “hatékonyság” nevében nem megfelelően használják. Például ha a kikiáltási árat túl magasan határozzák meg, előfordul, hogy az értékes frekvenciát nem sikerül értékesíteni, vagy csak olyan magas áron, hogy a mobilszolgáltatóknak a beruházási terveiket is át kell gondolniuk, vagy a költségek fedezésére magasabb díjakat kell meghatározniuk.
  • A frekvenciák kínálatának mesterséges korlátozása – például dedikált frekvenciák egy új vagy már létező belépőnek – a szolgáltatások visszafogását és az árak emelkedését vonhatja maga után. A prioritásnak inkább annak kellene lennie, hogy a megfelelő mennyiségű frekvenciát a szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, hogy a fogyasztóknak a szélessávú összekapcsoltság iránt egyre növekvő igényét ki tudják elégíteni, és az egyre nagyobb adatforgalmat biztosítani tudják.
  • A frekvenciákat abban a pillanatban a piac rendelkezésére kellene bocsátani, amint a szolgáltatók részéről üzleti igény mutatkozik rá. A GSMA szerint a frekvenciák rendelkezésre bocsátásának szükségtelen késleltetése a mobilszélessáv bevezetésének csúszását eredményezheti még több embert szolgáltatás nélkül hagyva.
  • A politikai döntéshozóknak a piaci szereplőkkel együtt kellene dolgozniuk, hogy megfelelő időben biztosítani tudják szolgáltatók számára a fair és hatékony frekvencialicencet, hogy annak hasznát az egész társadalom élvezhesse.

Magyarország hogy áll?
Magyarországon most ősszel fog lezárulni a frekveciapályázat és derül ki, hogy mennyi pénze folyik ebből be a magyar államnak. Korábban a Reutersnek Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, a magyar kormány a frekvenciák árveréséből 70 milliárd forint (216,7 millió euró) bevételre számít. A NMHH korábbi közlése szerint az elnyert frekvenciákat a nyertes pályázók 15 plusz 5 éves hasznosításra kapják meg.
A magyar kormány álláspontja szerint az 5G kiépítésében a magyar államnak meg kell jelennie. Ez a jelenlét Palkovics egy június közepi nyilatkozata alapján annyit jelentene, hogy az állam a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordinálja – a kormányzati nézet szerint ekkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet. A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében.”

Forrás:
Fájdalmas ára lehet a kormányzati pénzsóvárságnak – ezzel lehet csak igazán ráfizetni; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2019. szeptember 15.
GSMA Report Shows High Spectrum Prices Leave Millions Unconnected; GSMA; 2019. szeptember 11.
The Impact of Spectrum Prices on Consumers; Pau Castells, Kalvin Bahia; GSMA; 2019. szeptember (PDF)
Lásd még: „The GSMA represents the interests of mobile operators worldwide, uniting more than 750 operators with almost 400 companies in the broader mobile ecosystem, including handset and device makers, software companies, equipment providers and internet companies, as well as organisations in adjacent industry sectors.”

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom, távközlés | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A DIGI megtámadja a médiahatóság döntését

Mint tegnap lapunk is beszámolt róla, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgy döntött, hogy az 5G-s frekvencia-árverési folyamat részeként a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t veszi árverési nyilvántartásba – a határozat szerint a negyedik jelentkező [a DIGI] pályázata még hiánypótlás után sem felelt meg a részvételi feltételeknek.

A DIGI tegnap este közleményben reagált a döntésre, és ezt azzal kezdik, hogy az árverésen a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. nem vett részt, a pályázatot a cégcsoport részéről a DIGI COMMUNICATIONS N.V., a Hollandiában bejegyzett anyavállalat nyújtotta be – így közlemény kiadójaként is az anyavállalat szerepel.

A lényeg:
A Társaság meglátása és álláspontja szerint az NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes. A most meghozott határozat ugyanis nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik. Ez a határozat bővíti a Cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, melyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvencia-árverésekkel kapcsolatban a Cégcsoport tagjaival szemben.
A DIGI COMMUNICATIONS N.V az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez. A Cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását.”

Forrás:
A DIGI megtámadja a médiahatóság döntését; Dajkó Pál; IT café; 2019. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

NMHH: Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája

„Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az árverési eljárás az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák értékesítésére indult. Az eljárás a tartalmi vizsgálattal, majd a licitnapokkal folytatódhat, eredmény késő őszre várható.

