Skip to main content

Találat: éghajlati válság

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

„Nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz a több mint 200 szervezetet összefogó civil klímatörvény-kezdeményezést elindító szervezetek. Attól tartanak, hogy a kormány tervezetének csúszása miatt idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására. A következő hőhullámokra és aszályokra azonban már most készülni kellene. A civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat. A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön...

Read more

Az Állami Számvevőszék jelentése a Balaton jó állapotának megőrzéséért felelős állami szervezetek kudarcáról

„Kemény kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Balaton védelméért felelős állami szervek munkájáról: bár a tó turizmusa a honvédelmi vagy az oktatási kiadásokkal összemérhető GDP-t termel, a klímaváltozás ellenére még a mesterséges vízpótlás lehetőségét sem mérték fel. A jelentés szerint 2000 óta tíz alkalommal is negatív volt a Balaton természetes vízkészletének változása, a minisztériumi döntések elmaradása miatt pedig ma sem biztosított a tó tartósan jó állapota. ... A javaslatok között kiemelték: a számvevőszék kezdeményezte, hogy az irányítói döntéseket a jövőben...

Read more

Zöldebb és élhetőbb Magyarországért: országfásítás, települészöldítés, a hőszigethatás mérséklése – Magyar Péter bejelentése

„A következő négy évben 18,2 milliárd forintot fordítunk az országfásítási programra, 39,6 milliárd forintot pedig a települészöldítésre. Az országfásítási program keretében a következő négy évben összesen legalább 12 millió facsemete ültetünk. Ennek része több mint 1300 hektárnyi erdőtelepítés és 20 000 km csatornaszakasz fásítása. De nem csak ültetünk. A program részeként négymilliárd forintot fordítunk olyan projektekre, amik már létező erdők fenntarthatóbbá tételét segítik. Egymilliárd forintból pedig integrált erdőtűzvédelmi akciótervet indítunk. A települészöldítési program keretében 14,9 milliárd forintot költünk új közparkok létrehozására, meglévő...

Read more

Magyarország gyorsabban melegszik, mint amit a modellek mutatnak – Az elkövetkező évtized éghajlati kockázatai Magyarországon. Kockázati helyzetkép 2026–2035, 2050-ig szóló kitekintéssel

„„Jó, de akkor most én mit csináljak?” Ezt kérdezte tőlem idén nyáron egy minisztériumi vezető, amikor megmutattam neki egy friss, Magyarországra leskálázott évtizedes éghajlati előrejelzést. Egy nemzetközi kutatás közben derült ki, hogy nemcsak a mediterrán térség, hanem a Kárpát-medence is vörös a hőmérsékleti anomáliák térképén 2035-re. Az említett vezető kifejezetten nyitott az új kutatásokra, mégis kicsit tanácstalanul nézett rám. Igaza volt. Ami nekünk, elemzőknek, magától értetődő, az annak, aki holnap öntözési támogatásról, vízkivételi engedélyről vagy kórházi hőségtervről dönt, nem útmutatás. Egy színes...

Read more

Természet(é)nél fogva versenyképes – Európa hosszú távú versenyképessége a fenntarthatóság szemszögéből

„Európa napjainkban mélyreható bizonytalansággal jellemezhető időszakot él át, amelyet a technológiai átalakulások, a geopolitikai feszültségek, a környezeti terhelések és a világgazdasági erőviszonyok változásai alakítanak. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a jövő egyszerűen a korábbi fejlődési pályák folytatása lesz. Ez újfajta, a jövő lehetséges alakulását feltáró tudást igényel. A dekarbonizációt szolgáló beruházások például egyszerre járulhatnak hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, az energiabiztonsághoz és az ipar átalakulásához. Ezzel szemben az éghajlatváltozás, az ökoszisztémák állapotromlása és az erőforrás-függőségek egymásra épülő, tovagyűrűző kockázatokat teremthetnek az infrastruktúra,...

