Évente közel 10 milliárd forintos támogatást nyújt a kormányzat a startupoknak

„A kabinet forráselosztási rendszere több összetevős, a startup ökoszisztéma – mint támogatott terület – magában foglalja a startupok támogatását, a kockázatitőke-források minél nagyobb mértékű rendelkezésre állásának segítését, valamint az inkubátorok és akcelerátorok legjobb nemzetközi tapasztalatok alapján történő támogatását.
Ezeken felül ide tartozik még a szabályozói környezet ösztönzése, a vállalkozói szemlélet és tudás erősítése, valamint egyetemi szinten a hallgatói, oktatói és kutatási innováció segítése is – közölték a minisztériumnál.

A rendelkezésre álló források befektetését a különböző fejlődési fázisban lévő vállalkozásokba két nagy állami kockázati tőkealap, a HiVentures és a Széchenyi Tőkealap végzi hazánkban. Ez éves szinten közel 10 milliárd forintot jelent.

A minisztérium és annak háttérintézménye, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) magántulajdonú inkubátor, akcelerátor hálózaton keresztül finanszírozza a startupokat – mint hangsúlyozták –, magánforrások kötelező bevonásával.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy azok a pénzügyi támogatások a leghatékonyabbak, amelyeknél egy szakértői közvetítői szervezet már a kiválasztási folyamattól ott van és ellenőrzi a támogatások megfelelő elosztását.
Az ITM kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy így az átláthatóság mellett „a pénzhez tudás és kapcsolatok átadása is társul”.

Kitértek az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatra is, amelynek egyik lényeges elemeként említik a Proof of Concept alapok létrehozását az egyetemeken. Ezek – mint fogalmaztak – a startupok „előszobájának”, az inkubátorok és kockázatitőke-alapok felhordójának tekinthetőek. A vállalkozói életforma népszerűsítését, a kompetenciák fejlesztését hivatott elősegíteni a tárca felügyelete alatt álló Digitális Jólét Program, ami több sikeres startup programot indított.

Az ITM irányítása alatt működik az INPUT Program, ez egy 5,5 milliárd forint uniós finanszírozásból támogatott kiemelt kormányzati projekt, megvalósítási időszaka 2021 áprilisáig tart. Ezzel a programmal az volt a cél, hogy speciális szakmai támogatást nyújtson a közép-magyarországi régión kívül működő hazai IKT startup, mikro- és kisvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek a külpiacra lépésben, növelve a tudásukat, kapcsolati tőkéjüket, elősegítve továbbá a szektor szereplői közötti együttműködést.

A program az ötletfázistól egészen a nemzetközi piacra lépésig végigvezeti az ötletgazdákat, startupokat, minden érettségi fázisban az igényeknek megfelelő, cégre szabott, ingyenes szolgáltatással segít – részletezték.

A minisztérium arra is kitért a VG.hu kérdésére, hogy már 10 magyarországi városban és vonzáskörzetükben dolgozik helyi startup koordinátor. Ők lényegében azért felelősek, hogy a programba bevonjanak embereket, és tartsák a kapcsolatot az ökoszisztéma helyi szereplőivel. Ma száznál is több inkubált startupról beszélhetünk, az állami befektetés összegét meghaladták a második körös befektetések.

Az elért eredmények tükrében folytatni kívánja a tárca a kezdeményezést, az állami-magán közös befektetésen alapuló konstrukció továbbvitelére a 2019-es NKFIH program-stratégiában 2 milliárd forintos a büdzsé.

Berlini nyitás
A Startup Campus Londonban és Berlinben nyitott irodát, hogy segítse a magyar cégek külpiaci terjeszkedésének kezdeti időszakát, amikor még nem rendelkeznek helyi kapcsolatokkal, ügyfelekkel és képviselettel. A Startup Campus akcelerátor programja két lépésben támogatja a vállalkozások külpiacra lépését.”

Forrás:
Évente közel 10 milliárd forintos támogatást nyújt a kormányzat a startupoknak; Világgazdaság; 2019. július 11.
Lásd még:
INPUT Program

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az MI (mesterséges intelligencia) meghatározása: Főbb képességek és tudományterületek – Európai Bizottság

„A mesterséges intelligencia (AI) alábbi, az Európai Bizottság AI-ra vonatkozó közleményében1 javasolt meghatározásból indulunk ki:

„A mesterséges intelligencia intelligens viselkedésre utaló rendszereket takar, amelyek konkrét célok eléréséhez elemzik a környezetüket és – bizonyos mértékű autonómiával – cselekvéseket hajtanak végre.

A mesterséges intelligencián alapuló rendszerek lehetnek kizárólag szoftver-alapú rendszerek, amelyek a virtuális világban működnek (pl. hangasszisztensek, képelemző szoftverek, keresőprogramok, hang- és arcfelismerő rendszerek), illetve a mesterséges intelligencia beépíthető hardvereszközökbe is (pl. fejlett robotok, autonóm járművek, drónok és a tárgyak internetéhez kapcsolódó alkalmazások).”

A jelen dokumentumban ezt a meghatározást kiterjesztjük annak érdekében, hogy a félreértések elkerülése végett tisztázzuk az AI mint tudományterület és technológia bizonyos aspektusait, az AI-val kapcsolatban olyan közös általános tudást alakítsunk ki, amelyet azok is eredményesen felhasználhatnak, akik nem AI szakértők, és hogy olyan hasznos részleteket tudassunk, amelyek felhasználhatók az AI-ra vonatkozó etikai iránymutatással és az AI szakpolitikai ajánlásokkal kapcsolatos vitában…”

Forrás:
Az AI (mesterséges intelligencia) meghatározása: Főbb képességek és tudományterületek; Európai Bizottság, Mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport; 2019. július 3. (PDF)
Háttér:
Ethics Guidelines for Trustworthy AI; European Commission, FUTURIUM; 2019. április 30. (A dokumentum a tagállamok nyelvein, konzultációs anyagok, további információk.)

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, technika, tudomány | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan – Európai Bizottság

„VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
(1) Az iránymutatás célja a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítása. A megbízható mesterséges intelligencia három olyan elemből áll, amelyeknek a rendszer egész életciklusa alatt teljesülniük kell: a) jogszerűnek kell lennie, vagyis meg kell felelnie a hatályos törvényeknek és rendelkezéseknek, b) etikusnak kell lennie, vagyis biztosítani kell az etikai elveknek és értékeknek való megfelelését, valamint c) műszaki és társadalmi szempontból is stabilnak kell lennie, mivel az AI-rendszerek még jó szándék esetén, akaratlanul is okozhatnak kárt. Mindegyik elem szükséges, de a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításához önmagában nem elegendő. Ideális esetben a három elem összehangoltan és egymást átfedve működik. Amennyiben a gyakorlatban ellentmondás mutatkozik ezen elemek között, a társadalomnak törekednie kell azok összehangolására.

