A Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból – Magyary Zoltán emlékkonferencia

„A rendezvény időpontja: 2018. június 11. 9:00-12:00
A rendezvény helyszíne: Konferencia: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ, IV. előadóterem, Ebéd: – Oktatási Központ, Aula (1083 Budapest, Üllői út 82.)

A közigazgatási felsőoktatás működésének 40. évfordulója alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jubileumi programsorozattal készül. A programsorozat következő rendezvénye a „Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból” c. Magyary Zoltán Emlékkonferencia. A konferencia előadásai a Magyary-archívum digitalizált anyagaihoz kapcsolódnak. Az NKE az ELTE ÁJK-val együttműködésben digitalizálta és elektronikussá elérhetővé tette a Tudásportálon keresztül az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének tulajdonában lévő, egyedülállóan gazdag Magyary Zoltán-hagyatékot.

A rendezvény időpontja: 2018. június 11. 9:00-12:00
A rendezvény helyszíne: Konferencia: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ,
PROGRAM:
08:30 – 09:00 Regisztráció
09:00 – 09:05 Dékáni köszöntő
09:05 – 09:35 Dr. habil. Fazekas Marianna egyetemi docens, ELTE ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék
09:35 – 10:05 Dr. Horváth Attila tanársegéd, NKE ÁKK, Alkotmányjogi Intézet
10:05 – 10:35 Dr. Koi Gyula tudományos főmunkatárs, NKE ÁKK, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet
10:35 – 11:05 Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi docens, NKE ÁKK, Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet
11:05 – 11:15 A konferencia zárása
11:15 – 12:15 Szendvicsebéd

A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de előzetes elektronikus regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi linken szíveskedjen jelezni 2018. június 04. 16:00 óráig: Regisztráció
A konferenciával kapcsolatos további kérdések esetén keresse Szilágyi Bettina nemzetközi referenst a szilagyi.bettina@uni-nke.hu e-mail címen.”

Forrás:
A Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból – Magyary Zoltán emlékkonferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. május
Lásd még előzményként: Közszolgálati Tudásportál és Magyary Zoltán életművének digitalizálása; eGov Hírlevél

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés, szakirodalom, történelem | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A közbeszerzés aktuális kérdései című konferencia

„Időpont: 2018. június 14. csütörtök 8:30–15:30
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Főépülete, Egyed István előadó (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

A konferencián történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni június 10-ig az alábbi elérhetőségen lehet: https://goo.gl/forms/noClWdnZTZb3VvDr1

Forrás:
A közbeszerzés aktuális kérdései című konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. május

Kategória: gazdaság, jog, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője adatvédelmi segédletet készített az intézményeknek

„Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője segédletet készített az intézményeknek.

Mint az bizonyára ismert az Önök számára, az egészségügyi szolgáltatók, mint adatkezelők az Infotv., valamint a május 25-én hatályba lépő EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) alapján kötelesek tájékoztatást adni az ellátottaknak a személyes adataik kezeléséről. Ennek a tájékoztatónak értelemszerűen ki kell terjednie az EESZT-hez való csatlakozás folytán az EESZT felé és útján történő adatszolgáltatásokra is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője, e tájékoztatási kötelezettség hatékony és egységes teljesítése érdekében segédletet készített az intézményeknek, amely – mint írták, – az ellátottak számára közérthető módon tartalmaz tájékoztatást az őket érintő, EESZT-ben történő adatkezelésről.

Az ÁEEK arra kéri az intézmények adatkezelőit, hogy a dokumentummal egészítsék ki a jelenlegi adatkezelési tájékoztatókat és a helyben kialakult, szokásos módon tegyék a tájékoztatás részeként elérhetővé az EESZT-re vonatkozó tudnivalókat.

Az ellátottak számára közérthető tájékoztató itt megtalálható.”

Forrás:
GDPR: tájékoztató az intézmények részére; Weborvos.hu; 2018. május 25.

Kategória: egészségügy, jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Salgótarján és Paks összehangolja a két város smart city projektjeit

„Közlekedési és energetikai fejlesztésekben együttműködik Salgótarján és Paks, összehangolva a két város smart city projektjeit is.

Az együttműködési megállapodásról keddi ülésén döntött Salgótarján közgyűlése. Fekete Zsolt (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere ismertette,
Paks önkormányzata kereste meg a nógrádi megyeszékhely vezetését a javaslattal, mert segítené a projektek megvalósítását, ha összehangolnák a fejlesztéseket, és ezzel a fajlagos beruházási költségeket is csökkenteni tudnák.

A polgármester tájékoztatása szerint az együttműködés egyebek mellett elektromos buszok beszerzéséről és azok vezetésére alkalmas sofőrök képzéséről, a közösségi közlekedést elősegítő applikáció fejlesztéséről, valamint a megosztáson alapuló, úgynevezett sharing alapú közösségi közlekedési rendszerekről szól.
Emellett a megújulóenergia-alapú villamosáram-termelésben dolgozik együtt a két város, vizsgálva a naperőműparkok és a decentralizált naperőművek együttes alkalmazását, továbbá a hulladékhasznosítás során előállított villamosenergia tárolását és újraelosztását is.

A smart city (okosváros) programokban – az erről szóló kormányrendelet szerint – az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésénél innovatív információtechnológiát alkalmaznak, továbbá szempont a fenntarthatóság és a lakosság bevonása.”

Forrás:
Jelentős megállapodás született két város közt ; Világgazdaság/MTI; 2018. május 22.