A 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat eredményeként pedig szeptember 13-án – a hiánypótlások után – a hírközlési hatóság három mobilszolgáltatót: a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vett árverési nyilvántartásba. Az NMHH egy jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek.

A jelentkezők frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd, sorrendben a 2600 MHz-es, a 3600 MHz-es, a 700 MHz-es és végül a 2100 MHz-es frekvenciasávok blokkjaira. A résztvevőknek az NMHH ezt megelőzően próbaárverést is tart felkészülésképpen. Az NMHH az egyes árverési napok eredményét csak az eljárás végén, az árverési eljárást lezáró döntésében, egyszerre hozza majd nyilvánosságra. Erre a tervek szerint október végén, november elején kerülhet sor.

A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.
Mi az az 5G?

Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé, amelyek a hálózatoktól olyan – a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető – képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.”

Forrás:
Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, hírközlés, közigazgatás:magyar, távközlés | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Varga Péter: A DAS (Digitális Agrár Stratégia) egy igazi sikersztori

„Az IVSZ által kezdeményezett és kidolgozott Digitális Agrár Stratégiát augusztus elején egy kormányhatározat „szentesítette”, így már minden adott ahhoz, hogy elinduljon a program megvalósítása. A kezdetekről, a DAS szellemiségéről, céljairól, illetve a távlati tervekről Varga Péterrel, az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a DAS megalkotása során és mi volt a te, illetve az IVSZ szerepe mindebben?
Varga Péter: Az egész történet azzal indult, hogy Nyírő András vezetésével megalakult az Agrárinformatikai munkacsoport, amit rögtön annak megvitatása követett, hogy mi legyen a szakmai csapat elsődleges célja. Az akkori főtitkár, Major Gábor bevonásával ara jutottunk, hogy egy olyan dokumentumra van szükség, ami a precíziós mezőgazdaság elterjedésének akadályaival, kihívásaival foglalkozik. Az ezt követő munka eredménye lett a DAS 1.0, ami időközben már nem csak a termelésre, hanem az üzemre és a termékpályákra fókuszált: egyértelművé vált ugyanis, hogy a precíziós eszközök piaca biztos és jó pályán halad, a termeléssel összefüggő kompetenciák és a precíziós eszközök által előállított adatok felhasználása kapcsán azonban komoly hiányosságok vannak.

Tudsz egy példát mondani erre, ami a gyakorlatból merít?
V.P.: Ott van az automata kormányzás, amiről sokan azt gondolták, hogy egy kényelmi funkció, pedig nem az. Persze lehet az is, de egyben ez a lehetőség azt is biztosítja, hogy a jármű 2 cm-es pontossággal haladjon, ami közben a technológia művelési feladatokat vezérel, sőt, rengeteg adatot is gyűjt a talajról, a növényről, a művelésről. Ezek az adatok egy adatbázisba rendezve alkalmasak arra, hogy évek alatt egy profilt hozzanak létre az adott termőföldről, amit fel lehet használni a fejlődéshez, a következő technológiák megtervezéséhez. Annak idején a külföldi példák tanulmányozása során azt láttuk, hogy az a termőföld, amihez 4-5 éves statisztika tartozik, az drágább, vagyis az adatnak elkezdett értéke lenni. Ezért tehát az erre irányuló kompetencia fejlesztés lett az első és legfontosabb témaköre a DAS-nak.

Milyen egyéb területekre koncentrált még a stratégia?
V.P.: Az agrárium, a termőföldek, az üzemek nem csak úgy önmagukban, hanem bizonyos rendszerekbe (gazdasági, természeti, piaci, időjárási), térben és időben egyaránt beágyazva léteznek, működnek, és az nem elvárható, hogy egy termelő saját erejéből gyűjtsön olyan adatokat, amelyek az üzleti döntésekhez elengedhetetlenek. Az Állam ugyanakkor rengeteg olyan adattal bír, amit nem juttat vissza a termelőkhöz, noha nekik nagy szükségük lenne rá, így a DAS második nagy témakörét az határozta meg, hogy miként lehet olyan állami szolgáltatásokat indítani, amelyek a már rendelkezésre álló adatokat visszajuttatja a termelői szinte, illetve javítja az adatgyűjtés minőségét olyan területeken, ahol nincs elérhető adat (pl. növényvédelem). A harmadik fókusz a támogatások köre, ami végül adat, szolgáltatások és tudás formájában került be a DAS-ba.