(2) A jelen iránymutatás rögzíti a megbízható mesterséges intelligencia megvalósítását szolgáló keretet. E keret a megbízható mesterséges intelligencia első elemével (jogszerű mesterséges intelligencia) kifejezetten nem foglalkozik. Ehelyett az etikus és stabil mesterséges intelligencia (a második és harmadik elem) támogatására és biztosítására vonatkozóan nyújt útmutatást. A valamennyi érdekelt félnek szóló iránymutatás célja, hogy az etikai elvek felsorolásán kívül útmutatást adjon arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elvek a társadalmi és műszaki rendszerek keretében hogyan alkalmazhatók. Az útmutatás az absztrakció három szintjén történik: a legelvontabb I. fejezettől a legkonkrétabb III. fejezetig, végül az AI-rendszerek által felvetett lehetőségekre és kritikus aggályokra vonatkozó példák következnek.

I. Az I. fejezet az alapvető jogokon alapuló megközelítés alapján rögzíti az etikai elveket és az azokhoz kapcsolódó értékeket, amelyeket az AI-rendszerek kifejlesztése, elterjesztése és használata során tiszteletben kell tartani.

Az I. fejezetből származó fő iránymutatás:

  • Az AI-rendszereket úgy fejlessze ki, terjessze el és használja, hogy az megfeleljen a következő etikai elveknek: az emberek autonómiájának tiszteletben tartása, a kármegelőzés, a méltányosság és a megmagyarázhatóság. Az ezen elvek közötti esetleges ellentmondások tudomásulvétele és kezelése.
  • Különösen figyeljen oda a több veszélyeztetett csoportot, például gyermekeket, fogyatékossággal élő személyeket és történelmileg hátrányos helyzetű vagy kirekesztés veszélyének kitett más személyeket érintő helyzetekre, és az olyan helyzetekre, amelyekre az erő vagy az információ aszimmetriája jellemző, például a munkáltatók és munkavállalók, vagy a vállalkozások és fogyasztók viszonyára.
  • Vegye tudomásul és tartsa szem előtt, hogy az AI-rendszerek amellett, hogy alapvető előnyöket biztosítanak az egyének és a társadalom számára, bizonyos kockázatokat is felvethetnek és negatív hatást gyakorolhatnak, beleértve olyan hatásokat is, amelyek nehezen jelezhetők előre, határozhatók meg vagy mérhetők (például a demokráciára, a jogállamiságra és az igazságos tehermegosztásra vagy magára az emberi elmére gyakorolt hatások). Adott esetben alkalmazzon ezen kockázatok mérséklésére megfelelő, a kockázat nagyságával arányos intézkedéseket.

II. A II. fejezet az I. fejezetre építve útmutatást ad arról, hogy a megbízható mesterséges intelligencia hogyan valósítható meg, és e célból hét olyan követelményt sorol fel, amelyeket az AI-rendszereknek teljesítenie kell. E rendszerek megvalósításához műszaki és nem műszaki jellegű módszerek egyaránt alkalmazhatók.

A II. fejezetből származó fő iránymutatás:

  • Gondoskodjon arról, hogy az AI-rendszerek kifejlesztése, elterjesztése és használata teljesíti a megbízható mesterséges intelligencia követelményeit: 1. az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet; 2. műszaki stabilitás és biztonság; 3. adatvédelem és adatkezelés; 4. átláthatóság; 5. sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság; 6. környezeti és társadalmi jólét, valamint 7. elszámoltathatóság.
  • E követelmények teljesítésének biztosítása céljából vegyen figyelembe műszaki és nem műszaki jellegű módszereket.
  • Támogassa a kutatást és az innovációt az AI-rendszerek értékelésének és a követelmények megvalósításának elősegítése érdekében; terjessze az eredményeket a szélesebb körű nyilvánosság elé és tegyen fel kérdéseket, valamint az új szakértői generációkat szisztematikusan képezze a mesterséges intelligencia etikáját illetően.
  • Világosan és proaktív módon tájékoztassa az érdekelt feleket az AI-rendszerek képességeiről és korlátairól, lehetővé téve ezzel a várakozások reális meghatározását, valamint a követelmények teljesítésének módjáról. Tegye egyértelművé, hogy AI-rendszerekről van szó.
  • Segítse elő az AI-rendszerek nyomon követhetőségét és ellenőrizhetőségét, különös tekintettel a kritikus kontextusokra és helyzetekre.
  • Az AI-rendszerbe annak egész életciklusában vonjon be érdekelt feleket. Támogassa a képzést és az oktatást, hogy valamennyi érdekelt fél ismerje a megbízható mesterséges intelligenciát és azzal kapcsolatban képzésben részesüljön.
  • Tartsa szem előtt, hogy a különböző elvek és követelmények között alapvető ellentmondások lehetnek. Folyamatosan azonosítsa, értékelje, dokumentálja és közölje ezeket a kompromisszumokat és azok megoldását.

III. A III. fejezetben a megbízható mesterséges intelligencia értékelésének olyan konkrét és nem kimerítő jellegű felsorolása szerepel, amely a II. fejezetben meghatározott követelmények alkalmazását szolgálja. Az értékelési listát az AI-rendszer konkrét használatához kell igazítani.

A III. fejezetből származó fő iránymutatás:

  • Végezzen megbízható mesterséges intelligencia értékelést, ha AI-rendszert fejleszt ki, terjeszt el vagy használ, és igazítsa azt a rendszer konkrét felhasználásához.
  • Tartsa szem előtt, hogy az említett értékelési lista soha nem lesz kimerítő jellegű. A megbízható mesterséges intelligencia biztosítása nem az egyes rovatok kipipálásából, hanem a követelmények folyamatos meghatározásából és teljesítéséből, a megoldások értékeléséből és az AI-rendszer életciklusa során az eredmények javításából, valamint az érdekelt felek e folyamatokba való bevonásából áll.

A dokumentum végső részének célja, hogy a keretben érintett egyes kérdéseket konkretizáljon azzal, hogy példákat hoz fel azokra a kedvező lehetőségekre, amelyekkel élni kell és az AI-rendszerek által felvetett olyan kritikus aggályokra, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni.

Noha a jelen iránymutatás általánosságban a mesterséges intelligencia alkalmazását illetően kíván útmutatást adni azzal, hogy megteremti a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításának horizontális alapját, a különböző helyzetek eltérő kihívásokat vetnek fel. Meg kell ezért vizsgálni, hogy az AI-rendszerek kontextusfüggőségére tekintettel a horizontális kereten felül van-e szükség iparági megközelítésre.