Kategória: energia, gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Egerben mutatták be az országos bírósági távmeghallgatási rendszer működését

„ Az Egri Törvényszék felújított épületében mutatták be a bírósági szervezetben augusztus végéig országszerte kiépülő távmeghallgatási rendszer működését.

Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt elemeként megvalósuló fejlesztés a teljes közigazgatást érinti és 3 milliárd forintba kerül.

Elmondta azt is, hogy a nyár végéig a bírósági szervezetben 72 tárgyalótermet, továbbá a büntetés-végrehajtási épületekben 39 helyiséget szerelnek fel a távmeghallgatáshoz szükséges eszközökkel, amelyek az ügyeket tárgyaló törvényszékektől távol tartózkodó tanúk és vádlottak kihallgatását teszik olcsóbbá, korszerűbbé és gördülékenyebbé.

A rendszer első három működőképes végpontja az Egri Törvényszéken épült ki és a csütörtöki sajtóbemutató után pénteken már „élesben” is alkalmazni fogják – tájékoztatott Schmidt Péter, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.

Jelezte: a videó-kommunikációs infrastruktúra (VIKI) elnevezésű rendszer biztosítja, hogy az eljárás résztvevői valós időben, egyidejű kép- és hangtovábbítással kísérjék figyelemmel az eltérő helyszíneken tartózkodó tanú, vagy terhelt kihallgatását. A kiépítés augusztusban záruló első körét követően, előreláthatólag ez év végéig minden magyar bíróságon kialakítanak hasonló végpontokat és belátható időn belül a hang és kép rögzíthetővé tétele is megoldódik – tette hozzá.

Mindezt az utazási költségek csökkentése és az eljárások felgyorsítása mellett a 2018 július 1-én hatályba lévő új büntetőeljárási törvény előírásai indokolják, illetve teszik szükségessé – jegyezte meg.

A rendszer legfontosabb elemeiről szólva elmondta: a tárgyalóteremben tartózkodók két nagyméretű monitoron követhetik az eseményeket, a bíró pedig egy könnyen kezelhető vezérlőegység és egy dokumentumkamera segítségével vezeti az eljárást. Ezen kívül a bíró előtt egy harmadik monitor is található, melyet csak ő lát, így védett személyek meghallgatását is lehetővé teszi. A rendszer továbbá a kép- és hang technikai torzítására is alkalmas – húzta alá.”

Forrás:
Egerben mutatták be az országos bírósági távmeghallgatási rendszer működését; Magyar Idők/MTI; 2018. május 24.

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

A magyar jogszabályok még mindig nem állnak készen az új, egységes európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazására – mondta Péterfalvi Attila

„ A magyar jogszabályok még mindig nem állnak készen az új, egységes európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazására – közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki arról is beszélt, hogy a szabályozás nincs hatással a magyar közoktatási intézmények életére.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) új intézménye az elszámoltathatóság: ez a legfontosabb változás a szabályokban, ami azt jelenti, hogy nemcsak jogszerűen, tisztességesen és átlátható módon kell az adatkezeléseket folytatni, hanem ezt igazolni is tudni kell adott esetben – mondta Péterfalvi Attila.

“Az adatkezelők nem tudják megspórolni, hogy jelen adatkezelésük értékelésénél egy kockázat alapú átvilágítást végezzenek, vagyis fölmérjék, hogy az adatkezelésük, vagy az alkalmazott IT-megoldás milyen kockázatokkal jár.

Inkább a mikró-, kis- és középvállalkozások az érdekesek, hiszen az európai multinacionális vállalkozások már régebb óta készülnek az adatvédelmi reformra, tehát talán ők jobb helyzetben vannak” – vélekedett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Jogszabályi környezet
Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy a rendeletet május 25-től mindenkinek alkalmaznia kell. “Az országgyűlés még nem fogadta el a kiegészítő szabályozásokat, illetve az infotörvény módosítása még várat magára, ám május 6-ig kellett volna a nemzeti jogba átültetni a büntető irányelvet, és 25-ig kellene megalkotni az infotörvényben a többi szabályt” – emelte ki Péterfalvi Attila, aki hozzátette azt is, az is fontos, hogy az adatvédelmi hatóság ki legyen jelölve mint eljáró hatóság.

A GDPR hatása a közoktatásra
Az új egységes európai uniós adatvédelmi szabályozás nincs hatással a magyar közoktatási intézmények életére – mondta a hatóság elnöke.

“A magyar adatvédelem eddig is szigorú volt, a GDPR-rendelet nem szigorít tovább a magyar szabályozáshoz képest.

A közoktatási, felsőoktatási adatkezelésekre részben külön törvényi szabályozások is vonatkoznak, mondjuk, hogy egy óvoda milyen adatokat kezelhet a gyerekekről, vagy szüleikről” – mondta Péterfalvi Attila, aki hozzátette, hogy arra is van mód, hogy a szekrényre iskolán belül ne írják ki a gyerekek nevét, vagy valamilyen jellel különböztessék meg a holmijukat.

“Az egyetemeken nem lehet névvel kifüggeszteni a zárthelyi dolgozatok eredményét, helyette azonosítókat használnak, amiből nem derül ki közvetlenül az érintett neve. Ebből szempontból nem hoz újítást a GDPR-rendelet, de azt is fontos figyelembe venni, hogy talán lehetőséget is tartalmaz az adatkezelők számára, csak ezzel jogszerű keretek között élni kell, ezek akár az adatkezelések jogcímei is lehetnek, pl. egy érdekmérlegelés” – summázta Péterfalvi Attila.”

