Skip to main content

Találat: Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024-2030

Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024-2030 – a Magyar Nemzeti Bank szakmai észrevételei

„...* A stratégiában vázolt célrendszer elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire jóval kevesebb hangsúlyt fektet. * A makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal és a hazánk előtt álló gazdasági kihívások jellegével. * A stratégiában felvázolt fejlesztési célok általános hívószavak szintjén kívánnak változást elérni, a magyar gazdaság 21. századi versenyképességének javulását támogató strukturális reformok kevéssé azonosíthatók. * A stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak. A jegybank által vizsgált versenyképességi keretrendszer kulcsterületeinek 80...

Részletek

Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030. A változó gazdasági környezet kihívásai tükrében

„Tisztelt Olvasó! A célunk, hogy 2030-ra Magyarország a világ egyik legversenyképesebb országa legyen. Ön az ehhez vezető stratégia fehér könyvét nyitotta most meg. A XXI. század harmadik évtizede megváltoztatja a világunkat. Globális válsághelyzetek sora, háborúk és ezekhez kapcsolódó geopolitikai és gazdasági átrendeződés zajlik a világban. Az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, miközben a cél az lenne, hogy a gazdaság zöld és digitális átállásának véghezvitelével Európa legyen az a kontinens, amely olyan gazdasági környezetet teremt, amelyben a...

Részletek

Nagy Márton bemutatta a kormány versenyképességi stratégiáját

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Fábián Gerely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a Kormány új versenyképességi stratégiáját. A tárcavezető a 2030-ig előre tekintő versenyképességi stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a gazdaságot és a versenyképességi kérdéseket nem szabad felülről szemlélni, konkrét intézkedésekre van szükség, amelyekre a vállalatoknak kell javaslatokat tenni. A fenti megközelítést alkalmazva összesen 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar...

Részletek