Skip to main content

Találat: adatvagyon

Bővíti adatszolgáltató üzleti tevékenységét a Stellantis járműgyártó konszern

„Az új üzleti egység a csatlakoztatott autók adatait a vásárlók széles körének, köztük a rivális autógyártóknak is, amiből a társaság jelentős többletbevételre számít. Az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles (FCA) és a francia PSA csoport összeolvadásával létrejött Stellantis decemberben közölte, hogy már 2026-ra 4 milliárd euró többletbevételre számít szoftvertermékeiből és a hozzájuk kapcsolódó előfizetésekből, ezt pedig az évtized végére 20 milliárd euróra növelné. Ezzel összefüggésben a jelenlegi dedikált elektronikus architektúrák helyett egy nyílt szoftverplatformra alapozzák új járműveiket, és 4500 új szoftvermérnököt vennének fel,...

Részletek

Adatközvetítők és altruisták – avagy az EU adatkormányzási rendeletéről röviden

„A közelmúltban írtam arról, hogy közadatok újrafelhasználásának jogszabályi környezete kialakulni látszik nem csupán a közösségi, hanem hazai viszonylatban is. A közszféra szervezeteinél azonban nem csupán közérdekű, kötelezően megosztandó adatok termelődnek, amelyek további hasznosítása számos potenciált rejt magában. Ezt mutatja többek között, hogy az adatok megosztásának közvetítésére az elmúlt évek során külön erre specializálódott vállalkozások jöttek létre. Ezt felismerve dolgozta ki és fogadta el az Európai Unió az adatkormányzási rendeletét („Data Governance Act” vagy „DGA”). Jelen cikkben e rendelet legfontosabb rendelkezéseit mutatom be....

Részletek

Hogyan segíti a mesterséges intelligencia a NAV hatalmas adatvagyonának feldolgozását?

„A NAV-nál rengeteg olyan strukturális, címkézett és egyedileg azonosított adat lelhető fel, amivel lehet dolgozni. Ehhez jelentősen hozzájárul az adatok minősége, vagyis az, hogy a NAV-nál eleve olyan adatok vannak, amelyek konkrétak, illetve valódi dolgokat mutatnak. Ezt aknázza ki a Mesterséges Intelligencia munkacsoport. „Nagyjából 11 petabájtnyi adata van most a NAV-nak, hogyha ezt kiírnánk DVD lemezre és egymásra pakolgatnánk, akkor nagyjából egy 80 emeletes háznak a magasságáig érne ez fel, vagy pedig, hogyha mondjuk filmes hasonlattal szeretném megsaccolni ennek a méretét, akkor...

Részletek

Áramoljanak szabadon az adatok! – Jön a GDPR nagy testvére, a Data Act (Adatmegosztási jogszabály)

„Egyelőre csak javaslat formájában létezik az EU „Data Act” nevű kerettörvénye, de már most látszik, hogy jelentősen átformálhatja az erőviszonyokat az adatmegosztás terén. A szabályzat a kormányzat-vállalatok, vállalat-vállalatok viszonylatában teremtené meg az adatok felhasználhatóságának jogi kereteit. Az Európai Unió 2022. február 23-án fogadta el a Data Act (adattörvény) tervezetét, amely a GDPR-hoz hasonlóan példamutató szeretne lenni a világ felé az adatmegosztás területén. Ahhoz, hogy ebből a különböző nemzeti törvényhozásokban érvényes szabályozás legyen, előbb el kell fogadnia az Európai Parlamentnek, majd a tagállamoknak...

Részletek

A tudatos adatgazdálkodás stratégiai fontosságú a mezőgazdaság számára

„A gazdálkodói vagy kormányzati szinten stratégiai fontosságúvá váló tudatos adatgazdálkodásról és a vidékfejlesztési források bővüléséről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agrárközösség Kft Precíziós mezőgazdaság című rendezvényén szerdán, Kecskeméten. Feldman Zsolt emlékeztetett rá, hogy az elmúlt időszakban a kormány megháromszorozta a vidékfejlesztési forrásokat. "A rendszerváltás utáni legnagyobb modernizációs hullámát indítottuk el a magyar agráriumnak" - mondta, és kiemelte, hogy csak tavaly 1100 milliárd forint értékben írtak ki technológiai megújításokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatokat. Hozzátette: úgy alakították ki ezeket a...

