Skip to main content

Találat: energiapolitika

Alakulhatnak a társasházi naperőművek

„Megszülettek a jogszabályi feltételei a társasházi naperőművek létesítésének év végi jogszabálydömping egyik elemeként. A társasházi energiaközösség működtetése számos előnnyel jár, bár elsődleges célja nem az anyagi haszonszerzés. Csiszolódtak a háztáji napelemesekre vonatkozó előírások is. Mostantól társasházi energiaközösségek is alakulhatnak az áramtörvény friss módosításának köszönhetően. Bár a jogszabály az összes, az adott kör által megújuló forrásból előállított villamos energia előállítására és felhasználására vonatkozik, a magyarországi sajátosságok alapján döntően kis naperőművekről, napelemek összességéről van szó. Akár két lakás is összeállhat Energiaközösséget legalább két –...

Részletek

A CESEC szerepe az európai energetikai összekapcsoltságban

„Budapesten találkoztak a közép- és délkelet-európai energia-összeköttetési csoport illetékes miniszterei annak érdekében, hogy a határon átnyúló együttműködést erősítsék. A Közép- és Délkelet-Európa Energetikai Összekapcsolhatósága (Central and South-Eastern Europe Energy Connectivity – CESEC) 2015 óta a piaci integráció felgyorsításán, a megújuló energiaforrások bevezetésén, valamint a hidrogén és a biometán hálózatba való integrálásán dolgozik a régióban. Tagjai között 16 európai ország szerepel (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna), amelyek energiaügyekért felelős miniszterei 2017-ben Bukarestben...

Részletek

A Draghi-jelentés kelet-közép-európai vonatkozásai

„Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke, az európai gazdaságpolitika egyik meghatározó személyisége: jelentései, elemzései általában nagy hatással vannak az európai gazdasági térségre, beleértve Kelet-Közép-Európa országait is. A Draghi-jelentés főbb következtetései közvetlen hatást gyakorolnak a régió gazdasági kilátásaira, pénzügyi stabilitására és az európai integrációs folyamatra. 1. Pénzügyi stabilitás és monetáris politika Draghi jelentései hangsúlyozzák az európai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását, és azt sugallják, a kelet-közép-európai országoknak is fontos szerepük van ebben a folyamatban. A jelentés szerint a globális pénzügyi bizonytalanságok,...

Részletek

Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben

„Az értekezés célja, hogy bemutassa a KTI/SZ/278-3/2023. sz. „Zöldhidrogén előállítása, tárolása és felhasználása, nemzetközi esettanulmányok és mintaprojektek összegyűjtése a közlekedés, a szállítás és az energetika területéről” kutatási program alapvetését, és feltárja a zöldhidrogénre alapozott komplex fejlesztési program szükségességét a magyarországi energiastratégia egyes kérdéseinek újragondolásához.” Forrás: Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben; Bódi Antal; Közlekedéstudományi Szemle; DOI: 10.24228/KTSZ.2024.4.5; 74.évf., 4. szám; 2024

Részletek

Folyamatos az előrelépés az EU energiapolitikájában

„Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés szerint számos területen, így a megújulóenergia-termelés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében is előrehaladás látható az EU teljesítményét illetően. Az Európai Bizottság évente közzéteszi az energiaunióról szóló jelentését, amely az energiaunió, a REPowerEU terv és a tiszta energiára való átállás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért uniós előrehaladást méri az energia- és éghajlati célokkal összhangban. Az energiaunió helyzetéről szóló tavalyi jelentést követően, amely a 2020–2023-as időszak kihívásaival és eredményeivel foglalkozik, az idei jelentés azt mutatja be, hogy a Bizottság megbízatásának utolsó...

Részletek

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány...

Részletek

Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra

„Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és hazánk klímasemlegességéhez. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások. Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott...

Részletek

Az olcsó energia kora lejárt – óriási átalakítás jön Magyarországon

„Grandiózus energetikai tervet dolgozott ki a kormány. Az olcsó energia korszaka lejárt, ezért hosszú távra szóló, grandiózusnak nevezhető, összesen 7000 milliárd forintot felölelő tervet dolgozott ki a kormány a szuverenitás elősegítése érdekében az energetika területén - mondta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzeti Bank által szervezett konferencián a zöldáram témájában. Megfogalmazása szerint az önállósodás első szintje a diverzifikáció, amelynek irányába például a földgáz területén tettek már lépéseket, ezt követi a tényleges szuverenitás elérése, amely a 2030-as évek elejére...

Részletek

Az Európai Számvevőszék szerint bizonytalan a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése

„ A világjárvány hatásainak szerepük volt abban, hogy az Unió elérte 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljait, különösen az energiahatékonyságra vonatkozó célt. Az Unió és az uniós tagállamok éghajlati és energiateljesítményéről szóló beszámolás nem átlátható, ami megnehezíti a tanulságok levonását. Világszintű összehasonlításban az Unió jól teljesít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, de számításon kívül hagyja egyes kibocsátásait. Az Unió 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése részben olyan külső tényezőknek tudható be, mint a Covid19-világjárvány hatásai, amelyek elősegítették a kibocsátások...

Részletek

Nulla nettó kibocsátású ipar: uniós javaslat az ipar átalakítására

„ Az Európai Bizottság javaslatot tett a nulla nettó kibocsátású iparról szóló jogszabályra, amelynek célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára való átálláshoz - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön. Az uniós bizottság szerint a jogszabály meg fogja erősíteni a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló- és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Emellett jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátású projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3