A jelen iránymutatásnak nem célja, hogy jelenlegi vagy jövőbeni szakpolitikát vagy szabályozást helyettesítsen, vagy hogy annak bevezetésétől visszatartson. Az iránymutatást olyan élő dokumentumnak kell tekinteni, amelyet időnként átdolgozni és frissíteni szükséges annak érdekében, hogy folyamatosan releváns legyen, mivel a technológia, társadalmi környezetünk és ismereteink fejlődnek. A jelen dokumentumot a „Megbízható mesterséges intelligencia Európának” vita kiindulópontjának kell tekinteni. Az iránymutatás az AI-rendszerek etikai keretével kapcsolatos kutatás, vizsgálat és vita elősegítését Európán túlmenően globális szinten is célozza…”

Forrás:
Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan; Európai Bizottság, Mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport; 2019. június 25. (PDF)
Háttér:
Ethics Guidelines for Trustworthy AI; European Commission, FUTURIUM; 2019. április 30. (A dokumentum a tagállamok nyelvein, konzultációs anyagok, további információk.)

Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:külföldön, művelődés, politika, szakirodalom, társadalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Földmérés az űrből – Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

„Az űrkutatás szóról a legtöbb embernek a súlytalanságban lebegő űrhajósok képe ugrik be, a valóságban azonban ez a tudományos terület sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. A Lechner Tudásközpont részeként működő Kozmikus Geodéziai Obszervatórium – vagyis a KGO – Magyarország első, és egyetlen űrkutatási céllal létrehozott intézménye, ahol a szakemberek műholdas technológiák segítségével geodéziai, geofizikai kutatásokat és alkalmazás-fejlesztéseket végeznek.

Az űrkutatás a látványos, figyelemfelkeltő elemein túl a mindennapi életünket megkönnyítő, segítő eszközzé vált. Az űrkutatás csúcstechnológiák fejlesztését generálja, nem csak az űrszegmensben, hanem itt a Földön is. Első alkalmazásai közé tartozott a földmérés, hiszen műholdak segítségével lehet igazán a Földet, mint egészet vizsgálni, ezzel soha nem látott perspektívákat nyitva.

A szűkebb szakterületen kívül talán kevesen tudnak róla, de van egy intézmény Magyarországon, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium – röviden KGO – amelyet épp azzal a céllal hoztak létre, hogy a geodéziai műholdas technológiák megismerésével, kutatásával, adaptációjával és erre alapozva a hazai geodéziai infrastruktúrák, szolgáltatások fejlesztésével foglalkozzon.

Az Obszervatórium Penctől délkeletre található, a hat hektáros park ölelésében álló, parabolát formáló épületet 1976. november 26-án adták át. Az immár több mint negyven éves fennállása alatt az Obszervatórium munkatársai különleges szakmai utat jártak végig, amely a KGO történeti kiállításán végig nyomon követhető.

Műholdas helymeghatározás a gyakorlatban
A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium feladatai elsősorban a műholdas helymeghatározáshoz, a GNSS-hez kapcsolódnak. A GNSS (Global Navigational Satellite Systems, vagyis globális navigációs műholdrendszerek) összefoglaló elnevezése a ma már számos ország (pl. USA – GPS; Oroszország – GLONASS, Európa – Galileo) által önállóan fejlesztett navigációs rendszereket takarja. A GNSS technológia több tucat műhold és kiegészítő földi infrastruktúrák felhasználásával hatékonyan alkalmazható az autónavigációtól kezdve a milliméteres pontosságot követelő mozgásvizsgálatokig.

Az Obszervatórium saját fejlesztésként hozta létre és működteti az országos jelentőségű GNSS helymeghatározó szolgáltatást, amely mobilinterneten keresztül valós időben adatokat szolgáltat a megközelítőleg 2000 geodéziai tevékenységet folytató felhasználó számára. Ezzel a milliméteres pontosságú helymeghatározást lehetővé tevő szolgáltatással hatékonyabbá válhat például a földművelés, mivel a helyspecifikus mezőgazdasági műveléssel csökkenthető a vetési átfedés, így kevesebb üzemanyagra, műtrágyára, vetőmagra és növényvédőszerre van szükség. Speciális, jövőbemutató alkalmazása lehet az önvezető autók nagypontosságú navigálása is.

GNSS mozgásvizsgálatok
„És mégis mozog a Föld” – sőt nem csak a Föld egésze, hanem a földfelszín kisebb egységei is állandó, de általában észrevehetetlen, tektonikai erők generálta mozgásban vannak. A kontinens-lemezek mozgása az évtizedes, milliméteres pontosságú GNSS mérésekkel követhetők globálisan és részletekbe menően is.

Az Obszervatóriumban végzett kutatások egyik fókuszpontja a GNSS alapú geofizikai mozgásvizsgálatok végzése hazai, illetve európai szinten. A hazai mozgásvizsgálaton túl az Obszervatórium szakemberei az európai országok összesen több mint 3000 GNSS hálózatállomásának évtizednyi adatait integrálják. Eredményeik alapján egy egységes, európai szintű 3D sebességmező állítható elő, amely értékes információként szolgál a tektonikai értelmezést végző geofizikusok számára.

A GNSS állomások méréseiből levezetett európai vertikális sebességmező (érdemes megfigyelni a Skandináv térségben észlelt jelentős emelkedést)
Az adatok elemzésével megtudhatjuk, hogy a jégkorszakok, a nagytömegű jég elolvadása után mennyit emelkedett a felszín a Skandináv térségben vagy Skóciában, sőt, akár az emberi tevékenységek okozta változások is mérhetőek, mint például a visontai külszíni bányászat vízkivételének hatása.

A GNSS kutatások mellett az Obszervatórium munkájának egyik leginnovatívabb része a műholdradar interferometria (Interferometric Synthetic Aperture Radar, röviden InSAR) geodéziai, geofizikai alkalmazása. Az InSAR technika alapja a műholdakon elhelyezett eszköz által kibocsátott és a felszínről reflektált radarjelek analízise, amellyel akár a milliméter-skálájú földfelszíni deformációváltozások is nyomon követhetőek. A technológia előnye, hogy időjárástól és napszaktól függetlenül, nagy felbontásban képes információt szolgáltatni az épített környezet és a felszín esetleges elmozdulásairól.

A KGO munkatársai jelenleg a hazai geodéziai magassági rendszer modernizációján dolgoznak, integrálva a bemutatott műholdas technológiákat és a hagyományos geodéziai eljárásokat, mint például a szintezés. Cél, egy olyan infrastruktúra és adatbázis létrehozása, amely a modern, műholdas eszközrendszerekkel hosszútávon fenntartható és mind szolgáltatói, mind felhasználói oldalról gazdaságos lesz.”

