Skip to main content

Találat: Európai Unió

OECD mesterséges intelligencia képességmutatók – OECD AI Capability Indicators Technical Report

„2025. június 3-án megjelent az OECD kiadványa a mesterséges intelligencia képességmutatóiról (OECD AI Capability Indicators). A mostani kötet a képességmutatók kidolgozásához használt módszertant mutatja be. A kötet emellett tudomásul veszi és figyelembe veszi a számítástechnikai közösség és a politikai döntéshozók kezdeti visszajelzéseit a mutatók kezdeti szakértői értékelését követően. A kötet fejezetei tartalmazzák mind a kilenc képességmutatójának kidolgozásával kapcsolatos technikai részleteket, valamint egy továbbit is, a tudatosság mutatójának tervezetét, ez utóbbi nem szerepelt a mutatók béta verziójában. A kötet egy új módszertant is...

Read more

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv (Európai Unió) végrehajtásának haladása : Magyarország

„Az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó összehangolt terve az Európai Bizottság és az uniós tagállamok stratégiai kezdeményezése, amelynek célja a mesterséges intelligencia fejlesztésének, beruházásainak és együttműködésének előmozdítása. 2024-ben az OECD felmérést és interjúkat végzett, hogy felmérje az uniós tagállamok által az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervében meghatározott intézkedések végrehajtása terén elért haladást. A gyűjtött információk alapján az OECD országjegyzeteket készített minden uniós tagállam számára. Ez a dokumentum bemutatja a Magyarországra vonatkozó országjegyzetet, amely összefoglalja a legfontosabb kezdeményezéseket és a...

Read more

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv (Európai Unió) végrehajtásának haladása

„A jelentés áttekintést nyújt az uniós tagállamok nemzeti stratégiáinak és szakpolitikai kezdeményezéseinek végrehajtásáról a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének és elterjedésének előmozdítása érdekében, összhangban az Európai Unió MI-re vonatkozó koordinált tervével. A jelentés egy 2024-ben végzett eseti felmérés és a politikai döntéshozókkal készített interjúk eredményeire támaszkodik. Feltérképezi az adatokkal, az infrastruktúrával, a kutatással, a vállalati támogatással és a készségekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket, valamint a tagállamok kezdeményezéseit öt nagy hatású ágazatban: mobilitás, egészségügy, mezőgazdaság, közszféra, valamint éghajlat és környezetvédelem.” Forrás: Progress in Implementing the...

Read more

Bóka János: Magyarország számára nincs elveszett uniós forrás

„Nincs olyan uniós forrás, amit elvesztett Magyarország, csak olyan, amit még nem sikerült visszaszerezni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Hangsúlyozta: a magyar emberek azokhoz a pénzekhez, ami megilleti őket, hozzá fognak jutni, ám ez egy hosszú folyamat. A magyar kormány pozíciója az, hogy ezeket az uniós forrásokat politikai megfontolások alapján visszatartják, vagy ilyen megfontolások alapján igyekeznek elvonni – jelentette ki az InfoRádióban Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Elmondása szerint a magyar...

Read more

Nemzetközi klímapolitika és az éghajlati válság: egyre rosszabb helyzet, gyengülő akarat a megoldásra

„A kormányok elköteleződése a klímaváltozás elleni fellépés mellett mintha egyre inkább csökkenne, a nemzetközi intézmények pedig pénzügyi és szervezeti kihívásokkal küzdenek, miközben a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a viharok, hőhullámok, erdőtüzek vagy aszályok, egyre gyakrabban éreztetik pusztító hatásaikat a világ minden táján, így Európában és hazánkban is. A nemzetközi klímapolitika terén tehát egyre több, egymással összefüggő kihívással kell szembenéznünk. Az alábbi írásunkban annak járunk utána, hogy ezeknek mik az okai és hogy milyen kiutak lehetnek a nehézségekből. A klímaváltozás mint...

