Skip to main content

Találat: Európai Unió

Túl soká tart visszaszerezni a szabálytalanul elköltött uniós pénzeket (Európai Számvevőszék)

„ 2014 és 2022 között 14 milliárd euró összegű szabálytalan uniós kiadásról számoltak be * Ha nem fizettetik vissza az ilyen összegeket, az nemcsak a kiadások későbbi hanyag kezelésére bátorít, de hírnévkockázattal is jár * A számvevők jobb beszámolást és a visszafizettetések felgyorsítását javasolják Az uniós számvevők megállapították, hogy bár az Európai Bizottság gondoskodik a szabálytalan kiadások pontos és gyors nyilvántartásáról, a pénz visszaszerzése már túl hosszú időt vesz igénybe. A közösen kezelt mezőgazdasági alapok esetében, amelyekért elsődlegesen a tagállamok felelősek, a...

Részletek

Mesterséges intelligencia – Sikeres az Európai Unió nagyszabású terve? (Európai Számvevőszék)

„Milyen választ kapnánk, ha megkérdeznénk egy csevegőrobottól, hogy mi fogja megszabni az Unió jövőbeli gazdasági fejlődésének útját? Alighanem ezt felelné: a mesterséges intelligencia („MI”). Ennél jobb választ politikusok és szakértők is aligha tudnának adni. 2018-ban az Európai Bizottság a tagállamokkal összehangolt (2021-ben felülvizsgált) tervet fogadott el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások fokozása és a jogi keret kiigazítása érdekében. A tervnek el kellett indítania az Európai Uniót azon az úton, amelynek végén az MI körüli kiélezett versenyben (ahol elsősorban az Egyesült Államok és...

Részletek

A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben

„Az előző blogbejegyzésemben ígéretet tettem arra, hogy áttekintem a generatív mesterséges intelligenciák (MI), a rendelet szóhasználatában az „általános célú MI modellek” (mint a ChatGPT és a képrajzoló eszközök) szabályozását. Ebben a bejegyzésben – és valószínűleg még néhány ezt követőben – erre teszek kísérletet. Két ok miatt is fontos erről a témáról minél többet beszélni. Az egyik, hogy egy hétköznapi ember számára a legtöbb MI lényegében láthatatlan. Hiába fut tucatnyi gépi tanuláson alapuló algoritmus mondjuk a Facebook használata közben, ezeket nem érzékeljük. A legtöbbünk „a” mesterséges...

Részletek

Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a KKV uniós fogalmának megváltoztatásáról egyeztetett

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét. Az egyeztetés folyamán a felek a magyar gazdaság aktuális helyzete mellett áttekintették a magyarországi vállalatok versenyképességét befolyásoló hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat, a rövid és hosszú távú célokat, kihívásokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Nagy Márton és Parragh László...

Részletek

Megjelent az eIDAS 2.0 rendelet

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában a népszerűen eIDAS 2.0-nak nevezett rendelet. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról; EUR-Lex, Európai Unió Hivatalos Lapja; L sorozat; 2024. április 30. vagy angolul: Regulation (EU) 2024/1183 of the European Parliament and of the Council of 11 April 2024 amending Regulation (EU) No 910/2014 as regards establishing the European Digital Identity Framework További menetrend: Végrehajtási jogi aktusok első...

Részletek

A határokon átnyúló adatáramlás gazdasági szempontjai

„A geopolitikai feszültség növekedése – elsősorban az USA és Kína között – a globális technológiai erőfölény megszerzéséért folyó verseny terepévé tette az adatszabályozást. A versengés könnyen a digitális világgazdaság töredezettségéhez vagy szabályozási blokkok kialakulásához vezethet, ami leginkább a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok érdekeivel ellentétes, mivel szűkítik a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a digitális innováció terén. Az elmúlt évtizedekben az adat a modern gazdaság kulcsfontosságú nyersanyagává vált, ennek érzékeltetésére Clive Humby brit matematikus 2006-os kijelentését szokás leggyakrabban emlegetni, amely szerint „az adat...

Részletek

Teljes kibocsátásmentesség: vegyük be az éles kanyart – Európai Számvevőszék (ECA)

„A személygépkocsik kibocsátásának csökkentése vagy kiküszöbölése alapvető eleme az európai éghajlat-politikai stratégiának, amelynek célja, hogy 2050-re megvalósuljon a nettó zéró kibocsátás. Ennek érdekében csökkenteni kell a hagyományos, belső égésű motorral működő autók szén-dioxid-kibocsátását, meg kell vizsgálni az alternatív üzemanyag-lehetőségeket, és el kell érni az elektromos járművek tömeges bevezetését. Az elmúlt néhány évben az Európai Számvevőszék több kapcsolódó jelentést tett közzé. Amint ezekből kitűnik, az első célkitűzés eddig nem járt sikerrel, a második nagy léptékű megvalósítása – amint azt a bioüzemanyagok példázzák –...

Részletek

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az...

Részletek

Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita

„„Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita” – emelte ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az első alkalommal megrendezett Kohéziós Csúcstalálkozón (Cohesion Summit 2024), amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szent László Kápolnájában rendeztek meg április 18-án. A konferencia a kohéziós politika jövőjével foglalkozó 2024. februári uniós jelentéséből valamint Enrico Letta volt olasz miniszterelnök a kohéziós politikáról és az egységes piac jövőjéről szóló vizsgálatából származó tanulságokat is figyelembe véve, olyan kulcsfontosságú területekre tért ki,...

Részletek

Átrajzolja-e a zöld átmenet az Európai Unió regionális fejlettségi térképeit?

„A mandátumának végéhez közeledő, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság egyik vezető politikai programpontja az úgynevezett zöld átmenet Európai Unióban történő támogatása és levezénylése volt. Számos szakpolitikai program és finanszírozási eszköz nyújtott és nyújt segítséget a tagállamoknak ahhoz, hogy nemzetgazdaságaikat az új kor követelményeihez igazítsák az energiatermelés és -felhasználás területén. Bár a zöld átmenet nemzetgazdasági szintű hatásairól gyakran esik szó, a regionális szinten zajló változások elemzése sokszor a háttérbe szorul. Úgy néz ki azonban, hogy a nemzetgazdasági átalakulások éppen regionális szinten...

Részletek
Page 10 of 192 1 9 10 11 192