Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) — Európai Unió

AI in Science Summit 2025 – az Európai Unió tudománypolitikája és a mesterséges intelligencia

„Munkatársunk, Pató Viktória Lilla november 3–4-én Koppenhágában vett részt az „AI in Science Summit 2025” című konferencián, amelyet a dán EU-elnökség és az Európai Bizottság szervezett. A kétnapos rendezvény középpontjában az a kérdés állt, hogyan tudja Európa a mesterséges intelligencia erejét a tudományos kutatás szolgálatába állítani, és ezzel új korszakot nyitni a kontinens innovációs és versenyképességi politikájában. Az MFOI részvétele elsősorban azt szolgálta, hogy a magyar szereplők időben és első kézből kapjanak információt a 2026-ban nyíló, mesterséges intelligenciához kapcsolódó közvetlen uniós finanszírozási...

Read more

Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita

„Az Európai Unió kutatási és innovációs politikájában ismét előtérbe került egy régi, de annál élesebb kérdés: hogyan lehet egyszerre megőrizni Európa globális versenyképességét, miközben nem mélyítjük tovább a tagállamok közötti innovációs szakadékot. Az úgynevezett widening országok – vagyis azok a tagállamok, amelyek kutatás-innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól – ismét a viták középpontjába kerültek az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a következő kutatási keretprogram (FP10) előkészítése során. Az október 23-án megjelent Science|Business cikk szerint a tagállamok megosztottak abban, hogy az újonnan...

Read more

Nem a méret számít, hanem a kapcsolat – Így formálják át a régiók a digitális innovációs hálózati térképet Európában.

„Az európai innovációs térkép az elmúlt években látványosan átalakult: miközben néhány nagyváros – például Párizs, München vagy Stockholm – továbbra is meghatározó szereplő, a digitális gazdaság előretörésével egyre több régió kapcsolódik be a tudásáramlás hálózatába. Az Európai Unió tíz legstratégiaibb régiója (hét különböző tagállamban található, közülük három Németországban és kettő Spanyolországban helyezkedik el. Mindez azonban új kérdéseket is felvet: hol születnek ma Európában a legfontosabb innovációk, és mely térségek töltik be a tudásközvetítés kulcsszerepét? Vajon a siker kizárólag a források és kutatóintézetek...

Read more

Kutatás-fejlesztés: Beváltja-e a regionális szakosodás az Unióban a hangzatos ígéreteket?

„* A 2014–2027-es időszakra több mint 70 milliárd eurót különítettek el a K+F fellendítésére az uniós régiókban * A regionális szinten meghatározott innovációs stratégiák nem feltétlenül felelnek meg az uniós prioritásoknak * Még nem született egyértelmű értékelés az intelligens szakosodás mint megközelítés sikerességéről Tizenöt évvel bevezetésük után továbbra is nehéz megállapítani, hogy teljesülnek-e az uniós régiókban a kutatásra és innovációra irányuló intelligens szakosodási stratégiák céljai: ez az Európai Számvevőszék elemzésének fő megfigyelése. A számvevők ezt a három fő megoldandó gondot emelik ki: az érdemi prioritások meghatározása és...

Read more

Európa bemutatta második kvantumszámítógépét

„Az EU a mai napon a csehországi Ostravában elindította új VLQ kvantumszámítógépét, amely jelentős mérföldkövet jelent a kvantumstratégia szempontjából, amelynek célja, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén. Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) és egy nyolc részt vevő országból (Csehország, Finnország, Svédország, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Belgium és Hollandia) álló konzorcium által társfinanszírozott VLQ Európa szélesebb körű kvantumstratégiájának kulcsfontosságú része. Megerősíti Európa stratégiai kvantuminfrastruktúráját és fokozza globális versenyképességét. Európa mindig is a kvantumtudomány élvonalában volt, jelentős...

Read more

Európa jövője a laborban és az előadóteremben dől el

„Az Európai Bizottság a közelmúltban két olyan kezdeményezést is bejelentett, amelyek jól mutatják, merre tart a kontinens jövőképe. Az egyik a 2028-tól induló Erasmus+ STEM-ösztöndíj, amely kifejezetten a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika területén tanuló hallgatókat kívánja támogatni. Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális ügyekért és készségekért felelős biztosa szerint erre azért van szükség, mert Európa csak akkor maradhat versenyképes, ha elegendő magasan képzett szakember áll rendelkezésre a digitális, zöld és cleantech ágazatokban. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az ösztöndíj...

Read more

Közelebb kerültünk-e egy negyedszázados álom megvalósulásához? – kérdezi Navracsics Tibor

„Az Európai Unió negyedszázada, 2000-ben indította el a lisszaboni stratégia megvalósítását, amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az Uniót a világ „legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú” gazdaságává tegye. Az eredményt tudjuk: az Európai Unió nem lett 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága. Sőt, a 2008 óta eltelt időszakban mintha gyorsult volna leszakadása a világ legfejlettebb gazdaságaitól. Önmagában a stratégia alapvetései mindmáig konszenzusnak örvendenek. Nincsen komolyan vehető szaktekintély, amely megkérdőjelezné, hogy önmagában az oktatás minőségének és elérhetőségének javítása vagy éppen az...

Read more

EU Space Act – szakmai egyeztetés

„EU Space Act – szakmai egyeztetés Általános információk: Helyszín: Nemzetgazdasági Minisztérium, 1027 Csalogány utca 9-11. Nagy tárgyalóterem Időpont: 2025.08.28. 9.00-11.30 (érkezés 8.30) Szervező: Nemzetgazdasági Minisztérium, Űrpolitikáért és Űrtevékenységért Felelős Főosztály Program: 8.30 – 9.00  –  Érkezés és kávészünet 9.00-9.05    – Szolnoki Szabolcs technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszéde 9.05-9.15     – Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai bevezető előadása 9.15-9.30     – EU Space Act összefoglalása 9.30-10.00   – Szakmai egyeztetés I. 10.00-10.15 – Kávészünet 10.15-10.45 – Szakmai egyeztetés II. 10.45-11.15 – Szakmai egyeztetés...

Read more

Versenyképesség és tudomány az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi keretére (MFF) vonatkozó javaslatban

„Merre tart az EU kutatásfinanszírozása az FP10 keretében? A mai napon, 2025. július 16-án mutatja be az Európai Bizottság a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát, amely meghatározza, mire és hogyan kíván az Európai Unió forrásokat fordítani a következő hétéves időszakban. A dokumentum nem csupán költségvetési számokról szól, hanem politikai prioritásokról is – különösen fontos ez a kutatás, innováció és versenyképesség szempontjából. Az MFF tervezetének bemutatása előtt kiszivárgott a Tizedik Keretprogram (FP10) első koncepciója is, amely kijelöli az EU kutatás- és innovációfinanszírozásának irányát...

Read more

A 175 milliárdos FP10: bejelentés és reakciók az EU új kutatási programjára

„Az Európai Bizottság két nappal ezelőtt előterjesztette a tizedik keretprogram (FP10) javaslatát a Horizon Europe folytatására. A program – a 2028–2034-es uniós költségvetés részeként – 175 milliárd eurós keretet kapna, majdnem megduplázva a jelenlegi Horizont Európa büdzséjét. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentésében kiemelte a források megduplázását a programban. Pozitívum, hogy az FP10 továbbra is önálló programként szerepel a javaslatban, nem olvad be más alapokba. Vegyes fogadtatás a rekordköltségvetésre A kutatói közösség és az Európai Parlament üdvözölték az ambiciózus keretösszeget, ugyanakkor többek szerint a 175 milliárd euró...

Read more
Page 1 of 2 1 2