Skip to main content

Találat: OECD

Az OECD globális keretrendszert indít a G7 Hirosima MI magatartási kódex alkalmazásának nyomon követésére

„A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a mai napon elindította az első olyan globális keretrendszert a vállalatok számára, amelye, keresztül beszámolhatnak a biztonságos, biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia előmozdítására tett erőfeszítéseikről. Ez a kezdeményezés figyelemmel kíséri a Hiroshima Process International Code of Conduct for Organisations Developing Advanced AI Systems alkalmazását, amely a japán G7-elnökség idején elindított hirosimai MI-folyamat (Hiroshima AI Process) központi eleme. A vállalatok most először tudnak majd összehasonlítható információkat szolgáltatni MI-kockázatkezelési tevékenységeikről és gyakorlataikról – mint például a kockázatértékelés,...

Read more

A közpolitikák értékeléséről szóló OECD-ajánlás végrehajtási eszköztára

„​A tanulmány gyakorlati útmutatást nyújt kormányzati tisztviselők és értékelők számára, akik fejleszteni kívánják értékelési kapacitásaikat és rendszereiket. Az eszköztár elősegíti az erősségek és gyengeségek mélyebb megértését, valamint lehetőséget biztosít az OECD tagországainak tapasztalataiból és trendjeiből való tanulásra. Az eszköztár támogatja a 2022-es OECD Ajánlás a Közpolitikai Értékelésről (2022 OECD Recommendation on Public Policy Evaluation) című dokumentumban foglalt elvek gyakorlati megvalósítását. Ez az első olyan nemzetközi szabvány, amely a közpolitikai értékelések alkalmazását előmozdító erős intézmények és gyakorlatok kialakítását célozza. Az Ajánlás és a...

Read more

A kvantumtechnológia szakpolitikájának alapjai

„A kvantumtechnológiák egy új paradigmát képviselnek, amelynek potenciálisan forradalmi alkalmazásai lehetnek a digitális gazdaságokban és társadalmakban. A kvantumérzékelés, a kvantum-számítástechnika és a kvantumkommunikáció jelentősen kibővíti a információk gyűjtésének, feldolgozásának és továbbításának technológiai képességeit. A tanulmány azt vizsgálja, hogy ezek a technológiák milyen átalakító potenciállal rendelkeznek, bemutatja a várható kereskedelmi alkalmazásokat, mennyire járulnak hozzá a társadalmi kihívások kezeléséhez. Tárgyalja a jelentés továbbá a kapcsolódó digitális, adatvédelmi és nemzetbiztonsági kockázatokat. A szerzők rámutatnak a legfontosabb szakpolitikai lehetőségekre és kihívásokra, beleértve a kormányzati támogatás szerepét...

Read more

Az infokommunikációs technológiákról (IKT) és a környezetről szóló OECD-ajánlás relevanciájának felülvizsgálata

„Az OECD 2010-ben fogadta el az információs és kommunikációs technológiákról (IKT) és a környezetről szóló ajánlását (OECD Recommendation on Information and Communication Technologies (ICTs) and the Environment). Az ajánlás megfogalmazta a digitális technológiák és a környezeti fenntarthatóság közötti kapcsolatot. Napjainkban a digitális technológiák fejlődése hangsúlyozottabbá teszi szerepüket az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség elérésében. Ugyanakkor a digitális technológiáknak és a mögöttes infrastruktúráknak környezeti lábnyomuk, környezeti hatásuk van, amelyet kezelni kell. A mostani jelentés számba veszi az ajánlás elfogadása óta bekövetkezett technológiai és szakpolitikai...

Read more

A kormányzati digitális innováció (GovTech), ahogy azt az OECD látja

„Az OECD a kormányzati digitális innováció (GovTech) fogalmát úgy határozza meg, mint a közszektor és az új vállalkozások, újítók, a közigazgatás belső vállalkozói („intrapreneurs”) és a tudományos és felsőoktatási szféra közötti együttműködést a digitális kormányzati megoldások érdekében. A kormányzati digitális innováció kiegészíti a közszektor meglévő képességeit az agilis, felhasználóközpontú, rugalmas és költséghatékony folyamatok és szolgáltatások terén. Ezáltal javíthatja a közszektor alkalmazkodóképességét, elősegítheti a digitális innovációk átvételét, és fokozhatja a digitális kormányzat érettségét. A kormányzati digitális innováció az egyik kulcsfontosságú támogató eleme a...