Forrás:
A magyar jogszabályok nem állnak készen a GDPR alkalmazására; Szabó S. Gergő; Infostart/InfoRádió; 2018. május 23.

Kategória: jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A Csongrád Megyei Kormányhivatal országosan egyedülálló fejlesztése, a kormányablak busz: Három hónap, 32 helyszín, több mint 1100 ügyfél

„Februárban kezdte meg idei megyejárását a Csongrád Megyei Kormányhivatal országosan egyedülálló fejlesztése, a kormányablak busz.

Az eltelt három hónap alatt helyettesítette Sándorfalván a felújítás alatt lévő okmányirodát, a megyeszékhelyen büntetés végrehajtási intézményben segített a fogvatartottak személyi okmányainak pótlásában, Nagymágocson idősek otthonában nyújtott szolgáltatást a mozgásukban korlátozott lakóknak és a kitelepülések helyszínei között már idén is volt sokak által látogatott rendezvény, az állattenyésztési napok Hódmezővásárhelyen, ahová a mezőgazdaságból élőknek vitte helyébe az ügyintézést. Február 21 és május 18 között összesen 1122-en keresték fel a mozgó ügyfélszolgálatot, összesen 32 helyszínen.

A szegedi, a szentesi, hódmezővásárhelyi és a makói járásban tett már egy kört a mobil ügyfélszolgálat, amely minden olyan szolgáltatást a helyébe visz az ott élőknek, amit a kőépületekben lévő kormányablakok nyújtanak. A kistelepüléseken élők nagy érdeklődéssel fogadták az okos járművet: nem csak örültek a helyi ügyintézés lehetőségének, hanem arról is részletesen érdeklődtek, milyen ügyekben fordulhatnak a mozgó ügyfélszolgálathoz és mikor jön legközelebb.

A legnagyobb segítséget Szegeden, a GEMMA Szociális Szolgáltató Központ és Fejlesztő Iskolában és Nagymágocson, a bentlakásos otthonban nyújtotta, ahol a gondozottak, a hozzátartozók és az ott dolgozók egyaránt örömmel fogadták a helybe hozott szolgáltatást. A makói járásban töltött napok ideje alatt átlépte idén az ezret azon ügyfelek száma, akik így éltek a hivatalos ügyintézés lehetőségével.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal okos járműve az ügyintézésre bárhol képes, hiszen az adatbázisok kezeléséhez szükséges adatátvitelt vezeték nélküli internetkapcsolattal biztosítja. A beruházás célja az volt, hogy személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre legyen lehetősége helyben az ügyfeleknek. A kisbuszban a diákigazolványhoz szükséges NEK adatlap is igényelhető és ügyfélkaput is lehet nyitni, sőt az illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak kiegyenlítésére is van mód, benne, bankkártyás fizetési lehetőséggel.

Arról, hogy mikor és hol találkozhatnak helyben az ügyfelek a kormányablak busszal, a polgármesteri hivatalok értesítik a lakosságot. Az már biztos, hogy a nyáron minden nagyobb fesztiválon, tömegrendezvényen, mint például a Körös-Toroki Napok, a SZIN, a Szatymazi Falunapon vagy a Derekegyházi palacsintafesztiválon is jelen lesz.”

—-

„A fogyatékkal élő gyermekekkel, fiatalokkal nem könnyű a hivatalos ügyek intézése. A Csongrád Megyei Kormányhivatal ezért a szegedi GEMMA-iskola udvarára települt ki kormányablakbuszával: már délelőtt tucatnyi igazolvány készült el, de egészen délutánig folyt a munka.

Halmozottan- és közepesen sérült gyermekek járnak Szegeden GEMMA Fejlesztő Nevelés–oktatást Végző Iskolába, amely a Bakay Nándor utca városközponttól távolabbi részén található. Az egykori erdészeti kollégium épületét és környezetét kisebb-nagyobb lépésekben újítják fel, április 19-én is folyamatosan dolgoztak a munkások az épület külső részén. Ennek ellenére bent zajlott a nevelői munka, az udvaron viszont nem megszokott tevékenységet végeztek: a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormányablakbuszában sorra készültek a fényképfelvételek, és az igazolványigénylések.

„A mai nap a GEMMA-iskolában 14 ügyfelünk volt eddig, nagyrészt diákigazolvány-készítéshez szükséges NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlapot vételeztünk fel, valamint személyazonosító igazolvány ügyintézése zajlott” – nyilatkozta kora délelőtt Csányi Zsolt, a Szegedi Járási Hivatal Kormányablak Főosztályának vezetője. Kiemelte, a kormányhivatal számára fontos, hogy a mobil kormányablakbusz a megye teljes területén eljusson azokra a településekre, intézményekbe, ahol idősek, elesettek, megromlott egészségi állapotúak élnek, vagy ott oktatásban vesznek részt.

Csányi Zsolt úgy gondolja, hogy az enyhén, vagy súlyosan sérültek szüleinek könnyebbséget jelent, hogy a kormányablakbusz segítségével, sokkal családbarátabb közegben találkozhatnak az állammal, mint egy hivatal falai között. Más szociális intézményekhez hasonlóan jó kapcsolat alakult ki a GEMMA-iskolával, ahova előre egyeztetett időpontban jöttek el, így a pedagógusok, szülők is felkészülhettek az ügyintézésre.