Forrás:
Földmérés az űrből; Lechner Tudásközpont; Fenyővári Bernadett, Kenyeres Ambrus; 2019. július 8.
Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

„Hozzák be az új gyakorlatokat a közigazgatásba!” – Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram

„„A másik kultúra ismerete nagyon fontos. Nem az a baj, hogy a fiatalok elmennek. Csak jöjjenek vissza! Lássanak világot, fedezzenek fel más rendszereket, hozzanak be új gyakorlatot. Ezzel jutunk előrébb.” Temesi Dóra Anna miniszterelnökségi főosztályvezetőt, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram Irányító Bizottságának elnökét kérdeztük a programról.

A Közigazgatási Ösztöndíjprogramban részt vevő fiatalok egy részével már készítettünk interjúkat, ahol elmondták, milyennek látják a közigazgatást. A „munkáltató” hogyan gondolkodik a programról?
Tekintettel arra, hogy korábban magam is ösztöndíjasként vettem részt a programban, nekem mindig is szívügyem volt ez az ösztöndíjprogram. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy amikor felmerült a lehetősége annak, hogy a program koordinációja és irányítása Orbán Balázs miniszterhelyettes úrhoz, illetve hozzám kerüljön, akkor kapva kaptam az alkalmon. A saját tapasztalataim alapján látom, hogy mennyit segített a mentor-rendszer abban, hogy a program végeztével én is a közigazgatásban maradjak és ott is képzeljem el a jövőmet. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a megfelelő mentorokat válasszuk ki az ösztöndíjasok mellé, mert a hosszú távú célunk az, hogy az ösztöndíjas fiatalok a közigazgatásban maradjanak, illetve hogy egy olyan kapcsolati hálót alakítsunk ki közöttük, amihez bármikor hozzá tudnak nyúlni.

Mik az újdonságok a 2019-es rendszerben?
A program közel tíz évvel ezelőtt indult, azóta pedig egyre kevesebb figyelem összpontosult rá, nem volt kellően fókuszban. Ebből következik, hogy az elsődleges feladat a program népszerűsítése volt. Emellett természetesen az is nyilvánvaló, hogy a korábbi 130 ezer forintos ösztöndíj nem volt vonzó egy versenyképes diplomával rendelkező, ma pályakezdő fiatal számára, így meg kellett emelnünk az ösztöndíj összegét is. Ez volt a „nulladik kilométerkő” ahhoz, hogy sikeres lehessen a program. A másik fontos pont az volt, hogy rá kellett jönnünk, nem elég a hagyományos csatornákon népszerűsíteni a programot, hiszen a célcsoportunkat más fórumokon tudjuk eredményesen elérni. Ezt felismerve döntöttük el, hogy aktívan kommunikálunk a közösségi médiában, és a programmal például fesztiválokon is megjelenünk a nyáron.

Kifejezett cél, hogy a programban résztvevők később itt tudjanak maradni?
Igen. Mi azt szeretnénk, hogy minél többen maradjanak a pályán. Úgy tud működni a közigazgatás, ha képes bevonzani a friss szemléletű, külföldi vagy hazai top egyetemeken végzett fiatalokat. Az a cél, hogy amit a közigazgatásról sztereotip szinten gondolnak az emberek, arra az évi ötven ösztöndíjasunk rácáfoljon. Nem onnan jönnek, nem úgy gondolkodnak, nem úgy néznek ki, mint egy hivatalnok, ez mégis rendben van.

A rendszerben lévőknek már nem feltétlenül tűnik fel, hogy valami működhetne hatékonyabban.
Az újonnan érkezők viszont friss szemmel látják a dolgokat. Nemrég olvastam, hogy a 21. századi vállalatnál a dolgozó már „user”. Ezek a fiatalok már „userek”. Mi sohasem leszünk a Google, nálunk nem lesz babzsák vagy csocsó – pedig egyébként valószínűleg igény lenne rá –, de alapvetően ezeket a fiatalokat a Google elől halásszuk el. Tehát minden másban hoznunk kell a Google szintjét.

Ezek az inputok milyen gyorsan érnek be?
Az én székemből nehezebb informálisan visszacsatolást kapni. Van, hogy találkozók után ott maradunk beszélgetni, de azért viszonylag ritkán hívnak fel, hogy mi az, ami esetleg nem jól működik. Remélem, hogy ez azért is van, mert kevés a probléma. De azért tervezem, hogy elmegyünk együtt meginni egy kávét vagy egy pohár bort és mondják el, milyennek látják a másik oldalról a programot. Ők egy a megújult program „pilot” részének a szereplői. Lehetőséget biztosítunk nekik arra, hogy ellátogathassanak a magyar minisztériumokba, ahol a miniszterek, államtitkárok adnak nekik elő. Nem tudom, hogy valaki, aki kívülről frissen érkezik a közigazgatásba. tudja-e, hogy ez milyen kuriózum. Többek között ezek azok az elemek, amelynek köszönhetően általános képet kaphatnak a közigazgatásról.

Van arra hajlandóság a rendszer részéről, hogy az esetleges kritikákat figyelembe vegye?
Mindenképpen. Máskülönben nem lesz sikeres a program, ha a tapasztalatokat nem építjük be a rendszerbe. Mert nyilván az ösztöndíjasok adni fognak inputot a saját szociokulturális közegükben, és mi azt akarjuk, hogy másoknak is javasolják, hogy jelentkezzenek.

Tervezik bővíteni az ötven főt?
Ez egy nagyon jó kérdés. Ebben miniszterhelyettes úrral van egy koncepcionális különbség közöttünk. Ő a szűkítés, én a bővítés pártján állok. Az egyik álláspont az, hogy egy nagyon szűk úgynevezett elitképzést folytassunk, ahová a legjobbakból sem mindenki kerülhet be; a másik pedig, hogy egy nagyobb közösséget hozzunk létre, és minél több helyen legyenek ott az ösztöndíjasok.

A program után milyen karrierlehetőségek nyílnak az ösztöndíjasok számára?
Ez abszolút egyénfüggő. Én például azért lettem huszonöt évesen főosztályvezető, mert huszonhárom évesen bekerültem a programba, egy kiváló mentorral végigcsináltam a tíz hónapomat, aztán dolgoztam még fél évet, immár kormánytisztviselőként, majd ezután neveztek ki. Ez azon is múlott, hogy a vezetőm, amikor lehetősége volt rá támogatta az előmenetelemet. Gazsó Balázs szintén ösztöndíjas volt, ma államtitkár. Szóval nincs kizárva, hogy valaki gyorsan tudjon felfelé haladni a ranglétrán, de alapvetően a közigazgatás egy hierarchikus rendszer, aki ide jön dolgozni, annak tisztában kell lennie a rendszer ezen sajátosságával is.

