„…A könyvtáros szakma nemcsak fogyasztója, felhasználója a digitális tartalmaknak, hanem létrehozója is. E tekintetben, többek között az értelmiségi szerepvállalás különbözteti meg a könyvtárost az ugyancsak könyvtárban dolgozó irodai munkástól. A könyvtáros szakmának nemcsak kötelessége, de jól felfogott érdeke is az e-közigazgatási feladatokban való sokrétű, minőségi szolgáltatásokat magába foglaló részvétel. A digitális felzárkóztatás érdekében az eddig végzett felhasználóképzés (pl.: MENET-2008) kezdeti lépésein túl, most már az ügyintézői végpontok községi könyvtárakba való telepítését és működtetését kell megcélozni.
Megvalósításához nyilvánvalóan nem elég a szándék; központi, kormányzati akarat is szükséges, s ugyanakkor az is, hogy a szakma deklarálja, a megfelelő fórumokon, és megfelelő formában erősítse, hogy képes erre a feladatra. Továbbmenve, rendelkezésre álló infrastruktúrája és humán kapacitása révén jobb, komplexebb szolgáltatási színvonalat tud nyújtani, mint a jelenleg működő teleházak és eMagyarország pontok.
Miért célszerű az e-kormányzáshoz szükséges elektronikus ügyintézést stratégiailag kiemelten, egy közpénzen fenntartott, közellátást folytató kulturális intézményrendszerbe helyezni?
A kérdésre több egyértelmű érvet tartalmazó válasz is megfogalmazható:
1. Adott egy országos hálózat – az országos funkciójú könyvtáraktól a megyei és regionális könyvtári tudásközpontokon át a kisközségi könyvtárakig – infrastruktúrával, közszolgálati munkatársakkal és szakemberekkel. Az intézmények természetszerűleg többségében önkormányzati fenntartásban működnek, küldetésüknél fogva közhasznú tevékenységet folytatnak. Működik tehát egy államilag finanszírozott, kulturális, már-már missziót betöltő hálózat, a könyvtári rendszer, amely „észrevétlenül”, a felhasználók és a könyvtárosok szemében is természetes módon teszi a dolgát.
…
2. Az állampolgár, közigazgatási ügyeinek intézése közben, szellemiségében minőségileg más környezetbe, egy virtuális, digitális és hagyományos kulturális potenciál közelébe kerül, és szélesebb körű információfelhasználóvá válhat.
…
3. A könyvtár kulturális érték-hordozó és érték-teremtő szerepénél fogva alkalmas a pozitív emberi értékrend közvetítésére, átadására, a mentális értékek erősítésére, amire napjainkban különösen nagy szükség van.
…
6. Alkalom teremtődik arra, hogy az állampolgárok a könyvtárakban található tudáspotenciál felhasználásával olyan kommunikációs szintre jussanak, hogy a kormányzati szervek, illetve képviselőik számára képesek legyenek az egyéni vagy közösségi igények megfogalmazására. Ennek feltételei jelenleg is adottak egy jól működő országos könyvtári intézményrendszer keretében, ezen belül az önkormányzati fenntartású könyvtárak hálózatában.
…
9. A könyvtárhasználók körében az e-kormányzati szolgáltatások iránti igény felkeltésének bázisa lehet a könyvtár. ”
Forrás:
Tigris a könyvtárban, Voit Pál, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 58. évfolyam (2011) 2. szám
