Skip to main content

Találat: energiapolitika

Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-re tervezett új uniós kezdeményezéseinek listája

„A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket. A Politico és az Euractiv már most betekintést nyújtott a dokumentumba, amely részletesen feltárja...

Read more

Lehetséges energetikai válaszok a digitális világ kirobbanó étvágyára

„Jövőre már annyi villamos energiát fognak felhasználni az adatközpontok, a kriptodevizák és a mesterséges intelligencia, mint Japán – jövendölte egy évvel ezelőtt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Ez pedig azt jelenti, hogy olyan megoldásokat is le kell porolni az energetikában, amelyeket már zárójelbe tettek. Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy Pennsylvania államban újra működésbe hozzák a Three Mile Island területén lévő egyik atomreaktort, ahol 1979-ben az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesete történt. Az ok egyszerű: a Microsoft mesterséges intelligenciája (MI)  annyi energiát használ, hogy...

Read more

Gáz nélkül indul az új év

„Ukrajna, korábbi ígéretéhez híven, január 1-jén leállította a területén keresztül Európába irányuló orosz gázszállítást, mivel lejárt a Moszkvával kötött megállapodása. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt egy évben előkészítés alatt álló alternatív útvonalaknak köszönhetően ennek a fejleménynek nem lesz nagy hatása Európára nézve.Ukrajna és Oroszország 2019-ben írta alá azt a megállapodást, mely szerint Moszkva évente kb. 800 millió dollárt fizet Kijevnek azért, hogy a gázátvitelt a Barátság vezetéken keresztül Európába juttassa. Ez a szerződés 2024 végével lejárt, Kijev pedig azt nem újította...

Read more

Mit hozhat a lengyel EU-elnökség az energetikában?

„Nemcsak új tanácsi elnökség indult január 1-jével, hanem új elnökségi trió is. Az új csapat első tagja pedig Lengyelország, amely immár kezében tartja a stafétabotot, s a következő fél évben feladata lesz az Európai Unió politika- és jogalkotási tevékenységének szervezése, így, többek között, a hagyományosan egyik legfontosabb, energiapolitikai téren is. Az energiapolitika napjaink talán legfontosabb szakpolitikájává vált. Mai világunk energiaéhsége meghaladja minden korábbi korét. Energia nélkül nincsen sem modern társadalom, sem modern gazdaság. Mindemellett az Európai Unió nem bővelkedik energiában – az...

Read more

Alakulhatnak a társasházi naperőművek

„Megszülettek a jogszabályi feltételei a társasházi naperőművek létesítésének év végi jogszabálydömping egyik elemeként. A társasházi energiaközösség működtetése számos előnnyel jár, bár elsődleges célja nem az anyagi haszonszerzés. Csiszolódtak a háztáji napelemesekre vonatkozó előírások is. Mostantól társasházi energiaközösségek is alakulhatnak az áramtörvény friss módosításának köszönhetően. Bár a jogszabály az összes, az adott kör által megújuló forrásból előállított villamos energia előállítására és felhasználására vonatkozik, a magyarországi sajátosságok alapján döntően kis naperőművekről, napelemek összességéről van szó. Akár két lakás is összeállhat Energiaközösséget legalább két –...

Read more

A CESEC szerepe az európai energetikai összekapcsoltságban

„Budapesten találkoztak a közép- és délkelet-európai energia-összeköttetési csoport illetékes miniszterei annak érdekében, hogy a határon átnyúló együttműködést erősítsék. A Közép- és Délkelet-Európa Energetikai Összekapcsolhatósága (Central and South-Eastern Europe Energy Connectivity – CESEC) 2015 óta a piaci integráció felgyorsításán, a megújuló energiaforrások bevezetésén, valamint a hidrogén és a biometán hálózatba való integrálásán dolgozik a régióban. Tagjai között 16 európai ország szerepel (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna), amelyek energiaügyekért felelős miniszterei 2017-ben Bukarestben...

Read more

A Draghi-jelentés kelet-közép-európai vonatkozásai

„Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke, az európai gazdaságpolitika egyik meghatározó személyisége: jelentései, elemzései általában nagy hatással vannak az európai gazdasági térségre, beleértve Kelet-Közép-Európa országait is. A Draghi-jelentés főbb következtetései közvetlen hatást gyakorolnak a régió gazdasági kilátásaira, pénzügyi stabilitására és az európai integrációs folyamatra. 1. Pénzügyi stabilitás és monetáris politika Draghi jelentései hangsúlyozzák az európai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását, és azt sugallják, a kelet-közép-európai országoknak is fontos szerepük van ebben a folyamatban. A jelentés szerint a globális pénzügyi bizonytalanságok,...

Read more

Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben

„Az értekezés célja, hogy bemutassa a KTI/SZ/278-3/2023. sz. „Zöldhidrogén előállítása, tárolása és felhasználása, nemzetközi esettanulmányok és mintaprojektek összegyűjtése a közlekedés, a szállítás és az energetika területéről” kutatási program alapvetését, és feltárja a zöldhidrogénre alapozott komplex fejlesztési program szükségességét a magyarországi energiastratégia egyes kérdéseinek újragondolásához.” Forrás: Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben; Bódi Antal; Közlekedéstudományi Szemle; DOI: 10.24228/KTSZ.2024.4.5; 74.évf., 4. szám; 2024

Read more

Folyamatos az előrelépés az EU energiapolitikájában

„Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés szerint számos területen, így a megújulóenergia-termelés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében is előrehaladás látható az EU teljesítményét illetően. Az Európai Bizottság évente közzéteszi az energiaunióról szóló jelentését, amely az energiaunió, a REPowerEU terv és a tiszta energiára való átállás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért uniós előrehaladást méri az energia- és éghajlati célokkal összhangban. Az energiaunió helyzetéről szóló tavalyi jelentést követően, amely a 2020–2023-as időszak kihívásaival és eredményeivel foglalkozik, az idei jelentés azt mutatja be, hogy a Bizottság megbízatásának utolsó...

Read more

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány...

Read more
Page 1 of 4 1 2 4