Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Az innovatív vállalkozásoknak szánt újabb százmilliárdos GINOP Plusz felhívás kitöltőprogramja vált elérhetővé

„Elérhetővé vált a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című GINOP Plusz felhívás kitöltőprogramja az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszeren (EPTK). A 106 milliárd forint keretösszegű program a kutatás-fejlesztésen alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását támogatja. Az EPTK-ban való kitöltésre 2025. január 15-ig van lehetőség. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja az, hogy a Demján Sándor programban rögzített törekvésekhez illeszkedően megerősítse a magyar vállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A GINOP Plusz esetében több mint...

Read more

Mélyponton a magyar vállalati innováció – K&H innovációs index, 2024. második félév

„A K&H innovációs index 2024 második félévi eredményei a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó mértékű visszaesését mutatják. Az index, amely a 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi társas vállalkozások innovációs aktivitását méri, ezúttal mindössze 26 pontos értéket ért el, ami jelentős csökkenés az előző időszakhoz képest, és a mérés elindulása óta mért legrosszabb teljesítmény. A magyarországi cégek innovációs hajlandósága és teljesítménye továbbra is messze elmarad az ideális szinttől egy olyan gazdasági környezetben, ahol a hazai nagy- és közepes vállalatok is elég...

Read more

A neurotechnológiák és az Internet irányításának jövője

„1. A neurotechnológiák, amelyek elmossák a határokat elme, gép és valóság között, fejlődése várhatóan zavaros helyzetet fog teremteni fontos társadalmi-gazdasági jogok területén, az egészségügytől az emberi identitásig. Olyan kihívást jelentenek, mint amilyennel az emberiség még nem találkozott. 2. A neurotechnológia és az internetszabályozás metszéspontja nagyrészt feltáratlan terület a nemzetközi szakpolitikai napirenden. Ezek a technológiák nemcsak az agyi tevékenység közvetlen rögzítését vagy módosítását foglalják magukban, hanem az érzelmek és mentális állapotok értelmezését is olyan adatok alapján, amelyeket hordható eszközök, alkalmazások vagy MI-n alapuló...

Read more

Az infokommunikációs szektor helyzete Magyarországon, 2023

„A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.” Forrás: Az infokommunikációs szektor helyzete, 2023; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 30.

Read more

Fennmarad-e a technológiai együttműködés az Európai Unió és az Egyesült Államok között?

„Donald Trump második mandátuma várhatóan jelentős hatással lesz az EU és az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésére, valamint az európai kutatási térségre. Miközben az EU a mesterséges intelligencia szabályozására törekszik – amelyben a napokban is történt előrelépés, amikor a Bizottság közzétette az általános célú mesterségesintelligencia-kódex tervezetét – az amerikai elnök várhatóan szabadabb kezet ad az amerikai iparnak, és az innováció ösztönzésére helyezi a hangsúlyt a szabályozás helyett. A kampány során Trump általános hozzáállása a szabályozáshoz a „kevesebb több” elvét követte –...

Read more

Kutatás és innováció: az uniós köz-magán társulások pénzügyeinek állapota jónak mondható

„ A Horizont 2020 program esetében a magánszektorbeli partnerek hozzájárulása nem mindig érte el a megállapodás szerinti szintet Egyes közös vállalkozásoknál a projektvégrehajtás késedelme miatt felhalmozódtak a fel nem használt uniós források Továbbra is előfordulnak hibák a személyzeti, illetve a felszerelési költségek bevallásában Az Európai Számvevőszék jóváhagyta az uniós közös vállalkozásoknak – az Unió által létrehozott kutatási és innovációs köz-magán társulásoknak – a 2023. évi beszámolóját. A számvevők ugyanakkor rámutatnak néhány további figyelmet igénylő területre, például arra, hogy a magánpartnerekkel be kell...

Read more

Nagy Márton Kínában a létesítendő magyarországi Mesterséges Intelligencia Iroda szerepéről beszélt (MI-jogszabály, AI Act)

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai Shenzen-be látogatott, ahol részt vett és beszédet mondott a China Hi-Tech Fairen (CHTF). Az idén 26. alkalommal megrendezésre kerülő CHTF célja, hogy bemutassa a világ legújabb high-tech trendjeit és eredményeit, és megkönnyítse a csúcstechnológiájú termékek és technológiák globális kereskedelmét. A mintegy 400.000 négyzetméteres kiállítási területű rendezvényen több mint 5.000 ismert vállalat és nemzetközi szervezet vesz részt több, mint 100 országból és régióból, negyedmillió látogatót vonzva. Nagy Márton nyitóelőadásában elmondta, hogy a világon elsőként az Európai Unió...

Read more

A világűr lehetőségei unokáink számára : A világűr jelenlegi és jövőbeli gazdasági felhasználása

„Az űrkutatást túl sokáig a legjobb esetben is tudományos vállalkozásként, a legrosszabb esetben pedig illuzórikus sci-fi fantáziaként kezelték. A tanulmány három alapvető megállapítást tesz. Először is, mivel az 1980-as évek vége óta erős kereskedelmi tevékenység folyik az alacsony Föld körüli pályán, az űrkutatás már ma is egy piactér, és ezért elsősorban a gazdasági ösztönzőkre reagál. Másodszor, az indítási költségek eddig nagyon meredeken csökkentek, még más szállítási technológiákhoz képest is. Egy sor hiteles kvantitatív forgatókönyv alapján, a Wright-törvényt felhasználva a tanulmány megmutatja, hogy...

Read more

A küldetésvezérelt innovációs szakpolitikák nyomon követése és értékelése. Az elmélettől a gyakorlatig

„A küldetésvezérelt (mission-oriented) stratégia egy olyan szakpolitikai megközelítés, amely a nagyszabású társadalmi kihívások megoldására összpontosít a köz- és magánszektor innovációjának kihasználásával és egységes kezelésével. Ahelyett, hogy pusztán a gazdasági növekedést vagy egyes iparágakat támogatná önállóan, ez a stratégia arra törekszik, hogy különféle erőforrásokat és szereplőket mozgósítson konkrét, átalakító célok elérésére. Például a küldetések olyan sürgető kérdésekre koncentrálhatnak, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások fejlesztése, az egészségügyi innováció vagy a digitális átalakulás. A küldetések természetüknél fogva összetett vállalkozások, a beavatkozásoknak több szintje lehet,...

Read more

A magyar elnökség Versenyképességi Paktuma és az uniós kutatásfinanszírozása jövője

„A 2024-es magyar EU-elnökség központi célkitűzése a Versenyképességi Megállapodás elfogadtatása, amelyet november 8-án terveznek tárgyalni az informális EU-csúcson Budapesten. Az ambiciózus célkitűzés mögött álló erőfeszítések nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét és innovációs kapacitását hivatottak növelni. Mario Draghi a föderálisabb megvalósításban, Orbán Viktor a gazdasági semlegesség politikájában hisz, és látható, hogy noha többen több különböző utat vázolnak fel, a teljesítmény növelésének fontosságában mindenki egyetért. A versenyképesség szorosan összefügg a kutatás-fejlesztési (KFI) kapacitások erősítésével, hiszen az innovációk és technológiai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Jelenleg...

Read more
Page 3 of 62 1 2 3 4 62