Skip to main content

Találat: urbanisztika

Az okos fenntartható város fogalma a hazai tervezési gyakorlatban

„Magyarországon a fenntartható város fogalma 2021-ben került be a fejlesztéspolitikai diskurzus főáramába. A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet a legjelentősebb magyar városok számára fenntartható városfejlesztési stratégiák elkészítését írta elő. A tanulmány a diskurzuselemzés módszertani eszközét felhasználva arra keresi a választ, hogy az EU által inspirált okos fenntartható város koncepció hogyan tükröződik a magyarországi városfejlesztés helyi (önkormányzati) szintjén. Az empirikus vizsgálat fő forrásául szolgáló fenntartható városfejlesztési stratégiák elemzése azt mutatja, hogy ezeket inkább a tagállami szinten megfogalmazott, technológiaközpontú okos város koncepcióhoz való alkalmazkodás...

Részletek

Egy egészséges fánk, ami a városainkat is fenntarthatóbbá teheti

„Oxfordból indult hódító útjára a fánkgazdaság modellje, amelynek célja, hogy megtaláljuk azt az arany középutat, ahol a Föld minden lakosának alapvető emberi szükségletei kielégülnek („társadalmi alapzat”), miközben tiszteletben tartjuk az életet fenntartó bolygó kapacitását („környezeti plafon”). A Kate Raworth brit közgazdász által kidolgozott, a nemnövekedés mozgalmához hasonló elveket felállító elmélet megkérdőjelezi a GDP-központú uralkodó közgazdasági szemléletet, helyette az éghajlati-ökológiai szempontból biztonságos és társadalmilag igazságos tér elérését helyezi a középpontba. Amszterdam volt az első város, mely ennek a módszernek az adaptálásával dolgozta ki...

Részletek

Győr Megyei Jogú Város közgyűlése elfogadta a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát

„A győri közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta a HÉTFA közreműködésével készült Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát és a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervet. A dokumentumok a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus tervezési időszakához kapcsolódóan jöttek létre. Az új forrásallokációs rendszerben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz támogatásaiból az ország negyvenkét legjelentősebb városának jutó közel 500 milliárd forint forrásból Győr több, mint 14 milliárd forintra jogosult. Ezen forrás felhasználásának feltétele az integrált városi stratégia elkészítése, amelyben a város megfogalmazza, miként kívánja felhasználni a számára rendelkezésre álló összeget....

Részletek

Egy magyar építészeti iroda az Európai Űrügynökséggel karöltve szeretné mérsékelni Budapesten a hőszigethatást

„Az ESA Space for Green Construction nevű pályázatán nyertes Paulinyi & Partners mérsékelni szeretné a főváros hőszigethatását. Tavaly év végén kötött szerződést egymással a Paulinyi & Partners és az Európai Űrügynökség (ESA). A Space for Green Construction (Űrkutatás a zöld építészetért) nevű pályázat keretében létrejött partnerség lényege, hogy hazai szakemberek az ügynökségtől származó megfigyelési adatokat felhasználva vizsgálják a városi mikroklíma jelenségét, és igyekeznek megoldásokat kidolgozni a hőszigethatás csökkentésére. Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy a nagyvárosi infrastruktúra miatt kialakuló, akár több fokkal is...

Részletek

Az okosvárostól az okosfalvakig: a smart city koncepció alkalmazhatóságának néhány földrajzi aspektusa Magyarországon

„...A kutatásom során egyre inkább felszínre került az a tény, hogy az okosváros nem csupán egy városfejlesztési vagy technológiai áramlat. Mind ezidáig azonban korlátozott mennyiségű ismerettel rendelkezünk arról, hogy Magyarországon az okosváros-modell miképpen formálja át a hazai településfejlesztési és -tervezési gyakorlatot, milyen szerepe van a települések hosszútávú fejlődését illetően, valamint alkalmazásának milyen korlátai vannak. Annak érdekében, hogy az okosváros-koncepció hazai adaptációját minél behatóbban megismerjem és releváns szakpolitikai javaslatokat legyek képes megfogalmazni a területi politika számra, a doktori dolgozat térbeli fókusza több területi...

