közigazgatási informatikatávközlés

Nyitrai: Alkotmányos védelmet kaphat az infokommunikáció

Szerző: 2011. április 17.No Comments

– Az alaptörvény tervezetének XXVI. cikke kimondja: “Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.”
-…ez a passzus a modernitás megjelenítője az alkotmányban: kimondja, hogy a mindenkori magyar állam törekszik arra, hogy lépést tartson a kor műszaki vívmányaival, és fölhasználja azokat a magyarok jólétének növelése érdekében.

– Gyakori, hogy más nemzetek alkotmányában is szerepel az, hogy törekedni kell az új technológiák alkalmazására?
– Magyarország élen jár ebben is, mert rajtunk kívül csak egyetlen állam alaptörvényében szerepel egy utalás az infokommunikációs technológiák alkalmazására.

– Nemrég fogadták el a Digitális Megújulási Cselekvési Tervet. Melyek a terv főbb pontjai, hogyan valósulhatnak majd meg a gyakorlatban, és milyen határidőkkel számolnak?
– Távolabbról kezdeném. A korábbi kormányok alatt nem készült átfogó stratégia, vagy ami készült, az a polcon maradt. Elhatároztam, hogy a ciklus elején megalkotunk egy tervet, ami zsinórmértékként szolgál a későbbiekben. Ezt megtettük, még amellett is, hogy iszonyatos energiákat vont el a rendcsinálás a korábbi kormányzati IT-káosz után.

A digitális megújulás a versenyképességünkről szól, de nem olyan kioktató stílusban, ahogy erről korábban beszéltek, mi teljesen újraértelmeztük az állam informatikai és infokommunikációs szerepvállalását. A digitális megújulás lényege – mely három pillérre: polgár, vállalkozás, állam épül -, hogy az állam ösztönzőkkel, pályázatokkal, okos szabályozással és partnerséggel támogatja a magyar ICT-vállalkozásokat a jobb teljesítmény érdekében. Ez a célunk illeszkedik az Új Széchenyi Terv és a kormányprogram céljaihoz, hiszen minél több magasan képzett magyar munkavállalót szeretnénk ebben a szektorban látni.

A partnerség fontos elemeként 2013-ra közösen elérjük, hogy Magyarország teljes területén 100 százalékos szélessávú, valóban gyors internetlefedettség lesz elérhető, amitől azt várjuk, hogy a ciklus végére egymillió, eddig még nem internetező honfitársunkat vonunk be a digitális világba. Ez most a legfőbb stratégiai prioritásunk.

– A szélessávú infrastruktúra-fejlesztési koncepció célja, hogy 2013-ra megteremtse a 100 százalékos lefedettségű szélessávú elérést Magyarországon. Lesz elég forrás a terv megvalósításához?
– Igen, a finanszírozás két pilléren nyugszik: EU-s és magyar forrásokon. Ez a kettő együtt elő fogja segíteni a 100 százalékos lefedettséget. A föntebb említett partnerség keretében ez a beruházásunk is az állam és a vállalkozói szektor együttműködésében valósul meg. Előrejelzéseink szerint minden egyes pályázati forint még egyet mozdít majd meg a vállalkozói oldalon.

– Januárban egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az új kormány eddig intézkedéseivel több mint 15 milliárd forintot spórolt meg a magyar adófizetők pénzéből az informatika területén. Az eszközök az előző, szocialista kormány kezében is megvoltak – főleg, hogy nyolc évig voltak hatalmon – de a jelek szerint nem éltek vele. Ön szerint miért nem?
– Erre két válasz létezik. Egy megengedőbb és egy harcosabb. A megengedőbb szerint az állami informatika korábbi széttagoltsága, párhuzamossága miatt észre sem vették, hogy a nagy cégek ugyanazt a portékát több helyen is értékesítik. Ehhez a megengedőbb verzióhoz tartozik, hogy talán nem voltak fölkészülve arra, hogy nemet mondjanak a hatalmas multiknak. A harcosabb válasz pedig az, hogy valakik – miközben megkárosították az adófizetőket – nagyon jól jártak ezekkel a döbbenetes pazarlásokkal. Akárhogyan is történt, mi a hibát fölszámoltuk, és a közérdeket képviseljük a magánérdekekkel szemben. Ma ugyanis egyértelmű közérdek a választók elvárása, hogy az állam ahol csak tud, spóroljon a saját működési költségein. Mi ebből nem engedünk.

– Az utóbbi években sok tanulmány jelent meg, melyek egy negyedik mobilszolgáltató esetleges piacra lépését elemezték. Szakmai körökben is sok vitát folytattak ezzel kapcsolatosan. Ön szerint szükséges, hogy még egy szolgáltató legyen?
– A magyar mobilpiac jelenleg három szolgáltatóra épül. A verseny további élénkítésére szükség van. Az Infokommunikációs államtitkárság célja az, hogy a fogyasztókért zajló árverseny erősödjön föl, a mobilszolgáltatások árai pedig csökkenjenek. Hogy ez a helyzet a negyedik szolgáltató belépésével, vagy más ösztönzők és szabályozók kialakításával állhat-e elő, arról jelenleg is szakmai egyeztetés folyik.

– Hogyan reagálna a Capital Consulting Group tanulmányára, melyben a cég egy esetleges negyedik mobilszolgáltató piacra lépését elemzi?
– Az általunk is olvasott tanulmány számos tárgyi tévedést tartalmaz. Az elemzésben keverednek a különböző frekvenciasávokra vonatkozó szabályok és az alkalmazható technológiák, valamint a már piacon levő szolgáltatókat és a tanulmányban feltételezett, új piaci szereplőt kötő szabályok. Ez tehát egy, a magyar kormánytól független javaslatcsomag. A föntebbi frekvenciasávok jövőjéről jelenleg szakmai egyeztetések folynak. Ezekből hamarosan kiolvashatóak lesznek azok a kormányzati elképzelések, amelyek nagyobb piaci versenyt, és így árversenyt fognak okozni a mobilszolgáltatók között.”

Forrás:
Nyitrai: Alkotmányos védelmet kaphat az infokommunikáció, Fidesz.hu, 2011. április 16.