Skip to main content

Találat: OECD

A kormányzati digitális innováció (GovTech), ahogy azt az OECD látja

„Az OECD a kormányzati digitális innováció (GovTech) fogalmát úgy határozza meg, mint a közszektor és az új vállalkozások, újítók, a közigazgatás belső vállalkozói („intrapreneurs”) és a tudományos és felsőoktatási szféra közötti együttműködést a digitális kormányzati megoldások érdekében. A kormányzati digitális innováció kiegészíti a közszektor meglévő képességeit az agilis, felhasználóközpontú, rugalmas és költséghatékony folyamatok és szolgáltatások terén. Ezáltal javíthatja a közszektor alkalmazkodóképességét, elősegítheti a digitális innovációk átvételét, és fokozhatja a digitális kormányzat érettségét. A kormányzati digitális innováció az egyik kulcsfontosságú támogató eleme a...

Részletek

A zöld innovációs központok földrajzi elhelyezkedése az OECD-régiókban

„A tanulmány a „zöld innovációs központok” térbeliségét, valamint a zöld szabadalmak és a helyi munkaerőpiacok közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elemzés a zöld találmányok szabadalmaztatási tevékenységének területi eloszlását és alakulását vizsgálja, és azonosítja a zöld innovációs központokat, azaz azokat a régiókat, amelyek a zöld szabadalmaztatás terén figyelemre méltóan erősek. A zöld szabadalmaztatás regionális szintje, a gazdasági tevékenység, az oktatás és a helyi munkaerő dinamikája közötti kapcsolatot is vizsgálja az OECD-régiókban. Koppenhága (Dánia és Dél-Svédország egy részét magában foglaló, határokon átnyúló terület) példáján keresztül...

Részletek

Hogyan irányítják a kormányok az innováció támogatását?

„Az OECD közelmúltbeli mérési és hatáselemzési (Measuring and Assessing Government Support for Innovation, MABIS) munkájának tanulságai A kormányok világszerte arra törekszenek, hogy megtalálják az innováció támogatásának megfelelő mértékét és egyensúlyt teremtsenek a számos versengő és sürgető szakpolitikai cél, például a termelékenység javítása vagy a klímaválság kezelése között. Ez a szakpolitikai összefoglaló az OECD legújabb mérési és hatáselemzési vizsgálatai alapján a legfrissebb bizonyítékokat mutatja be az innováció kormányzati irányításához. Javasolja az innovációs támogatási portfóliók kiegyensúlyozását újólag, valamint az innovációs tevékenység irányultságának mérésével kapcsolatos...

Részletek

Az Európai Unió helye a nemzetközi MI-irányítás (AI governance) rendszerében

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet. Az EU, bár jelentős, ugyanakkor nem az egyetlen szereplője a mesterséges intelligencia globális irányítási rendszerének. A mesterséges intelligencia (MI) igazi slágertéma, ezért mindenki szeretne egy szeletet a szabályozási tortából, a nemzetközi környezetben több szervezet is meghatározó szerepre törekszik, némelyek etikai szabályok, mások műszaki szabványok bevezetése, esetleg kereskedelmi megállapodások megkötése által. Ez...

Részletek

A kriptográfia kulcsfogalmai és jelenlegi technológiai irányzatai a politikai döntéshozók számára

„A jelentés bemutatja a kriptográfiát a politikai döntéshozóknak, és olyan kulcsfogalmakat tárgyal, mint a szimmetrikus és aszimmetrikus kriptográfia, a nyilvános kulcsú infrastruktúra és a végponttól végpontig terjedő titkosítás. Ismerteti a homomorfikus titkosítás fejlődését, amely lehetővé teszi, hogy a titkosított adatokon anélkül lehessen számításokat végezni, hogy azokat előbb visszafejtenénk és hozzáférnénk a titkos kulcshoz. A gyakran „a kriptográfia szent gráljaként” emlegetett homomorf titkosítás továbbra is inkább ígéretes kutatási terület, mint teljesen kiforrott technológia. A jelentés foglalkozik a kvantumtechnológiákkal is, amelyek veszélyeztethetik a nyilvános...

