Skip to main content

Találat: közösségi média

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 16.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Digitális diplomácia: a versengő valóságértelmezések eszköze A digitális diplomácia, tehát az IT-eszközök mind szélesebb körű alkalmazása a külszolgálati munkában, kezdetben a közönségkapcsolatok témakörébe tartozott. A külügyminisztériumok olyan eszköznek látták a Facebookot, vagy a Twittert, amellyel egyre szélesebb külföldi lakossági csoportokat érhetnek el, ráadásul közvetlen módon. Később (részben a nemzetközi helyzet kívánalmai, másrészt a fejlődő technika adottságai folytán) a digitalizáció alkalmasnak tűnt akár a hagyományos diplomáciai eszköztár korlátozottságainak meghaladására. Az USA web alapú Iráni Virtuális Nagykövetségének elindítása, vagy az...

Részletek

Életmentő mobilappot ad a mentőszolgálat – érdemes letölteni

„Szív City elnevezéssel az életmentést segítő mobilapplikációt mutatott be az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Az alkalmazás lényege, hogy a mentők riasztása után az alkalmazás felhasználói az eset ötszáz méteres körzetében szintén riasztást kapnak, így a mentők kiérkezése előtt megkezdhetik az életmentést, vagyis a mellkaskompressziót. A bemutatón Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon évente 20-25 ezer hirtelen keringésleállás, felnőtteknél hirtelen szívhalál történik; ezek közül, mintegy 7 ezer közterületen. A főigazgató elmondta, hogy az applikáció október 17-étől, egy nappal az újraélesztés világnapja után...

Részletek

Az agyunk elrabolható: infotech-bennfentesek az okostelefonos alkalmazások uralta „figyelemgazdaság” negatív utópiájáról

„A Guardian október 6-ai hétvégi technológiai melléklete hosszú riportban számol be olyan történetekről, amelyekben a globális piacvezető infotechnológiai cégeinek korábbi meghatározó súlyú alkalmazottai csömörödtek meg vagy fordultak egyenesen szembe korábbi munkájuk gyümölcseivel. ('Our minds can be hijacked': the tech insiders who fear a smartphone dystopia) Nem meglepő módon az „eretnekek” között nem az alapítókat vagy felsővezetőket találunk, akik a minél nagyobb hasznot hozó üzletmenetben érdekeltek, így el nem távolodnának attól a mantrától, miszerint cégeik segítenek jobbá tenni a világot. A szembefordulók között...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 9.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR A „XXI. századi diplomácia”, avagy egy fogalom-család születése Definíciókat keresünk, mutatunk be hetek óta. Nem érdektelen egy pillanatra most leásni a gyökerekig. A modern diplomácia megújításában, legyen szó a koncepciók újraalkotásáról vagy az eszközrendszer átalakításáról az amerikaiakat az úttörők között találjuk. Noha már az idősebb Bush elnöksége idején megjelennek a „cyber-diplomácia” egyes eszközei, valójában 2009-ben hirdeti meg az amerikai Külügyminisztérium a működését vezérlő elvek és gyakorlatok „forradalmát”. Ez volt a „XXI. századi diplomácia” koncepciója. Célja: alkalmazkodni a rohamosan...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 2.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Érdemes még komolyan vennünk az (újabbnál) „újabb diplomáciákat”? „XXI. századi diplomácia”, „cyber diplomácia”, „twitter diplomáca”, sőt „twiplomácia”, „online diplomácia” és természetesen „digitális diplomácia” – kétségtelenül egyre nehezebb eligazodni a rendületlenül burjánzó terminológiában. Szeretnénk hetente közreadni egy-egy megközelítést, definíciót, hogy ezzel segítsük a tisztánlátást. Az elmúlt időszak legérdekesebb fejleménye ezen a téren a DiploFoundation által szervezett webes vitafórum volt. A rendezők szakértője úgy vélte: az egyes kifejezések az IT-eszközökkel új lendületet kapó diplomácia eltérő jellegzetességeire helyezik a hangsúlyt, használatuk...