Hogyan, milyen körülmények között váltott verziószámot a Stratégia?
V.P: 2016-ban elkészült a DAS első verziója, ezt bejelentette az IVSZ, tartottunk egy sajtótájékoztatót, amit követően elindult a DJP 2.0 tématerületeinek összeállítása is. Annyira jó ütemben érkeztünk meg a Stratégiával ehhez az időszakhoz, hogy a DAS-t, illetve az azt kidolgozó csapatot a DJP átvette, létrejött egy munkacsoport, azaz szakember szintről átkerültünk egy magasabb, szervezeti szintre. Ezzel az újdonsült munkacsoporttal ismét átnéztük a fontos területeket (amihez csatlakozott a halászat és az erdészet is), begyűjtöttük a véleményeket, és ezen információk mentén, illetve az üléseinken történő ötleteléssel tovább csiszoltuk és finomítottuk a DAS-t. Az anyagot 2018 márciusában, még a választások előtt mutatta be az FM miniszter, a NAK elnöke, a Vidékfejlesztési államtitkár és a DJP vezetője, egy sajtótájékoztatón. , Akkor még a DAS elfogadásról Kormányhatározat nem született, mégis, az anyagban felvázolt folyamatok, projektek (ágazati adatpolitika, oktatás, szaktanácsadás, Digitális Agrárakadémia) ettől függetlenül mozgásba lendültek.

IVSZ: Hogyan tovább, melyek lesznek a következő lépések, feladatok?
V.P.: Az augusztus elején megjelenő határozatra azért is volt szükség, mert több minisztérium és közigazgatási szervezet érintett a programban, és ahhoz, hogy pénzt lehessen allokálni a feladatok mellé, fontos volt a határozat. Miután ez megtörtént, a DJP hivatalosan is átadta az ügyet az Agrárminisztériumnak, amit a DJP részéről egy akcióterv kidolgozása követ ütemezéssel, költségvetéssel, aminek szeptember végéig kell elkészülnie. Amint ez mind megvan, az a kérdés marad, hogy jövőre lesz-e elérhető forrás arra, hogy a program bekerüljön a megvalósítási szakaszba, megjelenjenek az adatok, a szolgáltatások, valamint elinduljanak az oktatási, fejlesztési programok. Következő lépésként, az ősz folyamán szeretném összehívni a munkacsoportot, ahol megvizsgáljuk, hogy az IVSZ-nek a következőkben hol van, lehet mozgástere, tennivalója, hova, mire kell erőforrást biztosítani.

IVSZ: Hány évre lesz szüksége a hazai mezőgazdaság szereplőinek ahhoz, hogy ezeket a technológiákat megfelelően és a napi gyakorlat szintjén fogják tudni használni?
V.P.: Azt gondolom, hogy ez 4-5 éven belül meg fog történni. A rendelkezésre álló adatok, az elérhető tudás, annak elkerülése, hogy mindezt csak az egyetemeken oktassák, illetve a folyamatosan zajló generáció váltás az ágazatban mind segít abban, hogy a folyamatok végig fussanak a maguk útján. Az is rengeteget jelent, hogy a digitális agrárium téma lett, sok száz fős konferenciák, kiállítások (pl. PREGA) foglalkoznak a területtel, aminek köszönhetően alig akad olyasvalaki az ágazatban, aki ezzel a témával ne találkozott volna.

Úgy érzem, hogy három éve, az IVSZ-szel közösen elindított munka mára alaposan kinőtte magát, az az erőforrás és erőfeszítés, amit annak idején (és azóta is) beleraktunk a projektbe, nagyon sok mindent megmozgatott. A DAS életútja egyértelműen sikersztori.”

Forrás:
Varga Péter: A DAS egy igazi sikersztori; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2019. szeptember 6.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont

„A hazai távbeszélő hálózat ARK 511-es és ARK 522-es crossbar központjainak a kiváltására a BHG Fejlesztési Intézete a Magyar Posta igényei szerint fejlesztette ki az első hazai tároltprogram-vezérlésű rurálközpontot, az ER 256-ot. Ennek első példánya a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban került telepítésre és több hónapos tesztelés és helyszíni finomhangolás után 1989. augusztus 27-én kezdte meg működését. Erről emlékezünk meg a következőkben.