Említette, hogy cél az, hogy érkezzenek visszacsatolások, de mernek visszacsatolni?
Az egyes képzéseket követően és a program végén ki kell tölteniük egy kérdőívet. Az informális visszacsatolások azonban mindenképpen hitelesebbek.

Tudni szeretnénk, hogy mit éreznek hasznosnak; és mi az, ami helyett más elemeket kell beilleszteni.

Ön szerint milyen folyamatok állnak a mögött, hogy a kiváló képességekkel és háttérrel rendelkező, külföldön tanuló diákok a magyar államigazgatást választják? Van ösztöndíjasuk az ENSZ-ből, de sokan jöttek az Egyesült Királyságból is.
Ösztöndíjasként büszke voltam arra, amit csinálok, és szerettem bejárni dolgozni. Tudom, hogy naivan hangozhat, de én hiszek abban, hogy aki ezt a pályát választja, az hivatást választ és nem csak munkát. Akik visszajönnek, nem azt mondják, hogy az utolsó kapcsolja le a villanyt, hanem tenni akarnak, bármi is a közigazgatásról alkotott percepció. A következő kampányunk fő mottója: „Azt hiszed, hogy jobban tudod csinálni? Akkor mutasd meg!” Az biztos, hogy itt nem egy hatalmas rendszer pici fogaskereke vagy, hanem – ha jó vagy a szakterületeden – idővel részt vehetsz az agenda kialakításában. Például, te mondhatod meg orvos-közgazdászként, hogy milyen legyen a kórház-finanszírozási rendszer. Ezt sosem fogod egy multi orvoslátogatójaként elérni.

Van az ösztöndíjasokban hivatástudat?
Igen. Akikkel eddig személyesen tudtam beszélgetni, mindegyikükben fel lehet fedezni. Annak idején nekünk is dilemma volt, hogyha megemeljük az ösztöndíj összegét, lehetséges az az opció, hogy valaki végigcsinálja a programot és utána távozik a rendszerből, ennek a felvételi eljárás kialakítása során igyekeztünk elejét venni. A háromkörös felvételi során volt egy online teszt, ami már megszűrte azokat, akiknek megtetszettek a vonzó a feltételek, de nem néztek utána annak, hogy az MKÖ mivel jár. Amikor a jelentkezők egy részét behívtuk, már szűrt rendszerrel tudtunk dolgozni. A százhúsz behívottból ötven fő kapott ösztöndíjat: aki bekerült, abban van hivatástudat. Természetesen van lemorzsolódás, ugyanakkor hat főnek már most, a program vége előtt végleges pozíciót ajánlottak fel.

Van az ösztöndíjnak egy három hónapos külföldi szakasza is. Ez hogyan működik?
Egy preferencialistát kellett leadni, hogy ki hova, melyik ország melyik intézményébe szeretne menni. Ennek nyomán mi próbáltunk mindenkinek minél jobb helyet találni. Nagyon érdekes, hogy a nem angol nyelvű országok sokszor azért nem fogadják az ösztöndíjasokat, mert az adott ország minisztériumaiban nem beszélnek elég magabiztosan angolul ahhoz, hogy mentorálhassák az ösztöndíjasokat. A miniszterhelyettes úrral a külföldi kiküldetések ügyében mozgósítottuk minden kapcsolatunkat, ennek köszönhetően az ösztöndíjasok nagy része sikerrel járt.

Tehát nem külföldi magyar intézményekben töltik el a három hónapot.
Nem. Nagyon sokan szerettek volna magyar intézményekbe menni, főleg követségekre vagy a Balassi Intézetbe, mi azonban épp az ellenkező irányba tereljük őket. Arra buzdítjuk őket, hogy szívjanak magukba más szervezeti kultúrát is, erre pedig egy külföldi minisztérium közege tökéletes. Aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről jött, ugyanannyira értékes emberünk, mint aki Londonból, de nyilván a másik kultúra ismerete nagyon fontos.
Nem az a baj, hogy a fiatalok elmennek. Csak jöjjenek vissza! Lássanak világot, fedezzenek fel más rendszereket, hozzanak be új gyakorlatot, mondják el az ottani jó és rossz gyakorlatokat is. Ezzel jutunk előrébb!

Beszéljünk az anyagiakról: mennyire tud a magyar közigazgatás a magánszférával versenyezni fizetés és munkakörülmények terén?
Fizetés területén azt gondolom, hogy most rendben vagyunk. A 250 ezer forintos ösztöndíj korántsem rossz. Az új jogállási törvény megfelelő keretet ad ahhoz, hogy az anyagi előmenetel is biztosítva legyen. Karrier tekintetében is sok a lehetőség. Egy területen biztosan versenyképesebbek vagyunk, mint a multik: akik itt dolgoznak, azok értik egymást. Szerintem ez egy könnyebbség, hiszen mind tudjuk, hogy a munkánknak van célja és értelme.

A közigazgatás alsóbb területén – személyes családi tapasztalatok alapján is – nagyon erősen érződik az egész országra jellemző munkaerőhiány. Az ösztöndíjprogram a közigazgatás felső szintjének pótlására tökéletesen alkalmas, azonban mi van az alsóbb szintekkel? Lehet valamit tenni ezen a téren?
Itt merül fel a kérdés: több ösztöndíjas legyen vagy kevesebb? Korábban kétféle program volt a mostani rendszer mellett; egy területi program a kormányhivatalokra optimalizálva, és volt még egy, ami a fogyatékossággal élőket számára biztosított szakmai gyakorlati lehetőséget. Utóbbi a konstrukció szintjén nem érte el azt, amit szerettünk volna, ugyanis a rövid, három hónapos program után sokszor nem tudták továbbfoglalkoztatni az ösztöndíjast. A három programból csináltunk egyet, így mindenki számára nyitott a lehetőség a pályázatra. Azonban a mostani ötven főből egyet sem tudtunk a területi közigazgatásba küldeni, mert olyan nagy volt az érdeklődés a minisztériumok részéről, hogy a teljes létszámot foglalkoztatni tudják. Azonban ha valaki Gyulán lakik és az ottani kormányhivatal munkatársaként képzeli el a jövőjét a tíz hónapos ösztöndíj után, akkor a program célja megvalósult, ő a közigazgatásban marad, mi pedig támogatjuk ebben.

Most a munkáltatók versengenek a jó munkaerőért, ez igaz a közigazgatásra is.

Mennyire szólhatnak bele az ösztöndíjasok abba, hogy melyik minisztériumba kerüljenek?
Az ösztöndíjasoknak a program elején fel kellett állítaniuk egy sorrendet, az alapján próbáltuk őket beosztani a különböző intézményekhez. Nyilván a Külügyminisztérium örök favorit, hiszen ide a legnehezebb bekerülni. A Miniszterelnökség volt a következő a népszerűségi ranglistán, de minden minisztériumba került ösztöndíjas kolléga és volt változtatás is az eredeti fogadóhelyekhez képest. Az egyik ösztöndíjasunk például beleszeretett a Magyar Falu Programba, és jelezte, ha erre van lehetőség, ő ott szeretne mindenképpen dolgozni. Mi csak annyit mondtunk: hajrá! Igyekszünk flexibilisek lenni és azok is maradni.