Részletek

Kikérte a személyes adatait a Tindertől, 800 oldalt kapott vissza a legmélyebb, legsötétebb titkairól

„Egy francia újságírónő, Judith Duportail úgy döntött, kikéri a személyes adatait a Tindertől. Ehhez minden uniós állampolgárnak joga van az EU-s adatvédelmi törvény alapján, de kevesen élnek vele. Duportail egy privacy-aktivista, Paul-Olivier Dehaye és egy emberi jogi ügyvéd, Ravi Naik segítségét kérte, és sikerült is elérnie, hogy kiadják az adatokat. Tapasztalatairól a Guardianben írt cikket. Duportail 800 oldalnyi információt kapott vissza saját magától. Benne voltak a Facebook-lájkjai, az Instagram-képei (még a törölt Instagram-oldaláról is), oktatási adatai, minden egyes Tinder-csetelésének helyszíne, és hogy...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 25.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Mi az a digitális diplomácia – a letisztult pragmatizmus amerikai példája Korábban bemutattuk a „digitális diplomácia” egy szabatos, tudományos igényű meghatározását. A múlt héten aztán egy gyakorlatiasabb álláspontot ismertettünk. De, pragmatizmusban alighanem az amerikaiaké a végszó: az USA Külügyminisztériuma vonatkozó belső szabályozásában így „definiálja” ezt a fontos területet: „A digitális diplomácia a közdiplomácia fontos eszköze. Egyik kulcstényezője a közösségi média”. Elsőre megmosolyogtatónak tűnik, hiszen tulajdonképpen nem mond semmit a tárgyáról. De, valóban így van? Hiszen a lényeg nagyon...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 18.

1.) MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR Mi az a digitális diplomácia – ahogy Kanadában látják? Mi is az a „digitális diplomácia”? Az elmúlt héten a téma kiemelkedő kutatója, az izraeli Ilan Manor definícióját osztottuk meg. A tudós szabatos, teljességre törekvő, leíró meghatározása után most lássunk egy jóval gyakorlatiasabb megközelítést! A kanadai külpolitikát korábban irányító John Baird koncepciójában a tulajdonképpeni eszközrendszer helyett az újszerű alkalmazás kap hangsúlyt. E szerint „a digitális diplomácia eszköz arra, hogy kormányok (közvetlenül) egy másik ország népével lépjenek kontaktusba, annak...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 4.

Trendek és ellentétes fejlődési irányok a digitális diplomácia területén A technológiai fejlődés kettős potenciálja – teremtő, illetve pusztító ereje – érvényesül az államközi kapcsolatok hagyományos terepe, a diplomácia világában is. Két, egymással ellentétes „mega trend” bontakozik. Egyfelől a szédítő technológiai akcelerációnak hála, növekszik a külügyi apparátusokra nehezedő nyomás, hogy megismerjék a digitális technológiákban rejlő új potenciálokat; hogy átlássák: a technológiai környezet melyik ösvényeit célszerű követni, és végül hogy stratégiákat dolgozzanak ki arra, hogy hogyan állíthatók ezek az új eszközök a külpolitikai célok...

Részletek

Magyarországon használják a legtöbben a közösségi médiát Európában

„Tavaly az Európai Unióban a 16 és 74 év közötti internethasználók 63 százaléka használt közösségi oldalakat, Magyarországon viszont ugyanennek a csoportnak a 83 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást, ezzel az első helyen áll az uniós rangsorban – összegezte az Eurostat felmérését az MTI. Magyarország vezeti a tagországok rangsorát a közösségi oldalak használatában - mutatta be az MTI az Eurostat adatait. Míg 2016-ban az unióban átlagosan az internethasználók 63 százaléka használt közösségi szolgalakat, a magyar internetezők 83 százaléka élt a közösségi oldalak szolgáltatásaival....

Részletek
Page 22 of 36 1 21 22 23 36