A hazai távbeszélő hálózatban a kisebb községek, falvak ellátási helyzete a hetvenes-nyolcvanas években elég elhanyagolt volt, leginkább az Ericsson crossbar rendszerének az ARK 511-es és ARK 522-es kiskapacitású rurálközpontjai látták el ezeket a településeket. Bővítésükre nem volt lehetőség, de műszakilag is elég elavultak voltak. Ezért határozta el a BHG, hogy az EP 512 alközpontok kifejlesztése és a különcélú hálózatokhoz (MVM, MÁV, HM, BM) illesztett EPF 512 hálózati központok sikeres adaptálása után nekikezd egy 200-1000 vonal kapacitású rurálközpont fejlesztésének.

Ennek a két éves intenzív fejlesztési munkának az eredményeként készült el az ER 256 névre keresztelt, számítógép-vezérelt rurálközpont, mely 200-as blokkokban volt bővíthető egészen a maximális, 1000 vonalas kapacitásig. A központ fejlesztői teljes egészében a Magyar Posta – majd később Matáv Rt. – specifikációinak megfelelően fejlesztették ki a központot vezérlő szoftverrendszert, azonban már olyan szolgáltatásokkal is ellátták, melyek az elektromechanikus rendszerekben még nem voltak megvalósíthatóak. Lehetőség volt benne már a hívásátirányításra, a speciális hívások intelligens kezelésére, de ugyanakkor tudta fogadni a hagyományos rendszerekben elfogadott megoldásokat is.

Az ER 256 rurálközpont fejlesztése egy adott szintig a BHG Fejlesztési Intézet laborjában folyt, de egy idő után már szükségessé vált a valós környezettel való együttműködés. Ennek érdekében a már elkészült prototípust Tatabányán, az ARM központ géptermében telepítették ideiglenesen, ahol megkezdődtek a hálózati együttműködés gyakorlati tesztjei. Az akkor hálózatban az R2-MFC jelzésrendszert használták az AR központok, ezt kellett „megtanulnia” az ER 256-nak is. A szoftver finomhangolása után került át az első telefonközpont a végleges helyére, Tarján községbe, ahol a 400 vonalas ER 256 a szomszédos Héreg igényeit is kielégítette. Még itt is folytak finomhangolások 1989 nyarán, majd megtörtént az ARK 511 közel száz vonalának az átterhelése és az új előfizetők bekötése is. 1989. augusztus 27-én pedig megkezdte működését az ER 256 első példánya, melyet hamarosan követett a második központ a szomszédban, Kecskéden szintén 400 vonalas kapacitással.

Míg az ARK központok nem voltak képesek önálló kapcsolásra, a helyi hívást is a felettes központ segítségével bonyolították le, addig az ER 256 teljesen autonóm működésre is képes volt. Ezzel a hálózati hierarchiában az ARF 102 síkján helyezkedtek el, s képesek voltak együttműködni társközpontként is, a felettes szektorközponttal is, de akár közvetlenül a gócközponttal is.

Az ER 256-osból a következő években mintegy 50 darabot telepített a BHG a Matáv Rt. hálózatába, elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon. Mivel időközben a rendszerváltás következtében megjelentek a külföldi szállítók rendszerei, melyek kihelyezett fokozatokkal oldották meg a rurál területek ellátását, így az ER 256 fokozatosan nyugállományba vonult, a legutolsó ER 256-ot 2005 októberében szüntette meg a Magyar Telekom Jósvafőn. A 16 éves időszak alatt azonban sok segítséget nyújtott a rendszer a kis falvak, községek telefonellátásának a javításában, korszerűsítésében. Emellett egy kis létszámú, de igen lelkes fejlesztőgárdának azt is sikerült bebizonyítania, hogy képes önállóan egy olyan komplex hardver- és szoftverrendszer kifejlesztésére, melynek a létrehozására csak a legnagyobb telefonközpont szállítók voltak képesek.”

Forrás:
30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont ; Bartolits István; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2019. augusztus 27.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, távközlés, technika, történelem | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia

„A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez, jelentette ki az Origónak adott interjúban Schanda Tamás államtitkár.