Az cél, hogy a végén mindenkinek megtalálja a számítását.

Sokat beszélgettünk az ösztöndíjasokkal: nem csak a szakmai részét emelték ki a MKÖ-nek, hiszen a programmal egy közösséget is nyertek. Régen ön is ösztöndíjas volt, mennyire marad meg az alumni? Milyen szerepet játszanak a régi kapcsolatok?
Régen én is rendszeresen jártam az alumni találkozókra, pont most, júliusban van egy ilyen rendezvényünk. A korábbi ösztöndíjasokból 100-150 fő mindig jelen szokott lenni. Beszélgetésre és tapasztalatcserére tökéletes alkalmak ezek, és annak a lehetősége is fennáll, hogy a végén még egy állást is meg lehet csípni üresedés esetén a rendszeren belül. Az alumni rendszeren belül és kívül is összetart, a közösségi médián keresztül pedig mindenkit el tudunk érni. A pályán maradási arány magas: az a célunk, hogy a megújult programnak köszönhetően pedig minél többen dolgozzanak az ösztöndíjprogramot követően is a közigazgatásban. Azt szeretném, ha az MKÖ Program nem csak tanulási lehetőséget, vonzó karrierutat és kapcsolati hálót jelentene, hanem önállóan és hosszútávon is életképes márka lenne. Úgy gondolom, a program megújításával letettük ennek az alapjait.”

Forrás:
„Hozzák be az új gyakorlatokat a közigazgatásba!” – Temesi Dóra Anna a Mandinernek; Heincz Barnabás, Nagy Csomor András; Mandiner.hu; 2019. július 11.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

150 év felhalmozott tudásanyagát digitalizálja a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

„Hatalmas geológiai vagyon rejtőzik Magyarországon, de kiaknázásának egyik gátja az, hogy heterogenitása miatt nehezen kezelhető a másfél évszázad alatt gyűjtött adathalmaz. A 150 év adatrögzítési technológiáinak nagy részét a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is használta, ennélfogva az információk rendszerezése nem egyszerű feladat. Az intézet most 203 millió forintból digitalizálja és egységesíti az adatokat, így azokat a befektetők is könnyedén elérhetik majd.

Magyarország területén mintegy 108 ezermilliárd forint értékű ásványkincs rejtőzik, amit érdemes volna kiaknázni és a gazdaságba irányítani. Az első lépés egy olyan egységes, digitális földtani tudásbázis összeállítása és elemzése mesterséges intelligenciával, amelyet könnyen elérhetnek a potenciális befektetők. Ezt a munkát kezdheti meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat annak a 203 millió forintos támogatásnak a segítségével, amihez a Tématerületi kiválósági program keretében jut nyertes pályázása révén.

Az intézet – amelynek jogelődjét 150 évvel ezelőtt alapították – elnöke, Fencsik Tamás a fejlesztést sajtótájékoztatón ismertetve elmondta, hogy az idők során összegyűlt kutatási anyagok különféle, többnyire sérülékeny adathordozóra kerültek: a két világháború közötti időszakban például olyan tintát használtak, amelynek a savtartalma marja a papírt, de a mágnesszalagokat sem örök időkre tervezték. Ezért is indokolt az adatokról másolatot készíteni.

Az Európai Unió koncepciója a küldetésalapú kutatóprogramok támogatása – ismertette Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium innovációért felelős helyettes államtitkára. Az idén nyújtható támogatásokra a tárca négy kategóriát jelölt meg, a tárgykörökön belüli társadalmi és gazdasági problémákra kereshetnek megoldást, adott esetben több kutatói terület együttműködésével. Forrásra lehetett pályázni az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció témakörében felmerülő kihívások megoldására. A kiválósági program keretében összesen 14,6 milliárd forintot nyert el a földtani szolgálat mellett huszonöt egyetem és állami kutatóintézet – fejtette ki Szigeti Ádám.

Az első magyar kutatóintézet feladata a hazai földtani, bányászati, geo­fizikai információk összegyűjtése, értékelése, és hogy adott esetben a vállalkozások és befektetők rendelkezésére bocsássa – magyarázta Fencsik Tamás. – Földtani veszélyforrások, klímapolitikai kihívások megoldására is elemző anyagokat állítanak össze a munkatársak.

Mindezek alapján (és jogszabályi felhatalmazás birtokában) Magyarország teljes felszín alatti forrásállományának adatait kezeljük, és miután ez másfél évszázados múltra tekint vissza, az információk tartalma és formája is meglehetősen heterogén. A program segítségével alakítjuk át tehát mindezt egységes formába azért, hogy az egységes adatbázis lehetőséget nyújtson a tudásanyag könnyebb vizsgálatára – indokolta a fejlesztést a szakértő.

Az elnök arról is beszélt, hogy az említett 108 ezermilliárd forint értékű földtani vagyon kiaknázása és a gazdaságba irányítása kulcskérdés. A szakterületen az egyes modellezési eljárások fejlesztése sokszor paradigmaváltáshoz vezet – erre jó példa az Észak-Amerikában az elmúlt évtizedben végbement folyamat, amely során olyan szénhidrogénmezőket fordítottak termőre új technológia segítségével, amelyeket hagyományos módon nem lehetett kiaknázni. A nem konvencionális palaolaj- és gáztermelés jócskán beleavatkozott a fosszilis energiahordozók piacaiba világszerte. Fencsik Tamás szerint Magyarországon is adottak lehetnek ehhez hasonló lehetőségek.

– Az egységes földtani adatmodellel teremthető meg az a hazai digitális tudásbázis, amelynek vizsgálatával felfedhetők ezek a kitörési pontok – hangsúlyozta.”

Forrás:
Óriási vagyon rejtőzik a föld alatt; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. július 11.

Kategória: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Magyarország, 2018 – A KSH beszámolója a gazdaságról és a társadalomról

„A Központi Statisztikai Hivatal 25 éve minden évben megjelenteti Magyarország című kiadványsorozatát, amellyel a statisztikai törvényben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az Országgyűlést, a kormányt, valamint a szélesebb nyilvánosságot a gazdasági és a társadalmi helyzetről, továbbá a környezet főbb jellemzőiről. A megújult formában megjelenő Magyarország, 2018 című kiadvány a sorozat legújabb kötete.

