Skip to main content

Találat: intenzív fejlődés

Nagy Márton: termelékenységi ugrásra van szükség

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt. A találkozó keretében a felek áttekintették a gazdasági folyamatokat, valamint külön kitértek a munkaerőtartalék aktivizálásával kapcsolatos javaslatokra. A nemzetgazdasági miniszter gratulált a Vállalkozók Napja sikeres megrendezéséhez, hiszen vállalkozók nélkül nincs magyar gazdaság sem. Nagy Márton emlékeztetett, hogy a munkaadók és a munkavállalók közti történelmi bérmegállapodás – amely nem jöhetett volna létre a VOSZ nélkül – nehéz háborús gazdasági körülmények között került...

Részletek

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke a kamarai reformról beszélt Baranyában

„Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke a Dunántúli Napló és a Bama.hu Top 100 kiadványának bemutatóján, Baranya gazdasági évzáróján emelte ki a pécsi és baranyai vállalkozók példaértékű szerepét az induló kamarai reformban. Nagy Elek számít a térség gazdálkodóira az átalakulási folyamatokban. – Mindenek előtt személyes büszkeséggel tölt el, hogy dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki rengeteget tett hozzá a kamarai megújulás tartalmi kidolgozásához, első ízben alelnöki szerepet vállalt a gazdasági önkormányzatnál. Személye és csatlakozása nagyban...

Részletek

Nagy Elek (MKIK, elnök): A munkaintenzív fejlődésnek vége, egy technológia-intenzív, tudásalapú társadalmat és gazdaságot kell építeni

„Az MKIK elnöke szerint a munkaintenzív időszaknak vége, egy technológia-intenzív tudásalapú társadalmat, gazdaságot kell építeni. Egy technológia-intenzív, tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtésére került hangsúly egy gazdasági eseményen, amelyet Pécsett tartottak. Az eseményen elhangzottak szerint a munkaintenzív időszak véget ért, és a gazdaság fejlesztésének irányát a tudásalapú megoldások és innovációk jelentik. Kutatási eredmények alapján megállapítást nyert, hogy azok a középvállalkozások, amelyek tudásba fektettek, kutatókkal, kutatóintézetekkel és egyetemekkel működtek együtt, valamint exportáltak és magasan képzett szakembereket alkalmaztak, jelentős előnyökre tettek szert az elmúlt évtizedben....

Részletek

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium új államtitkára inkább már az automatizáció híve, mintsem az új épületek építésének

„Két hónapon belül szeretnék az őszi akciótervet olyan állapotba hozni, hogy elinduljanak a programok – ezt mondta egy háttérbeszélgetésen Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium frissen kinevezett államtitkára, aki szeptember közepétől felel a kkv-k fejlesztéséért a kormányban. Lapunknak azt mondta, hogy vannak olyan szektorok, ahol szükség lehet kapacitások kiépítésére, de ő inkább már az automatizáció híve, mintsem az új épületek építésének. A célunk az, hogy egy teljesen nyitott államtitkárságot hozzunk létre, ami sokkal közelebb van a piachoz és az ügyfelekhez – mondta egy...

Részletek

A Költségvetési Tanács átfogó versenyképességi reformokat, termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellt sürget

„Annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van – szögezte le a Költségvetési Tanács. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az államadósság-mutató 2023-ban újra csökkenni tudott, de a ráta további leépítése már okozhat fejtörést, az államadósság átlagos kamatlába 2024-ben tovább emelkedik. Átfogó versenyképességi reformokat sürgetett a Költségvetési Tanács (KT) mai ülésén, amelyen értékelte a magyar reálgazdasági folyamatokat, továbbá egy hároméves kitekintő elemzést is készített. A KT szerint...

Részletek

A Magyar Nemzeti Bank szerint tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása Magyarországon

„Tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása a magyar gazdaságban. A 2010-es évekkel szemben, amikor a reformok döntő része az évtized elején egy átfogó stratégia keretében valósult meg, most lassú és szigetszerű a reformok végrehajtása. A teljes versenyképességi fordulat hiánya a legfontosabb makrogazdasági mutatókban is érezteti hatását. Jelentős részben ennek a következménye, hogy a régiós országoknál magasabb infláció alakult ki hazánkban, ami pedig elhúzódó recessziót okozott és negatív hatást gyakorol a költségvetésre is. Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásához teljes versenyképességi fordulatra van szükség, mert...

Részletek

Visszaeső innováció – de mi lesz így a holnap gazdaságával?

„Az innováció kétségtelenül összefüggésben van a gazdasági eredményekkel. Ezt számtalan kutatás igazolja. Éppen ezért kell felfigyelnünk a KSH friss innovációs adataira, amelyek közőtt 2022-ben több területen is romló értékeket látunk. 2022-ben csökkent a nemzetgazdasági beruházásokon belül a kutatás-fejlesztési, vagyis tudásberuházások aránya, a GDP százalékában a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya, valamint az összes foglalkoztatott létszámon belül a kutató-fejlesztők aránya. A táblázatban látható, hogy két esetben a 2020-21 évi javulás után 2022-ben jelentős romlás következett be. A harmadik adat, a K+F beruházások a nemzetgazdasági beruházások...

Részletek

Futurisztikus kezdeményezéseivel Dél-Korea már a jövő gazdaságát építi

„A dél-koreai kormány 2022. december 21-én ismertette ambiciózus „Új növekedési stratégia 4.0” tervét, amelyben 15 ágazat fejlesztését célozza meg. A dél-koreai gazdaság jövőbeni versenyképességének biztosítása érdekében célzott gazdaság-fejlesztést hajtanak végre: a tudásba, az önálló innovációs potenciálba, a digitális és zöld átállásba, az egészségiparba, mezőgazdaságba, a turizmusba és a koreai kultúra népszerűsítésébe fektetnek, amely megközelítés Magyarország számára is modell értékű. Dél-Korea potenciális éves gazdasági növekedése az elmúlt években fokozatosan csökkent (1997–2006: 5 százalék, 2017–2020: 2,7 százalék, 2021–2023: 2,2 százalék, OECD) az elöregedő munkaerőpiac...

Részletek

Járműipari központok fejlesztései a Modern Városok Program keretében

„:A Magyarország Kormánya által 2015-ben meghirdetett Modern Városok Program hosszú időre meghatározhatja a 23 magyarországi megyei jogú város és térsége fejlődését. A közel 3 500 milliárd forint tervezett összköltségű program példátlan a hazai területfejlesztési gyakorlatban, ezért vizsgálata különösen fontos. Jelen tanulmány három egységből épül fel. Elsőként – a program általános bemutatása mellett – áttekinti a témában eddig született publikációkat és röviden összegzi az eddigi vizsgálatok eredményeit. Ezt követően új aspektusból vizsgálja a programot, a magyar gazdaság zászlóshajóinak tekintett járműipari központok (Győrt, Kecskemétet...

Részletek

Magyar Nemzeti Bank: A fenntartható egyensúly és felzárkózás – út egy újabb sikeres évtizedhez

„ Magyarország célja, hogy gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. Ezen cél eléréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairata. A jegybank értékelése szerint feladatunk, hogy egy kétéves program keretében helyreállítsuk a járvány és a háború miatt felborult egyensúlyokat, valamint elindítsuk azokat a reformokat, amelyek Magyarországot egy veszélyekkel teli évtized során a fenntartható felzárkózás pályájára segítik. A 2010-es évtized a gazdaságilag legsikeresebb 10 év volt Magyarország elmúlt 100 évében. A 2020-as évek azonban minden...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3