A kötet szerzői
Magyary Zoltán (Tata, 1888 – Héreg, 1945)
Katonatiszti családban született Tatán. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerez. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárja a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított-vezetett Közigazgatástudományi Intézetben végzett kutató munkássága válik meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatási tudós. Több nyelven beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás), több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választják. A tatai Környei úti temetőben alusszák örök álmukat.
2003-ban posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.
Kiss István (Karcag, 1906 – Budapest, 1996)
Pedagógus családban született 1906. január 7-én, Karcagon. Elemi és középiskolai tanulmányait követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol előbb államtudományi (1929), majd később jogtudományi oklevelet szerzett. Szakmai tevékenységében először a tanyák igazgatási problémáival foglalkozott és így kerül kapcsolatba Magyaryval, akinek 1936-ban munkatársa lesz. Kiemelkedő szerepe van a Tatai Járás vizsgálatának előkészítésében, szervezésében és a szakmai elemzésben is. Különösen fontos munkát végez a Komárom Megyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet igazgatójaként. A háború után országos szerveknél dolgozott, hosszabb ideig a Pénzügyminisztériumban. Több civil kezdeményezés tagja, szakmai támogatója. 1976-ban bekapcsolódik a Tata Barátok Körének munkájába, később tiszteletbeli elnöke lesz a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak. Munkáját számos kitüntetéssel ismerik el: Pro Tata emlékérem (1976), Magyary Zoltán emlékérem (1993), Pro Régió (1992), Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztjének (1993) tulajdonosa.
A Közigazgatás és az emberek c. kötet ismertetője:
A Magyary Z. Népfőiskolai Társaság 15 éve ápolja a tudós szakmai örökségét, segíti és végzi az emlékőrzést. E szándék nagyon jelentős kifejeződése a szerzőpáros kötetének hasonmás kiadásban történt megjelenése. A népfőiskola elnöksége köszönet mindazon személyeknek és szervezeteknek, akik-amelyek hozzájárultak ennek megvalósításához!
A könyv az 1930-as évek Tatai Járásának egészét, és az oda tartozó akkori 26 település helyzetét tárja fel az adatok és információk gazdagságára alapozva, ma is érvényes tudományos alapossággal és módszertannal.
Az előszóban Magyary Zoltán így ír:
„Ez a kötet szervezett csoportmunka eredménye. Az adatgyűjtés terjedelme oly nagy, hogy ugyanarra az időszakra vonatkozólag egy ember által nem lett volna elvégezhető.
… főmunkatársam dr. Kiss István tanügyi fogalmazó volt… A felvétel szervezésében és vezetésében való értékes közreműködésén felül teljesen az ő szellemi munkája a feldolgozás…
A kötet két könyvre tagolódik
Az első könyv (29-148. oldal) foglalkozik a tatai járás földrajzi helyzetével, tárgyalja a népesség számának alakulását, a népmozgalmat, a népesség társadalmi-, egészségügyi-, és gazdasági helyzetét. A további fejezetekben tárja fel községek történeti kialakulását, majd a közigazgatási működésük alapjait (törvényi kereteit).
Az egyes fejezetekben nemcsak száraz adatok kapnak helyet, hanem érzékletes leírások is a vagyoni-jövedelmi körülményekről, nemzetiségi hovatartozásról vagy az említett közegészségügyi viszonyokról (pl. milyen berendezése van lakásuknak, van-e árnyékszék? stb.).
A második könyvben (149-344. oldal) vizsgálják és elemzik a szerzők a közigazgatás szervezetét (önkormányzat, általános és rendészet, kulturális és más szakigazgatási ágak). A következő fejezetben a közigazgatás működését írják le részben az előző felsorolás szerint, de külön részben szerepel pl. a vallás- és közoktatásügyi igazgatás. A tanulmány utolsó fejezete a költségeket vizsgálja az igazgatásra, területre, népességre való tekintettel és a szervezetek működésével összefüggésben.
A befejező és címadó tanulmányt Magyary Zoltán jegyzi ismét, aki a rá jellemző igényességgel és alapossággal jelzi a problémákat, veti fel a további tennivalókat.
A könyv mindazok számára hasznos lehet, akik:
- települést irányítanak,
- szociológiát, demográfiát és közigazgatást tanítanak (egyetemek, főiskolák),
- akik a fenti tárgyakat tanulják (kötelező irodalom),
- település- és területfejlesztési szakembereknek,
- országos szakkönyvtáraknak,
- városi könyvtáraknak,
- országos, regionális és megyei irányító hatóságoknak, szervezeteknek.
A tatai járás közigazgatását vizsgáló 1939. évi ténymegállapító tanulmány tanulságai
(Részlet prof. dr. Verebélyi Imre bevezető tanulmányból)
Magyary Zoltán és Kiss István 1939-ben publikálta a vizsgálati anyagot, ami most 2010-ben reprint formában ismét megjelent. A szerzők és az általuk vezetett munkacsoport által végzett úttörő jelentőségű vizsgálat a korabeli amerikai fact-finding módszert idehaza alkalmazva feltárta a járás közigazgatásra ható alapvető tényezőket (a területi és a népességi adottságokat), valamint az ezekre épülő helyi közigazgatás főbb jellemzőit.
…
A tatai járás ténymegállapító vizsgálata is rámutatott arra, hogy a modern államban már nem lehet csupán abból a szempontból kiindulni, hogy a közigazgatás elsősorban jogi funkció, és csak arra kell ügyelnie, hogy jogszabályt ne sértsen.
A jogi szempont mellett egyre fontosabbá vált a közigazgatás nem jogi (gazdasági, társadalmi) szervező jellegű munkája, és teljesítménye.
…
A járásbeli közigazgatást befolyásolták a közigazgatás-földrajzi területi jellemzők. A járás 17 nagyközsége jórészt belső fejlődés útján, illetve kisebb részt községösszevonás útján (például Tata-Tóváros) jött létre. A községegyesítés azonban igen nehéz feladat volt, erre utal Tatabánya és a szomszédos községek egyesítésének elmaradása, illetve elhúzódása. A járás 9 kisközsége nem egyesült, hanem a bonyolultabb községi ügyekre szövetkezett, például közjegyzőségek, orvosi, állatorvosi köröket hozott létre.
Könyvészeti adatok
Az 1939-ben megjelent kötet hasonmás kiadása.
A könyv két változatban készül. A teljesen hasonmás (papír) formátumú kötet
ára 15.000,- Ft, a mellékletek DVD-én csatolva a szöveges részhez 5.700,- Ft.
Megrendelhető:
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság irodájában személyesen:
2898 Tata, Erzsébet királyné tér 13.,
telefonon: 34/482-409, 30/290-20-62, vagy
E-mailen: nepfoiskola@etata.hu, www.magyaryz.hu
A könyv megjelenését Tata város önkormányzata támogatta.