A Magyarország, 2018 kiadvány kitekintést ad a nemzetközi környezetre, vizsgálja hazánk helyét, kapcsolatait a világ és az Európai Unió gazdaságával, valamint részletesen áttekinti – a makrogazdasági és az ágazati statisztikák felhasználásával − a magyar gazdaság teljesítményét. A kiadványból megismerhetjük, milyen tényezők befolyásolták a magyar gazdaság uniós átlagnál dinamikusabb növekedését, milyen kihívást jelent a javuló munkaerőpiaci környezetben jelentkező munkaerőhiány, és mi befolyásolta az építőipar teljesítményének uniós tagállamok között mért legnagyobb mértékű növekedését. A lakosság jövedelmi helyzetének javulása hogyan hatott pozitívan a kiskereskedelmi forgalom nagyságára és a turizmusra. A kiadványból megtudhatjuk, hogy csökkent a házasságon kívül születő gyermekek aránya és nőtt az örökbefogadások száma, de például azt is, hogy a boldogságérzetet befolyásolja-e, hogy él-e a családban gyermek. Az elemzés bemutatja, hogy melyek a felsőoktatásban a legnépszerűbb képzési területek, hogyan mérséklődött a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, valamint az információtechnológia fejlődése miként érzékelhető a mindennapokban (elektronikus ügyintézés, online vásárlások). A kötetet a természeti környezet állapotának és az infrastruktúra legfontosabb elemeinek bemutatása zárja.

Az elemzések elsősorban a 2018-ban lezajlott folyamatokra, az azok közötti összefüggések vizsgálatára összpontosítanak, azonban a bemutatott jelenségek mélyebb megismeréséhez esetenként hosszabb távra is visszatekintenek. Annak érdekében, hogy a kiadvány Magyarország társadalmáról és gazdaságáról minél átfogóbb képet nyújtson, a hazai és a nemzetközi statisztikai szolgálatok adatain túlmenően más szervezetek, valamint tudományos műhelyek kutatásainak eredményeit is felhasználtuk.”

Forrás:
Magyarország 2018; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. július 11. – a kiadvány megvásárolható nyomtatott formában (3.500- Ft) és letölthető pdf-ben
Lásd még:
MAGYARORSZÁG, 2018. A KSH beszámolója a gazdaságról és a társadalomról; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. július 11.
Lásd még:

Kapcsolódó adatok

  1. Makrogazdaság
  2. Ágazati teljesítmények
  3. Demográfia
  4. Munkaerőpiac, oktatás
  5. Életkörülmények
  6. Környezet és energia
  7. Táblák (STADAT)
  8. Tájékoztatási adatbázis
Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, művelődés, szakirodalom, társadalom | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Illegálisnak nyilvánították az Office 365 használatát a hesseni iskolákban

„A német tartomány adatvédelmi biztosa jelentette be, hogy a Microsoft felhőszolgáltatása nem kívánatos az iskolákban, ugyanis annak standard beállításai nem biztosítják azt, hogy a tanárok és a diákok személyes adatai nem kerülnek át az USA-ba, így megvan arra az esély, hogy ezekhez az adatokhoz az amerikai hatóságok hozzáférnek. Ráadásul az Office 365 telemetrikus adatokat küld az Egyesült Államokba (akárcsak a Windows, mely gyakorlatot már a német szövetségi adatvédelmi hivatal is sérelmezte).

Ez a határozat egy hosszú évek óta zajló folyamat eredménye, ugyanis egész Németországban már évek óta folynak a viták és csatározások, hogy egyáltalán meg kell-e engedni a közszférában és az iskolákban a Microsoft szoftvereinek használatát.

A folyamatos kritikák nyomán a Microsoft több millió dollárt áldozott egy német felhőszolgáltatás fejlesztésére, ezek után nyilatkozott úgy 2017-be az adatvédelmi biztos, hogy amennyiben az adatok Németország területén maradnak, akkor nem látják akadályát az Office 365 iskolai használatának. Ám ezt a német szolgáltatást a Microsoft tavaly augusztusban leállította, vagyis az adatok átkerülnek az USA-ba, ahol a vonatkozó nemzetbiztonsági törvények miatt a hatóságok bármikor hozzájuk férhetnek.

Azóta is folyamatosak a vállalat és az adatvédelmi hatóság egyeztetései, de nem jutottak eredményre.

A Microsoft szóvivője azt nyilatkozta, hogy örömmel fogadták a hesseni döntést, és igyekeznek velük közösen munkálkodva jobban megérteni a németek aggályait. Rámutatott arra is, hogy a Microsoft az Egyesült Államokban a hatóságokkal szemben is határozottan képviseli azt, hogy a felhasználók maguk rendelkezhessenek arról, hogy milyen adatokat osszanak meg a céggel, kifejlesztettek több olyan beállítási lehetőséget is, amelyek segítségével az adminisztrátorok korlátozhatják az adatküldést – ám ez korántsem teljes körű érvényű.”

Forrás:
Illegálisnak nyilvánították az Office 365 használatát a hesseni iskolákban; Dajkó Pál; IT café; 2019. július 12.
Lásd még:
Stellungnahme des Hessischen Beauftragten für Datenschutz und Informationsfreiheit zum Einsatz von Microsoft Office 365 in hessischen Schulen; Der Hessische Beauftragte für Datenschutz und Informationsfreiheit; 2019. július 9.

Kategória: informatika, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, művelődés, történelem | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Érintésmentes bankkártyával lehet adakozni a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban

A templomban a kereskedelmi üzletek pénztárainál megszokott módon lehet használni az érintésmentes (PayPass) bankkártyákat. A bankkártyás perselynél 500 Ft, 1 000 Ft és 3 000 Ft-os összegekkel lehet támogatni a templomot. A bevételt a templom fenntartására fordítják.

Nem példa nélküli a kezdeményezés. Az Anglikán egyház az Egyesült Királyságban számos helyen hasonló megoldásokat alkalmaz. A rendszert működtető informatikai cég szerint az adományok négy hónap alatt megduplázódtak. Írország fővárosában Dublinban pedig öt katolikus templomban kísérleteznek hasonló megoldással.

Forrás:
Magyarországon először: bankkártyás persely a templomban!; Harasztovics Arnold; Katolikus.ma; 2019. július 13.
Tartsuk fenn együtt templomunkat!; Jézus Szíve Jezsuita Templom; 2019. július 14.
Churches see rise in donations after introducing contactless collection plates; Laura FitzPatrick; The Telegraph; 2019. január 20.
Five Dublin churches to introduce contactless card machines; Irish Examiner; 2019. február 15.

