Skip to main content

Találat: állam- és jogtudomány története

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről

„A kötet Magyarország történeti alkotmányáról, illetve alkotmánytörténetéről szóló, magyar jogtudósok kiadatlan munkáiból közöl válogatást. Az olvasók minden szövegközlés előtt egy-egy bevezető tanulmányt találnak, amely az eredeti szerzők írásainak, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzeteinek kontextusát mutatja be a szerzők rövid szakmai életrajzával együtt, illetve kiemeli a források legfontosabb tartalmi elemeit, sajátosságait és újításait. Az itt közölt, jórészt ismeretlen, eddig lappangó források feltárása fontos hozzájárulás lehet a történeti alkotmány megismeréséhez, és nélkülözhetetlen mű a Magyarország alkotmány- és jogtörténetével foglalkozó szakemberek számára. Az eredeti szövegeket válogatta, szerkesztette,...

Read more

Magyary Zoltánra emlékeztek

„A magyar közigazgatás nemzetközi hírű és iskolateremtő tudósára Magyary Zoltánra emlékeztek az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán. Az Oktatási Központban található emléktáblát Magyary közelgő születésnapja alkalmából koszorúzták meg, amely egyben halála 75. évfordulójának is emléket állít. A megemlékezésen az ÁNTK képviseletében Smuk Péter dékán, Kaiser Tamás, Téglási András és Zachar Péter Krisztián dékánhelyettesek, valamint Kristó Katalin a dékáni hivatal vezetője vettek részt. A koszorúzás kapcsán Smuk Péter dékán elmondta, hogy az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar számára Magyary Zoltán közigazgatásban végzett...

Read more

Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. (Politica és diszciplinarizálódás a felvilágosodás tudományosságában)

„...Jelen értekezés a statisztika és az államtudományok felvilágosodás kori helyzetét tárgyalja. A modern államfogalom megjelenése szükségessé tette az állam érdekének és a vele egyenértékű államrezon meghatározását. Az államrezon (ragion(e) di Stato) és a politikai tudás definiálásának igénye elsőként a gyakorlati politika (Staatskunst) és a politikai nevelés kontextusaiban vetődött fel. A fő cél itt még elsősorban a morálisan helyes és a közjót megvalósító kormányzásra való felkészítés. Az állam működését és az államérdek ismeretét ebben a késő reneszánsztól egészen a 18. század közepéig tartó...

Read more