Skip to main content

Találat: energiapolitika

A CESEC szerepe az európai energetikai összekapcsoltságban

„Budapesten találkoztak a közép- és délkelet-európai energia-összeköttetési csoport illetékes miniszterei annak érdekében, hogy a határon átnyúló együttműködést erősítsék. A Közép- és Délkelet-Európa Energetikai Összekapcsolhatósága (Central and South-Eastern Europe Energy Connectivity – CESEC) 2015 óta a piaci integráció felgyorsításán, a megújuló energiaforrások bevezetésén, valamint a hidrogén és a biometán hálózatba való integrálásán dolgozik a régióban. Tagjai között 16 európai ország szerepel (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna), amelyek energiaügyekért felelős miniszterei 2017-ben Bukarestben...

Részletek

A Draghi-jelentés kelet-közép-európai vonatkozásai

„Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke, az európai gazdaságpolitika egyik meghatározó személyisége: jelentései, elemzései általában nagy hatással vannak az európai gazdasági térségre, beleértve Kelet-Közép-Európa országait is. A Draghi-jelentés főbb következtetései közvetlen hatást gyakorolnak a régió gazdasági kilátásaira, pénzügyi stabilitására és az európai integrációs folyamatra. 1. Pénzügyi stabilitás és monetáris politika Draghi jelentései hangsúlyozzák az európai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását, és azt sugallják, a kelet-közép-európai országoknak is fontos szerepük van ebben a folyamatban. A jelentés szerint a globális pénzügyi bizonytalanságok,...

Részletek

Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben

„Az értekezés célja, hogy bemutassa a KTI/SZ/278-3/2023. sz. „Zöldhidrogén előállítása, tárolása és felhasználása, nemzetközi esettanulmányok és mintaprojektek összegyűjtése a közlekedés, a szállítás és az energetika területéről” kutatási program alapvetését, és feltárja a zöldhidrogénre alapozott komplex fejlesztési program szükségességét a magyarországi energiastratégia egyes kérdéseinek újragondolásához.” Forrás: Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben; Bódi Antal; Közlekedéstudományi Szemle; DOI: 10.24228/KTSZ.2024.4.5; 74.évf., 4. szám; 2024

Részletek

Folyamatos az előrelépés az EU energiapolitikájában

„Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés szerint számos területen, így a megújulóenergia-termelés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében is előrehaladás látható az EU teljesítményét illetően. Az Európai Bizottság évente közzéteszi az energiaunióról szóló jelentését, amely az energiaunió, a REPowerEU terv és a tiszta energiára való átállás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért uniós előrehaladást méri az energia- és éghajlati célokkal összhangban. Az energiaunió helyzetéről szóló tavalyi jelentést követően, amely a 2020–2023-as időszak kihívásaival és eredményeivel foglalkozik, az idei jelentés azt mutatja be, hogy a Bizottság megbízatásának utolsó...

Részletek

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány...

Részletek

Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra

„Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és hazánk klímasemlegességéhez. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások. Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott...

Részletek

Az olcsó energia kora lejárt – óriási átalakítás jön Magyarországon

„Grandiózus energetikai tervet dolgozott ki a kormány. Az olcsó energia korszaka lejárt, ezért hosszú távra szóló, grandiózusnak nevezhető, összesen 7000 milliárd forintot felölelő tervet dolgozott ki a kormány a szuverenitás elősegítése érdekében az energetika területén - mondta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzeti Bank által szervezett konferencián a zöldáram témájában. Megfogalmazása szerint az önállósodás első szintje a diverzifikáció, amelynek irányába például a földgáz területén tettek már lépéseket, ezt követi a tényleges szuverenitás elérése, amely a 2030-as évek elejére...

Részletek

Az Európai Számvevőszék szerint bizonytalan a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése

„ A világjárvány hatásainak szerepük volt abban, hogy az Unió elérte 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljait, különösen az energiahatékonyságra vonatkozó célt. Az Unió és az uniós tagállamok éghajlati és energiateljesítményéről szóló beszámolás nem átlátható, ami megnehezíti a tanulságok levonását. Világszintű összehasonlításban az Unió jól teljesít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, de számításon kívül hagyja egyes kibocsátásait. Az Unió 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése részben olyan külső tényezőknek tudható be, mint a Covid19-világjárvány hatásai, amelyek elősegítették a kibocsátások...

Részletek

Nulla nettó kibocsátású ipar: uniós javaslat az ipar átalakítására

„ Az Európai Bizottság javaslatot tett a nulla nettó kibocsátású iparról szóló jogszabályra, amelynek célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára való átálláshoz - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön. Az uniós bizottság szerint a jogszabály meg fogja erősíteni a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló- és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Emellett jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátású projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal...

Részletek

Európai Unió: francia vezetéssel újra középpontban az atomenergia

„Az Energiaügyi Miniszterek Tanácsának Stockholmban tartott informális ülése alkalmából kedden délelőtt tizenegy tagállam - Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia - miniszterei és magas rangú képviselői találkoztak a Bizottság és a svéd elnökség képviselőivel, hogy közösen megerősítsék elkötelezettségüket az európai együttműködés mellett az atomenergia területén. "Az atomenergia egyike azon eszközöknek, amelyekkel elérhetjük éghajlati céljainkat, alapterhelésű villamos energiát termelhetünk és biztosíthatjuk az ellátás biztonságát" - olvasható a 11 ország közös nyilatkozatában. A találkozót kezdeményező Agnès-Pannier...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3