Read more

A zöld innovációs központok földrajzi elhelyezkedése az OECD-régiókban

„A tanulmány a „zöld innovációs központok” térbeliségét, valamint a zöld szabadalmak és a helyi munkaerőpiacok közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elemzés a zöld találmányok szabadalmaztatási tevékenységének területi eloszlását és alakulását vizsgálja, és azonosítja a zöld innovációs központokat, azaz azokat a régiókat, amelyek a zöld szabadalmaztatás terén figyelemre méltóan erősek. A zöld szabadalmaztatás regionális szintje, a gazdasági tevékenység, az oktatás és a helyi munkaerő dinamikája közötti kapcsolatot is vizsgálja az OECD-régiókban. Koppenhága (Dánia és Dél-Svédország egy részét magában foglaló, határokon átnyúló terület) példáján keresztül...

Read more

Hogyan irányítják a kormányok az innováció támogatását?

„Az OECD közelmúltbeli mérési és hatáselemzési (Measuring and Assessing Government Support for Innovation, MABIS) munkájának tanulságai A kormányok világszerte arra törekszenek, hogy megtalálják az innováció támogatásának megfelelő mértékét és egyensúlyt teremtsenek a számos versengő és sürgető szakpolitikai cél, például a termelékenység javítása vagy a klímaválság kezelése között. Ez a szakpolitikai összefoglaló az OECD legújabb mérési és hatáselemzési vizsgálatai alapján a legfrissebb bizonyítékokat mutatja be az innováció kormányzati irányításához. Javasolja az innovációs támogatási portfóliók kiegyensúlyozását újólag, valamint az innovációs tevékenység irányultságának mérésével kapcsolatos...

Read more

Az Európai Unió helye a nemzetközi MI-irányítás (AI governance) rendszerében

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet. Az EU, bár jelentős, ugyanakkor nem az egyetlen szereplője a mesterséges intelligencia globális irányítási rendszerének. A mesterséges intelligencia (MI) igazi slágertéma, ezért mindenki szeretne egy szeletet a szabályozási tortából, a nemzetközi környezetben több szervezet is meghatározó szerepre törekszik, némelyek etikai szabályok, mások műszaki szabványok bevezetése, esetleg kereskedelmi megállapodások megkötése által. Ez...

Read more

A kriptográfia kulcsfogalmai és jelenlegi technológiai irányzatai a politikai döntéshozók számára

„A jelentés bemutatja a kriptográfiát a politikai döntéshozóknak, és olyan kulcsfogalmakat tárgyal, mint a szimmetrikus és aszimmetrikus kriptográfia, a nyilvános kulcsú infrastruktúra és a végponttól végpontig terjedő titkosítás. Ismerteti a homomorfikus titkosítás fejlődését, amely lehetővé teszi, hogy a titkosított adatokon anélkül lehessen számításokat végezni, hogy azokat előbb visszafejtenénk és hozzáférnénk a titkos kulcshoz. A gyakran „a kriptográfia szent gráljaként” emlegetett homomorf titkosítás továbbra is inkább ígéretes kutatási terület, mint teljesen kiforrott technológia. A jelentés foglalkozik a kvantumtechnológiákkal is, amelyek veszélyeztethetik a nyilvános...

Read more

Kormányzás mesterséges intelligenciával. Készen állnak-e a kormányok?

„Az OECD-országok egyre nagyobb erőfeszítést tesznek azért, hogy megértsék, hogy az MI a használatával hogyan lehet javítani a közigazgatás működését. Általános vélekedés szerint az MI alkalmazása a közszférában növelheti a termelékenységet, a közszolgáltatások reagálóképességét és erősítheti a kormányok elszámoltathatóságát. A kormányoknak azonban mérsékelniük kell a potenciális kockázatokat is, és ki kell alakítaniuk a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése és működtetése számára kedvező környezetet. Az OECD szakpolitikai dokumentuma felvázolja az MI-rendszerek közszférában és a közszféra által történő fejlesztésével, használatával és alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb tendenciákat...

Read more
Page 1 of 11 1 2 11