A magyar kormány célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) újonnan kinevezett parlamenti államtitkára az Origónak adott interjúban, amely szombaton jelent meg.
Az államtitkár elmondta, a magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: az idei első fél évben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese, és a cél az, hogy a magyar növekedés üteme minden évben két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Fontos eredmény – mutatott rá -, hogy az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. Kedvező jel, hogy az állami, az önkormányzati és a magánberuházások egyformán lendületesen emelkednek, és továbbra is dinamikus a magyar vállalkozások beruházási kedve, amivel az uniós tagállamok élvonalában vagyunk. 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, miközben hét éve folyamatosan emelkednek a bérek – sorolta az államtitkár.

Hozzátette, régiós és uniós szinten is kiemelkedő eredmény, hogy az Európai Uniós források 39 százalékát Magyarország már lehívta. „Egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az európai növekedés motorja Közép-Európa, a térség sikere az egész kontinens versenyképességét meghatározó tényező” – hangsúlyozta.

Az 5G-rendszer kiépítéséről azt mondta, Magyarország jelenleg a letöltési sebességben a nyolcadik helyen áll a világranglistán. Világos, hogy a további technológiai fejlődésre az ipari változások miatt is nagy szükség van, ezért hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia.”

Forrás:
A cél, hogy Magyarország ott legyen a „top 5-ben” 2030-ig; Világgazdaság/MTI; 2019. szeptember 14.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, közigazgatás:magyar, távközlés, technika | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Új korszakba lép a Magyar Posta : teljes erőbedobással a csomagforgalom felé fordul

„ A hagyományosan levélcentrikus Magyar Posta teljes erőbedobással a csomagforgalom felé fordul, de közben a vámszabályok változására is fel kell készülnie.

A több mint százötven éves állami cég 2012 után találta magát a versenypiacon, és mivel az elmúlt négy évben megduplázódott az e-kereskedelmi tranzakciók száma, a csomagforgalom tavaly elérte a 41 millió darabot – mondta a Világgazdaságnak Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette, hogy éves szinten 8-10 százalékos növekedéssel számolva, a következő tíz évben legalább megduplázódhat, de akár a két és félszeresére is ugorhat az évente kezelt csomagok száma.

Eközben a társaság árbevételének kétharmadát még mindig az egyetemes szolgáltatóként nyújtott pénzügyi szolgáltatások – főként a sárgacsekk-befizetés és a levélforgalom – adják, ez a két szegmens viszont évente 3-5 százalékkal morzsolódik le. A csökkenő volumen ellenére hosszú távon is jól menedzselve kell kivezetni az üzletágat, szem előtt kell tartani, hogy az 570 milliós levélszámból 450 millió tíz év múlva is fennmaradhat.

A levélforgalmi üzletág nem mostohagyerek a Magyar Postánál, ezt jelzi, hogy a vállalat 4,3 milliárd forintból hozta létre az elektronikus kézbesítési rendszert, amely a vállalatnak hatékonyabbá, az ügyfeleknek biztonságosabbá teszi a kézbesítés folyamatát. Ezt a fejlesztést a 2,4 milliárd forint uniós támogatás mellett 1,9 milliárd saját forrásból oldották meg. Ennél is nagyobb dobás azonban, hogy több tízmilliárd forintos beruházással új alapokra helyezik a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. „A projekt júliusban kezdődött, és 2022-re fejeződhet be” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy ingatlanokra, feldolgozóüzemekre és azok gépesítésére fordítják az összeget.

Bár egyre több digitális megoldást vezet be a Magyar Posta, 30 ezer dolgozójával az egyik legnagyobb hazai munkáltatóként küzd a munkaerőhiánnyal. Ennek kapcsán Schamschula György a Világgazdaságnak elmondta, hogy a munkaerőhiány országos problémája náluk is megjelenik, hiszen logisztikai cégként jelentős az élőmunkaigényük.”

Forrás:
Új korszakba lép a Magyar Posta; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2019. szeptember 13.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. : Közelgő határidő! 2020. évi informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv feltöltése

„A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) ezúton hívja fel valamennyi érintett szervezet figyelmét arra, hogy a 301/2018 (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § a) pontja alapján, legkésőbb 2019. szeptember 30. napjáig köteles a DKÜ részére a Portálon keresztül, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve megküldeni a 2020. évi, éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét.

