„…Milyen az érdeklődés országszerte a felhőalapú megoldások iránt?
B. P. − Változó érdeklődést tapasztalunk az ország különböző részein, de mindenhol elmondható, hogy lényegesen többen nyitottak a felhőalapú megoldásokra, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt.
F. K. − Az elmúlt években az ajánlatkérések megközelítőleg kétharmadánál merült fel a pályázati finanszírozás igénybevételének lehetősége, ez idén a töredékére csökkent. Ezzel párhuzamosan megjelentek olyan ajánlatkérők, akik kifejezetten szolgáltatásként igénybe vehető rendszert keresnek, de ma még az a gyakoribb, hogy mi ajánljuk ezt egy további konstrukcióként.
…
Mi után érdeklődtek a legjobban a konferenciák résztvevői, és milyen válaszokat kaptak a kérdéseikre?
B. P. − A legtöbb kérdés arra irányul, hogyan lehet a megoldásokat kipróbálni, és hogy az ő konkrét problémáira melyik alkalmazásunk nyújthat megoldást. Az első kérdésre nagyon könnyű a válasz, a felhőmegoldások egyik előnye, hogy mivel nincs szükség helyi infrastruktúrára, az alkalmazások a legkisebb beruházás nélkül is azonnal használatba vehetők. Mivel biztosítunk 30 nap ingyenes kipróbálási lehetőséget, minden kockázat nélkül belevághat bárki. A másik gyakori kérdésre már nehezebb a válasz. Tudni kell, hogy a felhőinformatika kulcsa a méretgazdaságosság, ez viszont úgy használható ki maximálisan, ha a felhasználók széles körét ugyanaz az infrastruktúra szolgálja ki. Miközben − a közhiedelemmel ellentétben − ennek a biztonsági aspektusai ma már kiválóan kezelhetők, ugyanakkor a felhasználók egyedi igényeit kiszolgáló speciális testreszabási lehetőségek némiképp korlátozottak.
…
Ön szerint szükséges-e állami, EU-s támogatás a felhőinformatika terjedésének felgyorsítására?
F. K. − A szoftverfejlesztők és -szállítók feladata az, hogy korrekt és széles körben alkalmazható szolgáltatásokat fejlesszenek a piaci igényeknek megfelelően. Az EU-s támogatás segíthet abban, hogy ezek még könnyebben elérhetővé váljanak. Ebben segít a GOP-3.4.1, amely a szállítókat támogatja a szolgáltatások kialakításában, akik a támogatást tovább tudják adni kedvezmény formájában a végfelhasználóknak, így gyorsabban terjedhet a koncepció.
B. P. − Azon EU-pályázatok, amelyek a kkv-k technológiai fejlesztéseit támogatják, ma sajnos diszkriminálják a felhőszolgáltatásokat. Ha egy kkv például CRM-rendszer használatával szeretné javítani a versenyképességét, akkor kaphat támogatást hardver és szoftverlicenc-vásárlás mellett a bevezetésre, testre szabásra, oktatásra is. Ha mindezt korszerűbb és költséghatékonyabb módon felhőből szeretné használni, a bevezetési, testre szabási és oktatási beruházására nem kaphat egy fillér támogatást sem.
B. J. − A gazdaságfejlesztési támogatásoknak a működő vállalkozási tevékenységekre és a korszerűsítésekre kell fókuszálniuk, nem pedig eszköztulajdonlásra. Egy hatékonyan alkalmazott szoftverszolgáltatás támogatása jó döntés, valóban versenyképességet javító támogatás lenne. Ezzel szemben a szolgáltatás-igénybevétel támogatását a jelenlegi pályázatok többszörös logika mentén nem támogatják. Az igazsághoz tartozik, hogy amíg a szoftverszolgáltatáshoz szükséges szerverháttér részben adott, részben külföldről is jól bérelhető, a megfelelő alkalmazások még nem nagyon születtek meg, melyeket a magyar és európai környezetben jól lehetne használni. Ezek kifejlesztését lesz érdemes támogatni.A támogatásokon kívül mire lenne igazán szükség a további fejlődéshez?
F. K. − A további fejlődéshez arra lenne szükség, hogy a végfelhasználói oldalon is megjelenjenek a felhőinformatikát támogató konstrukciók. A kkv-knak jelenleg nyújtott, informatikai fejlesztésre igénybe vehető pályázatok mind beruházásalapúak, és ez évek óta nem változik. Látszik, hogy már felismerték a programok összeállítói is a felhőinformatika fontosságát, de még csak egy óvatos fél lépést tettek előre, és olyan, mintha haboznának továbbmenni ezen az úton. Az óvatosság az újdonságok esetében részben érthető, de az informatikában olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy könnyű lemaradni.
B. P. − Az üzleti modell pályázati pénzek nélkül is nagyon erős, még akkor is jobban jár a vállalat a felhőszolgáltatással, ha így elesik a pályázati támogatástól. A legnagyobb szükség arra lenne, hogy a cégek döntéshozói mind nagyobb számban érezzék meg az idők szelét. Minden racionális szempont a felhőszolgáltatások mellett szól, mégis sokan vannak még, akik lelkileg nem tudják elfogadni, hogy az ő adataik ne a sarokban lévő, megfogható szerverben legyenek. Jó lenne, ha nem mindenki a saját kárán tanulná csak meg, hogy ez nemcsak költség-, de biztonsági szempontból is tíz-húsz évvel mögötte jár annak, amit a felhő ma nyújtani tud. Aki előbb vált, versenyelőnyt szerez, amire ma nagy szüksége van a magyar vállalatoknak…”
Forrás:
Nagy az érdeklődés a felhőszolgáltatások iránt, SG.hu/Napi Online, 2011. november 23.