Részletek

Adatmegosztási jogszabály (Data Act) – kérdések és válaszok

„Miért van szükség az adatmegosztási jogszabályra? Az európai gazdaság jelenleg nem aknázza ki teljes mértékben az adatokban rejlő értékeket, ami több tényezőre is visszavezethető. Ezek közé tartozik az egyértelműség hiánya a tekintetben, hogy az összekapcsolt tárgyak generálta adatokat ki jogosult használni, és ki férhet hozzá azokhoz; az a tény, hogy a kkv-k ritkán tudnak kiegyensúlyozott adatmegosztási megállapodásokat kötni az erőfölénnyel rendelkező piaci szereplőkkel; az egymással versengő és megbízható felhő- és peremszolgáltatók közötti váltás Unió-szerte tapasztalható akadályai; valamint a különböző ágazatokból származó adatok...

Részletek

Adatmegosztási jogszabály (Data Act): az Európai Bizottság javaslata a méltányos és innovatív adatgazdaságért

„A Bizottság ma valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arra vonatkozóan, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz. Az adatmegosztási jogszabály biztosítja a digitális környezet méltányosságát, ösztönzi az adatok versenypiacának kialakulását, új utat nyit az adatvezérelt innováció előtt, és általánosságban hozzáférhetőbbé teszi az adatokat. Mindez új, innovatív szolgáltatásokat, és az értékesítés utáni szolgáltatások terén versenyképesebb árakat fog eredményezni, továbbá hatékonyabbá teszi az összekapcsolt tárgyak javítását is. Az adatmegosztási jogszabály alkotja a Bizottság adatstratégiájának utolsó horizontális...

Részletek

„A jövő adata – az adat jövője” – megjelent az MNB statisztikai és adatvagyonkezelési tevékenységéről és jövőképéről szóló kiadvány

„A kiadványban részletesen bemutatjuk a Magyar Nemzeti Bank statisztikai tevékenységét, továbbá kitérünk az utóbbi évtizedben lezajlott adatforradalomból fakadó adatgyűjtési, adatkezelési kihívásokra és az arra adandó jegybanki válaszokra.” Forrás: A jövő adata – az MNB statisztikai és adatvagyonkezelési jövőképe; Magyar Nemzeti Bank; 2022. január 21. (PDF)

Részletek

Ez történt a kormányzati informatikában 2021-ben – Középpontban az MI és az adatvagyon

„Bár a 2021-es évre is rányomta a bélyegét a Covid, az államigazgatási informatika nem csak a járvány hatásainak mérsékléséről vagy kivédéséről szólt. Jelentős előrelépések történtek a mesterséges intelligencia fejlesztésében és azzal kapcsolatban a nemzeti adatvagyon hasznosításában. Eközben a „hétköznapi” fejlesztésekre is maradt idő. Január végén még zárt körben mutatta be a Belügyminisztérium a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései részeként a közhiteles nyilvántartáson alapuló arckép-azonosító szolgáltatását, nem sokkal később már élesben is használhatják az állampolgárok. A szolgáltatás egyszeri online regisztrációt követően vehető igénybe, melynek...

Részletek

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodása az európai adatkormányzási rendeletről

„A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak egy olyan új jogszabályról, amelynek célja az adatok rendelkezésre állásának előmozdítása és megbízható környezet teremtése annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az adatok kutatási célú felhasználása, illetve az új, innovatív szolgáltatások és termékek létrehozása. Az adatkormányzási rendelet olyan szilárd mechanizmusokat fog bevezetni, amelyek segítségével könnyebbé válik a védett közadatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása, megnő a bizalom az adatközvetítő szolgáltatások iránt, és Európa-szerte elő lehet segíteni az adataltruizmust. A rendelet fontos...

Részletek
Page 5 of 12 1 4 5 6 12