Péntek Imréné, az intézmény igazgatója hozzátette, komoly segítség számukra a kormányablakbusz, mert sajátos nevelési igényű fiatalok iskolájukba. „Az élet minden területen – beleértve a kormányhivatalt – nagy nehézséget jelent az ügyintézés, hiszen a gyermekeink többsége kerekesszékes, mozgássérült, értelmi fogyatékos – fogalmazott. Elárulta, a szülők nagyon örültek a lehetőségnek, mert csemetéikkel nem könnyű várakozni egy hivatalban még tíz-húsz percet sem.”

Forrás:
Három hónap, 32 helyszín, több mint 1100 ügyfél; promenad.hu; 2018. május 25.
Házhoz ment a kormányhivatal a GEMMA gyermekeihez; Csongrád Megyei Kormányhivatal Sajtószolgálata; 2018.04.24, kedd

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , | Hozzászólás most!

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 22.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR

Állj Mellénk! Hirdeti az Izrael állam közdiplomáciai offenzívájának támogatására alakult nemzetközi civil szervezet szlogenje.
Az elmúlt héten egyre véresebb konfliktussá fajult a szembenállás a Gázai-övezet határainál. A helyzet súlyos kihívást jelent a külpropagandát, a nemzetközi országimázs építést roppant komolyan vevő izraeli közdiplomáciának is. Ha a kicsit talán túlságosan is bulvárízű szalagcímet idézzük az európai értékre amúgy kényes Euronews hírszolgáltatótól, az azért van, mert jól tükrözi a forduló nemzetközi közhangulatot: „Izrael most tényleg a fél világnál kihúzta a gyufát.”
Az immár egyértelműen kedvezőtlenné, sőt ellenségessé váló nemzetközi megítélés módosítására átfogó (bár nem feltétlenül összehangolt) akcióba kezdtek az Izrael ügyét képviselő és szolgáló civil aktorok szerte a világban. A tájékoztatási-propaganda ellenoffenzíva döntően a kibertérben, egészen pontosan a közösségi média platformjain folyik.
A témára azért is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, mert jól példázza a „digitális diplomácia” sokat emlegetett „paradigma-váltó” jellegét. A korszerű IT-eszközök és alkalmazások használata, az online terek „belakása” korántsem szorítkozott a hagyományos diplomáciai folyamatok puszta modernizálására. Szembeötlő újdonság, hogy a Facebookon, Instagramon, Twitteren zajló „népi diplomáciának” jóval szélesebb a szereplőgárdája. A hivatásos diplomaták szűk kasztja mellett civil szervezetek, vállalatok, sőt egyszerű magánemberek is aktív formálói lettek országaik külpolitikájának. Ennek megfelelően bővül, változott a diplomáciai „tranzakciók” tartalma, stílusa is.
Egy ilyen amatőrnek látszó, de nagyon is befolyásos új diplomáciai szereplőt mutatunk be ezen a héten: az Izrael Állam hivatalos közdiplomáciáját, annak mostani szorongatott helyzetében intenzív online kampánnyal segítő StandWithUs nevű civil szervezetet. A szervezetet eredetileg 2001-ben alapította egy Los Angeles-i családterapeuta, maga is holokauszt-túlélők leszármazottja. Célkitűzésük az volt, hogy erőteljes média kampányokkal, változatos tájékoztatási eszközöket mozgósítva segítsék az antiszemitizmus elleni küzdelmet, illetve segítsék Izrael Állam ügyét a nagyvilágban. Különösen fontos szerepet játszottak az (Egyesült Államokban és Nyugat-Európa egyes államaiban meglehetősen aktív) Izrael-ellenes társadalmi bojkott szervezetek elleni kommunikációs kampányokban. Ez utóbbiakat egyébként éppen a Közel-Kelet palesztin népességeivel szembeni kíméletlen izraeli politika ellenhatásaként hozták létre Amerikában és számos Európai országban.
A StandWith Us, jóllehet civil szervezet, rövid idő alatt jelentős hálózattá nőtte ki magát: ma már 18 irodát üzemeltet Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, s mintegy félszáz alkalmazottja, és több ezer önkéntes támogatója segíti akcióit. A szervezet kezdettől szoros együttműködést épített ki az Izraeli Külügyminisztériummal, és ma már egyértelműen az Izraelt támogató sokrétű közdiplomáciai ökoszisztéma fontos szereplőjének számít. Ez tükröződik évről évre növekedő költségvetésében is, amely 2014-ben már csaknem 10 millió dollárra rúgott.
A szervezet Facebook oldala a mostani krízis napjaiban nyilvánvalóan a gázai zavargásokra összpontosít. A közzétett posztok jól láthatóan két stratégiai irányba mutatnak: egyfelől igyekeznek bemutatni az Izrael melletti nemzetközi kiállást, szolidaritást (például a diplomáciai képviseletüket szintén Jeruzsálembe áthelyezni szándékozó további országokkal), másfelől a Hamasznak a gázai összecsapásokban játszott háttérszerepének bemutatásával igyekeznek hitelteleníteni az Izrael elleni tüntetőket. Az oldal kiemelkedően aktív, sok a közzétett video anyag, infografika jellegű tényközlés. Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a hozzászólásokban nem alakul ki semmiféle párbeszéd, netán vita. Ami a Facebook-világra jellemző „véleményburok” érvényesülésére utal itt is, megnehezítve a közösségi média offenzíva hatékonyságának reális értékelését.
StandWithUs