Read more

„Kritikus pillanat”: a természet védelmében irányváltásra szólítják fel a világ vezetőit a COP17 csúcs előtt

„A világ természetvédelmét átformáló egyezményben még mindig nagy a potenciál, de az országoknak fel kell gyorsítaniuk az előrehaladást - figyelmeztetnek a természetvédők. A kormányok jócskán elmaradnak vállalásaiktól, amelyekkel a Földön az életet fenntartó növényeket, állatokat és ökoszisztémákat hivatottak megóvni, miközben közeledik az ENSZ e havi biodiverzitási csúcstalálkozója. Az úgynevezett COP17 csúcs az örmény fővárosban, Jerevánban számvetés lesz annak a csaknem 200 országnak, amely 2022-ben csatlakozott a mérföldkőnek számító „Párizsi megállapodás a természetért” egyezményhez, de eddig lassan lépett annak céljainak megvalósítása felé. Az...

Read more

Multilateralizmus: a Tanács kialakította az éghajlatváltozási és biodiverzitási csúcstalálkozókon képviselendő uniós álláspontot

„A Tanács – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP31) és biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozójára (COP17) való felkészülés keretében – a mai napon két, következtetéseket tartalmazó dokumentumot hagyott jóvá, amelyekben meghatározta az EU fő tárgyalási álláspontjait. Az EU gyors, tudományosan megalapozott, multilateralizmusban gyökerező fellépést sürget a globális felmelegedés korlátozása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében. Az EU-t mélyen aggasztja az egymással összefüggő globális válságok súlyossága, ezért újólag meg fogja erősíteni, hogy sürgős szükség van a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségre vonatkozó globális...

Read more

Jelentés az éghajlat állapotáról, 2026: kihívások és lehetőségek

„A Föld éghajlati rendszere egyre inkább ismeretlen tartományba kerül. Bemutatjuk az éghajlati rendszer állapotát nyomon követő alapvető mutatók 2026-os frissítését, valamint a jelenlegi változásokat előidéző emberi tevékenységek mutatóit. Az éghajlattal összefüggő 16 mutató közül hét jelenleg rekordot jelentő szélsőértéket mutat. Több mutató esetében a folyamatok gyorsulására vagy hirtelen változásokra utaló jelek is megfigyelhetők. Ez aggodalomra ad okot az éghajlat fokozódó instabilitása, az egymásra ható visszacsatolási folyamatok és a kritikus átbillenési pontok átlépésének növekvő kockázata miatt. E változások fő hajtóerejét továbbra is az...

Read more

Terítéken a készülő klímatörvény

„TERÍTÉKEN A KLÍMATÖRVÉNY Korábbi ígéretemnek megfelelően a tervezésbe bevontuk a civil szervezeteket, szeptemberben megtörtént a társadalmi egyeztetés is, és immár a kihelyezett kormányülésen tárgyaljuk meg a készülő klímatörvényt. Az aszály, a vízhiány miatt kiszáradt folyók, tavak lesújtó látványa az utolsó figyelmeztetés, hogy azonnal cselekednünk kell. Prioritásként kezeljük a hazai vízkészletek megtartását, valamint a természetes élőhelyek és tájak megóvását, illetve helyreállítását. Megteremtjük a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy minél több vizet meg tudjunk tartani Magyarországon, meg tudjuk menteni a tavainkat a kiszáradástól, új életet...

Read more

A klímaváltozáshoz alkalmazkodik a fásítási program

„Átgondolt fásítási programot indít a kormány, hogy olyan erdőket hozzon létre, amelyek évtizedek múlva is ellenállnak a szárazságnak, megőrzik a vizet és élőhelyet biztosítanak. A program része, hogy vissza nem térítendő támogatást biztosítanak a telepítések ösztönzésére. Magyarország területének nagyjából egyötöde erdő, Nógrád megyében a legnagyobb az erdők aránya, az Alföldön a legkisebb. Az elmúlt száz évben tudatosan növelték az erdőterületek nagyságát, így gyakorlatilag megduplázták az 1920-ban mért 12%-ot. Ennek köszönhetően az úgynevezett élőfakészlet, azaz az erdők faállományának több mint fele 40 évesnél...

Read more
Page 1 of 10 1 2 … 10