Az érintett szervezet a jogszabályi előírásnak akkor felel meg, ha a DKÜ honlapján elérhető „Informatikai beszerzési és fejlesztési tervek feltöltését segítő és a jóváhagyás folyamatát leíró útmutató”-ban foglaltak szerint eljárva, a tervsorok kitöltését követően a „Beszerzési és fejlesztési terv benyújtása” gombra kattintva, legkésőbb 2019. szeptember 30. napján 23 óra 59 percig benyújtja a beszerzési és fejlesztési tervét.”

Forrás:
Közelgő határidő! 2020. évi informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv feltöltése – Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.; 2019. augusztus 5.

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

A postai iparág jelentős változáson megy keresztül, és ezt a Magyar Postának is követnie kell

„A postai iparág jelentős változáson megy keresztül, és ezt a Magyar Postának is követnie kell – mondta Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója csütörtökön az európai egyetemes szolgáltatókat tömörítő Európai Postai Szolgáltatók Egyesülete (PostEurop) igazgatósági ülését megelőző sajtótájékoztatón Budapesten.

Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára kiemelte: nagy kihívást jelent az európai postáknak a 2021-ben életbe lépő európai uniós direktíva végrehajtása, amikor is a 22 euró alatti nemzetközi csomagküldemények áfa- és vámmentessége megszűnik, ennek az adminisztrációja jelentős terhet jelent majd a postáknak is.

Jean-Paul Forceville, a PostEurop igazgatóságának elnöke ismertette, hogy brüsszeli székhelyű lobbiszervezetként kiáltványt tettek közzé, amelyben az újonnan alakuló Európai Bizottság és Parlament figyelmét irányítják a postai iparág kihívásaira, köztük az egyetemes postai szolgáltatás finanszírozásának kérdésére, az elektronikus kereskedelem növekedésével járó feladatokra, a környezeti szempontok fenntartására az ENSZ vonatkozó irányelve alapján.

A PostEurop elnöke ismertette, hogy a budapesti igazgatósági ülésen felkészülnek az Egyetemes Posta Egyesület világszervezet szeptember végén Genfben tartandó rendkívüli kongresszusára, ahol többi között napirenden lesz a kérdés, hogy hogyan érinti a nemzetközi egyetemes postai szolgáltatást az amerikai posta esetleges kilépése a szervezetből, illetve a Brexit esetén hogyan lehet fenntartani a hatékony postai forgalmat, köztük a csomagküldést Nagy-Britannia és a kontinens között a fogyasztók érdekében.

Schamschula György a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Magyar Postánál is érvényesülnek a nemzetközi tendenciák.

Csökken a levélforgalom és a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel, a két terület az árbevétel kétharmadát teszi ki. Tavaly a Magyar Posta levélforgalma 572 millió darab volt, és tíz éves időtávon is évi 450 millió levéllel számol a vállalat, ami még mindig jelentős tétel. A posta modern termékekkel, például nyomkövetéssel teszi vonzóvá ezt a szolgáltatást.
Tavaly 41 millió belföldi és nemzetközi árutartalmú küldeményt továbbított a posta Magyarországon a címzetteknek, számításuk szerint tíz év alatt ez a mennyiség megduplázódik. A növekvő forgalom kezelésére a Magyar Posta az idén elindította a logisztikai rendszereinek teljes átalakítását, ennek keretében gépesítenek, új informatikai rendszereket, megoldásokat alkalmaznak, mindezek jelentős infrastrukturális beruházásokkal járnak – fejtette ki Schamschula György.

Szebeny Botond elmondta, a digitalizáció terjedése ellenére még mindig jelentős volument képvisel az egyetemes szolgáltatás keretében végzett levélkézbesítés Európában is, az elektronikus kereskedelem bővülésében a nemzeti posták partnerként vesznek részt a csomagküldemények hatékony továbbításában.

A főtitkár ismertette, hogy a PostEurop szervezetnek 52 egyetemes postai szolgáltató tagja, ezek a cégek 2 millió munkavállalót foglalkoztatnak, és 800 millió európai állampolgárhoz jutnak el.”