Netanyahu fia az Instagramon robbantott diplomáciai botrányt
Ha még nem volna elég nehéz az Izrael Államot körülvevő nemzetközi közdiplomáciai és közkommunikációs helyzet, nos, akkor a miniszterelnök fia, Yair Netanyahu a jelek szerint minden héten gondoskodik még valami plusz munícióról.
Az előző héten még „csupán” szokatlan üzleti-szakmai megbízatásával került a címlapokra. Mint emlékezetes: kiderült, hogy a közel-keleti országot vezető politikus gyermeke – zsenge kora és tapasztalatlansága ellenére – az idegenforgalomban érdekelt komoly izraeli cégeknek tart „geopolitikai tréningeket”, természetesen üzleti alapon.
Most azonban jelentősen túllőtt a célon: a héten Instagram fiókján tett közzé egy grafikát, amely a török lobogót ábrázolta, rajta obszcén módon gyalázkodó felirattal. A digitális diplomáciai magánakció nem is jöhetett volna rosszabbul az izraeli külpolitikának. Az Izrael és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok ugyanis rekord sebességgel zuhantak eddigi mélypontjukra: a gázai övezet határán kirobbant vérfürdőre válaszul (amelyben az izraeli határőrizeti alakulatok több mint félszáz palesztin tüntetőt lőttek agyon) Törökország azonnali hatállyal kiutasította Eitan Naeh izraeli nagykövetet, és a maga képviselőjét is visszarendelte a zsidó államból (és egyben az USÁ-ból is). Izrael Állam hasonló lépésekkel válaszolt, és a politikai vezetők közötti éles szópárbaj tette fel a pontot az i-re.
A pattanásig feszült helyzetbe robbant be a Netanyahu fiú nem különösebben ízléses, de semmiképpen sem diplomatikus online akciója. Az inkriminált posztot azóta már eltávolították az Instagram fiókjáról, de mint jól tudjuk: az Interneten mindennek megmarad a nyoma. Egy izraeli kormányszóvivő pedig azzal mentegette az esetet, hogy a Netanyahu gyerek magánszemély, és közösségi média fiókjai sem közügy. Amiből az derül ki, hogy még a témában úttörő szerepet játszó Izraelben sem érti mindenki: ezek a hajdani határok a digitális diplomácia világában már régen nem léteznek.
Fck Turkey. Netanyahu’s Son Posts Controversial Instagram Image; RT.com; 2018. május 16.

Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet Twitter-fiókjával rúgja fel a digitális diplomácia szabályait
Az Egyesült Államok külpolitikai vezetőinek, a jelek szerint, menetrendszerűen támad valamiféle botrányuk az online ügykezelésből. Ugye még emlékszünk: Hillary Clinton, külügyminiszterként magán e-mail címéről forgalmazott tömegesen hivatali dokumentumokat, leveleket, súlyosan megsértve ezzel a hivatali szabályokat, és vélhetően hazája érdekeit is.
Most az ország ENSZ-nagykövete (és sokak szerint afféle egyszemélyes, önjáró külpolitikai központja) Nikki Haley sajátos ügykezelési gyakorlatára derült fény. A Politico magazin kiderítette, hogy Haley – noha az amerikai Külügyminisztérium szabályzata ezt egyértelműen előírja – nem hivatali címről forgalmazza közösségi média üzeneteit. A helyzet persze az, hogy, hogy a saját személyes fiókján közreadott Twitter posztjainak egy része valóban magántermészetű. Egy része azonban nem. Hivatalával, pozíciójával, illetve aktuális hivatali feladataival összefüggő bejegyzéseket is gyakorta oszt meg a Twitterén, márpedig ez egyértelműen az ország hivatali eljárásait szabályozó rendelkezésekkel ellentétes.
A szövetségi alkalmazottak hivatali munkavégzésének szabályszerűségét ellenőrizni hivatott állami testület, az US Office of Special Counsel már tavaly felhívta Haley figyelmét arra, hogy „hivatali személyisége” és magánemberi ügyei túlságosan is összekapcsolódnak az általa használt közösségi médiumban. Ezzel azt a benyomást kelti, hogy magántermészetű (például pártpolitikai) ügyeiben is hivatalos minőségében jár el. Akkor ugyanis Haley egy dél-karolinai képviselőjelölt ügyében posztolt, megosztva Trump elnök egy erre vonatkozó bejegyzését. Az amerikai törvények az elnök (és alelnöke) számára ugyanis engedélyezik, hogy hivatalos minőségben szólaljanak meg akár párpolitikai témákban is – más hivatalnokoknak azonban ez szigorúan törvénybe ütköző.
A meglehetősen öntörvényű amerikai ENSZ-nagykövet a hírek szerint továbbra sem kíván hivatali Twitter-fiókot nyitni. Ugyanakkor szóvivője leszögezte. Haley teljes mértékben be fogja tartani a Külügyminisztérium közösségi média használati szabályozásait.
Nikki Haley’s Twitter Account Raises Protocol Concerns; Nahal Toosi; Politico; 2018. május 20.

