„– Az alaptörvény tervezetének XXVI. cikke kimondja: „Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.”
-…ez a passzus a modernitás megjelenítője az alkotmányban: kimondja, hogy a mindenkori magyar állam törekszik arra, hogy lépést tartson a kor műszaki vívmányaival, és fölhasználja azokat a magyarok jólétének növelése érdekében.– Gyakori, hogy más nemzetek alkotmányában is szerepel az, hogy törekedni kell az új technológiák alkalmazására?
– Magyarország élen jár ebben is, mert rajtunk kívül csak egyetlen állam alaptörvényében szerepel egy utalás az infokommunikációs technológiák alkalmazására.– Nemrég fogadták el a Digitális Megújulási Cselekvési Tervet. Melyek a terv főbb pontjai, hogyan valósulhatnak majd meg a gyakorlatban, és milyen határidőkkel számolnak?
– Távolabbról kezdeném. A korábbi kormányok alatt nem készült átfogó stratégia, vagy ami készült, az a polcon maradt. Elhatároztam, hogy a ciklus elején megalkotunk egy tervet, ami zsinórmértékként szolgál a későbbiekben. Ezt megtettük, még amellett is, hogy iszonyatos energiákat vont el a rendcsinálás a korábbi kormányzati IT-káosz után.A digitális megújulás a versenyképességünkről szól, de nem olyan kioktató stílusban, ahogy erről korábban beszéltek, mi teljesen újraértelmeztük az állam informatikai és infokommunikációs szerepvállalását. A digitális megújulás lényege – mely három pillérre: polgár, vállalkozás, állam épül -, hogy az állam ösztönzőkkel, pályázatokkal, okos szabályozással és partnerséggel támogatja a magyar ICT-vállalkozásokat a jobb teljesítmény érdekében. Ez a célunk illeszkedik az Új Széchenyi Terv és a kormányprogram céljaihoz, hiszen minél több magasan képzett magyar munkavállalót szeretnénk ebben a szektorban látni.
A partnerség fontos elemeként 2013-ra közösen elérjük, hogy Magyarország teljes területén 100 százalékos szélessávú, valóban gyors internetlefedettség lesz elérhető, amitől azt várjuk, hogy a ciklus végére egymillió, eddig még nem internetező honfitársunkat vonunk be a digitális világba. Ez most a legfőbb stratégiai prioritásunk.
– A szélessávú infrastruktúra-fejlesztési koncepció célja, hogy 2013-ra megteremtse a 100 százalékos lefedettségű szélessávú elérést Magyarországon. Lesz elég forrás a terv megvalósításához?
– Igen, a finanszírozás két pilléren nyugszik: EU-s és magyar forrásokon. Ez a kettő együtt elő fogja segíteni a 100 százalékos lefedettséget. A föntebb említett partnerség keretében ez a beruházásunk is az állam és a vállalkozói szektor együttműködésében valósul meg. Előrejelzéseink szerint minden egyes pályázati forint még egyet mozdít majd meg a vállalkozói oldalon.– Januárban egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az új kormány eddig intézkedéseivel több mint 15 milliárd forintot spórolt meg a magyar adófizetők pénzéből az informatika területén. Az eszközök az előző, szocialista kormány kezében is megvoltak – főleg, hogy nyolc évig voltak hatalmon – de a jelek szerint nem éltek vele. Ön szerint miért nem?
– Erre két válasz létezik. Egy megengedőbb és egy harcosabb. A megengedőbb szerint az állami informatika korábbi széttagoltsága, párhuzamossága miatt észre sem vették, hogy a nagy cégek ugyanazt a portékát több helyen is értékesítik. Ehhez a megengedőbb verzióhoz tartozik, hogy talán nem voltak fölkészülve arra, hogy nemet mondjanak a hatalmas multiknak. A harcosabb válasz pedig az, hogy valakik – miközben megkárosították az adófizetőket – nagyon jól jártak ezekkel a döbbenetes pazarlásokkal. Akárhogyan is történt, mi a hibát fölszámoltuk, és a közérdeket képviseljük a magánérdekekkel szemben. Ma ugyanis egyértelmű közérdek a választók elvárása, hogy az állam ahol csak tud, spóroljon a saját működési költségein. Mi ebből nem engedünk.– Az utóbbi években sok tanulmány jelent meg, melyek egy negyedik mobilszolgáltató esetleges piacra lépését elemezték. Szakmai körökben is sok vitát folytattak ezzel kapcsolatosan. Ön szerint szükséges, hogy még egy szolgáltató legyen?
– A magyar mobilpiac jelenleg három szolgáltatóra épül. A verseny további élénkítésére szükség van. Az Infokommunikációs államtitkárság célja az, hogy a fogyasztókért zajló árverseny erősödjön föl, a mobilszolgáltatások árai pedig csökkenjenek. Hogy ez a helyzet a negyedik szolgáltató belépésével, vagy más ösztönzők és szabályozók kialakításával állhat-e elő, arról jelenleg is szakmai egyeztetés folyik.– Hogyan reagálna a Capital Consulting Group tanulmányára, melyben a cég egy esetleges negyedik mobilszolgáltató piacra lépését elemzi?
– Az általunk is olvasott tanulmány számos tárgyi tévedést tartalmaz. Az elemzésben keverednek a különböző frekvenciasávokra vonatkozó szabályok és az alkalmazható technológiák, valamint a már piacon levő szolgáltatókat és a tanulmányban feltételezett, új piaci szereplőt kötő szabályok. Ez tehát egy, a magyar kormánytól független javaslatcsomag. A föntebbi frekvenciasávok jövőjéről jelenleg szakmai egyeztetések folynak. Ezekből hamarosan kiolvashatóak lesznek azok a kormányzati elképzelések, amelyek nagyobb piaci versenyt, és így árversenyt fognak okozni a mobilszolgáltatók között.”
Forrás:
Nyitrai: Alkotmányos védelmet kaphat az infokommunikáció, Fidesz.hu, 2011. április 16.