Forrás:
A Magyar Posta követi az ágazat változásait ; Világgazdaság/MTI; 2019. szeptember 12.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

200 milliárd forint felett az online kiskereskedelem idei első féléves forgalma

„A tavalyi év első feléhez képest 16,4%-os növekedési ütemet mutatva, idén nettó 207,5 milliárd forint volt az internetes kiskereskedelem féléves forgalma. Bár az eddigi évekhez hasonlóan ez is rekordösszegnek számít, a 16,4%-os bővülés pedig magasnak tűnhet, összességében elmondható, hogy a szektor egyre lassabban növekszik. Az Árukereső.hu és a GKI Digital közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatából kiderül, hogy a kereskedelemben végbe menő változások milyen új marketing trendeket eredményeznek és ehhez miképp próbálnak alkalmazkodni a vásárlói bázisukat továbbra is bővíteni vágyó webáruházak.

Lassuló, de folyamatos növekedés, közelgő gazdasági visszaesés
Bár a hagyományos kiskereskedelem 5% körüli növekedéshez képest több, mint háromszoros az online szektor bővülése, a tavalyi és főként a 2017-es arányhoz képest feltűnően lassult az ütem. Továbbra is átlagon felüli növekedést mutat azonban az online kereskedelemben leginkább meghatározó termékkategória, a fél év alatt 50 milliárd forintos forgalmat generáló műszaki cikk-szektor.

Érdekesség, hogy hasonlóan magas a növekedési üteme az otthon, kert kategóriának is, de átlagon felül teljesít az FMCG, a divat, sport és a szépség, egészség egyaránt. Jóval lassabban, átlagon aluli ütemben növekszik azonban a játék, kultúra, és a számítástechnikai termékek online piaca. Az átlagos kosárérték továbbra is emelkedik, a tavalyi 11 000 forint idén már 11 333 forintra nőtt.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös – forgalmat, gazdasági környezetet, kereskedők várakozásait figyelembe vevő – online kiskereskedelmi indexe az előző negyedévhez képest minimális csökkenést mutat, amely a pozitív jelen melletti lényegesen borúsabb jövőképpel magyarázható.Az online kiskereskedelem lassuló bővülését is magyarázza a várható gazdasági visszaesés, ugyanis az elmúlt évek dinamikus növekedésének fő indikátorai a folyamatosan emelkedő bérek voltak.

Mi történik a kereskedelemben?
Az elmúlt 1,5 évben a külföldről vásárló magyarok aránya harmadával nőtt,így a hazai webáruházak egyre inkább kénytelenek tartani a lépést a nemzetközi trendekkel, amelyek magasabbra állítják a magyar fogyasztók elvárásait is. Ezen elvárások és igények megismerése és elemzése így minden eddiginél fontosabbá vált.

Jönnek az omnichannel kereskedők
A közeljövő egyik legfontosabb (e-)kereskedelmi trendje a hazánkba is egyre inkább begyűrűző omnichannel modell, mely az online és a hagyományos (offline) csatornák összefonódásaként létrejövő új értékesítési filozófia elnevezése. Lényege, hogy a korábban külön – esetleg cégen belül is egymás konkurenciájaként működő – hagyományos és online értékesítési csatornáknak együtt kell működniük, egységes márkaképet nyújtva átjárhatónak kell lenniük, hogy közösen tudják kiszolgálni a vásárlók egyre több rugalmasságot kívánó igényeit. Az omnichannel értékesítési modellben működő kereskedőknél a vásárlók azonos profillal, egyazon entitásként jelennek meg, így a kereskedő értékesítési ponttól függetlenül ugyanazt a kiszolgálást, és személyre szabott ügyfélélményt tudja nyújtani.

Terjednek az automatizált ügyfélszolgálati megoldások
A dráguló munkaerő és a vásárlók részéről érkező gyors és hatékony információszerzési igény miatt rohamtempóban terjednek a chatbotok, melyek automatizált, mégis gyors és személyre szabott kommunikációt biztosítanak a vásárlónak. A chatbot használat nem csak innovatív és olcsó, de praktikus megoldás is, mivel a vásárlók az okostelefonok elterjedésével egyre szívesebben kommunikálnak rövid, szöveges üzenetekben. A magyar webáruházak körében is megfigyelhető az a trend, hogy egyre inkább az okostelefon válik az online rendelés – és az azt megelőző döntéstámogatás – legfontosabb platformjává: a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásában részt vett webáruházak látogatóinak 52%-a már valamilyen mobil eszközről böngészik.