Kissinger jóslata: a Felvilágosodás korának befellegzett – köszönhetően az Internetnek
Az amerikai külpolitikai gondolkodás „nagy öregje”, hajdani nemzetbiztonsági főtanácsadó, külügyminiszter, és a XX. századi amerikai diplomácia néhány legjelentősebb fejleményének szerzője most megkongatta a vészharangot.
Henry A. Kissinger papírra vetette a hét, de talán az egész mostani időszak egyik legfontosabb elméleti cikkét. Az amerikai külpolitika veteránja, ma is a legmagasabb politikai körök tanácsadója azonban nem a külkapcsolatokról, de még csak nem is a nemzetközi viszonyokról merengett. Témája az információ technológia, és specifikusan a Mesterséges Intelligencia várható társadalmi hatása. Kissinger – aki a rá jellemző alapossággal és sebességgel gyűjtötte be a szükséges tudást az érdeklődését felkeltő tématerületről – nem túlságosan bizakodó a közelgő hatalomátvételtől. Mert, véleménye szerint, kerek perec arról van szó. A forradalom, aminek éppen most vagyunk tanúi, a történész professzor szerint legfeljebb a könyvnyomtatás feltalálásához, és az értelem annak nyomán kibontakozó hatalomszerzéséhez fogható. Jó esetben. Ám a valóságban ez a mostani fordulat minőségileg más lesz.
A Felvilágosodás törekvése az volt, hogy a felszabadult emberi értelemnek rendelje alá a hagyományos igazságokat – vallja a szerző. Az Internet célja azonban az, hogy az egyre növekvő mennyiségű adat akkumulálása és manipulálása révén szentesítse az emberi tudást. Ebben a folyamatban elvész az emberi jelleg. Az Internet használatának fókuszában az információ megszerzése és kezelése áll; az információ összefüggésekbe ágyazása, konceptualizálása viszont teljességgel háttérbe szorul. A felhasználót nem érdeklik a történelmi, vagy filozófiai aspektusok: csakis az azonnali, gyakorlati haszonnal bíró információkban érdekeltek. E közben a keresőmotor algoritmusok „megtanulják” az egyedi felhasználók preferenciáit előre jelezni. Az igazság viszonylagossá válik. Az információ megsemmisítéssel fenyegeti a bölcsességet.
Kissinger, aki – ahogy feljebb említettük – bár nem számítástechnikai, informatikai szakember, de komolyan vette az őt érdeklő kihívást, és a legjobb szakembereknél tájékozódott a témában, a Mesterséges Intelligencia alkalmazásának, térhódításának három különösen fontos aspektusára hívja fel a figyelmet:
Nyugtalanító körülmény elsősorban az, hogy az MI térhódítása előre nem látott következményekkel járhat. A Mesterséges Intelligencia (a hátterében működő algoritmusok) nem képesek a „kontextualizációra”. Arra, hogy az egyes információkat, dolgokat, cselekedeteket a tágabb összefüggésekben tudják elhelyezni. Az ember képes erre. A gép azonban legfeljebb korlátozottan képes értelmezni azokat az összefüggéseket, körülményeket, amelyek a számára adott utasításokat helyesen értelmezhetővé teszik.

Hasonlóan nyugtalanító körülmény ugyanakkor az is, hogy a Mesterséges Intelligencia változásra bírhat egyes emberi gondolkodási folyamatokat, illetve emberi értékeket. Ugyanakkor az MI azon képessége, hogy próba-szerencse alapon iszonyatos gyorsasággal tanuljon, óhatatlanul megnöveli az elkövethető hibák gyakoriságát és nagyságát.

A Mesterséges Intelligencia elsajátíthatja (megtanulhatja) ugyan a kitűzött célok elérésének módját, ám nem lesz képes magyarázatot találni a feladatok elvégzésének miértjére.

Mi lesz velünk, emberekkel – teszi fel a legfontosabbnak szánt kérdést Kissinger – ha a Mesterséges Intelligencia tanuló- problémamegoldó képessége által messze túlszárnyalt emberi értelem nem lesz többé képes elfogadható módon magyarázni a minket körülvevő világegyetemet?
How the Enlightenment Ends; Henry A. Kissinger; The Atlantic Magazine; 2018. június

A folytatólagos TV szappanoperába csomagolt geopolitika
Jennifer Hewett, a kitűnő The Australian Financial Review című hírmagazin politikai szakírója egészen figyelemre méltó írásban mutatott rá napjaink geopolitikai történéseinek lényegére. Mondhatnánk persze azt is: nincsen ebben semmi újdonság, hiszen minden hírfogyasztó, online-, vagy valóságos tévénéző jó ideje tudja, hogy valójában „miről szól” ez az egész világ itt körülöttünk. Tudjuk jól, hogy cirkusz ez, még ha a különösen veszélyes, sokszor gyomorforgató, és túlságosan is gyakran véres fajtából is. Aminek a jó része ma már online csatornákon, sőt egyenesen a kibertérben zajlik, mint valami lövöldözős videójáték, vagy talán már az is a valóságban.
Brit hercegi esküvő, aztán majd hamarosan izgalmas színjáték a showman Trump, és a nem kevésbé excentrikus észak-koreai Kim Dzsongun között. Geopolitika? Igen. De, ugyanakkor folyamatosan zajló szappanopera show-műsor, amiben mi nézők és statiszták vagyunk egyszerre.
A kulcsszavak: a celebritás és a dráma. E két dramaturgiai tényező körül forog ma már minden e nagypolitika színpadán, de főleg annak online elérési csatornáin. Trump, akinek feltűnésén, majd győzelmén sokan megrökönyödtek, nem a kivétel, nem a disszonáns elem, hanem maga a lényeg: személye tökéletesen tükrözi azt a (nagy)politikai teret, amiben a komolyság átadta helyét a cirkusznak.
A geopolitika új nagyszínpadán változnak a színek, és persze jönnek-mennek a szereplők is, de a lényeg változatlan: az emberi érzelmek folytonos és mindent elborító jelenléte, ez adja a mediatizált nagypolitika állandó hátterét.
A brit királyi család legújabb házasodási ceremóniája, színjátéka, előadása tökéletesen „hozta” ennek a színjáték-politikának, politikai színjátszásnak a drámai magját. Csupa emóció, csupa drámai helyzet, megannyi szívet szorító helyzet és életút: a magányos anyós, az ara zárkózott és különös apja, a pompás ruhaköltemények, lágy mosolyok. Tökéletes rendezés, tökéletes szereposztás.
Aztán majd hamarosan jön a koreai atomalku előadása. Ott persze sokkal izgalmasabb lesz a dramaturgia – nem is beszélve a tétekről és lehetséges kimenetelekről. De, a lényeg változatlan marad: csak a címe lesz más, és kicsit talán a műfaja is. Igazi tévés-online túlélőshow, afféle valóságos Survivors.
Geopolitics packeged up as reality TV series; Jennifer Hewett; The Australian Financial Review; 2018. május 20.

