Skip to main content

Találat: éghajlati válság

Kötelezettségvállalás a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre: Az Európai Bizottság európai éghajlat-politikai jogszabályra tesz javaslatot, és konzultációt folytat az európai éghajlati paktumról

„A mai napon a Bizottság javaslatot terjeszt elő az EU azon politikai kötelezettségvállalásának jogszabályba foglalására, hogy a bolygó és az emberek védelme érdekében 2050-ig klímasemlegessé váljon. Az európai éghajlat-politikai jogszabály valamennyi uniós szakpolitika tekintetében meghatározza a 2050-re kitűzött célt és haladási irányt, és kiszámíthatóságot biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára. Ezzel egyidejűleg a Bizottság nyilvános konzultációt indít a jövőbeli európai éghajlati paktumról. A konzultáció célja a nyilvánosság bevonása a szóban forgó eszköz közös kialakításába. Ursula von der Leyen, az...

Részletek

Hogyan válhatna Keszthely még zöldebbé? A „Zöldinfrastruktúra lehetséges felmérési módszere Keszthely példáján”

„A „Zöldinfrastruktúra lehetséges felmérési módszere Keszthely példáján” címmel jelent meg Iváncsics Vera, a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Iroda munkatársának Filepné Kovács Krisztinával közösen írt cikke a Tájökológiai Lapokban. A tanulmány ismereti a zöldinfrastruktúra sajátosságait és Keszthely példáján bemutatja értékelési lehetőségeit: Keszthely zöldinfrastruktúra felmérése 2016-ban készült el, és a korábbiakhoz képest új mérési módszertant alakítottak ki az egyes infrastruktúra elemekre. A cikk ismerteti a módszertant, annak alkalmazott eredményeit, mely így más hazai települések esetében is sikerrel alkalmazható.” Forrás: Hogyan válhatna Keszthely még zöldebbé?...

Részletek

Balaton Fejlesztési Tanács (BFT): megkezdődnek az egyeztetések az új vízparti tervekről a balatoni településekkel

„A következő hetekben megkezdik az egyeztetéseket a 44 Balaton-parti településsel külön-külön az új vízparti tervekről – mondta Füleki Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára pénteken Siófokon, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén. Kiemelte, az új területrendezési törvény szerint – amely alapján készülnek a helyi tervek is – nem változhat a Balaton védettségi szintje, és nem változhatnak a megszerzett jogok, tulajdonjogok. Hozzátette, a lehetőségekhez képest elsődleges szempont a Balaton megközelíthetőségének biztosítása, a parti részek “zölden megtartása”. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra,...

Részletek

Nyolc pont köré szerveződik a Klíma- és természetvédelmi akcióterv

„ Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok...

Részletek

Az állami térképészeti adatok nyílttá és ingyenessé kell, hogy váljanak

„...Mick Cory, az EuroGeographics ügyvezető igazgatója beszámolt a szervezet idei stratégiájáról és aktuális híreiről. Üzenetének lényege a változás volt. Dinamikusan változnak az európai jogszabályok, egymást követik a műszaki fejlesztések, ezeken kívül a globális felmelegedés, mint külső tényező is hatással van a térképészeti tevékenységre. Ezen hatások egyik következménye, hogy az állami térképészeti adatok nyílttá és ingyenessé kell, hogy váljanak, és ezt az államnak kell megfinanszírozni, hiszen ezeket az adatokat közjavaknak („public goods”) kell tekintenünk. Ez a változás kihívás, de lehetőség is egyben, hogy...

Részletek

Megjelent az „Első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv” és mellékletei

„A klímaváltozás és a gyakoribbá, intenzívebbé váló időjárási szélsőségek hatásai és az ezekre való felkészülés, az alkalmazkodás napjaink egyik legfontosabb kihívása hazánkban. Világszerte, Európában és Magyarországon is számos nemzetközi megállapodás, tervdokumentum, stratégia foglalkozik a kérdéskörrel, azonban a tényleges válaszlépések megtétele konkrét beavatkozásokat igényel. A 2018 októberében az Országgyűlés által elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) Magyarországra is meghatároz hosszú-, közép- és rövidtávú célokat és cselekvési irányokat – a tényleges válaszlépések konkretizálása azonban a stratégiához kapcsolódó cselekvési tervek feladata, amelyek sorában az első...

Részletek

A kormány határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a kormányzati honlapon a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat. Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. A klímaváltozással szemben nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet fellépni – a magyar kormány így is tesz. A 2030-ig kitűzött célok felé következetesen haladunk, Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz. 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, de ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek...

Részletek

Döntött a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól

„ A kormány mai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a mai kormányülés szintén elfogadta. A kormány a mai ülésén meghatározó jelentőségű döntéseket...

Részletek

Az Európai Zöld Megállapodás – az Európai Bizottság közleménye

„A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az európai zöld megállapodás 1.Bevezetés – egy sürgető kihívás egyedülálló lehetőséggé alakítása Ez a közlemény európai zöld megállapodást vázol fel az Európai Unió (EU) és polgárai számára. A Bizottság e közleménnyel megerősíti elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely e generáció meghatározó feladata. A légkör felmelegedőben van, az éghajlat változása évről évre érzékelhető. A Föld nyolcmillió fajából egymilliót kihalás fenyeget. Az erdőket és az óceánokat szennyezés pusztítja 1 . Az európai zöld megállapodás ezekre a kihívásokra ad...

Részletek

Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok

„Miért van szükség európai zöld megállapodásra? A Bizottság célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. E cél elérése érdekében azonnali fellépésre van szükség. Az európai zöld megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét, védi természetünket és vadon élő állatainkat, és egészséges bolygót biztosít a következő nemzedékek számára. Új növekedési stratégiát határoz meg egyes, a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai problémák közé tartozó kérdések kezelése révén. A környezetre vonatkozó távlati vízió elfogadásával az iparágak és a vállalkozások nagyobb szabályozási bizonyosság mellett...

Részletek
Page 3 of 4 1 2 3 4