Skip to main content

Találat: európai integráció története

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs

„Az 1966. január 29-én aláírt luxemburgi kompromisszum kezelte az európai integráció első nagyobb válságát és egyben utat is mutatott a későbbi időszakra, hogy hogyan lehet kezelni a nemzeti érdekütközéseket, illetve hogyan lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatalban. Siker volt tehát, hiszen fél év bénultság után ismét működni kezdtek a közösségi intézmények. Fontos tény ugyanakkor, hogy a válság megoldásában a közösségi érdek előmozdítására hivatott Bizottság csupán marginális szerepet töltött be, így a siker is elsősorban a tagállamok érdeme. Mindez új fejezetet...

Read more

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére I.: Az üres székek válsága – Európai Unió

„Noha az európai közvélemény egy része valós vagy tettetett felháborodással fogadja a magyar kormány Európa-politikájának egyes lépéseit, talán érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a sokszor egymással versengő nemzeti érdekek mindig is az európai integráció meghatározó tényezőjének számítottak. Ezekre a szempontokra hivatkoztak az elmúlt hetven évben azok, akik az integrációt alapvetően a tagállamok együttműködésének képzelték el. Ugyanakkor azok számára, akik egy föderális Európát tűztek ki célul, a nemzeti érdekek leküzdendő akadályként jelentek meg, amely a haladás útjában áll és gátolja annak diadalra...

Read more

Hogyan vált a bizalmatlansági szavazás megszokott eszközzé az Európai Parlamentben?

„Noha már a Római Szerződés is ismerte a bizalmatlansági indítvány és szavazás intézményét, az Európai Parlament az európai integráció első három évtizedében egyáltalán nem használta ezt az eszközt. Több, mint harminc évvel később azt láthatjuk, hogy a bizalmatlansági indítvány alkalmazása, ha nem is mindennapos, de bevett szokásává vált az Európai Parlament frakcióinak, akkor is, ha egy kivételével minden alkalommal eredménytelennek bizonyult.  Hasonlóképpen a korábbiakhoz, a mai szavazás a von der Leyen Bizottság jövőjéről sem tűnik bizonytalan kimenetelűnek. Mégis, akkor miért alkalmazzák? A bizalmatlansági indítványok megjelenése...

Read more

Akiknek elsőként lett elegük az európai integrációból: az 1985-ös Gröxit

„Manapság Grönland divattémává vált. Amióta Donald Trump, a hivatalba lépő amerikai elnök egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy bármi áron, de meg akarja szerezni a sziget tulajdonjogát, a földrajzilag inkább Amerikához, ám történelmét tekintve egyértelműen Európához tartozó terület naponta szerepel a címlapokon. Kevesen emlékeznek azonban ma már arra, hogy negyven évvel ezelőtt Grönland ugyanúgy médiasztár lett néhány hétre, amikor egy népszavazás eredményeként úgy döntöttek, hogy elsőként a történelemben elhagyják az akkor Európai Közösség névre hallgató integrációs intézményrendszert. Az előző évszázadokban a dánok által folyamatosan...

Read more

Háború szülte Európai Egyesült Államok?

„SZEMLE – War made state and state made war – szól a klasszikus megállapítás. De vajon igaz ez az Európai Unióra is? Míg kezdetben a nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi intézmények elmélete, később pedig az összehasonlító politikatudomány módszerei és perspektívája határozta meg az európai integráció elméletével és gyakorlatával foglalkozó kutatásokat, addig az R. Daniel Kelemen és Kathleen R. McNamara szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy a koraújkori modern államépítés folyamatát (state building) vizsgáló kutatások elméleti és empirikus szakirodalma is jól hasznosítható lehet az...

Read more