HETI GAMING – FÉRFIAS JÁTÉKOK
Marcus Aurelius háborúi. Róma i.sz. 170-180.
Ha már a valóság olyan, mint valami valós időben követett online showműsor, akkor legalább a játékban őrizzük meg a komolyságot! A stratégiai társasjátékok egyik legnagyobb presztízsű kiadója, a nagynevű Hollandspiele kiadó a napokban rukkolt elő egy különösen izgalmas új játékkal.
A Marcus Aurelius háborúi egy úgynevezett szoliter, tehát akár egyedül is játszható, stratégiai „társasjáték”, és így különösen alkalmas az elmélyedt elemzésre, valósághoz közelítő történeti-diplomáciai szimulációra.
Krisztus után 170-ben vagyunk. A nem régiben még impozáns Római Birodalmat járványok dúlják. A betegség tizedelte légiók kétségbeesetten próbálják tartani a határokat, a szinte végtelenségig elnyúlt limes mentén. Vad germán törzsek, zsákmányra éhes szarmata portyázók csapnak át a Duna menti erődvonalon. Ebben a kritikus órában egy fiatal császár, a filozófusként kitűnni tudó, ám csatatéren még sohasem bizonyított Marcus Aurelius próbálja megfordítani az eseményeket. Sikerül neki? Ez rajtunk, otthoni stratégákon is múlhat.
A számtalan díjat nyert, jól játszható, izgalmas, eredeti játékmenetű társas szépsége is említést érdemel. Ami persze nem is olyan meglepő, ha tudjuk: a tervező a filmrendezőként karriert befutott Robert DeLeskie volt.
Wars of Marcus Aurelius. Rome 170-180 CE.; Board Game Geek; 2018. május 20.
Wars of Marcus Aurelius. Rome 170-180 CE

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Schindler, Caitlin E. (2018): The Origins of Public Diplomacy in US Statecraft.Uncovering a Forgotten Tradition. Palgrave Macmillan
Ezen a héten megint egy könyvcsemegét ajánlok. A The Origins of Public Diplomacy in US Statecraft azon nélkülözhetetlen alapmunkák közé tartozik, amelyek történelmi beágyazottságban keresik (és aztán persze magyarázzák is) a minket ma körülvevő külkapcsolati, diplomáciai intézményrendszerek gyökereit, lényegét, működését és értelmét.
A napokban megjelent tanulmánykötet hat történeti esettanulmányon keresztül mutatja be az Amerikai Egyesült Államok közdiplomáciájának alakulását, és az abban kulcsszerepet játszó intézményeke, és sok esetben magánszereplőket.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Kategória: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Rogán Antal az e-közigazgatásról

“Nem vagyok az az ember, aki óriási aparátust és túl sok feladatot akar grundolni maga alá” – mondta Rogán, akinek a minisztériumához több feladatkör fog tartozni, mint az előző ciklusban. Két új területet kell vinnie a Kabinetirodának: turizmus és e-közigazgatás.

Az e-közigazgatásról szóló részeknél Rogán köszönetet mondott Navracsics Tibornak és Lázár Jánosnak, mert szerinte sikeres közigazgatási átalakítást vittek véghez. A jövő feladatai között említette, hogy minden magyar állampolgár digitális személyazonosítóval rendelkezhessen. ”
Index.hu, 2018. május 14.

„Rogán Antal beszámolója szerint az e-közigazgatási átalakítások felügyelete is átkerül a kabinetirodához, ezt szintén versenyképességi kérdésnek nevezte, ezért – mint mondta – minőségi szintugrást tervez a területen. „Az infrastruktúra kialakítása sikeres, sok digitális szolgáltatást már ma is biztosít az állam, de ezek felhasználóbarát voltán van még mit javítani” – fejtegette a miniszterjelölt, a terveit kicsit részletesebben is kifejtve pedig arról beszélt, hogy platformfüggetlen bizalmi szolgáltatások széles körének kiépítésére lenne szükség.

„Az e-személyi jó, de nem lehet elég dologra használni, főleg nem a fiatalok és üzletemberek számára”

– folytatta az eddig a Miniszterelnökség által felügyelt terület finom kritikáját Rogán, hangsúlyozva, hogy az azonosításban vagy az ügyek nyomon követésében is van még hová fejlődni, például, hogy látható legyen, foglalkozott-e már valaki egy benyújtott panasszal vagy kéréssel.”
HVG.hu, 2018. május 14.