Fejlődnek a digitális pénzügyi megoldások
Bár Magyarországon az online rendelések kapcsán továbbra is a készpénz a legmeghatározóbb fizetési eszköz (a rendelések 55%-a ilyen), az online vásárlók között az átlagosnál magasabb a digitálisan affinis felhasználók köre. Ezt bizonyítja a különböző alternatív fizetési megoldások gyors terjedése. Ezen fejlesztések követése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy webáruház meg tudja tartani vásárlói bázisát.

Szintén nagy hatással lehet az online vásárlásokra az egyre népszerűbbé váló online áruhitel, a márciusban induló Azonnali Fizetési Rendszer, valamint a szeptemberben bevezetésre kerülő erős ügyfélhitelesítési rendszer.A pénzügyi szektorban végbemenő digitális transzformáció pénzintézeteket és bankokat is erőteljes fejlesztésekre késztette, ez pedig végsősoron az ügyfeleknek, felhasználóknak jelent majd pozitív változást a javuló ügyfélélmény tekintetében.

Az interneten elérhető információk jelentik a legfontosabb tájékozódási forrást
A GKI Digital és az Árukereső friss kutatása szerint, hirdetői szempontból a marketing, vásárlói szempontból pedig a döntéshozatal előtti tájékozódás elsőszámú platformja már az internet. A vásárlói visszajelzések és a vásárlások során képződött adatok elemzése folyamatosan alakítja az eladók marketing stratégiáját, a vevők pedig ezek, azaz más felhasználók és vásárlók tapasztalatai alapján választanak terméket vagy szolgáltatást. A visszajelzések, kérdőívek, felmérések segítik a vásárlói igények megértését, és a fejlesztések visszamérését, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy webáruház versenyben maradjon.

A vásárló legtöbbször nem azt dönti el, hogy hol szeretne vásárolni, hanem azt, hogy mit, és ehhez keresi meg a legmegfelelőbb kereskedőt.Ebből következik, hogy egyre fontosabb a közösség véleménye, mások tapasztalatai és visszajelzései, online vásárláskor a fogyasztók a tökéletes terméket keresve akár több száz értékelést is elolvasnak.

Egyre inkább jellemző, hogy a vásárlók egy-egy beszerzés előtt több felületen is tájékozódnak, a cégeknek így folyamatosan minden csatornában jelen kell lenni, figyelni kell a vásárlói értékeléseket, miközben fontos az innováció és a márkaépítés is.

A Facebook mára megkerülhetetlenné vált
A GKI Digital mérései szerint a hazai 6 millió aktív felnőtt internetező 84%-a jelen van saját profillal a legnagyobb közösségi oldalon, közülük pedig egyre többen „élik digitális életüket” szinte teljes egészében csak a közösségi oldalon belül. Ezt a hatalmas potenciált jelentő, hirdetésekkel jól célozható tömeget a kereskedők is szeretnék megszólítani, az Online Kiskereskedelmi Index kutatás eredményei alapján ahazai webáruházak 95%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi média oldalon. A Facebook mellett fontos szerepet kap a YouTube és az Instagram is a termékekkel kapcsolatos vélemények, információk bemutatásában.

Több, mint kétszer annyi a nyereményjáték és a promóció, mint tavaly
Az uralkodó marketing trendek fényében az Árukereső.hu és a GKI Digital közös kutatása vizsgálta a hazai webáruházak folyamatban lévő marketingtevékenységét is. A kutatásból kiderül, hogy a TOP3 szempont a célzott marketing kampányok, hirdetések megjelenítéseinél a vásárlói bázis növelése, az értékesítés növelése, valamint a vásárlói bázis megtartása.

Az ezekhez használt leggyakoribb marketingeszközök az ár-összehasonlító oldalon való jelenlét, a keresőoptimalizálás (SEO) és a Facebook hirdetések. Érdekesség, hogy míg az előbbiek használati aránya a tavalyihoz képest csak minimálisan változott, az Instagram hirdetéseké 20, a nyereményjátékok, promóciók száma pedig 26 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb promóciós eszköz az árcsökkenés, amelynél a webáruházak jellemzően 15%-os kedvezményt nyújtanak. ”

Forrás:
200 milliárd forint felett az online kiskereskedelem idei első féléves forgalma; GKI Digital; 2019. szeptember 9.

Kategória: gazdaság, Internet | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!