Skip to main content

Találat: Európai Unió

(Uniós MI-jogszabály) Az Európai Bizottság iránymutatás-tervezete és jelentéstételi sablonja a súlyos mesterségesintelligencia-eseményekről – társadalmi véleményezés

„ Opening: 26 Szeptember 2025 Closing: 07 November 2025 A Bizottság arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy e nyilvános konzultáció során adjanak visszajelzést és példákat a más jelentéstételi rendszerekkel való kölcsönhatásról. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály értelmében a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak jelenteniük kell a súlyos biztonsági eseményeket a nemzeti hatóságoknak. A 73. cikkben meghatározott új kötelezettség célja a kockázatok korai felismerése, az elszámoltathatóság biztosítása, a gyors fellépés lehetővé tétele és a nyilvánosság mesterségesintelligencia-technológiákba vetett bizalmának kiépítése. Bár a szabályok csak...

Read more

Mesterséges intelligencia és foglalkoztatás az Európai Unióban

„A kutatási tájékoztató a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatását vizsgálja az Európai Unióban 2012 és 2022 között. Leíró és regressziós elemzéseket használ, adatai az EU Munkaerő-felméréséből (EU Labour Force Survey) származó 3 számjegyű foglalkozási adatok, valamint Felten és munkatársai (2021) által megalkotott mesterséges intelligencia-kitettségi mutatóból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettség a magasan képzett szakemberek körében a legmagasabb, különösen az analitikus munkakörökben, amelyeket többnyire nem rutinszerű kognitív feladatok jellemeznek. Például a matematikusok, a pénzügyi és a jogi...

Read more

Foglalkozzunk többet a gazdasági szuverenitással!

„A szuverenitás klasszikus fogalma a nemzetközi jogban és az államelméletben hagyományosan a legfőbb és korlátlan állami hatalomra utal, amely biztosítja, hogy az adott állam jogi értelemben független minden külső befolyástól. E megközelítés a mai napig uralja a politikai és jogtudományi diskurzust: a szuverenitásról szóló viták túlnyomórészt jogi keretek között zajlanak. Ugyanakkor a globális gazdasági összefonódások, a pénzügyi piacok, a nemzetközi ellátási láncok és a technológiai függőségek új kihívások elé állítják az államokat. A gazdasági szuverenitás – vagyis az a képesség, hogy egy állam ténylegesen...

Read more

Európa bemutatta második kvantumszámítógépét

„Az EU a mai napon a csehországi Ostravában elindította új VLQ kvantumszámítógépét, amely jelentős mérföldkövet jelent a kvantumstratégia szempontjából, amelynek célja, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén. Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) és egy nyolc részt vevő országból (Csehország, Finnország, Svédország, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Belgium és Hollandia) álló konzorcium által társfinanszírozott VLQ Európa szélesebb körű kvantumstratégiájának kulcsfontosságú része. Megerősíti Európa stratégiai kvantuminfrastruktúráját és fokozza globális versenyképességét. Európa mindig is a kvantumtudomány élvonalában volt, jelentős...

Read more

Elhagyva az eredeti küldetést – Navracsics Tibor az Európai Unió válságáról

„Az európai integráció két, egymással összefüggő meggyőződésen alapult kezdetektől fogva. Az egyik, hogy véget kell vetni annak a helyzetnek, amely a huszadik század első felében, egyetlen emberöltő alatt két világháborút robbantott ki a kontinensen iszonyú pusztítást okozva, és emberek millióinak életét követelve. A másik, hogy miközben a szuverén nemzetállamokon alapuló politikai berendezkedést tiszteletben tartják, a tagállamok közötti egyre erősebb gazdaság együttműködés olyan egymásrautaltságot eredményez, amely kizárja a jövőbeni háborúk lehetőségét. Erre az eredeti küldetésre szokott az utókor békemisszióként utalni. Ennek megfelelően az...

