Skip to main content

Találat: éghajlati válság

Magyarország gyorsabban melegszik, mint amit a modellek mutatnak – Az elkövetkező évtized éghajlati kockázatai Magyarországon. Kockázati helyzetkép 2026–2035, 2050-ig szóló kitekintéssel

„„Jó, de akkor most én mit csináljak?” Ezt kérdezte tőlem idén nyáron egy minisztériumi vezető, amikor megmutattam neki egy friss, Magyarországra leskálázott évtizedes éghajlati előrejelzést. Egy nemzetközi kutatás közben derült ki, hogy nemcsak a mediterrán térség, hanem a Kárpát-medence is vörös a hőmérsékleti anomáliák térképén 2035-re. Az említett vezető kifejezetten nyitott az új kutatásokra, mégis kicsit tanácstalanul nézett rám. Igaza volt. Ami nekünk, elemzőknek, magától értetődő, az annak, aki holnap öntözési támogatásról, vízkivételi engedélyről vagy kórházi hőségtervről dönt, nem útmutatás. Egy színes...

Read more

Természet(é)nél fogva versenyképes – Európa hosszú távú versenyképessége a fenntarthatóság szemszögéből

„Európa napjainkban mélyreható bizonytalansággal jellemezhető időszakot él át, amelyet a technológiai átalakulások, a geopolitikai feszültségek, a környezeti terhelések és a világgazdasági erőviszonyok változásai alakítanak. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a jövő egyszerűen a korábbi fejlődési pályák folytatása lesz. Ez újfajta, a jövő lehetséges alakulását feltáró tudást igényel. A dekarbonizációt szolgáló beruházások például egyszerre járulhatnak hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, az energiabiztonsághoz és az ipar átalakulásához. Ezzel szemben az éghajlatváltozás, az ökoszisztémák állapotromlása és az erőforrás-függőségek egymásra épülő, tovagyűrűző kockázatokat teremthetnek az infrastruktúra,...

Read more

„Kritikus pillanat”: a természet védelmében irányváltásra szólítják fel a világ vezetőit a COP17 csúcs előtt

„A világ természetvédelmét átformáló egyezményben még mindig nagy a potenciál, de az országoknak fel kell gyorsítaniuk az előrehaladást - figyelmeztetnek a természetvédők. A kormányok jócskán elmaradnak vállalásaiktól, amelyekkel a Földön az életet fenntartó növényeket, állatokat és ökoszisztémákat hivatottak megóvni, miközben közeledik az ENSZ e havi biodiverzitási csúcstalálkozója. Az úgynevezett COP17 csúcs az örmény fővárosban, Jerevánban számvetés lesz annak a csaknem 200 országnak, amely 2022-ben csatlakozott a mérföldkőnek számító „Párizsi megállapodás a természetért” egyezményhez, de eddig lassan lépett annak céljainak megvalósítása felé. Az...

Read more

Multilateralizmus: a Tanács kialakította az éghajlatváltozási és biodiverzitási csúcstalálkozókon képviselendő uniós álláspontot

„A Tanács – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP31) és biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozójára (COP17) való felkészülés keretében – a mai napon két, következtetéseket tartalmazó dokumentumot hagyott jóvá, amelyekben meghatározta az EU fő tárgyalási álláspontjait. Az EU gyors, tudományosan megalapozott, multilateralizmusban gyökerező fellépést sürget a globális felmelegedés korlátozása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében. Az EU-t mélyen aggasztja az egymással összefüggő globális válságok súlyossága, ezért újólag meg fogja erősíteni, hogy sürgős szükség van a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségre vonatkozó globális...

Read more

Jelentés az éghajlat állapotáról, 2026: kihívások és lehetőségek

„A Föld éghajlati rendszere egyre inkább ismeretlen tartományba kerül. Bemutatjuk az éghajlati rendszer állapotát nyomon követő alapvető mutatók 2026-os frissítését, valamint a jelenlegi változásokat előidéző emberi tevékenységek mutatóit. Az éghajlattal összefüggő 16 mutató közül hét jelenleg rekordot jelentő szélsőértéket mutat. Több mutató esetében a folyamatok gyorsulására vagy hirtelen változásokra utaló jelek is megfigyelhetők. Ez aggodalomra ad okot az éghajlat fokozódó instabilitása, az egymásra ható visszacsatolási folyamatok és a kritikus átbillenési pontok átlépésének növekvő kockázata miatt. E változások fő hajtóerejét továbbra is az...

Read more

Terítéken a készülő klímatörvény

„TERÍTÉKEN A KLÍMATÖRVÉNY Korábbi ígéretemnek megfelelően a tervezésbe bevontuk a civil szervezeteket, szeptemberben megtörtént a társadalmi egyeztetés is, és immár a kihelyezett kormányülésen tárgyaljuk meg a készülő klímatörvényt. Az aszály, a vízhiány miatt kiszáradt folyók, tavak lesújtó látványa az utolsó figyelmeztetés, hogy azonnal cselekednünk kell. Prioritásként kezeljük a hazai vízkészletek megtartását, valamint a természetes élőhelyek és tájak megóvását, illetve helyreállítását. Megteremtjük a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy minél több vizet meg tudjunk tartani Magyarországon, meg tudjuk menteni a tavainkat a kiszáradástól, új életet...

Read more

A klímaváltozáshoz alkalmazkodik a fásítási program

„Átgondolt fásítási programot indít a kormány, hogy olyan erdőket hozzon létre, amelyek évtizedek múlva is ellenállnak a szárazságnak, megőrzik a vizet és élőhelyet biztosítanak. A program része, hogy vissza nem térítendő támogatást biztosítanak a telepítések ösztönzésére. Magyarország területének nagyjából egyötöde erdő, Nógrád megyében a legnagyobb az erdők aránya, az Alföldön a legkisebb. Az elmúlt száz évben tudatosan növelték az erdőterületek nagyságát, így gyakorlatilag megduplázták az 1920-ban mért 12%-ot. Ennek köszönhetően az úgynevezett élőfakészlet, azaz az erdők faállományának több mint fele 40 évesnél...

Read more

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

„Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket. Szerző: Gyura Gábor,...

Read more

Elkészült a civil klímatörvény-javaslat!

„200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet törvényjavaslatot dolgozott ki, hogy Magyarország ne csak formálisan, hanem érdemben válaszoljon a klímaválságra. Civil szervezetek sajtótájékoztató keretében mutatták be azt a klímatörvény-javaslatot, amely mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet részvételével készült el a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Green Policy Center koordinálásával. A civil klímatörvény-javaslatnak különös aktualitást adnak az országot is sújtó hőhullámok, az aszály és a vízhiány, valamint az, hogy a kormány felvette az őszi törvényalkotási programjába a klímavédelmi törvény módosítását. Ez fontos előrelépés....

Read more

Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése 2026

„Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. A klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk, nem csak klímapolitikai szempontból, hiszen ez az út számos társított előnnyel is jár, azzal együtt, hogy hozzájárul a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerüléséhez. Azonban ahhoz, hogy elérjük a célt, nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. Az ötödik előrehaladási jelentés már...

Read more
Page 1 of 10 1 2 … 10