„Rogán Antal a tárcához tartozó feladatok közül versenyképességi tényezőnek nevezte a korszerű elektronikus közigazgatást is, ezért a felhasználóbarát keretek kialakítását szorgalmazta. Kiemelte többek között a bizalmi szolgáltatások jelentőségét és közölte, hogy az államnak biztosítania kell a platformfüggetlen digitális személyazonosítás lehetőségét. Hozzátette, hogy a versenyképes és ügyfélbarát szolgáltatások kialakításában a kabinetiroda együttműködik más minisztériumokkal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a belügyi, valamint az innovációs és technológiai tárcával.”
Magyar Hírlap, 2018. május 15.

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI – 2018) szerint Magyarország a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik

„…A 28 uniós tagállam között Magyarország a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben összességében átlagos ütemben fejlődött.

Magyarország jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető. A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a természettudományokat, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát (STEM) tanuló diplomások száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a vállalkozások által és az e-kereskedelemben javult, a magyar vállalkozások még nagyon távolnak állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális technológia által kínált lehetőségeket. A digitális készségek javítása létfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások fokozott mértékben integrálják a digitális technológiákat. A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet, azonban Magyarország továbbra is a 27. helyezett és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel.

1. Hálózati összekapcsoltság
A hálózati összekapcsoltság tekintetében Magyarország az előző évhez hasonlóan a 18. helyet foglalja el, kissé elmaradva az uniós átlagtól (a DESI 2018 módszertan szerinti mérés alapján). Bár a vezetékes széles sávú lefedettség változatlanul a háztartások 95 %-ára terjed ki, a nagy sebességű széles sávú lefedettség mérsékelt ütemben, a 2016-ban mért 81 %-ról 82 %-ra nőtt 2017-ben. Magyarországon nagyon éles platform-alapú verseny áll fenn, amelyet leginkább az szemléltet, hogy a helyi három meglévő telefonszolgáltató közül kettő kábelhálózat-üzemeltető tulajdonában áll. Jelentős előrehaladás történt a vezetékes széles sáv igénybevétele tekintetében (72 %-ról 78 %-ra történő növekedés), amely meghaladja a 75 %-os uniós átlagot. A háztartások majdnem fele (49 %) legalább 30 Mbps sebességű szolgáltatásra fizet elő, szemben a 33 %-os uniós átlaggal. Ezenkívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 74 % (az Unióban 58 %), míg az igénybevétel 29,8 % (az Unióban 15,4 %). Ezzel szemben a mobil széles sáv lefedettség nem növekszik és a mobil széles sáv igénybevétele a legalacsonyabb (100 főre jutó 49 előfizetés) az EU egészére mért 90 előfizetéshez képest. Ez talán azzal magyarázható, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Ugyanakkor a vezetékes széles sáv árindex megközelíti az uniós átlagot.

2. Humán tőke
A humán tőke tekintetében Magyarország 21. helyen áll az uniós országok között, elmaradva az uniós átlagtól, és tavaly viszonylag lassú előrehaladást ért el. Az internetfelhasználók aránya 76 % az uniós 81 %-hoz képest. Csupán a lakosság 50 %-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és ez az arány nem javul. A készségek jelentős mértékben hiányosak: az 55 évesek és annál idősebbek csupán 21 %-a (az Unióban 34 %) és az alacsony iskolai végzettségűek csupán 25 %-a (az Unióban 30 %) rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel. A fejlett készségeket illetően az IKT-szakemberek aránya Magyarországon alig marad el az uniós átlagtól, illetve a STEM végzettségűek aránya a mérsékelt növekedés ellenére viszonylag alacsony maradt.

3. Internetes szolgáltatások használata
A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. A DESI internetes szolgáltatások használatával kapcsolatos vetületét illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A magyar internetfelhasználók 84 %-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, 85 %-uk olvas híreket (az EU-ban 72 %) és 59 %-uk bonyolít videohívásokat (az EU-ban 46 %). A közösségi média használatának tekintetében Magyarország az első helyen áll.
Az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele azonban továbbra is alacsony mértékű: az internetfelhasználók csak 49 %-a használ e-bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61 %-os, illetve 68 %-os aránnyal szemben.

4. A digitális technológiák integráltsága
A digitális technológiák vállalkozások általi integrálása tekintetében Magyarország a 25. helyen áll, jelentősen elmaradva az uniós átlagtól. Magyarországon a vállalkozások riasztóan alacsony aránya oszt meg információkat elektronikus formában (14 % szemben az uniós 34 %-kal). Bár a közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az EU-val szemben. Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre, mivel a kkv-k csupán 12,5 %-a végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 %-os uniós átlagot.

5. Digitális közszolgáltatások
Magyarországon a digitális közszolgáltatások továbbra is a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé tartoznak. Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (Űrlapok automatikus kitöltése) terén, és 25. a szolgáltatások kiépítettsége (Teljes körű online ügyintézés) tekintetében. 2017-ben az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 45 %-on állt (uniós átlag: 58 %). A nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország 5 százalékponttal javította eredményét, azonban nem tudta felszámolni lemaradását az EU-val szemben. 2017 márciusában az elektronikus egészségügyi szolgáltatások használata is alacsony szinten volt.
…”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentés; Európai Bizottság; 2019. május 17. (PDF)
DESI Report 2018 – Telecoms Chapters. Hungary; Európai bizottság; 2018. május 8. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A gyengén teljesítő országok csoportja: Románia, Görögország, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Ciprus és Szlovákia.

Kategória: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, szakirodalom, társadalom, távközlés, technika | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!