Kategória: gazdaság, informatika, művelődés, társadalom | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 8-július 12.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Vezetékes adatátviteli vonalak biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/129
Közzététel dátuma: 2019.07.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.05.
Szolgáltatási szerződések keretében vezetékes távközlési/adatátviteli vonalak biztosítása egyes részei (I. rész: telephelyi internetvonalak, valamint a telephelyeket összekötő vonalak létesítése, II. rész: Parlamenti képjel vonalak létesítése) az Ajánlatkérő (AK) részére a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint, 48 hónapos határozott időtartamban
Lásd még

II. Szakmai kutatások az MTÜ részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Teljesítés helye: Magyarország, Románia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Németország, UK, Oroszország, Franciaország, Hollandia, USA és Kína
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.09.
Vállalkozási keretszerződés a „Magyarország, mint turisztikai márka népszerűsítését célzó kampány hatékonyságának növelését támogató szakmai kutatások” tárgyban európai uniós (GINOP -1.3.5-15-2015-00001) forrásból
Érték áfa nélkül: 585.000.000,- Ft
Lásd még

Publikációs felület megvalósítás-licensz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/132
Közzététel dátuma: 2019.07.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.15.
KFP-506/2018 – A bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI) publikációs felület megvalósításához szoftver licensz beszerzés (a támogatási projekt azonosítója: KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15–2016–00035 / a szerződés típusa: adásvételi szerződés)
Lásd még

Ügyvitelt támogató informatikai rendszer AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Zuglói Önkormányzati Rendészet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.13.
Vállalkozási szerződés a Zuglói Önkormányzati Rendészet részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére.
Érték áfa nélkül: 98.000.000,- Ft
Lásd még

Video digitalizáló robot rendszer bérlete, támog.a
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.23.
Az MTVA meglévő Provys integrációval támogatott video digitalizáló rendszerének bővítésére video digitalizáló robot és az azt vezérlő szoftver bérlése, a meglévő robotica rendszer és az új rendszer támogatása 2019.12.31-ig
Lásd még

Visual Apolló rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.22.
A Visual Apolló vállalatirányítási rendszer üzemeltetési, karbantartási, frissítési, fejlesztési, migrációs és minden egyéb, a program használatát támogató feladatainak ellátása.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

EFOP-3 és EFOP-4 projekt eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Szekszárdi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.22.
Műszaki cikkek, informatikai eszközök, taneszközök, fejlesztő eszközök és szoftverek beszerzése a Szekszárdi Tankerületi Központ egyes EFOP-3 és EFOP-4 prioritáshoz tartozó projektjeiben
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Dokumentumelőllítási és szkennelési feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/130
Közzététel dátuma: 2019.07.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Az MTVA tevékenysége során felmerülő papíralapú dokumentum-előállítási igények (fénymásolás, nyomtatás) és szkennelési, esetenként faxolási igények kielégítése a szerződéskötéstől számított 3 éven keresztül, a közbeszerzési dokumentumokban rész-letezettek szerint, szolgáltatási keretszerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 144.557.712,- Ft
Lásd még

eredmény táj.Új portál
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/130
Közzététel dátuma: 2019.07.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ShiwaForce.com Zártkörűen Működő Részvénytársaság
I. Fix tétel:
1. Éves szinten legalább 3.000.000 egyedi látogató kiszolgálására alkalmas tartalom menedzser rendszer megoldás (portál) megvalósítása, üzembe helyezése
2. Havi 400.000 egyedi látogatót kiszolgáló rendszer üzemeltetési támogatása az eredményes tesztüzemi időszak befejezésétől számított 60 hónapon keresztül
II. Opcionális tétel:
1. Eseti jellegű, embernap alapú szoftverfejlesztési támogatás (1100 embernap)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 175.000.000,- Ft
Lásd még

ET-Nagyteljesítményű speciális munkaállomások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata 500 darab nagy teljesítményű speciális informatikai munkaállomás (asztali számítógép) leszállítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 294.112.000,- Ft
Lásd még

Informatikai és audiovizuális eszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő részére a Közbeszerzési dokumentum részét képező Műszaki leírásban tételesen felsorolt szoftverek, informatikai és audiovizuális eszközök adásvétele és szállítása a megkötésre kerülő Adásvételi keretszerződés alapján, a kiadott egyedi megrendelésben foglaltak, valamint az Ajánlatkérő igényei szerinti mennyiségben és minőségben, a dokumentációban megfogalmazott követelményeknek és paramétereknek megfelelően.
A közbeszerzés keretösszege: nettó 47.200.000,- Ft
Lásd még

EPC irányítástechn dok. komputerbizt. ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Ukatemi Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 120.000.000,- Ft
Lásd még

Sérülékenység felderítő szoftvertermék beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Quadron Kibervédelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.244.950,- Ft
Lásd még

TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság
„Könyvvizsgálati szolgáltatás teljesítése, valamint a 2007. évi LXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység és tanácsadás ellátása a HungaroControl Zrt. részére a 2019 – 2021. üzleti évek vonatkozásában”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.000.000,- Ft
Lásd még

TEE – Keretmegállapodás TMÜ média-kutatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Media Dynamics Kft.
Keretmegállapodás a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására.
Az átfogó kampányok száma tervezetten évente 9 db, amelyből tervezetten 3 db belföldön, 6 db külföldi célpiacokon (az alábbi célpiacok bármelyikén, illetve több célpiacon párhuzamosan) kerül megvalósításra.
Egy kampány átlagosan minimum 4, maximum 8 hétig tart.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 10.000.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Neptun
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérőnek a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 263.760.000,- Ft
Lásd még

TEE – Informatikai eszközök beszerzése 3.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: The Blue Chip Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
290 db informatikai eszköz beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.639.500,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft.
2 db meglévő Toshiba eStudio357 MR-3028 desk-2520 típusú 5 éves fekete-fehér multifunkciós fénymásolóhoz teljeskörű üzemeltetési szolgáltatás beszerzése a projekt fizikai befejezéséig, de legfeljebb 2021. október 31. napjáig tartó határozott időtartamra 3500 fekete-fehér A/4 lap/hónap/gép és 100 fekete-fehér A/3 lap/hónap/gép becsült nyomtatási mennyiséghez.
Az átlagos havi nyomatszám tájékoztató jellegű, attól a tényleges havi nyomatszámok eltérhetnek.
Ajánlatkérő a tényleges havi nyomatszámok alapján egyenlíti ki a szolgáltatás ellenértékét.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.394.152,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Összegezés_Vasúti átjárókban eseményvezérelt videómegfigyelő rendszerek telepítése és illesztése a sorompóberendezésekhez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
99helyszínen,vasúti átjárókban eseményvezérelt videómegfigyelő rendszerek(továbbiakban:VMR)tervezése leszállítása és telepítése;
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal ismertette a rendelkezésre álló fedezet összegét. Tekintettel arra, hogy az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő által megadott ajánlati ár meghaladja az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezetének összegét, ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.
Lásd még

Kategória: gazdaság, információ röviden, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , | Hozzászólás most!