Részletek

Kényszerű véget ért a Modern Városok Program

„Mint a Magyar Közlönyben olvasható, befejeződik a megyei jogú városokra szabott, kiemeltnek számító Modern városok program, melynek keretében 2023 januári adatok szerint akkor 4200 milliárd értékben zajlott a 23 megyei jogú várost érintő fejlesztés. A 2015 óta eltelt mintegy 8 költségvetési évben több mint 2353 milliárd forint fejlesztési forrás kifizetése történt meg. A közlönyben most az áll, hogy „2022 óta ugyanakkor gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet, minderre tekintettel most nemcsak lehetséges, de szükséges is mérleget vonni, illetve jelen formájában lezárni...

Részletek

„Mi történik, és van-e baj a budapesti agglomerációban?” – az agglomeráció növekedése és a barnamezős fejlesztések

„A HÉTFA Város és Területfejlesztési iroda igazgatói, Baranyai Zsolt és Szendrei Zsolt, interjút adtak a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület számára. Az interjú „Mi történik, és van-e baj a budapesti agglomerációban?” címmel jelent meg és az agglomeráció növekedését és a barnamezős fejlesztések kérdését járja körbe a városfejlesztés mentén. A cikk témájához kapcsolódóan további részletekkel és más aktuális városfejlesztési kérdésekkel jelentkezik idén ősszel a 29. Országos Urbanisztikai konferencia. 2023. október 19-én kerül sor a Magyar Urbanisztikai Társaság és a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző...

Részletek

A gyűrű alakú zöld kártyavár – elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása

„Elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása címmel jelent meg nemrég a Portfolio portálon a HÉTFA elemzése a Budapest körüli funkcionális várostérség népességrobbanásáról, valamint az abból eredő problémákról. A cikk részletesen bemutatja, hogy mekkora növekedést tekinthetünk adottságnak, milyen szabályozási környezet ágyaz meg ennek, illetve hogy infrastruktúraoldalon valóban nő-e a lemaradás – és ha igen, hol és mennyire. Megoldási lehetőségeket is felkínálnak a HÉTFA szakértői arra, hogyan tartható fenntartható mederben az agglomeráció növekedése úgy a közszolgáltatások, mint a területhasználat és a mobilitás szempontjából. A...

Részletek

Az okosváros-tervezés fejlődéstörténete kritikai megközelítésben

„A városfejlesztés egyik legújabb paradigmája, az úgynevezett okosváros-tervezés is immár közel két évtizedes múltra tekint vissza, ezért lehetőség nyílt a folyamat egyfajta fejlődéstörténetének, „evolúciójának” megrajzolására. Bár igen rövid időszakról van szó, mégis figyelemre méltó párhuzamokat azonosíthatunk a várostervezés egészének folyamatával a 20. század második felétől kezdve. Cikkünk ebből a megközelítésből kiindulva mutatja be az okosváros-tervezés három szakaszát a nemzetközi szakirodalomban kibontakozó diskurzus elemzésével. Először számba veszi a fogalommeghatározása körül kialakult különbségeket, kérdéseket és dilemmákat. Ezt követően részletesen vizsgálja az említett három szakaszt...

Részletek

Az Európai Űrügynökség (ESA) továbbképzése a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK) együttműködésben

„Az Európai Űrügynökség (ESA) a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK) együttműködve távérzékelésről szóló továbbképző tanfolyamot szervez november 21. és 25. között, amelynek középpontjában a mezőgazdasági területek és felszíni vizek műholdas megfigyelése áll. A továbbképzésen számos magyar kutató és PhD-hallgató mellett összesen mintegy 21 európai ország képviselteti magát. Az érdeklődés nem véletlen, a képzés ugyanis egyedi lehetőséget biztosít a műholdas távérzékelés magas szintű megismeréséhez és a jelenkori legmodernebb adatelemzési technikák elsajátításához. A tanfolyam célja a föld-megfigyelési (EO) tudományterülettel foglalkozó kutatók és szakértők következő generációjának...

Részletek
Page 1 of 36 1 2 36