Read more

Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita

„Az Európai Unió kutatási és innovációs politikájában ismét előtérbe került egy régi, de annál élesebb kérdés: hogyan lehet egyszerre megőrizni Európa globális versenyképességét, miközben nem mélyítjük tovább a tagállamok közötti innovációs szakadékot. Az úgynevezett widening országok – vagyis azok a tagállamok, amelyek kutatás-innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól – ismét a viták középpontjába kerültek az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a következő kutatási keretprogram (FP10) előkészítése során. Az október 23-án megjelent Science|Business cikk szerint a tagállamok megosztottak abban, hogy az újonnan...

Read more

Jelentős EU-s pénzhez (maximum 950 milliárd forint) juthat hozzá Magyarország

„A 2025 elején elindított, SAFE elnevezésű hiteleszköz a tagállamok fegyverkezésének felgyorsítását szolgálja. Még zajlik a tagállami egyeztetés, de az első kifizetések már 2026 elején elindulhatnak. Az Európai Unió 2025 tavaszán új, közös védelmi beruházási eszközt indított Security Action for Europe (SAFE) néven a kontinens újra felfegyverzésének részeként. A projekt szükségességét leginkább Donald Trump második elnökségének kiszámíthatatlan külpolitikája teremtette meg, amely az amerikai biztonsági garanciákat teljesen kérdőjelessé tette – írja a Portfolio. A hitelcsomag melletti másik érv, hogy a NATO megemelte a tagállamok...

Read more

Kohézió helyett hadipar? – Az EU új pénzügyi alapja megosztja Európát

„Az EU új pénzügyi alapja megosztja Európát Egy olyan lépéssel, amely néhány évvel ezelőtt politikailag még elképzelhetetlen lett volna, az Európai Unió új határt lépett át. 2025. október 16-án az Európai Parlament és az EU Tanácsának tárgyalói mérföldkőnek számító politikai megállapodásra jutottak az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) létrehozásáról. Ez nem csupán egy újabb brüsszeli költségvetési sor; ez az első jelentős jogalkotási győzelem egy sokkal nagyobb, többirányú kampányban egy valódi Európai Védelmi Unió kiépítésére. A 2025–2027-es időszakra szánt 1,5 milliárd eurós kezdeti...

Read more

Bejelentették az AI Factories Antenna program nyerteseit

„Az Európai Bizottság bejelentette, hogy hét tagállamban, Belgiumban, Cipruson, Magyarországon, Írországban, Lettországban, Máltán és Szlovákiában, valamint a partnerországokban, köztük Izlandon, Moldovában, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Észak-Macedóniában és Szerbiában „MI-gyárantennákat” indít. Ursula von der Leyen elnök nyugat-balkáni látogatása során bejelentette az új szerbiai és észak-macedón helyszíneket, amelyek hozzáférést biztosítanak a régió vállalatai számára Európa mesterségesintelligencia-infrastruktúrájához. Ezek az antennák szorosan együtt fognak működni a mesterségesintelligencia-gyárakkal annak érdekében, hogy biztonságos távoli hozzáférést biztosítsanak a nemzeti mesterségesintelligencia-közösségek számára a világszínvonalú, mesterséges intelligenciára optimalizált szuper-számítástechnikai erőforrásokhoz. A...

Read more

Az uniós kiadások továbbra sem mentesek a hibáktól, miközben nő az adósságteher

„* 2024-ben az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje 3,6% * A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási mechanizmust is érintik szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok * A növekvő adósságteher kockázatot jelent a jövőbeli uniós költségvetésekre nézve Az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje csökkent, de az Európai Számvevőszék szerint továbbra is aggodalomra ad okot. Ma közzétett éves jelentésükben a számvevők rámutatnak a hitelfelvételi kötelezettségek miatt növekvő terhekből eredő kockázatokra és arra is, hogy ezek milyen hatással lehetnek a jövőbeli uniós költségvetésekre és fellépésekre. A 2028-tól kezdődő következő uniós...

Read more
Page 1 of 200 1 2 200