Részletek

Kormányzás mesterséges intelligenciával. Készen állnak-e a kormányok?

„Az OECD-országok egyre nagyobb erőfeszítést tesznek azért, hogy megértsék, hogy az MI a használatával hogyan lehet javítani a közigazgatás működését. Általános vélekedés szerint az MI alkalmazása a közszférában növelheti a termelékenységet, a közszolgáltatások reagálóképességét és erősítheti a kormányok elszámoltathatóságát. A kormányoknak azonban mérsékelniük kell a potenciális kockázatokat is, és ki kell alakítaniuk a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése és működtetése számára kedvező környezetet. Az OECD szakpolitikai dokumentuma felvázolja az MI-rendszerek közszférában és a közszféra által történő fejlesztésével, használatával és alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb tendenciákat...

Részletek

Generatív mesterséges intelligencia a korrupció elleni küzdelem és a kormányzati integritás érdekében

„ Az ígéretek, a veszélyek és a gyakorlat számbavétele A generatív mesterséges intelligencia (MI) számtalan lehetőséget kínál az integritásért felelős szereplők - a korrupcióellenes szervezet, a legfőbb ellenőrzési intézmények, a belső ellenőrzési szervek és mások - számára, hogy fokozzák munkájuk hatását, különösen a nagy nyelvi modellek (LLMS) alkalmazásával. Mivel az ilyen típusú MI-rendszerek egyre inkább általánossá válnak, az integritásért felelős szereplők számára kritikus fontosságú, hogy megértsék mind azt, hogy a generatív MI és az LLM-ek hol hozhatják létre a legnagyobb hozzáadott értéket,...

Részletek

A digitális kormányzáshoz szükséges készségek fejlesztése – az OECD-kormányok bevált gyakorlatai

„A digitális technológiák mély hatást gyakorolnak a gazdaságokra, a munkaerőpiacokra és a társadalmakra. Képesek a közigazgatás tevékenységének átalakítására is, mert elérhetőbb és hatékonyabb szolgáltatások megvalósítását teszik lehetővé. A digitális kormányzás kibontakoztatásához a köztisztviselők készségeit is fejleszteni kell. A jelentés áttekinti, hogy az OECD-országok milyen bevált módszerek szerint fejlesztik köztisztviselőik digitális készségeit. Bemutatja, hogy az egyes országokban hogyan valósítják a képzési tevékenységet, valamint az informális tanulás lehetőségeit. A szerzők azt is tárgyalják, hogy a releváns készségek hogyan azonosíthatók kompetencia-keretrendszerek segítségével, hogyan értékelhetők, és...

Részletek

Az OECD MI-elvek végrehajtásának helyzete négy év elteltével

„2019-ben az OECD Tanácsa elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló ajánlást („OECD MI-elvek”). Ezek öt értékalapú alapelvet és öt ajánlást tartalmaznak az OECD-országok és a csatlakozó partnergazdaságok számára a felelős és megbízható MI biztosítását célzó szakpolitikák támogatására. A jelentés számba veszi az országok által világszerte az OECD MI-elvek végrehajtása érdekében indított kezdeményezéseket, amelyeket 2023 májusáig jelentettek az OECD.AI Policy Observatory-nak. Áttekintést nyújt a nemzeti MI-stratégiákról, beleértve azok felügyeleti és nyomon követési szerveit, szakértői tanácsadó csoportjait, valamint nyomon követési és értékelési kereteit. Kitér továbbá...

Részletek

Baja van az OECD-nek Magyarországgal, és jelentős változtatásokat javasol

„A versenyképességhez nagyon komoly fordulatra van szükség az OECD szerint – mondta Hornyák József, a Portfolio elemzője. A forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra és az SMS-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozóknak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet most közzétett jelentése. Ebben több más mellett azt is megállapítja az OECD, hogy Magyarországon gyenge a piaci verseny, alacsony a termelékenység, kevés a bölcsődei férőhely és magas az időskori szegénység kockázata. Felhívják a figyelmet arra is, hogy növelni kell...

Részletek
Page 1 of 11 1 2 11