Read more

Mi történik a 2040-es uniós klímacélokkal?

„Az Európai Bizottság már 2025 első félévében közzétette jogszabály-tervezetét a 2040-re elérendő uniós klímacélokról, ugyanakkor az erről folytatott diskurzus és a véglegesítés egyre inkább elhúzódik. Az Európai Unió 2030-ra (-55%) és 2050-re (nettó zéró) elérendő klímacéljai mellett 2040-re szóló célokat is meg kell határozzon, amelyet az európai klímatörvény is megerősít. Korábban az Európai Bizottság 90%-os célkitűzésre tett ajánlást, ugyanakkor a tagállamok és az Európai Parlament politikai csoportjai közötti nézetkülönbségek miatt elhalasztotta a 2040-es klímacélt rögzítő jogszabály kihirdetését. Ez a halasztás továbbra is tart, egyre több tagállam csatlakozik...

Read more

Az uniós adatmegosztási jogszabály lehetőségei és a csatlakoztatott eszközökből származó adatok

„A mai napon az uniós adatmegosztási jogszabály alkalmazandóvá válik az EU-ban, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a csatlakoztatott eszközeik, például az okosórák és az autók által generált adatok felett, miközben lehetőségeket teremt a kisvállalkozások számára, hogy ezeket az adatokat innovatív értékesítés utáni szolgáltatások fejlesztésére használják fel. Az adatmegosztási jogszabály növeli a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést, és ezzel együtt az adatvezérelt innovációban rejlő lehetőségeket. Az adatmegosztási jogszabály méltányos szabályokat állapít meg az adatok szélesebb körű elérhetőségére vonatkozóan, hogy...

Read more

Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője: okuljunk a tapasztalatokból

„Ez az áttekintés ötleteket kínál a 2028-ban kezdődő következő kohéziós politikai időszakról folytatott folyamatban lévő vitához. Összefoglalja a kohéziós politika végrehajtásának különböző aspektusaira vonatkozó közzétett ellenőrzéseink, áttekintéseink és véleményeink eredményeit. Ezeket a megállapításokat adott esetben összehasonlítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre vonatkozó főbb következtetéseinkkel.” Forrás: Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője: okuljunk a tapasztalatokból; Áttekintés 04/2025: Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője; Európai Számvevőszék; 2025. augusztus 13.

Read more

Egy évvel a Draghi-jelentés után: merre tart az európai versenyképesség?

„Egy év telt el azóta, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és volt olasz miniszterelnök bemutatta nagyszabású jelentését az Európai Unió versenyképességéről. A dokumentum 2024 szeptemberében látott napvilágot, és kíméletlen őszinteséggel állította, hogy ha Európa nem változtat gazdasági működésén, akkor „lassú agonizálás” vár rá a globális versenyben. Most, egy évvel később, érdemes számot vetni azzal, mennyi valósult meg a Draghi-jelentés ambíciózus javaslataiból, és milyen irányba mozdult el az európai gazdaságpolitikai gondolkodás. A jelentés egyik központi üzenete az volt, hogy...

Read more

A minőségi oktatásba való befektetés számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár – Európai Bizottság

„Az oktatásba történő beruházások Európa-szerte növekednek, ami fokozza az EU versenyképességét Az Európai Bizottság új jelentése kiemeli az oktatás finanszírozásának pozitív változását Európa-szerte, ami fellendíti az EU versenyelőnyét. A „Beruházás az oktatásba 2025” című jelentés számos gazdasági és társadalmi előnyt részletez, és azt mutatja, hogy az oktatásba történő közberuházások a Covid19-világjárvány visszaesését követően helyreállnak, bár még nem érték el a válság előtti szintet. Ez az emelkedés támogatja a készségek uniójára vonatkozó stratégia céljait, és ígéretes előnyökkel jár a régió gazdasága és társadalma...

Read more
Page 2 of 199 1 2 3 199